Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
Most is működik a téglagyár £ Évi termelésük 4 200 000 darab tégla. Ebből körülbelül 1150 házat lehetne felépíteni. Termelési tervüket a gyár dol- | gozói az elmúlt évben jóval túlteljesítették. £ m MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1960. MÁRCIUS 2. SZERDA Az első „vizsga" Tavaszi jelentés az Arany János Tsz-ből állomás három erőgéppel segít. Jó néhány lovunk, sajnos, henyél. Ha tagjaink több használható szerszámot hoztak volna be, jobban állnánk ... Kertészetünkben jól halad a munka ... — Egyszóval: az Arany Tsz-ben szorgalmasan folyik a munka. Kit dicsérhetünk a legszorgalmasabbak közül? — Nem tudok nevet mondani Aki dolgozik — már pedig sokan vannak — szívvel- lélekkel csinálják. Le a kalappal előttük. Az első vizsga az Arany János Tsz-ben tehát általában sikeres. P. I. Néhány héttel ezelőtt sok gazdának okozott hosszas töprengést annak eldöntése, melyik termelőszövetkezetet is válassza, melyik a legjobb? Sokan a Szabadságra esküdtek, mások a Dózsára, s megint mások a Petőfit és az Aranyt tartották a legjobbnak. E szerint döntöttek, s bármelyikbe léptek is, nem döntöttek rosszul. Tavaly ugyanis minden tsz-ünk nagyot lépett előre, sokat fejlődött. Idén az elsőbbséget — a biztos kezű, hozzáértő vezetés mellett — feltétlenül a tagság szorgalma dönti majd ed. Az adottságok minden tsz-ünkben igencsak egyformák. Szorgalomból most teszik az első vizsgát minden termelőszövetkezetünkben. Az idő kedvez. Nemcsak a tavaszi munkáknak: szántásnak, vetéselőkészítésnek, vetésnek; de jórészt azt is pótolni lehet, amit egyesek őszszel elmulasztottak. Az Arany János Tsz-ben szemléltük meg ezt az első „vizsgát”. A kocséri út mentén, túl a vásártéren, biztató jelekkel találkozik az ember: jobbról is, balról is a friss szántás nyomán szinte csillogó táblákat látni. A határ távolabbi részéről traktor zúgása hullik, több helyen pedig fogatokkal szántanak, brigádokban! A tsz-központ környéke is a dologidőről árulkodik. Az ólak környéke kopácsolástól hangos, készítik a csibék lakosztályát. Március 10 körül várják az első — mintegy négy és félezer darabos — szállítmányt. Aszódi Ambrus bácsi a konzervgyárba indul. Hollandi ládákat próbál szerezni, amelyek a krumplicsíráztatáshoz szükségesek. Száz mázsát hajtatnak ugyanis az istállókban, ez a munka már folyik. Bekopogunk az egyik, műhelynek is beillő terembe s Kirchknopf Lászlóra, a fő- agronómusra akadunk. Éppen eligazítást ad: — Gondod legyen rá, Dinike, hogy a fogast jó hosz- szan akasszák a gép után, mert különben felágaskodik és kutya fülit sem ér a munka. Aztán nézz ki a mákhoz. Én az imént jártam ott: egy kis szakaszon elhibázták a vetést, de most már katonásan folyik ... Holnapra meg a műtrágyázást készítsd elő a cukorrépa alá. 150 kilót számíts holdanként, ennyi jut. A szuperfoszfátot és nitrogént •, kétharmad-egyharmad arány- í ban keverjétek... — Igen, meglesz... — és j Orosz Dénes segédmezőgazdász < távozik, teljesíteni a feladató- \ kát. ; A főagronómus, a máris: népszerű Laci bácsi, a követ- í kező emberrel tárgyal. Alá- j csony termetű, őszes hajú J férfi áll előtte, kezében sap- J káját gyűrögeti. A tsz egyik! tagja. — Csak azt szeretném tud- í ni, hogy a zsírosi rész hová j kerül? Ott van az én szőlőm... j A hasonló korú főmező- \ p gazdász barátian mondja: í — Most már nem a „szőlő- ; met”, hanem a „szőlőnket”; emlegetjük és munkáljuk. \ Ami a területelosztást illeti, '> egy-két napon belül eldől, j Mindenesetre, aki szőlővel j lépett be, és háztájinak abból ; kér, minden további nélkül í azt kap. Hallgatom a beszélgetést. A nagykőrösi termelőszövetkezetek több mint 1800 hold konzervipari zöldségfélére kötöttek eddig szerződést a gyárral. Megállapíthatjuk, hogy átvállalták azt a területet. amire korábban az egyéni termelők leszerződtek. Termelőszövetkezetekbe a korábbi melegágyi felszerelésnek csak a fele került be, s ez akadályozza a korai para- dícsomtermesztést. A termelők érdeke, hogy a melegágyi felszerelést idejében eladják a termelőszövetkezetnek, ez a termelőszövetkezetbe belépett tagoknak — a pártoló tagoknak is — alapszabály szerinti kötelessége. Ezen túlmenően azonban a termelőszövetkezetnek olyan árat kell fizetniük a keretekért, hogy a tsz is és a termelő is megtalálja a számítását. Jól végezte ezt a munkát például a Rákóczi Tsz. Két- három éve felhasznált keretért üveggel együtt 120 forintot fizetett. Ezeknek a kereteknek az új ára üveggel együtt csak 151 forint, tehát a használat arányában jó árat fizetett érte. Nincs értelme, hogy a termelők kivonják a termelésből a kereteket, mert paprikát és paradicsomot csak termlcszövetkezettől vásárolhat a konzervgyár és a MÉK, így a háztáji területen csak saját fogyasztásra érdemes termelni ilyen növényeket, A Mentovich utca elhanyagolt, esős időben járhatatlan állapotáról is több panasz érkezett szerkesztőségünkbe. Az utca lakói közül többen szemétdombnak tekintik az úttestet, s a salakkal együtt a házi szemetet is rendszeresen odaborítják. Ezt a problémát egy alkalommal már felvetettük. Feltétlenül hasznos lenne, ha az illetékes tanácstag itt is körülnézne, és valamilyen módon kezdeményezné a panasz megoldását. — A KONZERVGYÁR minden munkahelyén ez évben folyamatosan minden fa- asztalt kerekeken guruló fémasztalokkal cserélnek ki. Az új asztalokat a gyár mesterei készítik, sőt jónéhányat már át is adtak rendeltetésének. Sok-sok, régen nem is álmodott gépünk van már. Különösen örülünk a háztartási villamos kisgépeknek, amelyek annyi gondot levettek asszonyaink válláról. Közkedvelt ma már a televízió és a magnetofon is és szinte nélkülözhetetlen a rádió. A technika haladásának ilyen közvetlen észlelése feletti örömünkbe azonban üröm is vegyül. Mert ugyebár, akármilyen kitűnő külföldi vagy még jobb hazai gyártmányú legyen is az a mosógép vagy porszívó, egyszer elromolhat. Sőt: el is romlik. És akkor? Akkor kezdődik a kálvária. Mivel „öntudatos, haladó gondolkodású” emberek vagyunk, elmegyünk a reparálandó készülékkel a ktsz-be. Ott sok a munka és talán érthető is, hogy egy-egy kis villanyre- zsó javításához nem látnak hozzá azonnal. Talán nem is örülnek egyik-másik munkának, arra meg pláne nem vállalkoznak, hogy mondjuk egy mosógépet háznál javítsanak meg. Szóval megyünk tovább, „hátunkon a púp”, toljuk a talicskán a megromlott jószágot. Keresünk egy alkalmas „maszek” mestert. Szó szerint: ke-re-sünk. Napokig vadászunk rá, alkalmasint odaírjuk a zárt ajtóra, hogy ..maga mikor van itt egyáltalán?” Mondjam tovább? Újfajta jogcímet kell felvenni a Munka Törvénykönyvébe. Azt, hogy a dolgozónak akkor is jár rendkívüli szabadság, ha a televíziója elromlik. Mert azt vagy Pestre, de legalább Kecskemétre kell szállítani, hogy igazán jól megjavítsák és a javító vállalat csak a mi munkaidőnk alatt van nyitva. Ha a rádiót jótállási idő alatt kell javítani, azt elszállítják és várhatjuk, míg visz- szakapjuk. A magnetofont már magunk próbáljuk megjavítani. (Azt gondoljuk, hogy mert be tudjuk kapcsolni, már értünk is hozzá.) De mivel mi még nem vagyunk politechnikailag jól képzettek (mi nem tanultuk az itatásos borjúnevelést az iskolában kötelezően), éjfélkor a szomszédot kell segítségül hívni, hogy össze tudjuk rakni ezt az ördöngős masinát. Nem nyújtom tovább. Az a javaslatom, kérésem: létesítsenek városunkban egy rádió- és televízió-szervizt. Vagy ha ez nem megy: szervezzenek egy olyan vállalatot, villamossági ktsz-t, ahol ezeket a gépeket szakszerűen és gyorsan megjavítják. Vagy nincs elég szakemberünk? Ebből is adódik a feladat: meg kell indítani a szakemberképzést. (Ko—bor) való. „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek’’ és megkinálgatták egymást kolbász- szál, szalámival, füstölt szalonnával. Az éber és okos kutya gazdája lábánál ült. Vigyázott a tarisznyára, puskára, mindenre, ami az övék, mármint a gazdájáé meg az övé. A kínálgatás során a gazda is odanyújtotta a csomagját a szomszédnak, mire az a szíves kínálásnak engedve, a szalonna után nyúlt. Erre azonban feltámadt a kutya igazságérzete. Hogy még más egye meg az ő szalonnájukat!? Azt nem! Határozott mozdulattal a szalonna után kapott és kivette a meglepett, megkínált vadász kezéből. Mint aki jól végezte dolgát, letette a hátizsákra és őrizte a puska mellett ezt is. A gazdának és vendégnek kerekre nyílt a szeme a csodálkozástól. Tudták, hogy a kutya okos. De hogy a személyi tulajdon fogalmát ennyire ismeri, ezt még álmodni sem merték. — M — Milyen okosak az állatok? Beszéd közben sok szó esik az állatok értelmi képességéről. Mondják: annyi esze sincs, mint egy tyúknak. Viszont a kutyák, lovak értelmét határozottan az ember fölé helyezik. Hát még a vadászkutya! Állításának igazolására T. Z. ismerősöm a következő esetet mesélte el. A társasvadászat fáradalmait pihente ki a vadásztársaság. Az éhes gyomrok delet harangoztak és mindenki hátizsákjából előkerült a falatozni KŐRÖS! APRÓSÁGOK Március van. Küszöbön a tavasz. Ezt az emberek öltözködése is mutatja. A délceg férfiak megsoványod- tak (letették a mellényt, a pulóvert, meg a dupla jéger alsót!), s a hölgyek lába is karcsúbban villan a tűsarkúban, mint a bundacipőben. Molyirtóba tesszük a nagy sapkát és sokan már kendő nélkül járnak. De mi lesz most tavasszal a divat? Jó lenne, ha a földművesszövetkezet vagy a ruházati bolt idejében divatbemutatót rendezne. Nehogy feleslegesen vásároljunk valamit, s így duplán terheljük a pénztárcánkat, k Sápadt, gyűrött arcú ismerősömmel találkoztam a minap. Csak úgy áradt ruhájából a dohányfüst szaga. Sablonos kérdésemre: hogy^ vagy? — szokásától eltérően, szinte vidáman válaszolt. — Most jól. Ma olcsón megúsztam. Csak három gyűlésen vettem részt. — Hát lehet ennél több is egy nap? — lcérdeztem csodálkozva, — Tegnap öt megbeszélésen voltam, este fél li-kor értem haza — mondotta. — Nem gyűlésezünk ismét sokat ? !!! k Sokat sivalkodtattuk ezen a télen a disznókat. Pontosabban: sok hízót vágtak a városban. Egyik-másik böl- lér közel száz helyen vágott. Van tehát mit ennünk, j Szombaton mégis sokan; álltak a húsbolt előtt. Meg- \ unták mar talán a disznó- \ húst? De vasárnap meg a \ piacon a tejbódét fogták kö- ■ rül. Úgy látszik, mégis van \ valami javítani való a la- \ kosság hússal és tejjel va- \ ló ellátásában! —csg— í — MAGYAR CIKKEK a világpiacon címmel hallgathatnak előadást az érdeklődők ma este 8 órai kezdettel a kultúrotthonban, az értelmiségi klub helyiségében. Előadó: dr. Vajda Imre, egyetemi tanár, a Közgazdaság- tudományi Egyetem külkereskedelmi tanszékének tanulmányi vezetője. Vállai emel az ügyész Széles! Antal, IX, Esed utca 14. szám alatti lakos a DÁV dolgozójának adta ki magát és több helybeli lakostól ki- sebb-nagyobb összegeket csalt ki azzal a fondorlattal, hogy hivatalosan kifogásolható villanyszerelési munkálatokat kell náluk elvégeznie. A szélhámos csaló a pénzt $ egyik sértettnek sem fizette í vissza, de a vállalt munkát ^ sem végezte el. Nevezett ha- % sonló bűncselekmények elkö- £ vetése miatt jelenleg is bör- ^ tönbüntetését tölti. A városi ^ügyészség most újra csalásért í emel vádat ellene. | és erővel való takarékosko- ; dást városunk gazdasszonyai. (Legalábbis erre enged kö- ' vetkeztetni a nylonzacskóba '• csomagolt réteslap kelendő- ; sége. Ebből az áruféleség- > bői az önkiszolgáló boltban ! hetenként több mint száz ! darab is elfogy. ; — AZ ARANY JÁNOS í Termelőszövetkezet tagjai- j nak figyelmébe ajánljuk a ; következő kis hírt: A szö- ; vetkezet vezetősége határo- ; zatot hozott, hogy március !8-ig a tsz területéről mindenütt le kell takarítani a szárat és az idáig esetlegesen kint tárolt szalmát. Ahol ezt elmulasztják a tsz tagjai, ott a vezetőség gondoskodik az elszállításáról, de egyúttal a felhasználásáról is« Ki javítja meg a villamossági gépeket? j Kartus Mihály már 20 év óta ; dolgozik a gyárban. Tíz éven : keresztül kézi téglavető volt, j majd szakmunkás és égető- : mester lett. Az ő ügyességén I múlik, hogy a téglák kiváló minőségűek legyenek A jó minőségű téglához nagy mennyiségű szén szükséges. Sajnos, a ringre még mindig kézi erővel kell feltolni a napi 60—70 mázsa szenet. Kallik József széntoló végzi ezt a munkát Válaszol az illetékes A FÜRDŐIÉRT ÉSZREVÉTELEKRE A Híradó hasábjain az utóbbi hetekben több alkalommal foglalkoztak az olvasók a fürdő helyzetével. A felvetett észrevételekre a következőkben kívánunk válaszolni: 1. A közös medence használatával kapcsolatban intézkedtünk. Elzáró függönyt helyeztünk el úgy, hogy az a közös medencében fürdőző- ket teljesen elkülönítse a kádhasználóktól. 2. Az öltözőszekrények kulcsával kapcsolatban: már az észrevétel közlése előtt utasítottuk a fürdő vezetőjét a vendégek hanyagsága miatt elveszett kulcsok pótlására. Azokat a jövőben a pénztárnál betét ellenében szolgáltatják Isi a közös medencét igénybe vevőknek. Ugyanitt adják ki — betét ellenében — a fürdőkötényt is. (A betét bevezetése azért szükséges, hogy a vendégek szolgáltassák vissza a kulcsokat, ne kelljen azok pótlásáról újra és újra gondoskodni.) 3. A közös medence ajtaján ki volt és ma is ki van függesztve a tábla: „Medencébe csak a tus használata után szabad belépni”. 4. A várótermek szellőzet- lenségével kapcsolatban is vetődtek fel panaszok. A közeljövőben ezt is igyekszünk megoldani. Kovács Ambrus, a községgazdálkodási váll. igazgatója Levelezőnk írja Az őszes hajú tsz-tag ezzel búcsúzik: — Majd megbeszélem a családdal, mennyi szőlő mun- kálását bírjuk elvállalni. Aztán megint új ember van soron: Monori László, az egyik brigádvezető. A trágyaszállítással kapcsolatban „egy ásónyomnyi komposzt- föld szállítására” kap utasítást. Utána én foglalom le Laci bácsit, s a munkák iránt érdeklődöm. — Huszonöt holdon vetjük a mákot, ezzel lassan végzünk is. Hatvan holdat cukorrépa aló készítünk. Huszonhat fogatunk szánt, tizennyolc trágyát hord. A gépmert kétséges az értékesíthetőségük. A valóban nagyüzemi zöldségtermesztés érdekében szükséges a gépállomáson levő két palántá'zógépen kívül további 6—8 palántázógép megvásárlása. Célszerű, ha ezt a termelőszövetkezetek saját maguk veszik, mivel aránylag olcsón beszerezhetők. Általában minden száz hold palántázandó területre célszerű egy gép beszerzése. A háztáji területeken vagy köztes termelésre uborkát és zöldbabot célszerű vetni. Aki erre szerződést még nem kötött, csak úgy köthet, ha a termelőszövetkezet vezetőségének hozzájáruló nyilatkozatát hozta, de így is csak 400 négyszögöl a legnagyobb szerződhető terület. Elérkezett a melegágyi vetések ideje, sőt a korai terményeket: paradicsomot és paprikát sokan már elvetették. A termelésben még fel nem használt kereteket mielőbb kínálják fel megvételre a termelőszövetkezeteknek a termelők, saját érdekükben is és a közösség érdekében is, mert bármilyen munkaegység vagy eredményességi jövedelemelosztási mód mellett is csak az a jövedelem osztható el, amit elértek. A paradicsomnál a terület 20—30 százalékán a szedés! munkacsúcsok csökkentése miatt célszerű helybe vetett paradicsomot termelni. Konrád Zoltán Városunk zöldségtermesztéséről
