Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

Tífiv

CEGLÉD, ALBÉRTIRSA, CÍCLÉDBÉRCEL, TÖRtEL ÉS CSEM'0 RÉSZÉRE

TV. ÉVFOLYAM, 5«. SZÁM

1960. MÁRCIUS 6. VASÄRNAP

A §zerződé»kötcsekről

Termelőszövetkezeteink az 1960-as évben kataszteri holdanként 1900 forint értékű árut kívánnak átadni különböző állami, szövetkezeti, kereskedelmi vállalatoknak. Ennek teljesítése arányában jelentős hitelelengedési kedvezményben részesülnek.

Termelőszövetkezeteink nagyon helyesen és jól gazdálkodnak akkor, amikor a tervek túlteljesítésére törekszenek. Ezt bizonyítja a különböző kertészeti árunál megkötött szerződés.

Pl. sárgarépa-, petrezselyem-, spenót-, tök-. paprika- stb. szerződési tervüket túlteljesítették tsz-eink. Teljesítették a főbb növények szerződési tervét is. Cukorrépából 473, paradicsomból 223 kh-ra kötöttek szerződést. Burgonyából a szerződéskötés most folyik, hogy a vetőmag már biztosítva van. Gabonfélék szerződése már régen befejeződött.

A sertés-, marha- és ba- romfiszerződések megkötését viszont gyorsítani kell. Ne akkor foglalkozzunk vele, amikor már a nagy munkálatok lekötik a vezetők és tagok minden munkaidejét.

A szerződés mielőbbi megkötése egyébként fontos azért is, mert az állatforgalmi vállalat a megkötött szerződés alapján jelentős előleget fizet a tsz-eknek. A tsz-ek részére pedig a jelenlegi időszakban, mikor máshonnan bevétel nem nagyon várható, jókor jön ez az összeg. Pl. a sertésenként 600 forint, melyét a bankfiók rövidlejáratú hitelként biztosít. Ez az összeg szükséges a tagok részére osztandó havi előleg fedezésére is.

A szerződést azok a tsz- ek is már most megköthetik, amelyeknek a hizlaláshoz szükséges saját süldőállomány a jelenleg még nincs meg.

A lényeg, hogy 1960. december 31-ig leszállítsák a szerződésben lekötött árut.

b. k.

Nők a ruhagyárban

Dolgozó nő, édesanya, feleség

Munkásakadémia indul Cegléden

A városi pártbizottság és a művelődési ház közös szervezésében munkásakadémia keretében előadássorozat indul március 8-án este 6 órakor a művelődési házban.

Programja: a szocialista

társadalom építésének néhány elméleti és gyakorlati problémájának ismertetése és megbeszélése.

Az anyaggal öt előadáson foglalkoznak..

A munkásakadémia előadásaira már eddig is több különböző foglalkozású és beosztású dolgozó jelentkezett. Kívánatos volna, ha az üzemekből még több műszaki vezető jelentkezne tekintet nélkül arra, hogy párttag vagy párton- kívüli.

Részvételi szándékukat az üzemi pártszervezet titkárának jelentsék be.

Lapozgatás a ceglédi sport történetében:

A labdarúgás elindulása

A régi üzemrészben dolgozik a 47-es szalag. Hosszú hónapok óta exportballon-kabá- tcik készítésével foglalkoznak. Itt volt módom beszélgetni Farkas Józsefijével, akinek a címben szereplő „beosztásain” kívül még egy munkája van. Ö az üzemi nő- tíináes elnöke. Nagy szeretettel beszél mind a négy hivatásáról. Egyiket sem emeli a másik fölé, mindenütt megállja a helyét, mindenütt egész ember akar lenni. És az is.

Nem fontossági sorrendben beszélgetünk a négy hivatásról.

Farkasné kezében frissen mozog az ecset, és a henger (a ballonkabát részeit ragasztja éppen), s közben mondja:

— Nyolcéves korom óta dolgozom. Édesanyám beteges volt, két kisebb testvérem nevelését is én irítéztem. Itt négy éve dolgozom. Nagyon szereterp a munkám.

Nem tőle tudtam meg, hogy ő az üzem egyik legszorgalmasabb, legjobb dolgozója. Nem utolsósorban az ő érdeme, hogy a 47-es" szalag 103 százalékra teljesítette a múlt év második félévi tervét. A minőséggel sem volt baj. A szalag által készített ballonkabátok szerte a világon, a magyar ipar Hírnevét öregbítik.

Büszkén beszél két kisfiáról;

— Józsika, az idősebb, zeneiskolába jár, harmonikáz- ni tanul. Amikor délutáni műszakban vagyok, sajnos csak keveset tudok l'oglai- kozjú, yplük. r Uyenftfir, t.a-. fé& jem és. a nagymama törő« dik velük.

Itt térünk rá a feleség és háziasszony szerepre. Mosolyogva mondja Farkasné:

— A nagymama csak főz, a

Sülé Lia

Tóth Erika

Disztli Teréz

Tóth Jancsika

ben már a labdarúgás a legnépszerűbb ceglédi sportág. Fejlődésének azonban nagy akadálya a pályahiány. A város akkori rövidlátó vezetősége miig a vásártér szélét sem hajlandó átadni testedzés céljára a ceglédi ifjúság- nak. Csak alkalmilag használhatták futballpályánaik hordozható kapufákkal.

Azonban annak ellenére, hogy Cegléd feudális vezetősége az ,.úri” sportok (Cegléden akkoriban a tenisz!) mellett nem akarta észrevenni a szélesebb és nagyobb tömegeket foglalkoztató labdarúgást, a ceglédi labdarúgó élet társadalmi erők munkája révén hamarosan megerősödött. A CSE 19f2-ben már a középmagyar kerület kecskeméti alosztályában szerepel, 1813-ban már megalakul a második ceglédi labdarúgó csapat, a Ceglédi Testgyakorlóik Köre is.

_ Kürti Béla _

László Sándor

— FEBRUÁR HÓNAPBAN emelkedett a füldnüívesszö- vetkezel vasboltjának forgalma. Januárban több mint 33 tűzhelyet, kályhát adtak el. februárban pedig a motor- kerékpárok és kerékpárok iránt volt nagy az érdeklődés.-- 200 DARAB 35—50 KILOGRAMMOS sertést adott át az. Országos Sertéshizlalda pilisi telepének február hónapban további hizlalás céljára a ceglédi sertéstenyésztő és hizlaló.

— 10 430 KERÉKPÁRT őriztek február hónapban a városi tanács kerékpármegőrzői.

— TÍZ VAGON extrahált szójadarát rendelt sertések takarmányozására öt termelőszövetkezet.

Angliában, a labdarúgás őshazájában, az első „fooiball-club” I3»ö-ben alakult. Hazánkba i«stí- ban, a millenniumi ünnepségek alkalmával került az első „foci”. Feljegyzések szerint egy icietele- püit angol ismertette irfeg vele a Törekvés dalárda tagjait. Az első fővárosi csapat 1897-ben alakult a BTC keretében, s már abban az évben le is játszották az első mérkőzést, melynek izgalmairól hetekig beszéltek Budapesten. Ezzel a kerek labda elindult hódító útjára Magyarországon, s nem telik el két évtized, a magyar labdarúgás már európai tekintélynek örvend.

Vidéken először a pozsonyiak alakítanak labdarúgó csapatot, Cegléden az első bemutató mérkőzést lá»l-ben játszották le. Mivel az akkori úri fiatalságnak j,kevés alkalma nyílt a szórakozásra”, a helybeli Kaszinó vezetősége gondoskodni akart valami érdekes időtöltésről és lehozatta a fővárosból a Budapesti Labda- jj rúgok Egyletének és a Budapesti í Tisztviselők Labdarúgó Egyleté- í nek futballcsapatát. A két csapat f 1901. november hó S-án mutatta ^ be az új, divatos labdajátékot a J ceglédi közönségnek a vasút md- í lettí vásártéren. \

Dicséretére legyen mondva a ^ ;,Cegléd” egykori cikkírójának, jói J meglátta már ebből a bemutató- { ból is, hogy a labdarúgás ..igazán J testedző és mulattató játék”. Már J a következő évben megalakulnak j városunkban az első alkalmi csa- ; patok és tavasztól őszig rúgják a 1 labdát a vásártéren.

Az első „rendes” csapat a J },Czeglédi Sport Egyesület” kere- í tében alakul meg. elég gyakran ; játszik mérkőzéseket a szomszé- j dós városokkal és a budapesti; vasútvonal mentén fekvő közsé- J gekkel. Eleinte mindig a cégié- j dlek maradnak alul. mert Monor, 1 Vecsés, Üllő. bár kisebb községek I voltak, közelebb lévén a főváros-; hoz, már előbb jártak a labda- \ rúgás tudományában.

Az első világháború előtti évek-1

A CEGLÉDI HÍRLAP

gyermekszépségversenye 4. hét

A legszebb gyermek: i t M ! S*i

\

{ Félíves plakátok invitálnák £ a MEDOSZ kuliúrház képkiál- 't, Utasára. A szocialista mezögaz- fdaság inspirálja a festőket, f szobrászokat s a gyűjteményes f kiállítás városról városra rá- f mutat a ma legégetőbb problé- í májára. Bőd László, A. Weill f Erzsébet, Kadnai József, Czene fBéla, Istokovits Kálmán, vagy- fis a mai piktura első vonalbeli falakjai nyúltuk a lélektelen $ anyaghoz és szebbnél szebb f képeket tettek élövé a vásznon f és élővé az agyagban. í Szóval, a képkiállítás orszá- ^ gos színvonalú. A MEDOSZ { szándéka becsületes és elisme- f résre méltó. S hogy ennek el- $ lenére sem mondhatunk jót a f kiállításról, annak rendezés- f beli, mondhatnám szervi okai í vannak.

V

4 Kezdjük ott, hogy a terem f mindenre alkalmas, csak kép- f kiállításra nem. Folytassuk ott, f hogy a képeket minden szak- $ szerűség és rendezés nélkül fakasztották éppen oda, ahol f hely volt. Befejezésül tegyük f frissen hozzá, hogy a termet f egyéb célokra is felhasználják, s pl. asztaliteniszre, táncra és í bálozásra és ez a környezet í semmi esetre sem szolgálja azt íaz elmélyedést, amit a kiállítás anyaga joggal megérdemelne.

Nem vitatkozom. Nem kérdezem, hogy miért csak a ME- DOSZ-ban kaphatott ez az értékes anyag ilyen szomorúan alárendelt elhelyezést, csak éppen hozzászólok. Akinek nem inge. ne vegye magára.

Február tizenketíedike óta tart a Kossuth Múzeumban a levelezőlapkiállítás. Hogy

mennyi a látogatója ' két hét után, azt most nem keresem. De szerényen felteszem a kérdést: vajon nem lett volna-e elég a levelezölapkiállításból két hét, és nem lett volna helyes a Szocialista mezőgazdaság c. kiállítást gyorsan átvin- mi a Kossuth Múzeumba? A kiállítás színvonalát megillető környezetbe, a múzeumi kiállításoknál tapasztalt gondos rendezésben.

Mindenesetre egyet szeretnék minden rendezés lelkére kötni. Sose felejtkezzenek el a rendezéseiknél arról, hogy minden, ami jó történik ebben a városban, azt az egész város javára írják, és hasonlóképpen, mindent, ami rosszul siEgy kiállítás margójára

kerül, azt az egész város terhére számolják el. Vagyis senki sem fogja azt mondani, hogy a Szocialista mezőgazdaság c. kiállítás rossz volt, hanem csak azt, hogy egy ceglédi kiállítás rendezése rosz- szul sikerült. De ugyanezt fogják mondani a jól sikerült kiállításról, ceglédi jól sikerült rendezésről fognak beszélni. S mi az utóbbihoz ragaszkodunk.

— R —

ÚTTÖRŐAVATÓ

Az Örkényi úti iskolák seregélyesi iskolájában szépen feldíszített tanteremben, ünnepet tartott a ta- nyavüág népe: 16 új úttörő tett fogadalmat.

Boldog szülők ültek a padokban, mert csak jó tanuló, szorgalmas és jó magaviseletű gyermek lehet úttörő.

Bevonultak az úttörök, a jelentéstétel és a Himnusz hangjai után kezdődött az ünnepély.

Szavalatok, játékok és énekszámok után az úttörök a zászló előtt tettek fogadalmat, hogy az úttörőélet törvényei szerint, a hazáért, a népért élnek és dolgoznak egész életükben.

A szervező testület elnöke, Bálint. Mihályné felszalagozta a zászlót, majd Bokori Károly a szülők nevében köszöntötte az úttörőket és szüleiket. Körtánc és nótacsokor

fejezte be az ün- { népségét. ^

Ezután a szülők f megvendégelték a f vörös nyakkendős f úttörőket süte- £ ménnyel és teával, { aminek költségei- f hez a Táncsics f Tsz is hozzájárult. ^

Az édesanyák és í édesapák az esti f órákig körülülve a f táncoló, daloló vi- f dóm gyermeksere-f get, barátságosan f beszélgettek, mint f egy nagy család i összetartozó tag- { jai.

— Oláh István — '

— 53 814 FT-OT szedtek be helypénz- és áruhelyjegyekből az elmúlt hónap folyamán a városi tanács helypénzszedői.

— A MEDOSZ-kultúrott-. honban tegnap tartották meg a Húsipari Vállalat rendezésében a hagyományos hén- tesbált.

— MÁRCIUS 9-ÉN, szerdán du. 3 órakor a MEDOSZ- kuitúrotthonban tartja 1959- es mérlegzáró közgyűlését a Háziipari Szövetkezet.

— EGYNAPOS autóbusz- kirándulást rendez március

27-én a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat Sztálinváros- ba, amelyen az ottani vendéglátóipar üzemegységeinek és a város nevezetességeinek megtekintése szerepel.

—- VASÁRNAP reggel 8 ; órakor nyílik meg a Puskin í utcai Táncsics-iskolában a : Pest megyei Iparcikk Válla- ; lat háztartási készülékek ki- ! állítása, amelyet a nőnap al- 1 halmából rendeznek.

í — TEGNAP tartották meg í a vasipari, vegyesruházati,

(faipari és mezőgazdasági ktsz- ; ek 1959. éves méríegzáró í közgyűlésüket.

S — A TANÁCS mezőgaz- l dasági osztálya 5000 darab J nemes nyárfa-csemetét ren- ; delt a város fásítására. A jj futballpálya, Maiomtó-szél \ környékén és egyéb fásítási £ területeken ültetik el. Ebben j! a munkában nagy segítséget £ nyújtanak a KISZ-fiatalok és {az úttörők.

h-------------------------{ Hálás köszönetét mondunk mind- íazoknak, akik felejthetetlen fór- íj.em, édesapám és testvérünk Dósa { Ede temetésén részvétükkel nagy { fájdalmunkat enyhítették. Külön { köszönetünket fejezzük ki a Váro- f si __ Tanácsnak, a Városi Tanács í műszaki osztálya dolgozóinak, {Közlekedés és Gépjavító . Vállalat ; és MEDOSZ kultúrcsoportoknak, { gimnázium zenekarának, Népbolt {Vállalat áruforgalmi osztályának, j Órások Szakszervezetének, Zsiga ^István és Farkas Elemér népi zenekarának és jó barátoknak a kvl- f dött koszorúkért és virágokért. ^ Gyászoló család.

%

bevásárlást és a nagyobb i munkát én végzem. Nagyon | jól össze tudom egyeztetni a p háztartást az üzemi munká- í val és ■ egyéb feladatokkal. | Mindent időben bevásárolok $ és így nincs fennakadás.

Arról érdeklődöm, mit esi- \ nál a nőtanács.

— Sokat és mégis keveset. ^ Mintegy 400 nő ügyes-bajos { dolgait intézzük. Hattagú a { tanács, s bőven akad mun- ^ kaja az aktíváknak is. Un- J népségek rendezése, kirándu- $ lások szervezése, az oktatás $ érdekében végzett agitáció — j lehetne sorolni a munkát so- J káig. Két mosógépünk van. / most veszünk a használati J díjból egy harmadikat. Mi í patronáljuk a Rákóczi Tsz-t, i a nőnapot is együtt fogjuk ün- nepelni. Szeretnénk ezt a \ kapcsolatunkat még szóró- í sabbra fűzni.

— Mégis mit tart a nóta- <

nács legnagyobb eredményé-: nek? !

— Azt, hogy a négyszáz nő ■ egyre inkább összekovácsoló- : dik. Meleg, baráti, családias: a hangulat, dolgozóink szív- ; vel-lélekkel a munkának él- i nek. Elméletileg megszűnt a ; pletyka. Ha esetleg valami j rosszindulatú, a hangulatot í rontó, kapcsolatot romboló szóbeszéd indul el — sajnos még előfordul — nem talál talajra. Akad azonban olyan, aki erélyesen fellép s csírájában .elfojtja - «z induló pletj'kót.

Tíz óra. A szalag dolgozói hazafelé készülődnek. Pár perc múlva megnyílik a nagykapu s a csendes Körösi njegélénkiil. Far kas né is. hazatér családjához s arra gondol, hogy a jövő hétért délelőttös lesz, s többet tud majd a gyermekeikkel foglalkozni ...

— Opauszky László —

Magyar Benő

5 A gyermekssépségverseny jelöltjei

6