Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-18 / 66. szám
mumim PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf az Mszm p :p est MEGYEI BIZOTTSÁG a 0 a megyei tan ÁCS 1 APJA 1960. MÁRCIUS 18. PÉNTEK U VKTvvT?^/ IV. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM ARA .1(1 i ii.i.cb: ' V 1 Ats idén csalinem 400nagyobb heruhéisást fejesnek be Ötvennel csökken a beruházási niunkalirlrrk száma Az Országos Tervhivatal az idei beruházásodnál már nagymértékben érvényesítette azt az elvet, hogy az ország erőit nem szabad szétforgácsolni, azokat a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére kell összpontosítani. Az Országos Tervhivatal Beruházási Főosztályán elmondották, hogy lél évig tartó egyeztető tárgyalások előzték meg az 1960-as beruházási tervek összeállítását és ösz- szehangolták az igényeket a rendelkezésre álló anyaggal és munkaerővel. A beruházások szervezettségére. a műszaki tervek alaposságára és az anyagok időben történő megrendelésére nagyobb szükség van, mint bármikor, mert az idei beruházási tervek minden eddiginél nagyobban és sokat keli pótolni a tavalyi elmaradások miatt is. Ebben az esztendőben csaknem 400 úgynevezett értékhatár feletti, nagyobb beruházást fejeznek be, többet,- mint a leiszabadulás óta bármikor, s mintegy 10 százalékkal, kereken ötvennel csökken az év végéig a beruházási munkahelyek száma. Számos beruházást, amelyet ez év elején kezdtek el, még az idén befejeznek. A többi között egy év alatt lebonyolítják a Soproni Szövőgyár bővítését, amely évi 583 000 négyzetméter selyemszövettel növeli a gyár teljesítőképességét. Az év folyamán elkészül a Selypi Cukorgyár 9700 légköbméteres raktárépülete, a Szegedi Konzervgyár évi 400 vagon teljesítőképességű paradicsomsűrítő üzeme, továbbá a soproni és a kőbányai sörgyár főzőháza, ahol naponta 1000—1000 hektoliter sört készítenek majd. Egyes beruházások gyors befejezése természetesen bizonyos áldozatokkal is jár. Az idén kevesebb építkezés kezdődik, mint az előző esztendőkben és néhány olyan beruházásnak az ütemét, amely csak a következő években fejeződik be, lassították. Ez a módszer ígérkezik a leggazdaságosabbnak, mert így kevésbé aprózódik szét a beruházásra szánt anyag, munkaerő és az új beruházások gyorsabban megtérülnek. A nagyobb szervezettséget ebbe ti az évben kiterjesztették a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházására is. A beruházások gazdaságosságának egyik fontos biztosítéka, hogy a vállalatok előzetesen gazdaságossági számításokat készítenek és csak olyan beruházásokat engedélyeznek illetékes szerveink, amelyeket az előzetes számítások indokolnak. FEHER LAJOS ELVTARS SAJTÓKONZULTÁCIÓJA A MUOSZ mezőgazdasági szakosztályának rendezésében Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön délelőtt konzultációt tartott a Magyar Sajtó Házában, A fővárosi és vidéki lapok munkatársainak számos kérdésére a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű feladatairól adott tájékoztatást. MAl_SIÁMUNK TARTALMÁBÓL Százezer egyetemista sztrájkolt ivaneiaországben (2. oldalon) 1 baromfitenyésztés Kossutb-dijas tudósa (3. oldalon) Pedagógusok at oszíályharcról (5. oldalon) Legyen fordulópont a közgyűlés az Üllői Vasutas SC életében (6. oldalon) Megkezdődtek a magyar—lengyel pártközi tárgyalások Koncz Imre nevét vette fel a Diósdi Csepágygyár KISZ-szervezete Március 17-én, csütörtökön délelőtt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői között. \ Minisztertanács ülése £ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartóit. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján megvitatta és meghatározta a második ötéves terv kidolgozásának kiinduló adatait és feladatait, megszabta a második ötéves terv ipartelepítési irányelveit. A kormány megbízta a minisztereket, hogy a második ötéves terv fontosabb részletterveinek megalapozására tanulmányokat dolgozzanak ki. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A tanácsok feladatainak alakulása a termelőszövetkezeti községekben A gödöllői járás tanácsa májusban foglalkozó a községvezetés új irányelveivel — A járási tanács májusban tehát foglalkozik ezzel a problémával — mondja Szabó Lajos. — A tanács hozandó határozatát eljuttatjuk az érdekelt községekbe, hogy a községi tanácsok júniusi üléseiken szintén megtárgyalhassák. Az átalakulás különben nemcsak a községi tanácsok feladatkörében tesz szükségessé változtatásokat, de a tanácsok mellett működd állandó bizottságokat is új feladatok elé állítja, új módszerek alkalmazását teszi szükségessé. Reméljük, hogy végül konkrét alakot öltenek új tennivalóink és kialakulnak azok az új irányelvek, amelyek megszabják a tanácsok és a tanácsi szervek jövőbeli munkáját. Hétfőn kezdődnek Szentendrén az Arcnélküli város című film felvétele Szentendrén, a Marx téri nagy kereskedőház előtt egy hét óta állványokat csodálnak a járókelők. Nem az épületet bontják le, még újra sem festik, csupán az Arcnélküli város című filmhez készítik elő. Teljesen megváltozott az épület déli felének homlokzata, valósággal „új” házat varázsoltak belőle az építők. A felvételeket hétfőn, március 21-én kezdik, s a munka előreláthatólag április 2-ig tart. Utána az épület visszakapja eredeti színét és formáját. Több neves filmszínész szerepel a filmben. Többek között Ruttkai Éva, Barsi Ödön, Bessenyei Ferenc, Pá- ger Antal, Somogyi Nusi, rendezője Fejér Tamás. Az új erőgépek 30 százalékát már megkapta a mezőgazdaság A mezsgyehatárok eltűnése, a kesKeny parcellák összeolvadása, a termelőszövetkezetek nagyüzemi tábláinak 'kialakulása már ebben az évben hatalmas lehetőségeket tár fel a mezőgazdaság gépesítésére. A lehetőségek realizálása nagy anyagi erőfeszítést követel az államtól: az idén csupán a termelőszövetkezetek és az azokat kiszolgáló gépállomások gépparkjának bővítésére 25 Kövezik a nagymarosi Magyar utcát, amelynek kátyúi esős napokon annyit kellemetlenkedtek az üdülőknek, kirándulóknak. A község már évek óta szeretné rendbehozatni ezt az úttestet, most végre sikerült megteremtenie rá az anyagi fedezetet és mire egészen kitavaszodik, még a legnagyobb eső sem áraszthatja el többé az utcát. Koncz Imre tizedes az ellenforradalmárokkal viv jt| harc közben hősi halált hait 1956. október 23-án a rádiónál. Bevonulása előtt a Diósdi Csapágygyárban dolgozott, s nemcsak a munkapad mellett állta meg a helyét, hanem a hadseregben is. Szol- gálatleljesítés közben öite meg az ellenforradaimárok gyilkos golyója. A hős tizedest halála után alhadnaggyá léptették elő, s most volt munkatársai, a csapágygyári kiszesek elhatározták, róla nevezik el KISZ- szervezetüket. Tegnapelőtt került sor az ünnepélyes taggyűlésre, amelyen a hősi halott hozzátartozóin kívül Koncz Imre volt parancsnoka is részt veit. A KISZ-fiatalok egyhangúan megszavazták a névfelvételről szóló előterjesztést, s arra kérték Talpas- Tibor főhadnagyot, tolmácsolja kérésüket az egység KISZ-szervezetéhez: járuljanak hozzá a névfelvételhez.. Talpas Tibor ezt meg is ígérte, majd megemlékezett a hős tizedesről, aki az egység egyik legkiválóbb katonája volt. Ezentúl a Diósdi Csapágygyár KISZ-szervezete a hősi halált halt Koncz Imre névét viseli. Korszerű üzemrésszel bővül a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz központi telepe. A szerelőcsarnokot 500 ezer forint beruházásból létesítették, áprilisban itt már megkezdik a tömegcikkek gyártását. Egyre népszerűbbek a falusi bankok Másfélezer új tag egy év alatt a takarékszövetkezetekben Két és fél esztendővel ezelőtt alakultak meg az első takarékszövetkezetek, a falusi bankok. Egy év múlva már 15 falusi bank működött Pest megyében. Az elmúlt esztendőben már 19 takarékszövetkezet működött megyénkben. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lakosság több, mint öt és egynegyed millió forint betétet (helyezett el kamatozásra ezekbe a takarékszövetkezetekbe. A falusi bank népszerűségének egyik oka az, hogy nemcsak kamatoztatja a betett pénzt, hanem hitelt is ad az igénylőknek, ha arra szükség van. Működésüktől kezdve csupán Pest megyében közel három- ezerhatszáz alkalommal nyújtottak hitelt, több mint 12 millió forint értékben. Mire használiák fel a falusi emberek az így kapott olcsó hitelt? Több községben, mint például Kocséron is, egy egész kis csordára való tehenet vásároltak a helybeliek a banktól kapott kölcsönön. Mások sertéseket vettek, s leszerződtek az állatforgalmival hizlalásra. Más helyen háztatarozásra, istállóépítésre, s éhhez hasonló kiadásokra kérték gyors segítségéti A tapasztalatok szerint megy eszerte elégedettek az emberek a takarékszövetkezetek működésével, s elmondhatjuk, hogy szerencsés kezdeményezés volt ez az újfajta szövetkezés, hiszen nem egy községben jelentősen hozzájárultak a takarékszövetkezetek a gazdasági élet, a pénzforgalom élénkítéséhez. Komoly hiányként jelentkezett falun az is, hogy a parasztember, aki ősszel jut jelentősebb bevételhez, tavasz- szai, vagy nyáron nehezen tudott pénzt szerezni, ha éppen megszorult, vagy gyarapítani akarta gazdaságát. Házára, jószágára nemigen kapott hitelt hiszen ezzel egyetlen pénzintézet sem foglalkozott az elmúlt években. A takarékszövetkezetek gyarapodását és népszerűségük növekedését mutatja, hogy az elmúlt esztendőben több mint másfél ezer új tag kérte a felvételét és a betétállomány több mint ezerkéfszáz új betétes révén hárommilliónégyszázezer forinttal emelkedett. Ezekre az eredményekre támaszkodva az idén — a tervek szerint — további két-lhárom helyen engedélyezik az illetékes szervek új takarékszövetkezetek alakulását, s a meglevők, valamint az új szövetkezetek előreláthatóan mintegy kétezer új taggal növelik táborukat. A tapasztalatok szerint ez azt jelenti, hogy csupán Pest megyében 10 millió forint fölé emelkedik majd a takarékszövetkezetek betét- állománya. s ezzel együtt a kölcsönre kiadható összeg is. Az év folyamán tehát még több parasztember, vagy más falusi dolgozó juthat jelentős, gyors és olcsó kölcsönhöz, ami elősegíti gyarapodását (fmj Pest megye községeinek többsége már felvette címébe a „szövetkezeti község” rangjelzést, mivel paraszt lakói, belépve a régi vagy az újonnan alakult termelőszövetkezetbe, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Ez a történelmi jelentőségű lépés nagy változást hoz a községek életébe, új feladatokat állít a községi tanácsok elé, új irányt szab a további fejlődés számára, új problémákat vet fel a községvezetésnek csaknem minden ágazatában. Ez az új helyzet állandóan foglalkoztatja az érdekelt községek vezetőin kívül a járási és a megyei szerveket is. Egyelőre még elég nagy a tájékozatlanság ezen a téren, az egységes szempontok nem alakulhattak ki, az új irányelveket sem szövegezhették még meg. A gödöllői járás, amelynek tizenhárom községe közül kilenc már tsz-község, öntevékenyen vállalkozott arra, hogy megkezdi az annyira fontos és bizony eléggé sürgős feladat kimunkálását. A május 21-én összeülő járási tanácsülés napirendjén helyet kapott, mégpedig a főhelyet kapta meg A tanácsok és szerveik feladatainak alakulása a termelőszövetkezeti községekben című előterjesztés. Amint Szabó Lajos, a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára közölte velünk, a napirendi pont előadója dr. Gyetvay József, a járási tanács elnöke lesz, aki már megkezdte a kérdés beható tanulmányozását, a járás termelőszövetkezeteiből nagy gonddal gyűjti hozzá az anyagot és az a terve, hogy részletes tanulmányt is ír róla. Nagymaros készül a nyárra százalékkal többet fordítanak, mint amennyit tavaly gépesítésre az állami gazdaságokkal együtt az egész mezőgazdaság kapott. A gépállomások és a termelőszövetkezetek az idén főleg új traktorokhoz jutnak. Legnagyobb részük univerzális, de van közöttük több száz lánctalpas és eszközhordozó is. A nem egészen 1000 hazai gyártmányú traktor mellett szovjet, , csehszlovák, román és német \ gépek kerülnek az idén a földekre. Jelentősen növekszik a £ tavalyihoz képest az új munkagépek száma is. A magyar '/t gépgyártás, valamint a Szovjetunió, Lengyelország és az \ NDK ipara csaknem 3000 vető- képet, több mint 1000 gabona- 'fés 850 silókombájnt, továbbá 2000 fűkaszálót ad ebben az Révben. A hazai ipar 1400 négy- \ zetbevető gépet gyárt, az ^NDK-ból és Jugoszláviából ^nagy számban kap a mezőgazdaság kisebb és speciális munkagépeket: ekét, kultivátort, dendsodrót, lennyűvőt, kender- dratót, stb. A szállítás gépesítését több ezer vontató-pótko- í esi beszerzése szolgálja. \ Az új gépek a termelőszö- J vetkezetek földjein dolgoz- j nak majd. egy részük pe- í dig közvetlenül is a társas ; nagyüzemek tulajdonába kerül. í Az 1960-ra tervezett új traktoroknak mintegy 30 százalékot már megkapta a mezőgaz- ' dósáig«
