Pest Megyei Hírlap, 1960. április (4. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

IV. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1980. ÁPRILIS 13. SZERDA | Képek az állami gazdaságból Népművelési feladatainkról Segítsük a parasztság kulturális életét Önszorgalomból tanulnak Fontosabb problémák felve­tésekor számos alkalommal leszögeztük már gazdasági alapunk nagymértékű megvál­toztatását. Amikor a felnőttek kulturális életéről, tevékeny­ségéről, a népművelés tenni­valóiról beszélünk, szintén ezzel kell kezdenünk, mert gz az, ami megmutatja munkánk irányát. Az iparban, a mezőgazda­ságban a tulajdon már közös, de az emberek közösségiek-e? Látják-e már, hogy minden a sajátjuk is, mindenben, ha ár­tanak, nem másnak, hanem a közösségnek, maguknak is kárt tesznek. Nem hiszem. Éppen ezért ezek a problé­mák azok, amelyek megköve­telik tőlünk, hogy az embe­rek jellemét átformáljuk, gon­dolkodásukat megváltoztassuk, a helyes irányt megmutassuk. Egyszóval: erőteljesebben folytatnunk kell embertár­saink kommunista erkölcsi nevelését. Ezt csak a kultúrforrada- lom eredményeként érhetjük el. De hol kell most a legtöb­bet tennünk? Azok körében, akik a legfiatalabbak a kö­zösségi élet terén: a termelő- szövetkezetekben. Parasztságunk nagy részét eddig saját „látástól vakulá- sig tartó” életmódja távoltar­totta a kulturális élettől.1 Most, amikor városunk mező- gazdaságában is erősödik a nagyüzem, az előnyök ered­ményeként lehetővé válik a munkamegosztás. Ezáltal könnyebb a munka, marad szabad idő a szórakozásra, ta­nulásra. Hogy ezzel élnek is pa­rasztjaink, arról már meggyő­ződtem, már tapasztaltam. Hiszen ezért eddig is tettünk valamit. Olyan' a kultúrszomj, hogy csak győzzük kielégíteni. S ez máris megszabja a tennivaló­kat. össze kell fogni munkás­nak, értelmiséginek. Keressük fel a tsz-eket, a gazdakörö­ket. Az üzemek segítsék a gazdasági, szervezeti élet megerősítését, az iskolák kö­zösségei, a pedagógusok és más értelmiségiek a kulturá­lis élet kibontakozását, ki- szélesítését. Sokat tehetnek a sport lelkes aktivistái is az­zal, ha kimennek és az ot­tani fiatalokkal megismerte­tik az atlétikát, labdarúgást stb. (Még utánpótlás is lesz!) Patronáló munkánk tehát ne csak gazdasági, hanem kul­turális jellegű is legyen. E kettő együttes alkalmazása különösebb nehézséget nem jelent, még ránk is visszahat, ami nekünk sem árt. Természetesen a parasztság se várjon mindent. Meglevő erőit a vezetők egyesítsék a segítő készséggel. Szervezze­nek soraikból különböző is­meretterjesztő előadásokra, politikai, szakmai és általá­nos műveltséget növelő tan­folyamokra, hogy az ősszel a tennivalók már világosan álljanak előttünk. A fentiekben csupán né­hány problémát említettem. Ha ezt az illetékesek és még azok is megértik, akikről nem volt szó, megtalálják saját szakmájuknak, munkaterüle- 'tüKtíék megfelelőén' az e té-“ ren nyújtható szükséges teen­dőket. E munka mehet. önmagától, de nem bontakozhat széles- körűvé, nem lesz eredmé­nyes, ha központilag nem irá­nyítjuk. Szükséges tehát, hogy a művelődési állandó bizott­ság és a művelődési tanács rövidesen tárgyaljon ezekről és felelősséget érezzen a ten­nivalók iránt. Kovács Ambrus, népművelési felügyelő Az állami gazdaság húsz hallgatója november óta gyü­mölcs-, zöldség- és szőlőter­mesztési szakmunkásképző tanfolyamon vesz részt. A tanfolyam két évig tart, s befejeztével a hallgatók szak­munkás-bizonyítványt kap­nak. Ez az első évfolyam kí­sérleti jellegű. A tanulók napi munkájuk elvégzése után ülnek az iskolapadba, s most az első évfolyam el­végzése után izgalommal vár­ják a vizsgát. Bizony megdolgoztak az eredményért! A gyakorlati rész könnyű volt, hiszen min­dennap azt csinálják, de az elméleti !... Kálmán Sán­dor mezőgazdász sokszor öt- ször-hatszor elmagyarázta a fizikai, kémiai, biológiai téte­leket, mire megértették. Nagy segítséget jelenteit ugyan a mikroszkóp, amint meglátták a felnagyított sejteket, mind­járt megértették a tanulta­kat. Könyv nélkül, a tanfo- ly am vezető egyetemi .jegyze­tei alapján tanultak. Önszor­galomból. Az első évfolya­mon nők nem vettek részt, de a következőre már közü­lük is többen jelentkeztek. Az állami gazdaság veze­tőségének az a célja, hogy az éves stabilmunkások mind­annyian szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezzenek. A példamutató kezdeménye­zésért dicséret illeti Kál­mán Sándort, a tanfolyam vezetőjét és minden egyes részvevőjét, akik a napi mun­ka után négy-öt-hat általá­nos iskolai osztály előkén- zetíséggel vállalkoztak a to­vábbtanulásra. y ^ Munkában a nagy teljesítményű terepegyengető földgyalu KISZ—Komszomol-találkozó Vasárnap délután kedves barátokat láttak vendégül a pártbizottság nagytermében a konzervgyár, a DÁV és a vá­rosi területi KlSZ-alapszer- vezetek tagjai. Huszonöt komszomoMstát hívtak meg a szovjet laktanyából. A találkozó jóízű' falatozás- j sál és vidám csevegéssel kéz- \ dődött. Mindenki előszedte a j legjobb orosz, illetve magyar \ nyelvtudását, ha pedig vala- j mi mégsem volt érthető, se-J gítettek kézzel, mutogatással, rajzzal. (Sajnos, a tolmács j kissé késve érkezett.) Aztán'' megszólalt a muzsika és táncra perdültek a párok. A vendég szovjet fiatalokat Verbó Zoltán, a városi KISZ v. b. tagja búcsúztatta, s egyúttal bejelentette, hogy a jövőben gyakrabban rendez­nek majd ilyen összejövetele­ket — májusra már egy KISZ—KomsZomol . majális megrendezését tervezik. „Elszaladt az anyakoca kilenc malacával...” Május 15-én nyitják meg a strandot Hol a fiatalos lelkesedés? Beszélgetünk a konzervgyár i Il-es telepén dolgozó lá­nyokkal, asszonyokkal. Fia­talok. — Biztosan KlSZ-tasok is? — Nem mindannyian. De itt van egy vezetőségi tag is. — S máris tolják előre Ta­vaszi Józsefijét. Nem dicsek­szik. Nem azért, mert az ön- dicséret nem jó — hanem, mert sok a panaszkodni va­ló. A 30 körüli tagból csak 6—7 dolgozik rendszeresen. Soknál az a baj, hogy a csa­ládi élet gondja vesz el sok időt és erőt is, A szakma if­jú mestere címért harcolók ma már mind az I-es telepen vannak. A.mi eredmény (szín­darabok, előadások, vacso­rák bevételéből, túlórázásból szerzett televízió), az bizony mind régi keletű. Hol a fiatalos lelkesedés? Hiszen annyi hasznos és szép dolgot tudtak csinálni régen. Jó lenne folytatni a KISZ-munkát. SPORTSZ ERUTLENSÉG . Szorgalmasan készülődnek már a nyári strandidényre a községgazdálkodási vállalat strandfürdőjében. A kerté­szet szakemberei vetik a par- í kokba a virágmagvakat. A ! műszakiak a 'kabinokat' iné-' j rík fel, mert ha a tanács I költségvetése megengedi, úgy j felújítási és festési munkála­tokat is végeznek majd. A medencék megtöltésé­hez szükséges fürdővizet az egy kút eddig nem biztosítot­ta. ezért már fúrják a má­sikat, amely az előzővel együtt remélhetőleg biztosít­ja majd a zavartalan fürdő­zést. A strandfürdőt hivata­losan május 1-én nyitják meg, az igazi idény azonban előreláthatólag csak május 15-én kezdődik. — CSICSÓKÁT termeszte­nek sertéstakarmányozás cél­jára termelőszövetkezeteink. E célból a Dózsa Tsz 100, a Sza­badság Termelőszövetkezet 50 mázsa csicsóka vetőgumót igényelt központi készletből. — ÜVEG- ÉS PORCELÁN- SZAKÜZLET megnyitását ter­vezi városunkban a közeljö­vőben a Pest megyei Kiske­reskedelmi Vállalat. Az új üzlet a Gépjavító és Faipari Ktsz Széchenyi téri boltja he­lyén nyílik majd. — GOMBAKÁRTEVÖK el­leni gyenge permetezőiével permetezik az állami gazda­ság hangácsi üzemegységében a virágba borult meggyfákat. E munkálatok során nagy gondot fordítanak arra, hogy a permetezőanyag ne ártson a méhecskéknek. — A SZOCIALISTA EM­BER segítőkészségéről tanús­kodtak a ceglédi Dózsa György tüzérlaktanya katonái hétfőn, amikor a Nagykőrösi Gépállo­más szántás közben elakadt DT traktora segítségére siet­tek. Egyesült erővel kihúzták a sárba süppedt, nyársapáti földön szántó traktort. Köszö­net érte! — MASCAGNI: Parasztbe­csület című operáját ismerteti ma este 20 órai kezdettel az értelmiségi klubban Báiint Fe­renc, a zeneiskola igazgatója. •A TIT helyi csoportja által szervezett előadást ankét kö­veti. — NÉGYNAPOS dunántúli kiránduláson vett részt április 6—10-ig Pest megye 76 leg­jobb munkát végző ifivezetője. ; Heten közülük a nagykőrösi > Arany János gimnázium ta- ■ nulói voltak. I AZ EGÉSZSÉGÜGYI ható- jság felszólítására sem készítet- Ite el határidőre udvarában az Iárnyékszéket és a trágyagödröt jUdvardi János, Bajza utca 6 a I szám alatti lakos, ezért a sza- : bálysértési hatóság 100 forint- ; ra bírságolta. — A FELVÉTELI KÉREL­MEK továbbításáról tárgyalt a gimnázium KÍSZ-alapszerveze- te. Ennek során 62 tanuló to­vábbtanulásáról döntöttek. — TANMŰHELYT létesítet­tek a gépállomáson, amelyben tizenkét ipari tanuló szakmai oktatása folyik. A gyakorlati munkát Szabó Ferenc oktató vezeti. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len emlékű feleségein, leányom és testvérünk: Misove Lászlöné szül.: V.“Ikó. ..Irín elhunyta alkalmából részvétükkel , fájdalmunkban osz­toztak. a terhelésén Nagykőrösön részt vettek, sírjára koszorúi, vi­rágot helyeztek. Misöve László és a gyászoló család. Űttörópróba-anyag és: közhasznú munka ő részét. Úgy tervezzük, hogy később is eljövünk, de ak­kor már ásóval, gereblyével. — Nem esik nehezetekre? — Egy kicsit furcsa, szo­rongó érzés becsengetni, de érdekes is! Különben meg úttörőpróbá-anyag és: köz­hasznú munka. De most már megyünk, még sok ház van hátra! — Jó utat, sikeres munkát! — Előre! % < — Szolga — Nem lehet szótlanul hagyni a vasárnapi Nagykőrösi Kinizsi és a szarvasi labdarúgó-csapat kö­zötti mérkőzést. A sportszerűtlen­ség magasiskoláját mutatta be a mérkőzést vezető bíró, a szarvasi .játékosokról nem is szólva. Igen gyakoriak voltak a pályán a be­lépések — elfogultság nélkül mon­dom —, legtöbb esetben a .szarvasi játékosoktól, s ezt a bíró türie. E.gy-eev játékost ugyan többször is figyelmeztetett, de ennél többet nem tett a sportszerű mérkőzés biztosításáért. Vagy nem tudóit, vagy nem akart többet tenni. Több volt a soknál, amit a szarvasi kettes szánni játékosnak megengedett. Többször figyelmez­tette például, hogy ha még egyszer szabálytalankodik, kiállítja, a II. félidő 25. percében á bíró háttal állt a sokat figyelmeztetett játé­kosnak, aki kihasználva ezt a helyzetet. Aszódinak rontott, s elkezdte rugdalni. A határbíró le­intette a játékot és közölte mér­kőzést vezető társával a háta mö­gött lejátszódó esetet. A bíró ahelyett, hogy érvényesítette vol­na korábbi figyelmeztetéseit, most is csak szóval intette a szabály­talankodót. Amikor Bakonyi, a körösi csa­pat kapitánya szót emelt «7. ellen, nyomban kiállította. A mérkőzést jelző füttyszó után, amikor köszönésre állt fel a két csapat, a „vendéglátó” szarvasi csapat két játékosa „szarvakat kapott”. Aszódihoz rohant, s olyan pofont adott neki, hoizv a mit sem sejtő körösi játékos meg­fordult a tengelye körül. Erre vezetett a pyenge. fegvelmet nem tartó játékvezető igazságtalan bíráskodása, amit nem lenne sza­bad többé megtörni! Zs. i. — EGY ZSÁK SZENET lo­pott a városi gőzfürdő udva­ráról a hajnali órákban ifj. tlarkai Pálné, Csillag utca 14. szám alatti lakos, ezért a sza­bálysértési hatóság 200 forint pénzbírsággal sújtotta. — A GÖNGYÖLEGEL­LÁTÓ Szövetkezeti Vállalat­nál is kiosztották a nyere­ségrészesedést. Háromheti fi-, zetésüknek megfelelő része­sedést kaptak a munkások. A nyereségrészesedés mellett' a legjobban dolgozók közül 13-an 150—200 forint pénz­jutalmat is; kaptak. arra gondol ilyenkor, hogy én már tehetem, mert telik is rá és nem kell félnem, hogy a fekete sár esetleg elragadja lábamról. A betonjárdákon mindenféle veszély nélkül, nyugodtan végigsétálhatok. Igen, Törtei utcáit, amelyek régen szinte járhatatlanok voltak és senki nem törődött velük, most gondozzák. A /co­res kocsiutakon vidáman csat­tog a lovak patkója. Ha be­esteledik. kigyúlnak a fények még a legkisebb utcában is. Nem kell már az egészségte­len petróleumlámpa méhlett vakoskodni. Törteién is ég a villany. Három évvel ezelőtt az egész lakosság két artézi kút­ról cipelte a vizet. Bizony, sok időt elrabolt ez a háziasszo­nyoktól, amíg fél kilométeres távolságokra két edény vízért ballagtak. Lassan már el is felejtik ezeket a kellemetlen, de kénytelen sétákat. Nem kell már messzire menni. A vizet szétvezették nemcsak a nagyobb utcákba, hanem az udvarokba is. Mint eső után a gombák, úgy nőnek ki falunkban az ikerablakos, sátortetejű, für­dőszobás, modern házak. Hol volt ez régen? Kinek volt módjában az építkezés? Ma már semmi akadálya ennek. Aki becsületesen dolgozik, könnyen saját és új lakásába költözhet, (Azt hiszem, szülő­falumat becsületes, dolgos emberek . lakják, mert időbe telnék, míg meg tudnám szá­molni az új épületeket.) Régi filmszínházunkat, amit az idő megrongált, most épí­tik újjá. A szép emeletes is­kola közelében rakják alap­jait egy másik iskolának. En­nek különösen örülünk, kivált ha arra gondolok: nem lehe­tetlen. hogy néhány év múlva én is ott vezetem majd. az apróságokat a betűk birodal­mába vagy éppen a természet titkait felfedni az ötödik osz­tályba lépők előtt. Van óvo­dánk is. ahol csöppségeink biztos kezek nevelése alatt növekednek. Egészségház un k- ban védőnő dolgozik, s ezen­kívül két orvosa is van a köz­ségnek. Nemcsak külsőleg épül. szé­pül és fejlődik falum, de a benne élő eúiberek is átfor­málódnak, látván az óriási előrehaladást. 1960 januárjában termelő­szövetkezeti községgé lett Törtei, Dolgos parasztjai ez­után együtt teszik még szeb­bé, kedvesebbé, s ezzel ma­guknak biztosítanak még gondtalanabb, boldog életet.; Bakos Teréz. TV. o. tanuló ★ A középiskolás leány-diák-! otthon április 4-i pályázató : nak díjnyertes dolgozata. AZ ÉN FALUM i Valapnikor nagyon régen, •a török hódoltság idején a ; hatalmas szultán néhány j házból álló falucska utcáján \dühösen szúrta földbe a kard­iját, minek következtében két • darabban látta azt viszont. ’.Erre még a haragja is elmúlt, I mert megnyugodva csak eny­ingit mondott: „Na, itt tört lel.” (Azóta hívják a falucskát •Törteinek.) Jó néhány év l múlt el azóta ... j Ha most az idő kereke visz- jszafordulná, bizony hiába ke- l restié a szultán azt a helyet, lohol öt az a „nagy” csapás iérte. A régi falucska nincs ■többé. Helyét a kis Törtei l utódja, egy nagyobb község foglalja el. Ez az én szülö­• falum, ! Az elmúlt 15 év különösen • megváltoztatta. . Nagyapám \ elégedetten szokta mondo­gatni, „jó nektek, gyerme- ! keim, bezzeg az én időmben : minden másképp volt”. Még ‘apukám is mosolyog, amikor körömcipőt húzok. Biztosan Csengetnek... Kaput nyi­tok. Három piros nyakkendős úttörő a vendég. — Előre! — Előre, kislányok! Nem kérdezhetem meg, mi járatban vannak, az egyikük máris kezdi: — Az Arany János iskola úttörői vagyunk, s azért jöttünk, hogy megkérjük, le­gyenek szívesek a házuk előt­ti utcarészt tisztán tartani, söprögetni és ha lehet. _ csi­náljanak egy kis virágágyat is. ... A kis emberek. Beleszól­nak a nagyok dolgába. Pa­rancsolnak, Azaz nem is pa­rancsolnak. Kérnek. A Hete­dik Kereszt című film jut eszembe. Ott a cserkészek nem ilyen munkát végeztek, amikor a gyűjtőtáborból me­nekülő foglyokat kutatták. Kicsit szégyenkezve nézek az utcára. Valóban lehetne oda, a fák köré egy pár szál virá­got tenni... — Aztán mindenhová be­mentek? — Igen! — És hogyan fogadnak benneteket? — Volt, aki megsértődön, hogy „küldöttség nélkül is megcsináltam", de legtöbben nem haragudtak, megígértek, hogy az ö házuk eleje nem rontja majd a város képét. — Itt, a harmadik szom­szédban egy öreg néni lakik. Neki nehezére esne a munka. Oda elmegyünk mi. Vállal­tuk, hogy ‘mi megcsináljuk az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents