Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
R pfsr MECVCf Múlat) I960. MÁRCIUS 27. VASÁRNAP Ki, mibe fekteti a pénzét? Megépül-e végre az alagút Anglia és Franciaország között, vagy csak a nyugatnémet fegyverkezésre van pénzük a vimg tőkéseinek ? Itt a tavasz 'V,V ' ^1 v.,*. fi»n*I!,jajtkSGP*1 \ >)•••,V *.,» • {■'s': ’ ........ •'"Vív,''; ■ •• fj ’»i >,•.'}*.• ’.vi/ A parkban X 'P. ~ v v ' >2 ‘ A borbélynál Ahol szeretik a macskát — Szegény kis állat, nagyon éhes volt. — Hát nem lehet elhallgattatni ezt a gyereket? TT\A \ — Mici nagyon szereti a virágos függönyöket. mert a Szovjetunió honvédéi- j mi ereje a második világhá- ború borzalmas veszteségei ellenére is hatalmas ma- 'j radt és a nyugati szövetsége- £ sek között sem mutatkozott ^ mindig egység, annyit azon- £ ban elértek, hogy a piacot, ^ éppen a nyugatnémet hadi- ^ ipar és fegyverkezés fellé- ^ Riasztásával sikerül . egyelőre ^ megtartani, sőt bővíteni. 2 y Hogy is néz ki ez a gyakor- % latban? í y Nos, nem másképp, mint- £ hogy például az amerikai j Douglas Aircraft hadivállal- f kozás, amelynek haszonélve- J zői nagyobbrészt a kormányzó ^ köztársasági párt jobb szár- £ njrán foglalnak helyet, jelen- £ tűs mennyiségű hadfelszere- ^ lesi szállítást eszközöl Nyu- % gat-Németországnak. Rocke- $ feller, Mellon és Morgan vál- ^ lalatai éppen úgy részt vesz- £ nek az üzletben, mint a ^ Chrysler cég, amelynek igaz- ^ gatóságában MacElroy volt ^ amerikai hadügyminiszter is ^ megtalálható. A német Tele- $ funken cég egyik főrészvénye- ^ se egy nagy amerikai had- ^ szergyártó vállalatnak, a Te- J lefuníken pedig leányvállalata az AEG-nek. Itt dolgozott ^ hosszú ideig Adenauer fia £ is. \ Thyssen báró közös ügylete- ^ két bonyolít le az amerikai ^ Betlehem Síeeí-lel és Klek- % ner nyugatnémet tőkés in- 2 formációcserében áll az ame- ^ rikai Republic Steel-lel. Klek- ^ ner vállalatában részes az í Adenauer-család is. A North ? American Avion társaság- f na-k, amely atomreaktorokat, í rakétafegyvereket gyárt, a né- met Demag, Thyssen, Man- J nesmann és más nyugatnémet ^ nagyiparos közös vállalata a J partnere. ^ Csatornát akarnak építeni ^ itt — fegyverkezésre költenek í ott. | Költik a’ pénzt iít, 'költi Ív a \ pénzt ott. | A kettő között azért mégis | jván némi különbség. j! Máté Iván S Adenauer Francóhoz: Leghőbb vágyam, hogy ezt a mafla rat lelőhessem. (Humanité) ték magukat a háborún, ijedten néztek körül. hogyan lehet fenntartani a konjunktúrát békében is. Nem kellett sokat törni a fejüket, hogy rájöjjenek, legjobb szovjetellenes jelszavakkal feltámasztani a megvert német hadigépezetet — és minden sikerül. Bővíteni kell a ,,j)iacol’‘ Nosza, munkához is láttak. Nem sikerült ugyan minden. tendeje. Az sem véletlen, hogy a Francoval paktáló Adenauer lóhalálban sietett hozzájuk éppen Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása és a csúcstalálkozó előtt. Ezek a körök ugyanis a nyugatnémet fegyverkezés támogatását tartják a legfontosabbnak Alig ért véget a második világháború, azok az urak, akik az Egyesült Államokban — ahogy pestiesen mondják — dagadtra keresA francia sajtó rendkívül. érdekes hírt röpített világgá néhány nappal ezelőtt. Állítólag jólinformált helyen közölték, hogy De Gaulle elnök áprilisban londoni látogatása során Macmillan miniszterelnökkel együtt jelenti be az Anglia és Franciaország között megépítésre kerülő csatorna alatti alagút munkálatainak megkezdését. Már Napoleon tervezgette... 1803-at írtak, Bonajiarte Na- | polcon, akkor még csak Fran- ^ ciaország első konzulja, dia- ^ dalmasan fejezte be háborúját í, és az angolokkal Amiens-ben 'j békét kötve vidáman jegyezte ^ meg James Fo.x-nak a liberá- 'j lis whigt-párt félelmetes hírű ^ vezérszónokának: mi lenne, ha 'j barátságunkat tengeralatti £ alagút építésével pecsételnénk j meg országaink között. — Alapjában véve igen jó ? ötlet és nagy dolgokat csinál- ^ hatnánk együtt — válaszolta ^ az angol politikus, miközben ^ elmerülten nézegette Mathieu £ francia mérnök terveit, ame- ^ lyeket Bonaparte prezentált ^ ötletéhez. Két év múlva azonban őfpl- £ sége I. Napoleon, most mór £ Franciaország császára hadse- % regével jelent meg a La £ Manche csatorna partján ás ^ nem akart kevesebbet, mint ^ lerohanni Angliát. Talán nem ^ csodálatos, hogy az angolok- ^ nak nem nagyon tetszet ilyen ^ körülmények között ez az épít- 'j kezés. Nem is került szóba 'j többet egészen 1857-ig, amikor ^ a párizsi világkiállításon Tho- 'j mé de Gamond mérnök terveit ^ mutatták be óriási sikerrel, 'j Maga III. Napoleon császár is j támogatta és Viktória angol í királynő sem zárkózott el tő- j le. Annyjra nemJ_hqgx._>l£($í^ ben angóF—francia , .társaság j alakult a térv-Péálfíá!ásóra. Aí « 1870-es porosz—francia háború j és á második császárság buká- ^ sa azonban megakadályozta a ^ valóra váltást. ... de haditervek j keresztezték Háború és megint csak há- ^ ború akadályozta meg az épít- ^ kezést, immáron kétszer és ta- ^ Ián nem véletlen, hogy ha har- ^ madszor nem is háború, de ^ mindenesetre valami olyasmi, ^ ami a háborúval szorosan ősz- ^ szefügg. 1880 körül ugyanis ^ Calais körül a franciák fúrtak $ le a tenger alá, Dovernél pe- $ dig az angolok. 1800 méter-^ nél messzebbre egyik fél sem jutott, amikor az angol had- $ ügyminisztérium lef újta az % egészet, mondván, hogy „ha ez megvalósul, Anglia elveszti azt a nyugalmát, amelyet szí- 'j gélként élvez a világban”. ^ Persze, más erők is érvénye- ^ sültek a hadügyminisztériu- ^ mon kívül. Például azoknak a $ tőkéseknek ereje, akik sokat $ vesztettek volna az addig ha- í gyományos közlekedés meg- ^ változtatásával és az uralko- ^ dóknak erre is tekintettel kel- f lett lenniük. Voltak persze £ olyan tőkések is, akik az alag- £ út megépítésén kerestek volna, j csupán gyengébbek voltak az J előbbieknél. Mit volt mit ten- J ni, várakozni kellett, amíg az £ utóbbiak kerülnek fölénybe. í Ez az idő ygylátszik elérke- ! zett. Elég sok év telt el 1882 j óta. mert csak 1957-ben fogott J Össze egy angol egy francia és i egv amerikai társaság, hogy j megépítsék végre azt, amire í már az ifjú Napoleon vágyott, j Talán nem véletlen, hogy ép- < pen az a De Gaulle elnök je- ; lentené ezt be. akinek politi-; kai aspirációi a régi francia I dicsőség visszaszerzésében csú- \ csosodnak. Vannak kártékonyabb üzletek is Talán az sem véletlen, hogy az építkezéshez csatlakozott amerikai társaság csupán 10 százalék erejéig vesz részt ebben az üzletben. Amerika legbefolyásosabb tőkéskörei „más • 'óra tettek'’ immár tizenöt eszVlZSZINTES: 1. Görög lírikus ; volt i. e. 500 körül. A bort. -a ; szerelmet, a lakomákat énekelte ; meg. 8. Más néven: KordiUerák, j az amerikai lánchegység. i3. A i nebulók igazgatója a suliban. 14. ; A norvégok nagy zeneszerzője ! volt. 16. Félreállt szövetség. 20. í A régi rómaiak csapategysége ; volt. 21. Franciaország legielentö- ( sebb fo.lvója. 22. Páros On. 23. *t Maga tollat basznál! 25. A óráma ff hősnője. 26. T. R. Z. 27. Német j fürdőhely. 29. Esz, okosság — is- í mert latin szóval. 31. Dísze. 33. f Vasút állomás. 34. Képkeret. 36. j Ezv dinár, nagye\bik része. 37. í Leken egy pofont. 39. Hangremegtetés a zenében. 41. Túrái Tornai Egylet. 42. Asztalitenisz bajnokunk. 43. Hamisítatlan. 44. például a szemüveg. 46 ................-méter, k észülék a tej százalékos víztartalmának mérésére. 47. Livorno egyik része. 48. Naplemente. 49. Az elején boldpg. 50. Beszappanozni _ németül. 53. Lapátokkal küszködik. 55. Tiltakozás. 57. AZ olimpia idején mindenígy Rómába fog vezetni. 58. semmivé válik. 59. Elájul. 61. A sport egyik hatása. G4. Fejetlen Éve? 65. Ez a forint régen volt forint. 67. A földeömbbel foglalkozó fizika. 68. Régi mérték. 69. Vikendház. 70. Behozza a hátrányt. 72. Fogság. FÜGGŐLEGES: 1. Külföldi férfi név. 2. A győzelem görög isten- í nője. 4. A malária és a trópusi ^ lázaik gyógyszere. 5. Szám. 6. Túr- ^ genyev szülővárosa. 7. Ami a do- ^ hányban a méreg. 8. Sovány ku- ^ tyája. 9. Félig dagadt. 10. Egy ^ magános magánhangzó. 11. Sión ^ szülötte. 12. Lassan elveszti élet- ^ erejét. 15. írás közben hibát í vétő. 18. Fekete — franciául. 19. ^ Mézes-mázosan. 24. Tésztavágó ^ szerszám. 28. Gyakori női név. í 30. a Nemzetközi Olimpai Bízott- ^ Sei« hivatalos rövidítése. 32. Köl- ^ tői szavakkal méltató. 35. Híres ^ hegedűkészítő család volt Cremo- ^ nában. 37. Ahol ni * 38. Keserve- ^ sen kesereg. 40. Finom levegővel í telített. 41. Atléta. 44. ötvenkettő ^ római számmal. 45. Z. S. 46. Sbá- í nyol város, gazdag cink-, ólom- ^ és ezüistbányáltíkal Andalúziában. ^ 47. Letárhogat. 49. Megismerteti a ^ tito-kkal. 51. Ide kerül a MEH-en ^ kívül a lom. 52. Község Koma- ^ rom megyében. 54. Vilmos László. ^ 56. Ne önts többet!!! 58. ínyére^ van. 60. Delp, összekeverve. 62. ^ Solymári Első Turista Szövetség ^ (utolsó kockába: SZ). 63. Balga. ^ 66. Maid elesne? 69. Vajon a ^ mélybe? 71. Lét határok! 72. ^ Derekunkon viseljük. 73. Z. R. ^ y Beküldendő Dickens receptjé- ^ nek megfejtése i960, áorilis 5-1g. ^ A helyes megfejtők között érté- ^ kés könyveket sorsolunk lei. /■ Az I960, március 13-i számunk- ^ ban megjelent rejtvény helyes ^ megfejtése: ,.A.ki tudja minden- ^ nek az árát. de nem tudja semmi- ^ nek «e a becsét.’^ ^ Könyvet nyertek: Tóth Rezsőné. ^ Szada4 Ady Endre u. 5. — Ifj. ^ Szilágyi István, Nváre^^íiáza. ^ Diófasor 123. — M. Vörös Edit. í Szigetbecse. Makádi út 8. — Dr. ^ Soós Lászlóné. Vác. Mártírok u. ^ 14. _ Moi’vai Károjyné, Ánorka. ^ f msz. Klein Dezsőné. Nvgv- ^ kőrös. I.. Széchenyi tér 9. — Har- ^ rach József. Domony, Bajcsy Zs. ^ u. 29. — Hamar Borbála, Buda- £ pest. XII.. Kiss Janót; alt. u. 40. ^ Felsőfokú Tanítóképző intézet. — ^ Biró Gábor. Fváekeve. járási ta- ^ nács. — Farkas István tanító. ^ TápiószecsŐ. ^ A könyveket postán küljük eh ^ A sírás gyógyító hatását nem orvos fedezte fel, hanem Dickens, a neves angol író. Miben áll ez a gyógyhatás? Fejtsük meg a rejtvényt és a vízsz. 17 és függ. 3. sorokból kiderül a sírás gyógyító hatása. Tjeftvény-fótfrá
