Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-05 / 55. szám
1960. MÁRCIUS 5. SZOMBAT ”7&Cirlap 3 Megelevenedett a hu tár Tudósítónk jelenti a megye déli részéből MONOR Monor határában Sallai Józseffel, az Űj Élet Tsz juhászával találkoztunk. A Det- rik-tanyáról, a juhászok szállásáról hajtotta ki a nyájat egy kis levegőzésre. A 140 jahval együtt 85 néhány hetes kisbárányuk is „sétára” indult. A fiatal bárányoknak ez az első útjuk a mezőkön. Már zöldül a fű, találnak ha- rapnivalót. Ha tovább tart a kellemes, napos idő, reggeltől napnyugtáig a legelőt járja a juhász a nyájjal, no meg hű segítőjével, a terelő pulival. CEGLEDBERCEL A vasúttól nem messze vettük észre Szigetvári Antal- nét. Kertjében éppen a hagymát duggatta. A zöldséget, zellert, zöldborsót már elvetette. Azért sietett annyira, mert a ceglédberceli talaj homokos és ha nem lesz később elegendő eső, nem ereszt kellő gyökeret a mag. Szigetvári néni a jövő héten rendbehozza a virágágyásokat is, elülteti a sok muskátlit, őszirózsát és dáliát. Szomszédja, Schwarcz And- rásné éppen a dughagymát válogatta és szelelte. Még aznap elültette és így biztos, hogy május első napjaira piacra tudja vinni az új hagymát, amiből öt szálat tesz egy-egy csomóba. Ha végzett a hagyma duggatásával, elszórja a salátamagot is. NYÁRSAPÁT Januárban alakult meg a 2000 holdas Haladás Tsz. A brigádokat még csak most szervezik, de a tagok — amint azt Biró Zoltán és Biró Károly brigádvezető elmondták — már megkezdték a közös munkát. A szövetkezetnek 600 holdnyi szőlője, gyümölcsöse van. Már tisztogatják a gyümölcsfákat, naponta 15 fogat hordja a trágyát, folyik a szőlőmélyítés és a nyitás is. Az iroda mellett hatalmas üstben Koncz Sándor főzte éppen a mészkénlevet. Főzi még jó darabig, ugyanis a szövetkezet területén mintegy ^ 40—50 ezer gyümölcsfa terem ^ és gyümölcsfánként 16 liter í mészkénlére van szükség. y $ A néhány hetes termelő- $ szövetkezet raktárában büsz- í kén újságolta Török Mihály ^ raktáros, hogy 120 holdra ele- \ gendő morzsolt kukorica ve- \ tőmagot már összeadtak a tangók. Ilyen módon biztosítják í a 150 hold burgonya vetéséihez szükséges gumót is. KŐCSER \ Havonta húsz-huszonötezer (darab tojást és 15—20 mázsa ! baromfit vásárol fel a Kocséri ! Földművesszövetkezet. Szabó i Feremcné, a tojásfelvásárló j telephely vezetője elmondotta, (hogy a községben fajtiszta j tyúkokat nevelnek, ezért a to- í vábbszaporításra alkalmas to- \ jásokat 'különös gonddal keze- [lilk. Negyedik hete osztja — i igénylés alapján — a napos- [csibéket. Hetenként 1500—2000 [ naposcsibe talál gazdára. Ha [ kapnának többet, az is mind [ elkelne. Barabás Ferenc mezőgazdász [ kíséretében látogattuk meg az Űj Élet Tsz közös munkát végző tagjait. A szövetkezet januárban 5500 holdas hatalmas gazdasággá fejlődött. Négyszázöt holdon termeinek az idén paradicsomot, 40 holdon paprikát, 32 holdon uborkát. Legsürgősebben a palánták nevelésének gondját akarják megoldani. Ugyanis több millió palántára van szükségük néhány héten belül. Ezért három helyen építenek meleg- ágyi telepet, összesen 1600 kerettel. A melegágyakhoz szükséges trágyát a tagok adták össze és a palánták egyihar- madát is ők nevelik elő. Nem okoz problémát a tavaszi vetés, mert a vetőmagot és vetőgumót a tagok biztosítják. Holdanként 24 kiló burgonyát, 10 kiló kukoricát és két és félkiló árpát ad mindegyikük a közös vetéshez. KŐRÖSTETÉTLEN A Kossuth Tsz-ben mér megkezdték a mák és a korai szedőborsó vetését. Utána kerül sorra a tavaszi árpa, a tavaszbükköny, a takarmányrépa, a cukorrépa és a zab. A szövetkezet mesteremberei a szükséges munkagépeket már rendbehozták. Szabó Dániel bácsi kijavította az utolsó ve- l tőgépet, Szabó Lajos és Ba- ikos László pedig fából és ócs- [ kávásból négy darab fogatos [ cukorrépa sorvonalzót készí- ! tett. Ez az egyszerű szerke- 1 zet nagyon sok munkától kí- [ méli meg a tagakat. Andrus József brigádvezető- i vei megtekintettük a baromfi- [ ólakat. Március 9-én kapja a [tsz az első 1500 darabból álló i naposcsibe szállítmányt, majd |— még márciusban — újabb (1500 csibét, valamint 1000 kis- j libát és 1000 kiskacsát kap- ! nak. Kevés ^traktort láttunk [utunk során a megyében. En- í nek az az oka — amint azt ! Kiszely László, az Abonyi (Gépállomás traktorosa elmondotta —, hogy puha még a talaj. Ö megpróbálta G—35-ös traktorával a szántást, de néhány forduló után kénytelen volt abbahagyni a munkát. Ha nem esik eső, hétfőn vagy kedden rámehet a földekre és a többi traktor is megkezdheti a tavaszi munkákat. JÁSZKARAJENŐ A jászkarajenői termelőszövetkezeti tagok sem várják meg március 21-ét, a tavasz hivatalos beköszöntőt. Fogatokkal kezdtek a szántáshoz. A Petőfi Tsz tagjainak háztáji földjét szántják. A tagok panaszkodnak a gépállomásra. Azt mondják, hogy a traktorok is megkezdhetnék a földeken a munkát, a jászkarajenői határ nagy részén tudnának dolgozni. Megkezdték a tsz-ek a kora tavasziak vetését is. Mindent leírni, amit láttunk, nem lehet. Egy bizonyos; a tavasz érkezésére mindenütt felkészültek a tsz-ek és az egyéni gazdák, és sehol nem várnak a munka megkezdésével. Csekö Ágoston Örömeink — gondjaink: Értekezletek és tettek Nyolcadik napja jegyzem naptáramban: K. elvtársat felhívni. Nyolcadik napja keresem, üldözöm telefonon, s nyolcadik napja hallom titkárnőjének udvarias, de kedvezőtlen válaszát: értekezleten van. Pedig K. elvtárs — ismerem — nem szereti az értekezleteket. De ezek olyanok, amelyekre „muszáj” elmennie, amelyeken ilyen vagy olyan minőségben — ott kell lennie. És ez nem egyedül K. elvtárs problémája. Szó sincs arról, hogy mindenféle értekezlet ellen hadakozzék az ember, mert sok hasznos, szükséges, elengedhetetlen megbeszélés van, a nemrég lezajlott megyei termelőszövetkezeti aktíva-üléstől — egészen a törökbálinti háziasszonyok ankétjáig. Hasznosak ezek az értekezletek — mert eredményük van. A maguk területén hatnak, segítenek tisztázni, segítenek a gondokat megoldani, azaz segítenek előbbre jutni. De vannak felesleges értekezletek is, mégpedig nem kis számmal. Vannak olyan értekezletek, amitől a kifelé igyekvők elhúzott szájjal súgják egymásnak: nem hallottunk semmi újat, de eltöltöttünk négy órát! Nagyon sok olyan értekezlet van, amelynek semmiféle hatása, eredménye, amely, nem segít semmit megoldani* amelynek egyetlen „eredménye” van: sok-sok ember soksok elvesztegetett, elpocsékolt munkaórája. Olykor — amikor szükségtelen értekezleten ülök — úgy érzem, mindenki tudja* hogy szükségtelen. Csak senki nem akarja kimondani. El kell jutnunk már ahhoz <t felismeréshez, hogy tévednek azok, akik tettek helyetU munka helyett unos-untalan értekeznek, akik gyors és rugalmas intézkedések helyett az értekezletek többszöri ösz- szehívását tartják célszerűnek és főként biztonságosnak. A szükséges, az előbbre vivő megbeszéléseknek legyen meg továbbra is helye. De az ön- agyonülésezésnek nincsen* nem lehet helye, mert az akadályoz, visszafog. Mészáros Ottó EGY JUBILÁLÓ ÜZEM Az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, amely útépítéshez szükséges gépeket gyárt és lánctalpas traktorokat, kotrógépekéi javít. Az üzem az idén tovább fejlődik. Többek között öltöző, mosdó, konyha, ebédlő és orvosi rendelő részére építenek helyiségeket. Képriportunk a gyár életéből mutat be néhány [ mozzanatot; / i A forgácsolóműhelyben egy Sztalinyec futógörgőit fúrják. A nemrégiben elkészült keménykrómozóban éppen egy kopott motorfőtengely kerül a kádba. íme, három darab a legújabb gyártmányból, a harácsoló rakodógépből. (Gábor Viktor felvételei) Házi betegápolónők a termelőszövetkezeti községekben Dr. Békés Zoltán megyei főorvos nyilatkozata az egészségügyi hálózat fejlesztéséről A termelőszövetkezeti községek és a községeken belül a tsz-tagok számának növekedésével arányban természetesen megnőtt a társadalombiztosításban részesülők száma is, s ez megnöveli a körzeti orvosok és járási rendelőintézetek munkáját. Hogy ez a munkatöbblet okoz-e egészségügyi téren nehézségeket a megye területén, erről, valamint a megyei tanács egészségügyi osztályának a termelőszövetkezeti községekkel kapcsolatos terveiről érdeklődtünk dr. Békés Zoltán megyei főorvosnál. — Különösebb egészségügyi problémák a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése kapcsán nem merültek fel számunkra — mondotta a főorvos. — Fel sem merülhettek, mert mi már négy esztendeje fokozatosan felkészültünk arra a munkatöbbletre, amely a társadalombiztosításra jogosultak számának növekedésével a falvakban előre látható volt. A legutolsó években számos új körzeti orvosi állást szerveztünk, több olyan községben működik ma már orvos, ahol előzőleg soha nem volt. Elmondhatom, hogy az orvosok adminisztratív túlterheltségét eddig is igyekeztünk csökkenteni; Ma már ott tartunk, hogy a megyében minden orvos mellett orvosim ok végzi az elengedhetetlen írásbeli teendőket. Azt, hogy ez mit jelent a betegek számára, maguk a betegek látják és tudják. Gyorsabban, kevesebb várakozás után jutnak be az orvoshoz. Másik könnyítés az orvosok munkájában a házi betegápolónők folyamatos munkába állítása. Ahol már — többnyire ts z-kö zségekbe n — működik a házi ápolónő, a lakosság tudja, nemcsak az orvosnak, a betegeknek még több segítséget jelent a munkája. A házi ápolónő naponta, ha szükséges, többször egy nap, elmegy a fekvő beteghez, ápolja, injekciózza. gondoskodik a gyógyszerről, ellenőrzi azt is, hogy az orvosságot a beteg beveszi-e. Emellett állandóan figyeli a beteg állapotát, s arról az orvosnak rendszeresen jelentést tesz. Az orvos tehát nem megy el minden áldotf nap valamennyi fekvő betegéhez, szükség sincs erre, helyette az ápolónő a beteg állapotának legcsekélyebb vá1- tozásáról is azonnal hírt ed úgy. hogy az orvos kellő időben beavatkozhat. — Vajon a házi ápolónő rendelkezik annyi tudással, hogy a beteg állapotának jobbra vagy rosszabbra fordulását észrevegye? — kérdezzük. — Természetesen — feleli dr. Békés. — Valamennyi kitűnően képzett. Kórházi ápolónők voltak, de valamilyen okból, többnyire mert férjhez- mentek, otthagyták az állásukat és szülőfalujukba, vagy férjük lakhelyére költözködtek. Most azután, hogy a lakóhelyükön újból gyakorolhatják hivatásukat, örömmel jelentkeztek munkára. Üj munkakörükre persze előzőleg még külön kiképeztük őket, rövid tan- folyamot tartottunk számukra. — Hány ilyen házi ápolónő dolgozik a megyében? — Ez idő szerint még csak harminchét, de számukat ebben &z évben további 50—60 fővel kívánjuk emelni. Az új házi betegápolónők tsz-közsé- gekbe kerülnek. Oktatásukra folyamatosan tanfolyamokat rendezünk a megyei kórházban. Egyelőre ugyan még nincs a megyében ennyi házi betegápolónői állás, azt akarjuk azonban, hogy mire az állásokat rendszeresítik, azon-’ nal kéznél legyenek a kiképzett jelöltek. Célunk az, hogy minél előbb a megye egész területén mindenegyes orvos körzetében legyen házi betegápolónő. Remélhetőleg két-három éven belül ez a tervünk is megvalósulhat. — Másik tervünk, hogy minden járási székhelyen legyen szakorvosi rendelőintézet, nem újkeletű és a jelek szerint még ebben az esztendőben meg is valósul. A da- basi rendelőintézet már épül* Szobon rendelőintézet céljára alkalmas házat szereztünk, átépítése nemsokára megkezdődik. Ezzel a járási rendelőintézeti hálózat Aszódot kivéve, teljes lesz. Ami az aszódi rendelőintézetet illeti, arról most folynak az eredményesnek ígérkező tárgyalások: Valószínű, hogy ez idén már ott is berendezhetjük a szakrendelőintézetet. A járási székhelyeken kívül Gyomron is rövidesen befejeződik a rendelő- intézet építkezése. Gondoskodunk egyébként arról, hogy valamennyi intézetünkben, mind a régiekben* mind az újakban 9—10 féle szakorvosi rendelést tartsanak. A budapesti megyei kórházban viszont egyelőre szünetel a szakrendelőintézet, de még ebben az évben teljesen átépítve, korszerűsítve, újból megnyílik. A ráckevei járás Dunán innen, a monori északi és a nagykátai északnyugati részének községeiből, ame- ’yekből a Keleti-pályaudvarra érkezik vonat, a betegek majd ismét ebbe az intézetbe járhatnak szakrendelésre. Sz. E. Felvásárlási szakemberek tanácskozása A megyék mezőgazdasági és felvásárlási szakemberei, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási szerveinek vezetői pénteken országos tanácskozáson vitatták meg a felvásárlás elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter többek között megállapította, hogy a felvásárlás hároméves rendszere a múlt évben is jó eredményeket hozott, tovább javult az ország élelmiszerellátása: 1959-ben a központi készletekből 8 százalékkal több élelmiszer került forgalomba, mint a megelőző évben. Emellett javult a forgalomba hozott élelmiszerek minősége is Ezt az tette lehetővé, hogy az elmúlt évben a felvásárlási tervet 100,2 százalékra teljesítettük: a felvásárlás 8,4 százalékkal haladta meg az 1958. évi eredményeket. Tanácskoztak a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői A megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek kétnapos értekezlete pénteken megkezdődött. Arató Ferenc, a minisztérium alsófokú oktatási főosztályának vezetője bejelentette: előreláthatólag 1965-ig minden osztott és részben osztott általános iskolában bevezetik a műszaki gyakorlati képzést. Mintegy 3200 olyan emberre, köztük 2400 szakmunkásra van szüksége az iskoláknak, akik a gyakorlati oktatás feladatai) ellátják. Foglalkozott még a világnézeti nevelés fontosságával, szakfelügyeleti és továbbképzési. valamint az oktatási reform előkészítésével kapcsolatos kérdésekkel. ^ / Március első napjaiban áttörte a ködöt, meg a felhő- } ^ két — és kisütött a nap. A kedvező idő hatására meg- elevenedett, benépesült a határ. A szorgalmas dolgozó pa- \ ^ rasztok — tsz-tagok és egyéniek — szemlét tartanak a \ ^ földeken. Nem gondolkodnak sokat, kihasználják az időt j ^ és megkezdik a tavaszi mezőgazdasági munkát. Tegnapelőtt $ J bejártuk a megye déli részét. Tudósításunkban arról ( adtunk hírt, mit láttunk, mit tapasztaltunk. 5 1 i AWMNiaSKMWNWWNNKtNNNS ;\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\!
