Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-09 / 58. szám
MONO»® VICÉRE Az ecseri asszonyok ajándéka • A PEST MEGYETHÍRLAP különkiadása II. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1960. MÁRCIUS 9. SZERDA ASSZONYKÖSZÖNTŐ szép szavak hangzanak el most ország- és világszerte az 50. [ nemzetközi nőnap alkalmából, s a tisztelgő szavakhoz virág ! ú jár; ibolya, hóvirág, cserepes orchidea. A köszöntők sorá. . I bol mi sem maradhatunk, ki, de mi virág helyett is csak sza- £ vakat tudunk adni, s szavakkal festett élethű portrékat ko- á runk asszonyairól. Fogadják szeretettel. $ I Nem búcsúzunk végleg! í Mosolyogjon, Dancsó néni Gyermekszépségverseny Kérjük a kedves szülőket, hogy lehetőleg 6x9-es méretű egy évnél nem régibb mellképeket küldjenek be. Fényképek megőrzésére és visszaküldésért nem vállalkozunk. A szavazás módja a következő: akinek valamelyik gyermek megtetszik, kivágja fényképét a lapból, borítékba teszi, s elküldi az alábbi címre: Monor és Vidéke szerkesztősége Monor, Kossuth Lajos u. 103. Egy gyermek lapból kivágott fényképét több példányban is beküldheti ugyanaz a szavazó. Kovács Sárika, Monor A monori járási nőtanács meghívására a nemzetközi nőnap alkalmából kedves vendégek érkeztek Monorra a szomszédos Csehszlovákiából, a párkányi járásból. A vendégek között volt állami gazdasági munkás, tanácsi dolgozó, pedagógus, óvónő. A látogatás célja a csehszlovák és magyar asszonyok munkájának megbeszélése és kapcsolatok teremtése. A csehszlovák küldöttséget a járási és a községi nőtanács látta egy napig vendégül. Terített asztal mellett beszélgettek el egymással az asszonyok. A monori asszonyok az idő rövidsége ellenére is a község nevezet* sebb helyeit megismertették a vendégekkel. Délután a vendégek megnézték a járási kultúr- otthonban rendezett szép és igen színvonalas divatbemutatót. A vendégek nagyon jól érezték' magukat, s a beszélgetés során sok hasznos módszerüket ismertük meg. Többek között: náluk a tsz-községek- ben a napközi otthonokat és bölcsődéket a szövetkezet látja el, és reggel 6 órától este 21 óráig vigyáznak a gyerekekre, úgyhogy a szülők nyugodtan végezhetik napi mun- kájukati (Kozákné) Termelőszövetkezeti tanácskozás Gyomrán Magyar—szovjet mezőgazdasági napot rendeztek Gyomron a gazdakör helyiségében. Az értekezleten a járás termelőszövetkezeteinek elnökei és küldöttei vettek részt. Jelen voltak a megyei tanács mező- gazdasági osztályának képviselői, Hegedűs Istvánná, az MSZBT megyei titkára, Sima István, a járási tanács elnök- helyettese, Hajdúk Bálint és Tóth István, a mezőgazdasági osztály munkatársai. A beszámolót Gronszki János elvtárs, a gyömrői Petőfi Tsz elnöke tartotta meg. Előadásában a szovjet mezőgazdaság fejlődésével foglalkozott. Összehasonlító adatokat ismertetett a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdaságára vonatkozóan. Példákat sorolt fel arra, hogy a szovjet tapasztalatok hasznosítása milyen nagy jelentőséggel bír a magyar mezőgazdaság szempontjából. Az előadást többórás értékes vita követte. F, G. Szabados Jancsika, Monor Polereczki Marika, Gyömrő Azt hisszük, nem kell bemutatni a monori írószerboltból az örökké mosolygós Popper Laci bácsit. Hiszen már 30 éve dolgozik ebben a szakmában. Tettrekész figyelmességével. örökké tintás ujjaival szinte hozzánőtt az üzlethez. Nélküle el sem képzelhetjük. Egyszerre százfelé figyel. Mindenkihez van egy mosolygós. kedves, vicces szava. Türelmetlen gyermek-vevőivel úgy beszél, mintha sajátjai lennének. — Nem fáradt el harminc év alatt? — kérdeztem egyszer tőle. — Nem. mert amit az ember igazán szeret, abba belefáradni nem lehet. Petrányi Ágnes (Foto: Mészáros Imre) Harmincöt kitűnő bizonyítvány A zenekultúra megismerését szolgálja immár öt éve a monori zeneiskola, amely már kibővült a szomszédos községekkel is: Gyomron. Maglódon és a Monori-erdőn is muzsikálnak már. Erről tettek tanú- bizonyságot a vasárnap délután megrendezett félévi vizsga-hangversenyen is: 90 tanulóból 35 kapott kitűnő bizonyítványt. A csillogó gyermekszemekben ott ült az ijedtség, de az akarás is. Tanulást és szorgalmat bizonyított minden eljátszott darab, De azért a hangverseny tisztességesebb rendezést is megérdemelt volna. P. A. Törődött, fáradt arcú, megtört mosolyú munkásasszony az 57 éves Lengyel Juliska néni, a Kertimag Vállalat monori tisztítótelepének szakmunkása. Tíz éve dolgozik már ott, mint vasúti zsákátvevő és most a napokban mond búcsút a telepnek s munkatársainak. Juliska néni nyugdíjba megy, fáradt szívének gyógyulást, fáradt testének pihenést nyújtani. Nehéz a válás! Négy gyermekét egyedül nevelte fel, akik verébfiókák módjára kértek, követeltek, várták haza üres gyomorral, reménykedve. Haza várták, a mindennap elhagyott otthonba, mert akkoriban napszámba járt: szőlőt kötözött, súrolt, óvodában segített ki. S azután a megfeszített nappali munka után éjjel 1—2 óráig kézimunkázott, recézett, ameddig ereje, szeme bírta, a gyerekeiért. 1950-ben aztán megváltozott élete. Megszűnt a kis család létfenntartásának bizonytalansága. A maggyárban kapott munkát. Biztos, állandó munkalehetőséget és gyerekei után családi pótlékot. Ám ahogy gyerekei nőttek, gondjai is szaporodtak. Négy gyermekWVW1CW>VWW\VW\VVW\WVVWVWWV\WWW ■ nek ruha, cipő, mindennap ebéd, vacsora, tízórai, nagy . terhet, felelősséget jelentett! , S ő megfeszített erővel dol■ gozott, pedig meggyötört szí- : vének rendetlen dobogása pihenést parancsolt. Hányszor vonult félre egy-egy sarokba, hogy ne lássák üres kenyérből álló tízóraiját. De ő tanult, mai embert akart nevelni gyerekeiből! Jó szakmá; hoz, diplomához segíti őket. Az állam minden segítséget megadott. Aztán elszaladtak az évek: Jenő szíjgyártó lett. Károly ötödéves egyetemi hallgató . (hadmérnök lesz!), Miklós nyomdaipari tanuló, a kis Jutka pedig gyors- és gép- j írást tanul! Juliska néni búcsúzkodik. Még néhány nap és meghatódott arccal lép ki a telep kapuján! Megválik munkahelyétől, ahol szerették, megbecsülték. Igazi dolgos munkásasz- szony, minden áldozatot meghozó munkásanya távozik a kis közösségből. Nem búcsúzunk végleg! — Azt mondjuk: viszontlátásra, Juliska néni! Sokszor várjuk még vissza látogatóba, hiszen tudja az utat mihozzánk! Hörömpő Jenő Eleven tekintetű, fürge mozgású asszony Dancsó Lajosné, a maglódi Micsurin Tsz nyugdíjasa. — Mondjon valamit az életéről, Dancsó néni — kérem őt. — Budapesten születtem. Édesapám mozdonyvezető volt. Foglalkozásával járt, hogy hol ebben, hol abban a városban lakott. Laktunk Esztergomban, Tapolcán, Szabadkán, Salgótarjánban, majd újra Budapesten. Szegények voltak a szüleim és sokan voltunk testvérek. így csak a 6 elemit végezhettem el. Szerettem volna tanítónő lenni, de hát nem lett belőle semmi. Talán ez a magyarázata annak, hogy úgy szeretek ma is neveléssel, főleg a felnőttek nevelésével foglalkozni. — Hogyan került ki Maglódra? — Férjem is, magam is részt vettünk Budapesten a Tanács- köztársaság minden megmozdulásában. Budapestről eltanácsoltak bennünket, mint nemkívánatos elemeket. Maglódra jöttünk lakni. Megszerettem a falusi életet, később sem kívánkoztam el innen. — Mindig híve voltam a kollektív mezőgazdasági mozgalomnak, s 1949. március 26-án 12 taggal és 126 hold földdel megalapítottuk a magjS lódi Micsurin Tsz-t. Bálint Pé- £ tér, Dudás Istvánné, Pongor Éj Imre, Papp László elvtársak voltak az alapító tagok. Nehéz ^ dolgunk volt, sok gúnyos mosolyt kellett elnéznünk, sok ^rosszindulatú bírálatot kellett á visszautasítanunk nekünk úttörőknek. De álltuk a sarat, s eljutottunk odáig, hogy 1958 év végére már 65 tag dolgozott 800 hold földön. Ennek magyarázata az, hogy mi nemcsak beszéltünk, hanem tettünk is. Tízévi munkám után tavaly nyugdíjba mentem. — Mennyi a nyugdíja? — 315 forintot kapok. Nem sok, de tudom, hogy pillanatnyilag többet nem adhat államunk. Ha ehhez hozzáveszem azt is, hogy tavaly 86 munkaegységet tudtam még keresni a tsz-ben. azonkívül a háztáji gazdaságom is hozott valami keveset a konyhára, kiszámítottam. hogy végeredményben több mint 700 forint jutott havonta. Nos, a férjem is kap 500 forint nyugdíjat, így ket- tecskén megélünk belőle gond nélkül. Még gyermekeimet is tudom segíteni, illetve inkább az unokáimat. — Gyermek hány van, Dancsó néni? — Öt gyermeket neveltem fel. Él mind. Büszke vagyok rájuk. — Mivel foglalkozik szabad idejében? — Ö, dolgozom én azért a közért úgy, mint azelőtt. Tagja vagyok az fmsz. igazgatóságának, a nőtanácsnak, a vöröskeresztnek, a művelődési bizottságnak, az iskolai szülői munkaközösségnek. Legjobban szeretek mégis elmenni a KISZ kultúrcsoport próbáira. Valahogy elfelejtem ott, hogy 75 éves vagyok. Ejnye, most elárultam a koromat — mondja végül huncut mosollyal. — es jó — ez a gyönyörű népviseletbe öltözött baba, amelyet a járási nőtanács nőnapi ünnepségén adtak át, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a koppenhágai nagygyűlésre. (Szövfoto, Maros Júlia felvétele) CSEHSZLOVÁK NŐVENDÉGEK M0N0R0N Kedves zsörtölődök y >t Csoda esett az elmúlt szer- J dán Gyomron: hétköznap es- É tén megtelt a művelődési £ otthon nagyterme! Megtelt? j Még pótszékeken, g állva is £ szorongtak jó néhányan! A £ nagy érdeklődés a Magyar J Rádió vendégművészeinek, s 5 köztük is elsősorban Völcsey É Rózsi művésznőnek szólt. Sa- É játos művészet az övé: hosz- É szú évek óta ugyanazt a sze- ^ repet játssza, a zsörtölődő, ^ morgolódó, de mégis csupa- ^ szív, csupaderű, józangondol- ^ kodású parasztasszony szere- ^ pét — de ezt az egy szere- ^ pet annyi szívvel formálja, ^ alakítja, játssza, hogy min- ^ dig új marad, friss és élve- ^ zetes. Évek során bezsörtö- g lődte magát az emberek szí- 2 vébe, s ezért várták Gyöm- g rőn is sokain, hogy a hangja 2 után, végre a személyét is ^ megismerjék. S ő nem oko- ^ zott csalódást: nagyon derűs, ^ kedves, emlékezetes perceket ^szerzett a gyömrői közön- ^ ségnek, akik ezután — ha ^ még lehet — még jobban 2 kedvelik, becsülik, mint ed- ^ dig. í S hogy a róla alkotott kép ^ még teljesebb és igazabb le- ^ gyen, s hogy a művész mel- ^ lett az embert is meglássuk ^ benne, el kell mondani még ^egyet-mást. Fellépéséért egyet- ^ len fillért sem kapott, szí- ^ vességből tette, önzetlen se- £ gítséget nyújtva a gyömrői ^ kiszeseknek. Előző napokban ^ súlyos családi gyász érte. Le- ^ mondhatta volna a fellépést, ^ hiszen nem kötötte szerződés. £ De kötötte adott szava, s az ^ számára minden szerződésnél £ szentebb. Az autó, amelyet 2 érte küldtek, közel egy órát £ késett, s ő addig lent rostokolt ^ az utcán. Már ez is elég ok ^ lehetett volna arra, hogy ^ megsértődjék, s visszamond ' ja a szereplést. De nem tette: hiszen igaz művészé, s nagyon derék ember. Csupa hasonlót írhatnánk partneréről, Balázs Jánosról is, aki betegágyából kikelve, lázasan vállalta az ingyenes fellépést, s szívből jövő ko- médiázásával hangos jókedvre derített mindenkit. S mi mást írhatnánk, mint szépet, s jót, a fiatal vendégekről: Rózsahegyi Marikáról, End- rédy Mimi és Bojton Imre énekesről, Pászt Róbert rádióriporterről? Kedvesek voltak, szerények, tehetségük javát adták. Az est sikeréhez a hazaiak is hozzájárultak. H. Füstös István összekötő szövege — Blaskó Mihály és Furuglyás Géza talmácsolásában — derűs volt, szellemes és színvonalas. Kedves színfolt volt a kiszes lányok éneke és tánca, s Kiss Péter Pál harmonikajátéka. Még egy „vendégművésze“ volt az estnek: a szabadságát otthon töltő Miklós Kálmán, a gyömrőiek kedvelt, jó hangú énekese is fellépett, Uhlár Istvánné zongorakíséretével. Sikerére jellemző, hogy kétszer kellett új ráznia. Minden dicséretet megérdemel az est főrendezője, a fáradhatatlan Lenkei Lajosné, mindenki kedves Paulája. Gratulálunk neki! Radványi Barna Miszlay Andrea Gomba, Tete- puszta Szewczyk Lacika, Gyömrő A maglódi Micsurin Tsz nyert« a termelőszövetkezetek versenyét A termelőszövetkezetek között folyó — a kongresszus tiszteletére kezdeményezett — munkaverseny győztese a maglódi Micsurin Tsz lett, felajánlásainak 158,1 százalékos teljesítésével. Második helyen a gyömrői Petőfi Tsz végzett. További helyezések: 3. Péteri Rákóczi Tsz, 4. Monori üj Élet Tsz, 5. Mendei Lenin Tsz, 6. Nyáregyházi Béke Tsz, 7. Nyáregyházi Ady Tsz, 8. űri Béke Tsz, 9. Üllői Március 15. Tsz, 10. Pilisi Hunyadi Tsz, 11. Vecsési Steinmetz kapitány Tsz. PILLANATKÉP Harminc éve fáradhatatlanul
