Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

VÁC NAPLÓ • A- PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM I960. MÁRCIUS 4. PÉNTEK adó ünnepségeket. Az első si­kere azt mutatja, hogy ez az új társadalmi forma vá­Elsőként a megyében... Érdekes, újszerű kezdemé­nyezés tanúi voltunk a minap a Báthori utcai általános is­kolában. Ezen a keddi estén, Pest megyében elsőként, itt alakult meg az iskolai mű­szaki barátok köre. Kováts Sándor igazgató el­mondta a szép számban meg­jelent édesapának, hogy az iskolában szeptembertől be­vezették a politechnikai okta­tást. A természettudományi ismeretterjesztés, szakrajz és az üzemlátogatások mellett megvalósították egyik föld­szinti tanteremben a műszaki gyakorlati oktatást. A megjelentek érdeklődve nézték a 12 000 forint értékű felszerelést; az esztergapado­kat, gépeket, szerszámokat. Mindez azonban kevés ahhoz a több éves gazdag program­hoz, amelyet Fábián József szaktanár ismertetett. Ezért vált szükségessé a szülőkből álló műszaki baráti kör megalakítása. A szülők átérezték a műszaki gyakor­lati oktatás fontosságát. Zsol­dos Miklós szorosabb együtt­működést javasolt a műszaki tanintézetekkel. Vogel Gyula, a Könnyűipari öntöde igaz­gatója felvetette a gondola tot: kössön üzemük és a Bá thori utcai iskola szocialista szerződést. Ök az anyagot és a szükséges felszerelést bizto­sítanák a politechnikai okta­táshoz; az iskola a szakmát kedvelők közül biztosítaná szükséges utánpótlást a vál­lalat számára. Szintai Már­ton, az oktatásügyi állandó bizottság elnöke is örömmel üdvözölte a gondolatot és a vezetése alatt álló tanintézet részéről is messzemenő segít­séget helyezett kilátásba. Újszerű gondolat, úttörő kezdeményezés. Reméljük, hogy a folytatása is eredmé­nyes lesz. SZÁZ LEVELEZŐ AZ ÁLMÁK MÁZIMU Szelíd és reménytkeltő a márciusi napsugár, amely be­ragyog a gimnázium ablakain; i diákkorra emlékeztető, fe- vetetáblás, sárgapados osztá­lyokba. A délelőttök kamasszá érett fiókjai már az otthonukban hajolnak a könyvek és a füze­tek fölé. Az általuk elhagyott padok mégsem árvák. Péntek délután van, s ezen a délutá­non a levelező tagozat hallga­tói foglalják el a termeket, hogy elsajátítsák mindazt, ami az érettségihez és az általános műveltséghez szükséges. Kerekes Sándor igazgató ve­zet végig a folyosón és köz­ben készségesen tájékoztat. — Két csoportra osztható fel a levelezők tábora — mondja. — Polgári és tiszti tagozatra. A polgári hallgatók létszáma hetven, a tiszti cso­port harminc tanulóból áll. Fiók-tiszti tagozatunk is van Rétság községben. Arra is le­hetőség nyílik majd, hogy az általános iskolát befejező, de már munkát vállalni kényte­len fiatalok külön esti tago­zatát is létrehozzuk. Az osztályból az óraközi szünet ismert hangjai enge­délyt adnak a belépésre. Ez a második osztály. Éppen a fizikaóra megkezdését várják /fete/ Ahogyan a rajzoló látja... Részlet egy jelentésből. „A váci kórház 1959-ben 117 száza­lékra teljesítette az ágykihasználási előirányzatot...” (Biró Ádám karikatúrája) A Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága felkéri a tag­társakat, hogy 1960. már­cius 6-án, vasárnap délelőtt 9 órakor, a Vác, Beloian­nisz utca 3. számú helyi­ségben tartandó KÖZGYŰLÉSEN pontosan megjelenni szíveskedj enek. Vezetőség. — JÚNIUS 12-ÉN nagysza­bású „Dunakanyar dalostalál­kozó” lesz városunkban, több száz énekes, számos országos hírű kórus közreműködésével. A találkozót előkészítő bi­zottság a héten tartotta ala­kuló ülését. — NAGY RÉSZVÉT MEL­LETT kísérték kedden utolsó útjára a 72 éves korában el­hunyt Gáspár Gézát, az álta­lános gimnázium „Kiváló dolgozó” jelvénnyel kitünte­tett pedellusát. — ORVOSI ÜGYELET. Va­sárnap, március 6-án dr. Ru- zsicska Béla tart orvosi ügye­letet SZTK-betegek részére. Bejelentések tehetők: Mártí­rok útján levő lakásán. A fő­téri gyógyszertár is nyitva tart. — KEDVES FIGYELMES­SÉG. A Váci Vendéglátóipari Vállalat vezetősége a nemzet­közi nőnap 50. évfordulóján valamennyi asszony- és leány­vevőjét, vendégét díszes em­léklappal üdvözli. — ELMÚLT A FAGYVE­SZÉLY, városszerte folytatód­nak az építkezések, kezdőd­nek a tatarozások. Nagy tem­póban folytatják a Madách utcai tűzoltó-laktanya építé­sét; a járási könyvtár épüle­tét is felújítják. — AZ EÖTVÖS UTCAI napközi otthonos óvoda nö­vendékei vasárnap délután műsoros ünnepséget tartanak a Báthori utcai fiúiskola tor­natermében. Mit látunk a mozikban? KULTÜR 4—6: A tenser törvé­nye. (Izgalmas tengerésztörténet, bolgár film.feklolgozásban.) — 7—9: A megfelelő ember. (Magyar filmvígiáték, a címszereplő: Fe­leld Kamii.) _ 6-án matiné: A haras napja. (Magyar film­dráma.) EPlTOK 4-én: üzenet érkezett. w (Jugoszláv film.) — 3—6: Törvény. 4 az törvény. (Francia fümbohó- 4 zat.) — 8—9: Hét lányom volt. f (Francia vígjáték.) — Matiné 6-án: 4 Három jóbarát. (Csehszlovák 4 film.)---------------------------“ T ÉVEDTÜNK I í ».Titkos mozi” című keddi cik- ^ künkbe uiba csúszott be. Ugyan- í is nem a mozit renoválták Veres- x egyházon a múlt évben, hanem 7 a vasútállomást. A mozit évek £ óta nem renoválták ... 4.__________________________ — VÄC MÚLTJA ÉS JE­LENE címmel ma indul egy több hetes előadássorozat a Csányi úti párt- és tömeg- szervezetek székházában. Az első előadást Biró Károly ta­nár tartja: a város történetét ismerteti. ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Rafia András segéd­munkás és Német Erzsébet: Má­ria, Pajor Mihály mezőgazdász és Kerékfíy Klára: Csaba. Bodzásl Zoltán segédmunkás és Török N. Katalin: Katalin, Schváb Kálmán boltvezető és Csurgat Róza: Gá­bor. Heincz Vilmos elektroműsze­rész és Dűlő Ilona: Vilmos, La- kati István jegyvizsgáló és Aczél Erzsébet: Éva, Kakuk János szerszámkészítő és Bíró Zsuzsan­na varrónő: Zsolt. Oesovai And­rás segédmunkás és varga Jolán: Csaba, Kiss István segédmunkás és Rácz Hona: Erika. Rell János kubikos és Medveczki Mária; Já­nos, Fercsel János segédmunkás és Bucsek Éva: Marianna. Kiss György orvosi műszerész és Szál­kái Katalin ktsz-tag: Csaba nevű gyermekeik. Házasságkötések: Bartlia Tibor segédmunkás és Malek Erzsébet betanított munkás, Becset István segédmnkás és Belányi Anna varrónő. Csorosz Béla gyepmester és Brassói Mária, Kondér János géplakatos és Sági Ibolya gyári­munkás. Gumhert József gép­lakatos és Szathmáry Anna gyári­munkás, Vreca Kíván gyárimun­kás és Szedlák Mária gyárimun­kás. Járja Gábor asztalos és Szá- moly Klára gyárimunkás. Bueskó István kőműves és Szvák Erzsé­bet kereskedősegéd. Kurdi Lajos gépkocsivezető és Grauszman Erzsébet eladó, Benda Ferenc Irodakezelő és Kiss Anna gyer­mekgondozó, Bajer László katona és Böbék Piroska. Meghaltak: Pajor Ferenc 74 éves, Kolozsváry József 62 éves, Fltcz Erzsébet 58 éves. Misik Ka­talin 67 éves, Zeman Károlyné szül. Szigeti Mária 68 éves, No- gula Margit 49 éves, Oláh István­ná szül. Lakatos Jusztina 88 éves. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, akik szeretett, drá­ga halottunk temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek és ezzel szívünk nagy fáj­dalmát enyhíteni igyekeztek, ezen az úton mondunk őszinte, hálás köszönetét. Gáli Jánosné. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, Illetve édesapánk »„roetésén megjelentek, gyászunk­ban osztozni kívántak: ez úton mondunk hálás köszönetét. Kolozs­vári-család. a tanulók. Az első padban Csabai Jenöné zebegényi fia­talasszony hajol jegyzetei fölé. — Kevés idő marad otthon a készüléshez — mondja. — Azonban szükségesnek érzem, hogy tanuljak. Munkaköröm, beosztásom is megkívánja. A zebegényi közalkalmazottak üdülőjének kultúrosa vagyok. — Tanár a férjem — mond­ja mosolyogva Hlavács József- né, ugyancsak a másodikban. — S bár két gyermekem már iskolás; esténként, munka után én is tanulgatok, úgy érzem, hogy szükségem van rá ... A negyedik osztályba belép­ve, Selmeci Endre főhadna­gyot kérdezgetem. Elmondja, hogy legkedvesebb tantárgya a fizika és matematika. Meg­tudom, hogy fővárosi lakos és fiatal házas. — Mit remél az érettségi­től? — kérdezem. — Ha sikerül: felvételt a műszaki egyetemre — vála­szolja határozottan. — Én sem búcsúzom el a tanulástól az érettségi után — szól közbe Zibrényi Károly BM-dolgozó, akinek lakása Szobon, munkahelye Mária- nosztrán van. — A jogi egye­temre szeretnék jutni. Móritz Valéria rosunkban is mind több kö­vetőre talál. A. I. ISMÉT VILÁGHÍRŰ LESZ A FÓTI PARADICSOM 2 silag kapcsolatban lehettek a 4 szobi, a nagymarosi, a nóg-4 rádveröcei és a váci régibb $ kőkori lakossággal. a sződligetiekhez hasonló ^ ■rí leletek az ország terűié- ^ tén igen kis számban kerül- 4/ tek elő, a Győr környéki és 4 néhány más, kisebb lelöhe-4 lyen túl alig ismerünk ilye- ^ ne két. í Y Az átmeneti kőkorszak — ff amely 3—i évezredet ölelt fel £ — gazdasági téren alig jelen- 4 tett újat a régibb kőkorral 4 szemben. Az élelemszerzés 4 legfontosabb forrása továbbra ff is a vadászat maradt, amely ff itt a folyóparti területeken ff ekkor is elsősorban a rén- % szarvas elejtésére irányult. 4 Nem változott az eszközkészí- $ tés technikájában sem és to- 4 vábbra is a pattintás és ha- $ sítás módszerével készítették ff termelőeszközeiket. Még nem ff ismerték az agyagból égetett 4, edényeket sem, amelyek első ff alkalmazására csupán a kő- ff vetkező korszak folyamán, az ff újabb kőkerban került sor. 4 y Dr. Kőszegi Frigyes 4 homokot hordtak, s ekkor ke­rüllek elő a humuszréteg alól a leletek. Sajnos, összefüggő telepü­lési réteget nem lehetett meg­határozni, így csak a pattin­tott kőeszközöket, mintegy 700 darabot sikerült össze­gyűjteni. A különböző kőtár­gyak jellegéből és formájá­ból minden kétséget kizárólag meg tudták állapítani a tele­pülés korát, s azt is, hogy ennek lakói milyen művelt­ségi csoporthoz tartoztak. A szödligeti kőeszközökhöz ha­sonló darabokat a közép- és kelet-európai mezolitikus kul­túrákban találtak, az rin. tar- denoisi csoportokban. Sike­rült kimutatni a kőtárgyak között a Dunakanyar keleti gravetti leleteihez visszaveze­tő szálakat is. Ilyen alapon helytálló lehet az a feltevés, hogy valamilyen módon a szödligeti emberek származá­| a z időszámításunk kezdete <3 előtt mintegy 8000 esz- tendövel induló átmeneti kö- j korszak, amint nevéből is ki- '• tűnik, átmeneti fázist jelen- \ tett a régibb és az újabb kö- ! kor között. Ebből a korszak- \ bál viszonylag kevés lelöhe- ! lyet ismerünk hazánk terüle- ! tén, így különös jelentősége \ van annak a leletanyagnak, \amely Vác mellett, Sződliget \ határában került elő. A lelő- í helyről már a korábbi évek } folyamán is számos kőesz- közt, fosszilis csontot, rén- í szarvasfogat ismertek, s nem \ keltett különösebb meglepe- '4 test, amikor 1954-ben, az ár- \ vízvédelmi munkák során ff újabb pattintott kőeszközök 4t kerültek napvilágra a Duna 4 partján. A lelőhely a Buda- 4 pest—Vác közötti országút ff mellett húzódó homokdom’oo- $ kon fekszik. Ezekről a dom- f. bókról az árvízvédelemhez ... .. \OT PERC HELYTORTENET: \ \ Vác és vidéke az átmeneti kőkorban HÁROM ÉVTIZEDDEL ez­előtt a fóti földterület egy­negyed részén Károlyi gróf uralkodott, aki megyénk leg­nagyobb kastélyának tulaj­donosa volt, de alig lakott itt néhány napig évente. Ma ez a kastély nem egy személy birtoka, hanem száz és száz gyermeké, akik számára ál­lamunk szerzett boldog, ba­rátságos otthont. A kastély másik részében a Vörösmarty Tsz helyezkedik el. A letűnt nagybirtok rom­jain új élet fakad: közös erővel istállókat építettek, a jászlakat is maguk készítet­ték, gondosan előre bealjaz- va. Várták a 30 közös szarvasmarhát és a 20 lovat. Tervük szerint 1960-ra 330 hízott sertést, 21 anyakocát, száz hízó- marhát és 145 tehenet ál­lítanak be. őszi vetésük: 308 hold árpa, 412 hold rozs, 160 hold búza, 102 hold takarmánykeverék. Ehhez jön tavasszal 200 hold kukorica, valamint 50 hold borsó és bab. AZ ÜVEGHAZAKBAN 250 ezer tő paprika jelzi már az új életet. Ebből már június elejére szánnak a dolgozók asztalára. — Ez még semmi — mondja Cselőtei elvtárs, az agronó- mus. — Mi a helyi termelési szempontokat is figyelembe vesszük. Legelsősorban Fót község hagyományát: a para­dicsomot. Tervünk: 1 300 000 korai és egymillió késői ül­tetése, 150—150 hold terüle­ten. Tövenként három fo­rint értéket szeretnénk le­szedni, ami számunkra majd 6 900 000 forintot jelent! — Az exportra termelt paradicsom szedésénél és vasútra szállításánál min­dent elkövetünk majd, hogy olyan áru érkezzék a kül­földi országokba, amely mesz- sze földön híressé teszi a szo­cialista magyar mezőgazdasá­got! Pusztai Ede Azok az érdeklődők, akik részt vettek az építők kultúr- otthonában, városunkban el­ső alkalommal tartott név­adó ünnepségen, bizonyára sohasem felejtik el szocia­lista életünk újszerű, ünne­pélyes megnyilvánulását és annak megkapó körülmé­ny«^. * Mert hiába, mindig meg­ható érzés az, ha egy kis csecsemő — aki eddig név­telen újszülött volt — elin­dul az életbe. Az elmúlt rendszerben, ha egy gyer­mek megszületett, az ak­kori elöljáróság elintézte a hivatalos formákat az anya- könywezetésnél és ezzel az állam minden további gon­doskodása megszűnt. Ma az egész társadalm féltő gondoskodása veszi körül a leendő anyát, aki szigorú orvosi felügyelet alatt áll, s aki már gyermeke szüle­tése előtt átveszi az utal­ványt a babakelengyére. Ré­gen a keresztelő ünnepélyes kereteit a szülők társadalmi helyzete szabta meg. Ma vi­szont — ahogy a névadó ünnepségen is tapasztalhat­tuk — az édesanyán, édes­apán és a névadó szülőkön túl, a társadalmi szervek, intézmények dolgozóinak ag­gódó féltése is körülveszi az újszülöttet és segíti élete útján. Elfelejthetik-e azok, akik részt vettek az első váci névadó ünnepségen azt az ünnepi pillanatot, amikor a 6zülők a jelenlevők előtt fo­gadalmat tettek arra, hogy gyermeküket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré nevelik? A névadó szülők és a társadalmi szervek képvise­lőinek szerepe sem merül ki az ajándékok átnyújtásában, hanem a fogadalom szerint is feladatuk a szülők segítése, hogy az újszülött a szocialista társadalomnak méltó tagja, hazánknak hűséges állam­polgára legyen, A nyilvánosan elhangzott fogadalmak, a virággal, nem­zetiszínű és vörös lobogók­kal díszített teremben sorfa­lat álló úttörők könnyes sze­me, a kultúrotthon vezetői­nek segítségével pompásan feldíszített lépcsőház és nagy­terem s az egész ünnepség felejthetetlenül megható lég­köre azt mutatta, hogy a névadásnak ez a formája a mi társadalmunk helyes, kö­vetendő ünnepi megnyilvánu­lása. Mély, szocialista tarta­lommal megtöltött ünnepség, amely azt adja útravaló- nak, hogy a gyermek ne csak szeretett szüleinek le­gyen kedvelt gyermeke, ha­nem az egész haladó társa­dalomnak. Hogy büszke le­hessen rá mindenki, mert csak így válhat igaz em­berré. E nemes cél megvalósítása érdekében tartjuk a név­Szocialista életünk , ünnepélyes megnyilvánulása Gondolatok a névadó ünnepségről

Next

/
Thumbnails
Contents