Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

buliul« 1 A gyermekszépségverseny jelöltjei CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ D BE R C EL. TÖRTÉL ÉS CSEtAŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM. 74. SZÄM 1960. MÁRCIUS 27. VASÁRNAP A városi tanács végrehajtó bizottsága március 25-én dél­előtt tartotta rendes ülését. Az ülésen részt vett Szelep- csényi Imre vb-elnök, aki hosszas betegsége után ismét elfoglalta hivatalát. Első napirendi pontként Hegedűs József vb-titkár is­mertette a korábbi ülésen ho­zott határozatok végrehajtá­sát, melyet a végrehajtó bi­zottság egyhangúlag tudomá­sul vett. Második napirendi pontban Petró Mihály községfejlesztési műszaki főelőadó számolt be a községfejlesztési munkála­tok jelenlegi állásáról, majd a végrehajtó bizottság meg­határozta a II. negyedévben községfejlesztésből megvalósí­tandó feladatokat. Eszerint a II. negyedév­ben tovább folytatják a Felszegi út építését, vala­mint a kórház mellett fo­lyó kazánház és mosoda építését. Ebben a negyed­évben megkezdik a városi művelődési házban a szé­lesvásznú mozi beszerelé­sét. a piactéren a terme­lőszövetkezetek részére ál­landó jellegű elárusítóhe­lyiséget alakítanak ki. A II. negyedéves ütemterv­ben szerepel a Körösi úti napközi otthon felszerelé­sének biztosítása. A következőkben harmadik napirendi pontként Bódizs Antal vb-elnökhelyettes tájé­koztatta a végrehajtó bizott­ságot a város 1960. évi ta­vaszi vetőmagellátása és a termelési szerződéskötések ál­lásáról. Tavaszi árpavetőmagot a régi termelőszövetkezetek esere útján már biztosí­tották, s így az árpa ve­tését a Vörös Csillag és Kossuth termelőszövetke­zetben már befejezték, a többi termelőszövetkezet­ben pedig most végzik. Az új termelőszövetkeze­tek a még hiányzó vető­magot csere útján bizto­sítják. Burgonyavetőmagot a ter­melőszövetkezetek részben központi kiutalásból és a meglevő készletből, valamint készpénzvásárlás útján fogják biztosítani. Azok a termelőszövetkeze­tek, melyek valamilyen oknál fogva a betervezett vetésterü­letet a betervezett vetőmag­gal nem tudják bevetni, azt kukoricával fogják pótolni. Igen jó ütemben halad­nak a termelőszövetkeze­tek, valamint a külön­böző termeltető vállala­tok közötti szerződésköté­sek. A termelőszövetkezetek a Mezőmag Vállalattal főleg szöszösbükköny, étkezési bor­só, kapáslucerna, tavaszi bük­köny. muhar, köles, ricinus, takarmányrépa-dugvány, som- kóró termesztésére kötöttek szerződést. Minden termelőszövetke­zet megkötötte szerződé­sét borsó-, babtermesz­tésre a Nagykőrösi Kon­zervgyárral. Ugyancsak szerződést kötöt­tek a termelőszövetkezetek a MÉK-kel vöröshagyma, görög­dinnye, sárgadinnye, újburgo­nya, mák, étkezési bab érté­kesítésére vonatkozóan. Ezek után megtárgyalta a végrehajtó bizottság a tanács­ülés és a v. b. II. negyedévi munkatervét. A tárgyalás so­rán elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek­kel való fokozottabb fog­lalkozás érdekében a vég­rehajtó bizottság az ed­digi szokástól eltérően a II. negyedévben nem két­hetenként, hanem heten­ként a párt-vb-vel közös ülésen tárgyalja meg egy­egy termelőszövetkezet munkáját, ami által operatíve segítséget tud nyújtani egyes feladatok megvalósításában. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a március 29-én tar­tandó tanácsülés napirendi pontjaival, így az 1960. évi költségvetéssel, valamint a termelőszövetkezetek 1960. évi terveivel és a tervek meg­valósítása érdekében teendő feladatokkal. A végrehajtó bizottság az elkészített beszá­molókat helyesnek találta és jóváhagyta azoknak tanács­ülés elé terjesztését. A továbbiakban folyó ügye­ket tárgyalt a végrehajtó bi­zottság. K. H. Ugye nem felejtették el kedves olvasóink, hogy ma délután tartja a Ceglédi Hír­lap a gyermekszépségverseny részvevőinek ajándékozó ün­nepségét? A Május 1 Ruha­gyár bábjátszó csoportjának műsora után a Háziipari Szö­vetkezet tavaszi gyermekruha Újdonságait és a Földműves- szövetkazeti Áruház cipőit mu­tatja be tizenkét bájos gyer­mek. Ezután a zeneiskola harmonika kisegyüttese és a művelődési ház ifjúsági tánc­csoportja szórakoztatja a rész­vevőket. A műsor után a szépségver­seny részvevőit megajándékoz­za és mindenkit szeretettel vár a Ceglédi Hírlap szerkesztősége Ami a nyereségrészesedés mögött ran JAVASLATOK A város zenei nevelése telje­sen a jzenéiskola kezében van. És gyórsan tegyük hozzá, hogy nagyon jó kézben. Á zenei ün­nepi hetek, a hangversenyek mind ezt a szép célt szolgál­ják, de azt hiszem, hogy ezzel nem merítettünk ki minden lehetőséget. A városban szá­mos szenvedélyes lemezgyűjtő­ről tudunk. Van, aki normált, van aki mikrobarázdást, van aki könnyű muzsikát, van aki nehéz zenét gyűjt. Mi lenne, ha ezeket, mondjuk a bélyeg- gyűjtőkhöz hasonlóan, egy szakkörbe tömörítenénk s ha ezek a/, emberek a foglalkozá­saikon bemutatnák egymásnak kedvenc lemezeiket. Esetleg egy kis zenetörténeti előadás­sal fűszereznék a foglalkozást. Azt; hiszem, hogy sok zeneba­rátot érdekelne néhány szó a Mondschein-szonátáról vagy pár értelmes mondat a Rigo- lettó-fantáziáról. Jöhetnének összeállítások bécsi keringők- ből vagy egy önálló műsor nyi­tányokból és indulókból. Anyag biztosan tömegével van, az érdeklődés nyilvánva ló. Azt hiszem, csak annyi hi ányzik, hogy valamelyik kul­túrotthon szállást adjon a ki- Bérletnek. 2 * \ Tavaszodik. Az első fecskék ^ Után megindulnak a kiránduló- 2 Vonatok. Hétfőn indul Cseh- 2 y Szlovákiába körülbelül hatvan g ceglédi kiránduló. Szerencsés ^ utat és jó mulatóst. Tudom, hogy a nyáron sor £ kef'ül még több ilyen társas- 5 utazásra. Elmehetünk Pécsre, \ Debrecenbe, Egerbe, Eszter-; gomba. Csak egyetlen egy J helyre nem megyünk mi cégié- j diek, a Tiszához. Pedig ez iga- j zán csak fillérekbe kerülne. A* vasúti lehetőségünk is meg- j van hozzá. És, hogy milyen j szép a kanyargós Tisza Vár- í konynál vagy Vezsenynél, azt' nem lehet elmondani, azt látni kell. Emellett pompás a fürdő­lehetőség. Vasárnap kiránduló­hajók közlekednek a folyón. És hogy azokról se feledkez­zünk meg, akik a hasukat sze­retik, gyorsan jegyezzük meg, hogy a tiszai halászok káprá­zatosán sütik az apró halat és olyan halászlét főznek, hogy a legigényesebb ember is meg­nyalja a tíz ujját. — Rik — SZERÉNY KERES Egy idős fejkendős néni cso­szogott be a lottóirodába. Kért egy lottószelvényt, majd többször óvatosan körülnézett, nehogy valaki meglássa, vagy hallja, suttogva odaszólt az iroda tisztviselőjének: „állítsa ki lelkem — de ötösre —, meg­szolgálom." Kevés olyan dolgozó van a Ceglédi Gépüzem és Vasöntö­dében, aki mostanában ne be­szélne a nyereségrészesedésről. Hány napi fizetésnek meg­felelő részesedés lesz a borí­tékban? — ez most a legaktuá­lisabb kérdés. Az idén sem kapnak kevesebbet, mint ta­valy. Hogy pontosan mennyit: ez a jövő hét első napjaiban nyilvánosságra kerül. Nézzük meg, miből és meny­nyi nyereséget mutatott fel a vállalat az 1959-es gazdálko­dása során? 680 000 forint az az összeg, amit a vállalat jó mun­kájával a tervezett nyereséggel szemben többletként elért. A többlet eredmény okai között első helyen az önköltségcsök­kentés révén elért 368 000 fo­rint megtakarítás áll. Tavaly a Vasöntöde lema­radt a tervteljesítésben, ki­tűnt az igen magas öntödei se­lejt százalékkal. Az akkori bí­rálat jó talajra hullott. Az üzemrészek vezetői, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt ta­nultak a bírálatból és különö­sen a kongresszusi verseny so­rán hatalmas hajrát vágtak ki. A negyedik negyedév elején még mindig lemaradással küz­döttek. De az utolsó negyed­éves tervet már több mint 120 százalékra teljesítették és ez­zel az éves tervet is másfél százalékkal túlteljesítették. Közel 400 ezer munkaórával kevesebbet használtak fel a terv teljesítéséhez, mint ahogy a munkaóra szükségleti terv előírta. Ez azt jelenti, hogy három százalékkal túlteljesí­tették a tervezett termelékeny­séget. Csak ebből közel 100 ezer forint a megtakarítás. A műszakiak javaslata alap­ján a korábban hulladékba ke­rülő és a MÉH-nek olcsón át­adandó lemezekből sertéselető gyártását vezették be. A hul­ladékanyag és teljesértékű le­mez ára közötti differencia vályúnként 59 forintos megta­karítást hozott, ami a legyár­tott 657 vályúnál majdnem 39 ezer forintnak felel meg. Igen jól sikerült szervezési intézkedésnek bizonyult, hogy a régebben más vállalatoknál bérmunkában végeztetett elektronikus kézi fúrógépek egyenes fogazású kerekeinek fogazását üzemén belül oldot­ták meg. így minden keréknél 26 forintot, összesen mintegy 32 ezer forintot takarítottak meg saját vállalatuknak. Nagy szerepük van az újí­tások révén elért forintoknak is. A formázáshoz azelőtt Soly­márról hozták a homokot. Egy újítás révén a laboratórium kimutatta, hogy a ceglédi ho­mok tökéletesen helyettesíti a solymári homokot. Itt olcsóbb a homok, megmaradt a ma­gas szállítási költség. A mezőgazdasági kisgépek fafogantyúját régebben a nagykőrösi faárugyárral ké­szíttették. Újítás bevezetésével üzemen belül oldották meg a fa alkatrészek gyártását és al­kalmazták a teljesen megbíz­ható és termelékenyebb máso­ló eljárást. A megtakarítás 17 ezer forint. Az öntöde munkájának át­szervezése a kongresszusi ver­senyben segített a selejt csök­kentésében. Az első félévi ki­rívó magas selejtszázalék ek­kor javult meg olyannyira, hogy ebből több mint 80 000 forint megtakarítást értek el. Az eredmények nem ma­guktól keletkeztek. Vezetők sok-sok álmatlan éj­szakáját, a modem termelési eljárások, a legfejlettebb tech- rika alkalmazásáért vívott ke­mény harcát, az újítók, a mun­kások serény, termékeny ver- senyvállalásokban kifejezésre jutó munkáját jelzik most azok a borítékok, amelyek címzésén már dolgoznak a munkaügyi osztályon. Ezek a jövő héten méltón fejezik ki a kongresszusi oklevél erkölcsi elismerése mellett az anyagi érdekeltség elvének érvényesü­lését. — Dózsa — Ecser Csilla Kornélia Fülöp János Szűcs Miklósba Szűcs Giziké Kovács Erzsébet Pásztor Ferike ! '-XXXX\XNVCV.XXXX'.XVOvXXX\XXX\XXXXXX\VV.XXXVXXX\\Y'.NXX\XXXXXX\XXXXXXX\\XNXXNXYV\NXXXXX\XXV, éTf? Tizenkilencest temettünk Kiss József elvtárs idős veterán, aki a budapesti Vörös Október Férfiruhagyárban dolgozott, amíg egészséges volt. Az ellenforradalom idején, mint munkásőr teljesítette kom­munista kötelességét. 1958-ban családjával Ceglédre költö­zött. Hosszas és súlyos betegség után meghalt, pénteken te­mettük. Emlékét szeretettel őrizzük meg. — A DÓZSA NÉPE TER­MELŐSZÖVETKEZET tagjai közül sokan vállaltak szőlő- művelést. Brigádértekezleten felajánlották, hogy április 4-re felszabadulásunk 15-ik évfor­dulójának tiszteletére minde­nütt elvégzik a nyitást. — CEGLÉD HATÁRÁBAN szombaton reggelig elvetettek 260 hold tavaszi árpát, 100 hold lucernát. Burgonyából a Táncsics Tsz 20 holdat, az Aranymezé 13, a Vörös Csil­lag 10 holdat ültetett el. — A MŰSZAKI OSZTÁLY útkarbantartó dolgozói a Szőlő utca úttestét bogárhátúra ké­pezik ki. — A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG Sepsi János kőmű­vest (Gerje telep 7.) aki ipar­igazolvány nélkül végzett kő­műves munkát, pénzbírsággal sújtotta, ugyanúgy munkatár­sát Lender Sándort is. — KÖZEL 60 EZER FO­RINT értékben vásárolt négy új gépet a Cipőipari Vállalat. Az új csiszoló és talpvarró gépet, valamint a két tűzőgé­pet a jövő héten szállítják és helyezik üzembe. — A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLO­MÁS a Petőfi Tsz-ben szerdán, az Alkotmányban szombaton megkezdte a gyümölcsfák per­metezését. A két helyen na­ponta 1600 darab fát permetez­■ tek be téli hígításé mészkénlé- í vei. \ — A SZABÁLYSÉRTÉSI < HATÓSÁG Mikula Jánost (Űj- j városszél) falopásért pénzbír­sággal sújtotta. \ — A JÁRÁS TERÜLETÉN ; 1959-ben 32 sporlegyesület mü- ! ködölt 5468 fővel. Ebből 1177 ! nő. ; — AZ ALKOTMÁNY TER­; MELÖSZÖVETKEZET a Mé- ;zőmag Vállalattal 20 hold szö- j szös bükköny, 10 hold tavaszi ! bükköny, 20 hold étkezési bor- ;só és 20 hold lengyel kukorica i termesztésére kötött szerző­dést. — A LENIN TERMELŐSZÖ­VETKEZET 20 hold ricinus termelésére kötött szerződést a Mezőmag Vállalattal. — DZSOGÄN GYÖRGY Fel­ház utca 21. szám alatti lakost a szabálysértési hatóság össze­férhetetlenség miatt pénzbír­sággal sújtotta. A ceglédi könyvtárak történetét y % dolgozta fel a városi mo- % nográfia számára Katsányi ^ Sándor és Nagy Dezső, a já- £ rási könyvtár, illetve a Kos- suth Múzeum munkatársa. A ^ IS. századtól napjainkig kö- % vetik a helyi könyvtárügy tör- 2 ténetét, s megkísérlik bemu- 2 tatni. hogy az évszázadok fo- 2 lyamán a különböző társadal- 2 mi szervezetek kezében levő 2 könyvtárak, milyen társadal- 2 mi rétegek igényeit szolgál- 2 ták, s egyben összefoglalták a 2 város könyvtári vonatkozású 2 írott és szájhagyomány útján 2 fennmaradt emlékeit. Munká- ^ juk értékes hozzájárulás a § magyar könyvtárügy mind- £ máig nélkülözött feldolgozá- j sához. ^ Az 1545-ben alapított, egy- £ kor ref. iskola, könyvtáráról ' csak évszázadok múltán kerül­tek elő adatok. Az első könyv­jegyzék az egykori r. k. iskolá­ból maradt fenn 1773-ból. Az első jelentősebb magánkönyv­tár Dobos Jánosé volt 1830- ból, mely később az 1899-ben alapított gimnázium könyvtá­rának alapja lett. Ismertetik 1880-tól a népkönyvtári moz­galmat, s annak oldalhajtá­sait, majd a számos helyi egyesület könyvtáraira vonat­kozó adatokat. Az első köl- csönkönyvtár a századfordulón jött létre Cegléden, melynek a későbbi években folytatói is akadtak. Értékes adatokat kö­zölnek a tanácshatalom helyi könyvtárügyével kapcsolatban, majd 1920-tól a városi könyv­tár történetét dolgozzák fel, mely 1945-ig működött, ösz- szefoglalóan értékelik a Hor- thy-korszak könyvtárügyét vá­rosunkban, majd a felszaba­dulás utáni könyvtári szerve­zeteket ismertetik és a jelen­legi járási könyvtár munkájá­nak bemutatásával zárják dol­gozatukat. Igen figyelemreméltó adato­kat kutattak és dolgoztak fel az egykori agrárszocialisták könyvtáráról. A századfordu­lón alapították meg a föld- r'.unkátok, Urbán Pál vezeté­sével a „Mátyás király olva­sóegyletet”. Igen élénk egye­sületi életet éltek. Zászlójukat 1900. március 18-án avatták fel. Időnként földmunkás bálo­kat rendeztek a könyvtár gya­rapítására, E könyvtár állo­mánya a korabeli szocialista irodalom kiadványait foglalta magában. Hová tűntek ezek a könyvek, melyek értékes ada­tokat szolgáltattak volna egy­kori szocialistáink érdeklődé­sére? 1919 után a helyi rend­őrség nyomozott az eldugott szocialista könyvek után és i.ieg is találták azokat az egyik munkásegyesületben. Mint egy korabeli lap írja: „A könyvtár tele van a legvesze­delmesebb kommunista köny­vekkel, füzetekkel. A rendőr­ség lefoglalta és megsemmisí­tette ezeket. — Vajon cso­dálkozhatunk-e azon, hogy a kommunizmus gyökeret vert nálunk, mikor már az 1900-as évek elején marxi kiáltványo­kat olvastak az Újvároson?” — írja a Ceglédi Kisgazda 1923-ban. A fenti dolgozat nem csupán a helytörténet egy fejezetének feldolgozását jelenti. hanem példát szolgáltat arra, hogy városunk művelődési intéz­ményei mint végezhetnek kő­só \ együttes munkát is helyesj összefogással, mint a jelenj esetben a könyvtár és a mú-j zeum munkatársai tették. 1 \ (—y —ő) : • • Ülésezett a végrehajtó bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents