Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

PEST MEG* yíírfap 1960. MÁRCIUS 18. PÉNTEK Pécel megmutatta A meghosszabbított autóbuszvonal és ami vele jár így, messziről, jelentékte­len apróságnak tűnik, hogy a múlt évben a péceliek kí­vánságára másfél kilométer­rel meghosszabbították a 69-es autóbusz vonalát, amely most már eléri a Maglódi utat és ott fordul vissza. Közelről, a helyszínen azonban kiderül, hogy ez a jelentéktelen ap­róság alaposan megváltoztat­ta Pécel életét, mozgást vitt bele, frissebbé, lüktetőbbé tette. Most már autóbuszon mennek — 80 fillérért — az iskolába a péceli gyerekeit, a budapesti üzemekbe járó pé­celi dolgozók utazási idejét pedig lényegesen megkurtí­totta a 69-es; gyorsan és ké­nyelmesen elérik vele a vas­útállomást és onnan a laká­sukat. Pedig igen nehéznek, körül­ményesnek látszott annak ide­jén a dolog. A autóbuszvál­lalatnál ugyan megvolt a hajlandóság a vonal meghosz- szabbítására, de a Maglódi útnál megfelelő fordulóhely­re volt szükség, hogy a tes­tes autóbuszok simán visz- szafordulhassanak. Csakhogy a múlt évi községfej'esztési tervbe a fordulóhely építése már nem fért bele. Ebben a tervben a társadalmi munka értéke mindössze kétezer fo­rintos tételként szerepelt. Amikor a lakosság értesült erről a nehézségről, pillana­tok alatt, szinte magától meg­szerveződött a mozgalom. Fér­fiak, nők, fiatalok egymás­sal vetélkedve özönlöttek ki a „tetthelyre‘‘ ásókkal, ka­pákkal, lapátokkal és talics­kákkal felfegyverkezve és rövidesen megbirkóztak a ne­héz földmunkával: az autó- buszvállalat műszaki tervei szerint felépítették a forduló­helyet. Az önként vállalt és elvégzett nehéz földmunka értéke meghaladja a húsz­ezer forintot, tehát a. község- féjlesztési tervbe iktatott tár­sadalmi munka tízszeresét. Az igények persze állan­dóan növekednek. Most már a meghosszabbított vonalon jön-megy a 69-es, simán, za­vartalanul bonyolítja le a nagy forgalmat, de a péce­liek öröme még nem teljes. A Maglódi útnál levő fordu­lóhoz fedett állomás, vára­kozóhely is kellene, ahová esőben, hóban behúzódhassa­nak az utasok, és így várhas­sák meg a menetrend sze­rint érkező és induló autó­buszokat. Az autóbuszválla­lat vállalta, hogy a tervezett állomáshoz ad építési anyagot, téglát, me- szet, cementet, meg tervet is, de munkát egyelőre nem ad­hat hozzá, ha tehát a péceliek- nek sürgős az állomás, vál­lalják el felépítését társa­dalmi munkában. Most ez a mozgalom is szerveződik szin­te anélkül, hogy valaki irá­nyítaná. Á község tanácsa, és végrehajtó bizottsága is támogatást ígért hozzá. A másutt megtakarított, vagy kimaradt anyagból, pénzből. A hangulat azt mutatja, hogy igen hamar, talán már né­hány héten belül, felépül az állomás is, mégpedig ismét terven felül, mert az sem szerepel a község fejlesztési programjában és a hozzávaló társadalmi munka sem. Pécel lakói tehát az idén is lényegesen nagyobb értékű társadalmi munkával segítik községük fejlesztését, mint amennyit ..megterveztek”. Még ki sem ásták a terve­zett és óhajtott á! lomás alap­falainak helyét a 69-es vég­állomásán, már egy további kívánságról is beszélgetnek a faluban: — Nagyszerű dolog ez az autóbusz — mondják — s még közelebb hozza Budapes­tet. amelynek szíve 27. határa csak négy kilométerre van Péceltől, de most már. hogy termelőszövetkezeti község lettünk, ezt a távolságot legalább is időben még job­ban meg kellene és meg is lehetne kurtítani. A 69-es segítségével könnyen beju­tunk Budapestre, de csak háromszoros átszállással, ami bizony elég sok időt vesz igénybe. Ha közvetlen járatot kapnánk legalább a Keleti­pályaudvarig, két átszállást megtakaríthatnánk vele ..; Most ebben az irányban in­dul meg a tapogatózás. A pé- celiek bíznak benne, hogy az autóbuszvállalat módot ta­lál a méltányosnak látszó kí­vánság teljesítésére. A péceli vízvezeték-hálózat fejlesztése már szerves ré­sze a községfejlesztés idei ter­vének. Arról van szó, hogy a község artézi kútjának bő­ségesen ömlő, egészséges vi­zét el kellene vezetni a Baross utcából a Kossuth térre és a Kálvin térre, valamint a mű­velődési otthonba. Ehhez azonban számottevő értékű társadalmi munkára lesz szükség. Az érdekelt lakos­ság munkafelajánlásának megszervezését két lelkes em­ber, az öreg Borsi István volt tanácselnök és Tőke László nyugalmazott techni­kus vette a kezébe. Agitá- ciójuknak kedvező vissz­hangja van és biztosre ve­hető, hogy az idén eljut a jó ivóvíz a községnek ebbe a ré­szébe is. m. L Képünkön Gergely János üzemvezető, Horváth Tibor és Kiss Károly tanulók az ötszemélyes Opel Daracq gépko­csin dolgoznak. A gépkocsi 4,2 lóerős, egy hengeres mo­torral van felszerelve. Máris túlteljesítették a cukorrépa­szerződési előirányzatokat Néhány nap múlva az Al­földön, egy-két hét múlva már az ország hűvösebb tá­jain is megkezdik az egyik legfontosabb ipari növényünk, a cukorrépa vetését. A kü­lönböző vidékekről érkező je­lentések szerint mindenütt hozzáfogtak a cukorrépa alá szántott táblák simítózásához, fo­gadásához, egyes helye­ken a jó termésfokozó hatású műtrágyaadagokat szórják ki. ÍXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Azt hittem, megpofozam. Csak az tartott vissza, hogy érez­tem: az még csak rontana a helyzeten. A apa szentebbet, nagyob­bat soha nem látott maga előtt, mint az egyszerű em­berek szolgálatát. A világ­ban porszemnek, de hasz­nos porszemnek érezte ma­gát. Hivatásának élt, szak­májának kiválója, mégis sze­rény maradt. A fia semmit nem tud, semmit még el nem ért. De pökhendi. nyegle, s nem porszemnek, de Császárnak érzi, tartja magát. Kétféle világ! S a szomorú a dologban az, hogy mindabban, ami megtörtént, a fiú kezére ját­szott a mama, aki „fiacská- ját‘‘ még ma is isteníti, s ha rajta múlna, szentté avatná. Fogadkozik, hogy fiát visz- szarántja a lejtőről. A papa megdöbbent. S amit már eddig tett, jól bizonyít­ja, hogy végre a fiú azt kapja, amit megérdemel. A legfőbb tanulság A történet nem tipikus ná­lunk. De egyedi esetként sem megbocsátható, elnézhe­tő. Azért, mert valakinek az apja ez vagy az, mert jól dolgozik, mert talpig Ember, a fia, gyermeke nem élvez­het engedményeket, nem le­hetünk vele elnézőek, liberá­lisak. Mindenkinek csak sa­ját érdeme lehet, az apa ér­deme nem menlevél a tékozló fiú számára. Az apa érdeme sokkal inkább — kötelez. Er­re az anyának, a családi kör­nyezetnek féltőén vigyáznia kell. Ez ennek az e’szomorító tör­ténetnek legfőbb tanulsága.' Mészáros Ottó Az Ember és fia, a Császár Az Élelmezésügyi Miniszté-. rium cukoripari igazgatósá­gán elmondották, hogy a leg­utóbbi esztendő jó cukor­répatermése, a biztonságos értékesítés és nem utolsósor­ban a jó átvételi ár észreve­hetően felfokozta a termelők szerződési kedvét. Jellemző például, hogy a tavalyi vetésterületnél 10 000 holddal nagyobb idei vetéselőirányzatot máris többezer holddal haladták túl a szerződés- kötések. > A termelőszövetkezetek a ! múlt évihez képest körülbe- < lül kétszeresére növelik szer- ! ződéses cukorrépa vetésterü­> létükét. ! A vetéshez szükséges ne- ! mesített és fémzárolt vető- j magvak nagy részét már ! megkapták a termelők. A í tervek szerint az idén az ! egész vetésterületnek mintegy í 50 százalékát polyploid mag- í gal vetik be, amely után — í azonos termesztési viszonyok í között is — öt-hét százalék- ! kai nagyobb termés várható, (mint a, szokványos minőségű \ maggal vetett területekről. ; A múlt évi 14 000 hold í helyett ez évben már | 35 000 holdon alkalmaz­; ták az úgynevezett laza ! állományú vetésmódot, ! önkoptatott polyploid maggal. \ Az új módszer előnye, hogy ! a magvak gyorsabban csíráz- \ nak, kevesebb a vetőmag- \ szükséglet, s a kikelő növé- j nyék 50—60 százaléka egy- ! magában áll. ! A szakemberek felhívják a \ termelők figyelmét arra, hogy ! a cukorrépavetéshez amúgy ! is szükséges aprómorzsás, jó i magágyat különös gonddal ! készítsék el a laza állomá- j nyú vetéshez. ! Mivel a cukorrépa leg- ; veszedelmesebb kártevői ! — a répabarkó és a bol­j ha — mindjárt kel is : után jelentkeznek. a : szükséges permetező- és I porozószereket máris ké­szenlétbe helyezték. l | A Német Demokratikus Köz- • társaságból a tavalyinál sok- ; kai több Wofatoxot vásárol- I tunk, amellett biztos hatású ; hazai gyártmányú szerek is ; megfelelő mennyiségben áll­nak rendelkezésre. Húsvéti autóbuszÜráiuhilások í Húsvétkor az IBUSZ négy < útvonalon viszi két és fél í napos autóbusztúrákra a bu- í dapesti kirándulókat. Balatonfüreden az Arany: Csillag, Hévizén a Gyöngy vi- í rág, Mátraszentimrén a Vad- < virág szálloda vendégei lesz- < nek az utasok, a pécs—siklós j —harkányfürdői kirándulás ! részvevőit pedig a siklósi vár- í múzeumban szállásolják el. ] Az IBUSZ mindegyik cső- j port számára kirándulásokat j rendez a környék látnivalói- j hoz. ____________ GÉPLAPÁT Érdekes mintapéldányt ké- j szítenek az esztergomi Sport­szeráru Gyárban. Az új gép, \ a „géplapát” nehéz fizikai \ munkától mentesíti majd a j rakodómunkásokat. A csörlő- j bői, vonókötélből és terelő- ] lapátból álló szerkezet egy­szerre 350—450 kilót tud moz- i gatni és ezt a terhet percen- j ként 30—40 méterre továb- j bítja. A mintapéldány rövi-; desen elhagyja a gyárat. „LESZERELÉSI" KÖZJÁTÉK AMERIKÁBAN \ Az amerikai haditengeré- \ szét szerdán vízre bocsátotta \ Cápa elnevezésű atommeg- j hajtásos új tengeralattjáróját. \ A Cápa, amely háromezer j tonnás, egy öt tengeralattjá-! róból álló sorozat harmadik í elkészült tagja. A UPI amerikai hírügynök- í ség jelentése szerint James j E. Van Zandt, a képviselőház j hadügyi bizottságának tagja, \ kijelentette, hogy az Egyesült j Államoknak legalább 100 j atommeghajtású tengeralatt- j járóra van szüksége ahhoz, j hogy „szembe tudjon szállni a Szovjetunió tengeralattjáró erejével”. Szerinte az Egyesült Államok tengeralattjáró-épí­tési programja túlságosan lassú. ____________ I.envelhefő miniatűr rádióadók Különböző amerikai kórhá­zakban a diagnózis megálla­pításához eredményesen al­kalmaznak könnyen lenyel­hető miniatűr rádióadókat. A gumival bevont tok átmérője Eilig két centiméter. A benne levő szerkezet regisztrálja a nyomáskülönbséget az emész­tőszervek különböző részei­ben. XXXXXXXXXXX\XXX'^.XXXXXXXXXXXXNXXX\XXXXVCV«W szár csak megengedheti ma­gának? ... Kétféle világ A gimnázium igazgatója először a tanácstól kért segít­séget. Beszéljenek az apával — hiszen nekik sokkal ké­nyelmesebb. Hiba volt? Az! Nem lehet ilyen eset­ben hatásköri probléma. Ez nem aktEi, hanem emberi sors! Itt nem tologatni kell, hanem cselekedni. Az egyik világot, az apát — figyelmez­tetni arra, hogy a másik vi­lág, a fia, valóban másik vi­lág. Másfajta életfelfogás, er­kölcs, szemlélet. Hogy míg ő maga épít, addig fia rom­bol. Az édesapa, mikor vele be­szélek, nagyon szomorú em­ber benyomását kelti. Meg is mondom neki. Azt mondja: — Igaza van. Nagyon ösz- szetört ez a dolog. Az én fiam ilyen! Dehát nem látta, hogy az apja hogyan él, mi­ként cselekszik? Vagy ez nem volt elég neki? Kitől látta mindezt? Honnan vette? Elhallgat. Az aranykeretes szemüveg fölött megsokasod­nak a ráncok: — Parasztgyerek vagyok. Magamtól jutottam arra, amire. Hát ő azt hiszi, hogy ezért, mert készen kap min­dent, nem kell semmiért küz­denie? .., Babrál kezével az aszta­lon, s nagyon őszintén bu­kik ki száján a szó: — Én vagyok a hibás. Má­sokon a legkisebb bajt is ész- reveszem, itthon meg már a fekélyt sem ... és az az elriasztó, hogy amikor leül­tem vele minderről beszélni, azt hiszi mutatott megbá­nást? Nem. Szemtelen volt. | TÖRTÉNELMI AUTÓK \ Az Autómobil Klub kezdeményezésére az autójavító vál- lalatok vállalták, hogy társadalmi munkában rendbehozzák, í üzemképessé teszik a Közlekedési Múzeumban levő történelmi £ autókat. Az Autómobil Klub az üzemképes történelmi autók­ig kai a nyár folyamán bemutatót tart. A volánok mögött kora- % beli ruhákba öltözött vezetőkkel vonulnak majd fel a gépko- | esik. Az 1900-ból származó Opel Daracq gépkocsit és az 1800-as í évek végéről származó Hóra Quadriciklit a II-es számú Autó- 2 javító, az 1896-ból származó Oldsmobilt és az 1900-as évek ele- \ jéről származó Csonka postajármű gépkocsit a Ill-as számú í Autójavító ifjúmunkásai hozzák rendbe. egyet vett észre: a más ál­tal megkeresett pénzből élni, megjátszani a Császárt, aki felszegett fejjel vonult helyé­re az elégtelen feleletek után, mert azért ő maradt a Csá­szár, hiszen neki volt pénze, ő hívta meg a többieket egy fél rumra, korsó sörök tucat­jára. A Császár — így hívta az osztály, nem véletlenül. Meg kell mondanunk, hogy akad­tak többen is az osztályban, akiknek mindez nem tetszett és szót emeltek érte. De a potyaleső, hasonszőrű cimbo­rák nagy hangjukkal letor­kolták ezeket. S azok voltak olyan szamarak, hogy — el­hallgattak. Az apa mindebből nem vett észre semmit, nem tu­dott semmiről, hiszen mun­kája, hivatása kötötte le. Fel sem tételezte a fiáról, hogy ilyen. Mert ha ő otthon volt, ha ő beszélt vele, akkor az farizeus módjára a legjobb fiú volt, aki csüggött az apa ajkán, aki úgy mutatta, hogy apja minden szava szentírás a számára. Az osztályfőnöki róvót pe­dig szemrebbenés nélkül alá­hamisította. S amikor apja a főváros­ban volt értekezleten, el­csente a Skoda-Spartakot, s végigautózta a községet, hadd lássák, a Császárnak még ezt is lehet! Az igazgatói megrovást igazolatlan hiányzásokért kap­ta. Semmiféle indoka nem volt a hiányzásra. Egész egy­szerűen nem volt kedve isko­lába menni. S ezt egy Csá­vezet vezetőségének, sok tár­sadalmi munkát végez. Tisz­telik és megbecsülik. Neve, tekintélye van. S minderre most az dobott sarat, akitől a legkevésbé várta: a saját gyermeke, a fia. Mert míg az apa másokért fáradt, míg kötelességét a leg­hívebben teljesítette, fiából holmi régi, rossz ízű „úriíiú” lett. A fiú ebben az évben érettségizik. De tanulás he­lyett: nagyvilági életet él. Azaz: mulatni jár — kártyá­zik — tiszteletlenül viselke­dik felnőtt emberekkel — le­szól másokat — lányokat mo­lesztál, s így tovább. Már kapott osztályfőnöki megrovást. Aláhamisította az apja nevét. Félévi bizonyít­ványa: közepes. Pedig, ha akarna, tudna tanulni. De: nem akar. Miért? — Irigyek az emberre. Dol­gozhatok még eleget. Apám úgyis ebbe megy tönkre. Most vagyok fiatal, most van lehe­tőségem arra. hogy éljek! Cinizmus? Nyegleség? Be­képzeltség? Tizennyolc éves. Soha, éle­tében még ujját nem mozdí­totta semmiért. Otthonról te­kintélyes zsebpénzt kapott — egészen addig, míg a botrány ki nem pattant. Arra költöt­te. amire akarta. A mama azon túl is tömte pénzzel, persze, a papának nem volt szabad tudni róla. Elkényeztetett gyerek? Az is. De nemcsak az. Hanem valaki, aki mindazt magára szedte, ami elmúlt világba való, aki a lehetőségek közül __ Egy ügy, kétféle világ, s a legfőbb tanulság. így foglal­nám neked össze mindazt, amit elmondtam. Nem tipi­kus probléma, de érdemes arra, hogy megírjad. A ta­nulságokért érdemes. Ezzel váltunk el barátom­tól, aki az egyik járás felelős beosztású tisztviselője. A dolgot csak nagyjából mondta el. Én végigbogoztam minden szálát, csomóját. S igazat adtam neki: bár nem tipikus, érdemes megírni. Sőt: meg kell írni. A nagyon is megszívlelendő tanulsá­gokért. Egy ügy Az igazgatói szobában arany keretes szemüvegen törik meg a lámpafény. Agyon­cigarettázott, rekedtes hang tétovázik a levegőben, vá­laszként egy nyugodt, tekinté­lyes basszusra. Az iskola igazgatója, s az apa beszél. A fiúról, aki igazgatói megro­vást kapott. __ Higgye el. fogalmam s em volt minderről... ren­geteg a dolgom, azt hittem, minden a legnagyobb rend­ben van... ha valakit hibáz­tatok, akkor az csak én va­gyok! Mindezt az apa mondja, az apa, aki orvos, három község betegeinek doktora, éjt nap­pallá tévő ápolója. Aki nem ismert fáradtságot, akinél so­ha nem volt kifogás. Ment. ha hívta a kötelessége. Há­romszor kapott kitüntetést. Tagja több társadalmi szer­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents