Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

f

A városi kertészetben

IV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM

1960. MÁRCIUS 8. KEDD

I Szépen fejlődik a faiskola. Egri Ernő főkertész a facsemetéket metszi.

Az üvegházban sok virágot nevelnek. Bacsó Katalin virágpalántákat tűzdel

OiX\NVVXXVSXXV^XVCXXXNX^XNXVSXVKNXNXX>^XXXX\XNXXXXXXXXXXV>XV>XXXXXXVXXXXXXXXXXXVVXXXXXV

MEGNYITOTTÁK A K

A város asszonyainak ösz- szefogásót dicséri a vasárnap délelőtt 10 órakor megnyitott kézimunka-kiállítás.

Több száz ízléses, művészi kézimunka gyönyörködteti a nézőt. A darabok elhelyezése választékos, a belépő nem is tudja, hogy hol kezdje a térítők, párnák nézegetését. A fő helyet a sötétbordó alapra elhelyezett vert és horgolt csipke terí tők foglalják el, a másik hosszú asztalon pedig horgolt csipketerítők és asztalterítők sorakoznak, másutt a magyar népi hímzések késztetnek megállásra. ízlésben, elrendezésben, magas művészi igény tekintetében a mos— KÖZEL 1700 látogatója volt február hónapban a gőzfürdőnek. Közülük 800-an igénybe vették a fodrászatot is. Sokan látogatták a manikür és pedikür részleget.

— FÉLÉVI szakmai vizsgát- tettek a földművesszövetkezet kereskedelmi tanulói. A vizsga jól sikerült, a tanulók közül tájékozottságával Bujdosó Róza és Katona József emelkedett ki.

.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v

i

még gúnyosabbá tenné azt, \ amit mondott. Még bólint is, \ hármat, hogy háromemberes. í

Pista bácsi alig bírja magát \ tartani. Majdhogy rá nem ront’ a vendégére: hát akkor minek; issza, ha nem kell neki? Vég-j re nyugalmat erőltet magára j és megkérdezi. Halkan, foj-í tottan: ;

— Aztán miért, he?

>

— Mert — szólal meg fon-; toskodóan János bácsi — egy'f ember issza, kettő meg vissza-$ fogja, hogy ne igyon már olyan

sokat. í

/

Azzal rácsap az asztalra esj hangosan felbugyog belőle a$ nevetés. Pista bácsi alig tudjaf

megérteni: hogy

__ mert... í

k

ettő visszafogja? Hát ak-'j kor... í

y

— Te, az anyád! Hát akkor £

igyál! A mindenségit! — kínál- % ja felszabadultan, és ő is oda-% vág egyet az asztalra. Tölt ne-% ki, magának is, ránéz, már ő% is nevet és a szeme közé néz afy komának. í

y

— Igyál, a teremtésit, mertf

ez háromemberes bor! í

, y

Tóth Tibor á

ÉZIMUNKAKIALLITAST

tani kiállítás jóval felülmúlja a tavalyi rendezését.

A kiállítás megszervezésében Kiss Ferencnél és Danics Antalnét sok háziasszony és pedagógusnő segítette. Ungvári Olga, Viszlai Lászlóné Szurmó Anna, Pap Erzsébet nevelőnek számtalan értékes munkájában gyönyörködhetünk.

A sok készséges asszony között méltó elismerés illeti az egyetlen férfit, Német Ambrust, a földművesszövetkezet üzletvezetőjét, aki dekorációs anyaggal, ügyességével és munkájával biztosította a kiállítás nívós megrendezését.

—M—

— EXPORTRA 92 vagon, belföldi fogyasztásra 96 vagon konzervet küldött az elmúlt hónapban a konzervgyár. Az exportra küldött áruból a legtöbb savanyúság volt.

— MOST FOLYNAK általános iskoláinkban a nyolcadik osztályt végző növendékek középiskolai továbbtanulását előkészítő munkálatok. A felvételi .kérelmeket március 15-ig kell továbbítani a középiskolákhoz.

i

j ANYAKÖNYVI HÍREK

! Születtek? Tóth István hajtó és ; Angyal Mária járlatlevéikezelö fia:

! István, Jávor Péter vegyészmér- ; nők és Bóka Rózsi Paulina leánya:

! Tünde, Kovács Sándor tsz-takar- ! mányos és Halasi Erzsébet leánya:

’ Erzsébet Julianna, Pataki József ! tsz-földműves és Bárány Terézia ; fia: József, Rapi József tralktor- ! vezető és Balogh Magdolna leánya:

; Magdolna, dr. Czirják László or- i vos és Szumtai Ilona fia: Attila j Ferenc, Kucztk Imre tsz-földmű- ! vés és Gulyás Erzsébet leánya: í Irén.

Házasságot kötöttek: Aszódi Balázs gépésztechnikus és Kovács Sára Judit kereskedősegéd, Szépe András tsz-földműves és Szívós Ilona tsz-földműves.

Meghaltak: Fejes Sándor géplakatos 61 éves, Fakan Mihályné Tajti Julianna 68 éves, Cseri La- josné Dobosi Julianna nyugdíjas háztartási alkalmazott 91 éves, Róka Sándorné Bakó Rozália 53 éves, Erős Ferencné Petriik Matild 57 éves.

Meghívó. A Nagykőrösi Erdököz- birtokossági Társulat vezetősége értesíti ' kvótatulajdonosokat, hogy 1960. évi március hó 13-án délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlést tart a kultúrház színház- termében, melyre az összes kvóta- tulajdonosokat meghívja.

Amikor győzött a Nagy; Októberi Szocialista Fórra-! dalom, létrejött a világon az > első új típusú állam, ahol az első intézkedések egyike a nők állampolgári egyenjogúságának törvénybe iktatása. Megvalósították az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is.

A Magyar Népköztársaság alkotmánya 1949. augusztus 20-án iktatta törvénybe a nők egyenjogúságát. A felszabadulásunk óta eltelt 15 év alatt a dolgozó emberek gondolkodásában egyre inkább megerősödött az a tudat, hogy a nők egyenjogúsága az egész társadalom haladásának ügye.

Az utóbbi kilenc év alatt négyszer annyi nő helyezkedett el a népgazdaság különböző területén, mint a fel- szabadulás előtt egy negyed század alatt. Ma az ipari munkások 35,9 százaléka, a Nagykőrösi Konzervgyárban ennél több, 54 százaléka nő. A pedagóigu sok 60,4 százaléka nő. Á tsz-eknek is egyenrangú tagjai és munkásai a nők. Ma az óvodák és az iskolák ezrei segítik a dolgozó anyákat.

Hegedűs László

PTO-vezető

— JÓL HALAD az első negyedéves terv teljesítésével a Szeszfőzde és Szikvízgyártó Vállalat. Februári tervüket 130 százalékra teljesítették. A szikvízgyártó részleg 856 hektoliter szódavizet és 10 hektoliter üdítő italt gyártott.

■^XXVNXXXX\XXXXW,XXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Fél évszázada annak, hogy március 8-át, a világ haladó asszonyai minden évben meg- ünneplik.

Ha a szentírást forgatjuk, rádöbbenünk, hogy egy részében sem találjuk meg, hogy az asszony embernek neveztessék. Vegyük szemügyre Pál apostolnak a ko- rinthusbeliekhez intézett „A mennyből érkezett férfiúi kiváltságlevél” szövegét, melyben ez áll: „A ti asszonynépeitek a gyülekezetben hallgassanak, mert nem engedtetik nékik az, hogy szóljanak, hanem, hogy engedelmeskedjenek. Hogyha valamit akarnak tanulni otthon, kérdjék meg az ö férjeiket, mert éktelen dolog asz- szonyi állatnak szólni a gyülekezetben“. A szentírásban ez a legtöbb, amit a nőkről’ találunk: „Az asszony segítsége az embernek”,

Volt a történelemnek olyan korszaka is, amikor a nőket szabadon gyilkolták és senki sem védte őket. Hány száz és ezer asszonyt vetettek máglyára azért, mert „lelkét az ördögnek adta és boszorkány lett“. Eíz ma már kézenfekvő elvakultság mindenki előtt. A boszorkányüldözés korában Szeged asz- szonyait-leányait csaknem teljesen kiirtották. Az életét tette kockára az a nő, aki arra vállalkozott, hogy Szegeden átutazik, mert azt is gyanúba fogták. Ma is elevenen őrzi ennek emlékét a régi magyar népdal: „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány!”

Forradalmi évforduló

Ünnepség

a nőmozgalom 50. évfordulója alkalmából

A kultúrház színháztermében vasárnap délután 4 órai ; kezdettel tartották meg a nő- ; mozgalom 50. évfordulójára ; rendezett városi ünnepélyt. ; Az elnökségben a párt, a vá- j rosi tanács, a Hazafias Nép- ; front, a KISZ és a nőtanács í képviselői foglaltak helyet. !

A Magyar Nők Országos Ta- : nácsa és a Hazafias Nép- j front megyei bizottsága névé- ; ben Pála Károlyné ország- : gyűlési képviselő köszöntőt- í te az egybegyűlt asszonyo- j kát. Az ünnepi beszédet kul- > túrműsor követte, amelyben! gyermekek és fiatalok szóra- \ koztatták a megjelenteket. •

Előadás a tsz-ek belső szervezéséről

Ehhez hozzájárul a tsz vezetése is és az a tervszerűség, mely elérheti a folyamatos és egyenlő árutermelést, ami lehetőséget ad a rendszeres havi előlegfizetésre.

Az előadáshoz hozzászólók általában az új jövedelem- elosztással kapcsolatos kérdéseket vetették fel. A profesz- szor válaszában elmondotta, hogy ez a módszer még nem teljesen kiforrott. Vigyázniuk kell a tsz-vezetőknek, hogy a város tsz-ei között a bérezési formákban lényeges különbség ne legyen. Továbbá ez ne csak elvben, de a gyakorlatban is igazságos legyen és minden esetben a tsz fejlődését és megerősödését bizto-’ sítsa.

az anyag ráfordításával is helyesen gazdálkodtak a vezetők. Itt domborodik ki, hogy az új szocialista üzemek milyen irányban fejlődjenek a közgazdasági tényezők és a helyi adottságaik figyelembevételével.

Nem mindegy, hogy mit és mennyit termelnek, de az sem, hogy mennyiért. Felmerül tehát az üzemek specializálésá- nak kérdése, ami azt jelenti, hogyv az üzem ne szétágazó, mindenből egy kicsit termelő, hanem az adottságainak megfelelő valamiből sokat előállító gazdaság legyen.

Ezután a bérezés szocialista formájának módjáról és alkalmazásáról szólva elmondotta, hogy a magasabb jövedelmezőséget csak a tagok anyagi érdekeltségének növelésével és a beruházások ésszerű gyarapításával lehet elérni.

Vágsellyei István, az Agrár- tudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének professzora városunk tsz-tagjai részére előadást tartott a tsz-ek üzemi kérdéseiről.

Bevezetőjében kiemelte a szocialista és a kapitalista felépítésnek különbözőségét.

Elmondta, hogy a mi szocialista üzemeink legfőbb értéke az ember, s éppen ezért kell segítésére minél több gépet biztosítani.

Napjainkban számtalan szocialista nagyüzem alakult, melyek még nincsenek gépesítve, s ezért bizonyos mértékben hasonlítanak az egyéni gazdaságokhoz. Különbség az, hogy a termelőerőket tervszerűen, munkaidejük legjobb kihasználásával használják fel — s ez nem csekély különbség. Ez a tervszerűség értékben csak az év végén jelentkezik, feltéve, ha mögötte a helyes üzemi arányok kialakításával és a munka, valamint

GYEREKSZÁJ

A tejet sajnos, nem szeretik. Egy vacsora után sikerült Ágiba egy deci tejet belediktálni. „Többet nem kérek — mondta —. nem akarok meghalni.” Elcsodálkozva érdeklődtem az összefüggés után. „Azt mondjátok — felelte —, ha sok tejet iszom, gyorsan megnövök. Aki megnő, megöregszik és meghal. Nem akarok meghalni!”

Más. összevesznek, István- ka sir.

— Micsoda katona leszel te — mondom neki —, megijedsz egy lánytól, aki kisebb is, mint te?

— Ez a baj — mondja —,

nem üthetem vissza, mert lány is, kicsi is.

Egy nagymama

Már régen készülök, hogy két unokám életéből, mondásaiból néhány apróságot megírjak. Bemutatom a szereplőket: Ágnes 4 éves, István 7 éves.

Ágnes akaratos, erélyes, ököllel, néha foggal, körömmel vagy nőiesebb eszközzel: visítással, toporzékolással igyekszik a maga jogait vagy vélt jogait megvédeni.

István lágy szívű, inkább lányos, könnyen sír és Ági sokszor elbánik vele. Sok kedves, okos, néha szomorú epizód történik már ilyen kicsi gyermek életében is, csak nyitott szemmel és főleg nyitott szívvel kell figyelni őket. Most két kis „megállapításukat” írom meg.

Termelési értekezlet a konzervgyárban

nyagságuk az egész kollektíva rovására megy.

A dolgozók mór tervezgetik, hogy az elsőséggel járó jutalompénzt mire költik: Flóriánná fiának ' szeretne húsvétra kis öltönyt venni, Bálintné kislányára költené, Hegedüsné csak legyint: any- nyi mindent vásárolna, s még nem is biztos a győzelem.. t B. M.

W-.NXXNXXXXXXX-.NX'.XX'XXXXXNXXXNXXXXXXXXXXNXX

Két ember ült az asztal mel- í lett a szobában. Pista bácsi, a | vendég és János bácsi, a házi- ! gazda. Fontos megbeszélésük ! lehetett, mert nagyon ünnepé- \ lyes az arcuk, De már túlvan- t nak rajta. Most már hallgat- ! nak és az asztalon levő üveget ! nézik mindketten. Bor. Azelőtt ! már megkóstolták, s most < visszaemlékeznek a zamatára, 1 az ízére. Igaz, ismerik már ala- í posan, mert nem először ülnek ! így együtt, azonban ha az em- \ bér új üveget kezd, akkor min- I dig ízlelgetni kell az elejit.

! Ráadásul a bor jó, ezt érez- | ték mind a ketten. De nem ',t szólnak, mert a gazda nem j dicsérheti a saját borát, a ven- J dég meg vár, még nem akarja £ elkapatni a házigazdát, í János bácsi újból tölt, isz- f nak és megint hallgatnak egy í sort. Végre Pista bácsi meg- f szólal:

\ — Hát e’ jó!

y

f A gazda hallgat, de a szivét $ melegség járja át. Pista bácsi £ folytatja:

% — Ez olyan igazi egyemberes

í bor.

János bácsi megdöbben: hogy egyemberes? Hát ez meg mi lehet? De nem szól. Majd elmondja a koma. Az meg látja a meghökkenést, vár egy kicsit, hadd fúrja a házigazda oldalát a kíváncsiság, s csak aztán folytatja:

— Mert a’ jó, ha a bor egyemberes. Mert a kétemberes rosszabb. Az egyemberes bort maga issza meg az ember, de kétembereshez kell egy másik ember, hogy beletöltse, mert maga nem tudná meginni.

János bácsi megenyhül és jót nevetnek a dolgon: hiszen a jó bor jó kedvet ád. Aztán nem is gondolnak többet arra, hogy hány emberes, csak isznak, isznak.

A dolog el is felejtődik, s csak néhány nap múlva jut eszébe ismét János bácsinak Pista bácsiéknál, mert most ö a vendég, s a másik a gazda.

Isznak rendre, egyik pohár

Ä BOIR

csúszik a másik után, de egyszerre megcsillan János bácsi szeme:

— Te koma, tudod-e, milyen a te borod?

A házigazda fölkapja a fejét: micsoda kérdés? Hát bor ez a javából. A legjobbikból hozott fel a vendégeknek, hogy megmutassa, neki is van ám valamilyen. Most azonban nagyot dobban a szíve: tán nem ízlik?

János bácsi hunyorít egyet, s lassan, szótagolva mondja:

— Ez háromemberes bor.

Pista bácsi, a házigazda nem

jut szóhoz. Hogy az ő bora háromemberes? Azt már nem! Mert hogy még kétemberes, azt elfogadná esetleg, de hogy háromemberes!

Ránéz a komájára. Néhány pillanatig csend van. Már a bor is dolgozik bennük.

János bácsi vigyorogni kezd. Előbb csak a szemén látszik valami, aztán a szája is elhúzódik. A lelógó bajusz mintha

A napokban nagy sürgésforgás volt a konzervgyár készáruraktárának folyosóján. A termelési értekezletre siettek az emberek, amelyen beszámoltak vállalásaik teljesítéséről, a munka állásá- róL Mint elmondták, a versenynek két formája alakult ki a gyárban: az egyiknél

8—10 fős brigá/d áll versenyben a többivel, a másiknál pedig egy-egy szalag kollektívája versenyez egymással. Vetélkednek a Rákóczi— Petőfi, valamint a Dózsa—ifjúsági szalagok dolgozói is.

Nyikosné, a készáru raktár vezetője elmondta, hogy a dolgozók gondatlansága miatt, de többször a göngyölegellátó vállalat hanyagsága miatt reklamáció éri a gyárat. A dolgozót ez anyagilag nem mindig sújtja közvetlenül, viszont a gyár minden dolgozóját érinti, mert akár minőségi, akár mennyiségi, akár késedelmi hibáért kötbért kell fizetni. Ez az összeg pedig a nyereségrészesedést csökkenti.

—• Arra kell törekedni — mondta Nyikosné —, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsük az előforduló hibákat. A göngyölegellátó vállalatot majd megkeressük, hogy egyfajta ládához lehetőleg egyfajta tetőt küldjenek, mert csak abban tudunk rendesen szállítani;

Az egyik versenyző szalag dolgozói kifogásolták, hogj brigádjuk két tagja nem végzi munkáját rendesen, s ha-