Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

ft ""^Mirhán I960. MÁRCIUS 20. VASÁRNAP MÁS LETT AZ ÉLET, MÁSOK AZ EMBEREK Huszonöt éves a Váci Bé­lés- és Szövetárugyár... — Azt szokták mondani ar­ra, aki nagyon mégváltozott, hogy a tulajdon édesanyja sem ismerne rá. Azt hiszem, a mi gyárunkra meg az egy­kori tulajdonosa sem ismerne rá. Pedig, ha jól meggondol­juk, az új kazánházon kívül egyebet nem építettünk. De nem is kívül mutat más ké­pet: belül változott meg. Más lett itt az élet, mások az em­berek. A régiek is. Kérdezze csak meg Csányi Máriát. ★ Nem tudom, mennyi idős lehetett Csányi Mária huszon­öt évvel ezelőtt, de azt hiszem, most sokkal fiatalosabb. A múltról úgy beszél: érezni, örül, hogy vége van.' — A Neumann és Zimmer­mann RT. nyolc vállalata kö­zül volt az egyik a mi gyá­runk. Nagy szó volt ám ak­koriban ide bejutni! Polgár- mesteri, vagy rendőrkapitányi protekció kellett hozzá. Az üzemvezető német ember volt. Ritkán mutatkozott, mégis tudott mindenről: kinél talál­tak olvasnivalót, vagy ki mert rágyújtani egy cigarettára. Akkoriban úgy volt, hogy időnként kiárusították a mara­dékokat. Főleg bélésárut, négy pengőért kilóját. Én legtöbb­ször ki sem váltottam. Mi­nek? Úgysem volt pénzem megvarratni! A visszaemlékezéstől elfel- hősödik a homloka. Hirtelen mérgesen felnevet: — Jó ember volt az üzem­vezető úr! — mondja gúnyo­san. — Minden karácsonykor pénzjutalmat osztogatott. A ».szeretet ünnepén” ... De ami­kor hetekig két ember helyett dolgoztam, csak egyszeres bért fizetett. Pedig duplát ígért..: Csányi Mária egykori fűző­nő ma — üb-titkár. * Búzás Istvánná igazgatónő­re várni kell, mérlegbeszá­moló értekezletet tart éppen. Addig a szobájával ismerke­dem. A falon berámázott ok­levelek: egy a gyáré, az él­üzem címről tanúskodik, kettő az igazgatónőé. Az egyiken az áll, hogy 1955-ben a „Köny- nyűipar kiváló dolgozója” lett, a másikon, hogy 1959-ben Munka Érdemrendet kapott. Egyszerűen, de ízlésesen öl­tözött asszony. Harmadik éve áll a gyár élén, de 32 eszten­deje dolgozik a szakmában. A gyárat úgy ismeri, mintha itt kezdte volna tanonckér.t. Papírlapot vesz elő, de rá sem pillant, fejből sorolja: — Huszonöt évvel ezelőtt negyvenkét munkás 30 000 mé­ter anyagot gyártott itt éven­te. Tavaly 411 dolgozó 2 700 000 méter bélés- és szö­vetárut készített. Ez azt je­lenti, hogy míg a létszám nem egészen tízszerese a régi­nek, a termelés kilencvensze- rese. Ha figyelembe vesszük, hogy régen csak pamutárut szőttek, ma pedig műselyem­mel dolgozunk, s egészen más, munkaigényesebb cikkeket ké­szítünk, akkor ez a szám még nagyobb. — A tavalyi év, pontosab­ban a kongresszusi munkaver­seny forradalmat jelentett ná­lunk. Egy évvel ezelőtt a napi vetésünk 26,5 millió volt. Dol­gozóink vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére elérik a napi 28 milliót. Vállalásukat túlteljesítették: az éves átlag 28 147 000 vetés lett naponta. Ugyancsak a kongresszusi ver­senyben, év végéig 168 gépen növeltük a fordulatszámot. A termelékenység 10 százalékkal emelkedett. így értük el, hogy jelenleg a napi 31,5—32 mil­lió vetésnél tartunk, s hogy 1960-ban körülbelül egymillió­val emelkedik a termelési értékünk, anélkül, hogy a gép­parkot. vagy a munkáslétszá­mot növelnénk. Hirtelen közbevágok: — Mi bántja mostanóbf«r> és mi az, aminek örül? Elgondolkozik, aztán így vá­laszol: — A gyárral kapcsolatban, ugye? Bánt, hogy néhányan még nem tudják mgbecsülni a társadalmi tulajdont. Pár éve vettünk a vállalatfejlesz­tési alapból három mosógépet. Gondoltuk, hadd legyen köny- nyebb az asszonyoknak a második műszak! öt forintért vehették kölcsön egy napra. Most mind a három gép áll: generáloztatni kell. Leverték róluk a zománcot, kiszakítot­ták a lefolyó gumicsövét. Volt, aki piszkosan hozta vissza ... Tudom, hogy a többség nem ilyen, de mégis bánt... S hogy minek örülök? Annak, hogy a mi bölcsődénkben és napközinkben nem volt influenzajárvány. Az egész város tüsszögött, a mi gyere­keink meg vígan szedték a C-vitamint.:. Harminckét éve dolgozik, s most németül tanul. A főmér­nökkel együtt birkóznak a der-die-das rejtelmeivel... ★ Már búcsúznék, de nem en­gednek el: nézzem meg az üzemi klubot. Tavaly létesí­tették, a kultúrterem mellett. Nem, nem új építkezés; vala­ha ott volt az üzemvezető úr fényűző lakása. Most estén­ként a munkások gyűlnek össze benne, egy-egy ultipar­tira, beszélgetésre, vagy tele­víziós adásra. A klub két, egymásba nyíló helyiség, olyan művészi ízlés­sel berendezve, hogy elámu- lok. Banánsárga falak, világos faburkolat, szőnyegek, mintás függönyök, világos, modem bútorok: a gyári asztalosok kezemunkái. Lelkemre kötik, írjam meg, hogy a kovácsolt­vas csillárt, falikarokat Szed- lacsek József karbantartó la­katos készítette. Meg azt is, hogy Józsi bácsi ugyan nyug­díjas, de ezt a munkát nem engedte át másnak ... ¥ Hogy is mondták a munká­sok a látogatás kezdetén? Más lett itt az élet, mások lettek az emberek ... Nyíri Éva Kinek nem kell a lottó-öröklakás ? A lottó legutóbbi jutalom- sorsolásán a 8. játékhét szel­vényeire több száz értékes nyereményt sorsoltak ki. A szerencsés nyertesek többsé­ge már jelentkezett. A na­pokban mutatta be az egyik kétszobás, összkomfortos örök­lakást nyerő szelvényt Dudás Mihály kecskeméti fényké­pész, aki Dezső Pál nyug­díjassal osztozik a nyeremé­nyen. A kétszobás, bárhol felépíthető családi házat ugyancsak ketten nyerték: Tóth János Lónya község­ben lakó termelőszövetkezeti tag és veje. Mészáros Jó­zsef. A hét főnyeremény közül azonban az egyik két szoba, összkomfortos öröklakásnak még nincs gazdája. Ugyan­csak nem jelentkeztek töb­bek között négy motorkerék­párért. egy szobabútorért, 16 televíziós készülékért, egy kétszemélyes csehszlovákiai társasutazásra szóló utal­ványért. A nyereménnyel ki­sorsolt szelvények bemutatá­si határideje — tekintettel a közbeeső vasárnapra — már­cius 21-én, hétfőn jár le. Hogyan került Nagykőrösre a szövegkönyv és a parti­túra? Valóságos regény. A vázlat: Egy szentesi eszperan- tista levelez Nyugat-Németországgal: a levélváltás során vaskos küldemény érkezik Szentesre, C. Bresgen gyermek- operája: a szentesi zeneiskola igazgatója műsorra tűzi — megkurtítva, kamaradarabbá alakítva — a művet; a nagy­kőrösi zeneiskola vezetője elhozza Szentesről a szöveg­könyvet és a kottákat.,. Így kezdődött. És úgy folytatódott, hogy öt hónapi mun­ka után csütörtökön bemutatták Kőrösön a teljes Arany- szív-et vagy más címmel A sündisznó, mint vőlegény-t. A címből már nyilvánvaló: gyermekoperáról van szó. 120 szereplő és a betanítók rengeteg, áldozatos munkája eredménye a hat előadás; öt már lezajlott, a hatodikra ma kerül sor. Néhány név a noteszból: Bálint Ferenc, a zeneiskola igazgatója, aki „felfedezte”, megtanította és vezényli a kicsinyek operáját: Király Béla, aki a prózát, a játékot rendezte, a díszleteket tervezte és készítette: Sárik Ilona, a koreográfus. Az ő dicséretük nem fér a noteszlapok közé. Az előadás sikere, a telt házak — érdemeik méltatói. Es az, hogy immár Cegléd és Kecskemét is érdeklődik: mutassák be náluk is a nagykőrösiek az Aranyszív-et! Télies időt, havat hozott Közép-Európába a Sándor—József—Benedek már vasárnap megkezdődik hazánkban, s a nyugati or­szágrészekben felderül az idő. — PÁRTTAGGYÜLÉSE- KEN és pártnapokon emlé­keznek meg Nagykőrös la­kói a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 41. évfordulójá­ról. nwnap 1960. március 20, vasár­nap, Hubert napja. A nap kél 5.48 órakor, nyugszik 17.56 órakor. A hold kél 1.01 órakor, nyugszik 10.32 órakor. Várható időjárás: a felhő­zet csökken, javul az idő. Eláll az eső, gyengül a szél. Legmagasabb nappali hő­mérséklet öt fok körül. — A TANÁCSKÖZTÁR­SASÁG 41. évfordulójának tiszteletére ma este ünnepi nagygyűlést tart az MSZMP Ceglédi Városi Bizottsága és a Hazafias Népfront a mű­velődési ház nagytermében. — SZABAD IDEJÜKBEN parkírozzák és fásítják te­lepüket a Nagykőrösi Gön­gyölegellátó Vállalat dolgozói. — A SERDÜLŐKOR PROBLÉMÁI címmel tart előadást Dobos László, a Pedagógiai Tudományos In­tézet munkatársa március 22-én a ceglédi művelődési házban. — SAJTÓÉRTEKEZLETET tartott tegnap délelőtt a munkásőrség Pest megyei parancsnoksága. Az értekez­leten a munkásőrség járási sajtófelelősei vettek részt és a propagandával kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. — AZ ÁRGYÉLUS király­fi című mesejáték bemutatá­sára készül az abonyi Le­nin Tsz nőtanácsának báb­csoportja. — MA DÉLELŐTT tartják a felszabadulási kulturális szemle ceglédi városi bemu­tatóját az Építők Jókai Mór Kultúrotthonában. — KUTATÁSOK a Déli­sarkon címmel tartott elő­adást Nagykőrösön a Ter­mészettudományi és Ismeret- terjesztő Társulat szabad- egyeteme. — 40—45 EZER téglát gyártanak naponta a Ceglé­di Téglagyárban. — TÍZEZER CSIBE be­fogadására alkalmas, 70 méter hosszú csibenevelő építését kezdik meg a jövő héten a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben. A munkát a tsz tíztagú épí­tőbrigádja végzi. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 10.00: Nagy idők emlé­kei. Közvetítés a Hadtör­téneti Múzeumból. 17.15: 12. sz. Magyar Híradó. 15.25: A Csepel—Bp. Vasas labdarú­gó-mérkőzés közvetítése. 19.00: Élőújság. Kb. 20.00: Szegény gazdagok. Magyar film. \ Pest megyei Hírlap 25 000 forintos rejtvényversenye 77. Megfejtés: \ beküldő neve: Címe: Ji Csütörtökön délután ütköz­tek meg hazánk felett a szub­trópusi meleg légtömegek az Atlanti-óceán felől jött hi­deghullámmal, s az összecsa- pási zónában — Kecskemét, Szeged, Gyöngyös vidékén — zivatarok voltak. A szom­batra virradó éjszaka érke­zett meg a következő hullám erős széllel Skandinávia és a Szovjetunió északi területei­ről. Ezt már nem zivatarok, hanem kiterjedt esőzések, havazások kísérték. Mint a Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osz­tályán elmondották, az idő­járás menetrendje szerint a Sándor és a József nap közöt­ti éjszakán szokott hozzánk megérkezni a meleg szubtró­pusi áramlat. Az idén úgy látszik, előbb jött: a 15-i meleghullám érkezésekor az ország több vidékén 20 fok fölé emelkedett a nappali hőmérséklet. Az átalakulásra jellerhző, hogy Nyugat-Euró- pában tavaszi as maradt az idő, s Kelet-Európábán is megindult a felmelegedés, csupán Közép-Európán csa­pott át a távozó tél szele. A javulás előreláthatólag ; * ; 'J'Y Kérdés: A főváros valamelyik belvárosi eszpresszója-^ ! * * * ban készült ez a felvétel? Nem! Annak a községnek ^ ! földművesszövetkezeti éttermében, amely községben — a nép- ^ / dal szerint — csak 1/16-od része látható a milánóinak. Megfej- ^ j tésül az eszpresszót üzemeltető földművesszövetkezet nevét kell ^ ! a szelvényen beküldeni. \ # | Még nem jelentkezett \ a rejtvényverseny első díjának nyertese \ re a nyereményeket sem pos­tázhattuk el. Ismételten kér­jük őket, 'hogy ajánlott le­vélben haladéktalanul írják meg pontos nevüket és címü­ket. A kisorsolt szelvényről mi így olvassuk a nevet és a címet: Varga Gergelyné Alsóné- medi, Bajcsy-Zs. út 3. Samu Istvánná Cegléd, Zöld­fa u. 12. Amennyiben a harmadik forduló utolsó feladványá­nak megjelenéséig nem jelent­keznének, úgy az alsónémedi nyertes 1400 forintos, és a ceglédi nyertes 400 forintos nyereményét a harmadik fordulóban újból kisorsoljuk. 61—70. sorszámú szelvé­nyek beküldési határideje — mint azt már megírtuk — március 23. A 25 000 forintos rejtvény­verseny második fordulója szerencsés nyertesei részére az OTP Pest megyei fiókja a takarékbetétkönyveket már elpostázta. Azt a nyertesek 1 —2 napon belül megkapják. A betéteket nem kamatozó, hanem nyeremény takarékbe­tétkönyvek formájában küld-- tűk ki. Azt jelenti ez, hogy azok az OTP negyedévi sor­solásán is részt vesznek. Ez tehát újabb nyerési lehetőség! A takarékbetétkönyvekbe újabb betétet elhelyezni, vagy abból pénzt kivenni, ott, ahol OTP-kirendeltség van, az OTP-kirendeltségen, ahol ilyen nincs, a helyi postahiva­talnál lehet. Megírtuk, hogy két nyertes pontos nevét nem tudtuk a 'szelvényről elolvasni. Részük­AUTÓGYÁR A SZIGETEN A Csepel Autógyár bemutatkozása a televízióban nos riportere nehezen birkó- i zott a meredek létrával és i őszintén szólva tartott is tőle. Szerencsére a nehéz produk-: ció jól sikerült. És milyen sok tényezőn múlik, hogy folyamatos le­gyen a közvetítés. Mert a ka­mera is felmondhatja a szol­gálatot (mint ahogy az adás során a 4. számú fel is mondta) és a mikrofonnál is lehet üzemzavar, s az utolsó pillanatban is kiderülhet, hogy a közvetítőkocsiban el­romlik valami vagy rossz a bevilágítás. Nagy munka előzi meg tehát a televízióadást. Sokan talán nem is hiszik el, milyen sokan és sokat fáradoznak azért, hogy a képernyőn akár­csak néhány perces műsor szórakoztassa a nézőket. Az autógyári közvetítésről viták folynak a gyárban és a gyáron kívül is. A vélemé­nyek megoszlanak. Van, aki dicséri, van, aki a hibákat sorolja. Egy azonban biztos: az autógyáriak hálásak a tele­vízió munkatársainak azért, hogy másfél óráig tízezrek fi­gyelme feléjük fordult. Azért, hogy tíz év után be­mutatkozhattak az országnak. Bende Ibolya lőtt, annak sokan szemtanúi voltunk. De mi történt addig, amíg a képernyőn megjelen­hetett a cím: Autógyár a szi­geten. Három héttel ezelőtt kezd­ték. Három héten át jóformán mindennap nyolc-tíz televí­ziós munkatárs dolgozott az autógyári közvetítés sikere érdekében. Az operaiőrök filmre vették a teherautókat, a gyár területét, elkísérték a gépkocsivezetőket a próba- utakra. A riporterek a dolgo­zókkal ismerkedtek, problé­máikról tudakozódtak. A szer­kesztő felkereste az igazgatót, a szakszervezeti bizottság el­nökét, a pártbizottság titká­rát. Beszéltek az üzemveze­tőkkel, a műhelyfőnökökkel. Helyszíni szemléket tartottak, végignézték az énekkar pró­báját, műsort kötöttek le az adás számára, táncdalt írat­tak Hajdú Júliával és Tardos Péterrel a Csepel-gépkocsik- ról (sajnos, ez utóbbi volt az adás egyik mélypontja). Mennyi problémával kellett megküzdeni! A motorgyárból és a jár­műgyárból folyt a közvetítés. Gondoskodni kellett, hogy a riporterek, szerelők egyik helyről a másikra időben át­érjenek. Az egyik jelenet a darun zajlott le. Dr. Váradi György, a televízió tehetséges és ruti­Nagy napjuk volt március 17-én az autógyáriaknak. Ek­kor mutatkoztak be az or­szágnak. Megmutatták, ho­gyan dolgoznak, hogyan élnek a „szigeten”, ahonnan az im­már világhírűvé vált Csepel- tehergépkocsik kikerülnek. A bemutatkozás a legmo­dernebb módszerrel történt: televízión.* Az érdeklődőknek nem kellett tehát belépési engedélyt kérniök, nem kel­lett órákig utazniok és jár­mok az üzemeket. A kamera mindent megtett helyettük. Aki csütörtökön este leült a televíziós készülékhez, más­fél órán át vendégségben volt a Csepel Autógyárban. Látta a gépkocsik szerelését, a mo­tor-, a sebességváltó- és a kormánygyártást. Megnézte a gyári lakótelepet, az iskolát, a bölcsődét, az ebédlőket, s megismerkedett néhánnyal a dolgozók közül. Vajon az autógyáriakat, akik mindezt már évek óta látják, ismerik, benne élnek, érdekelte-e az adás? Lámpalázas izgalommal készültek rá valamennyien. Aki tehette, televízió előtt ült március 17-én. Otthon vagy a szomszédoknál, ismerősöknél, kultúrotthonokban. A képer­nyőn pontban 19.30 órakor végigfutott az első gépkocsi. Megkezdődött a közvetítés. Ami a másfél óra alatt lezaj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents