Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
4 MECVEI hírlap I960. MÁRCIUS 2. SZERDA i Mfey szoba kiment a divatból Háromezer családi ház épült tíz év alatt a gödöllői járásban Pest megye járásai közül talán egyikben sem látni any- nyi új lakóházat, mint a gö- dőllőiben. Az elmúlt tíz év alatt a járás tizenhárom községének mindegyikében átlag kétszázötven új családi ház került tető alá, ami azt jelenti, hogy az újonnan épült lakóházak száma az egész járásban jóval meghaladja a háromezret. Ha egy- egy családi ház lakóinak számát átlagosan ötnek vesz- szük — bár a legtöbbnek ennél jóval több a lakója — könnyű kiszámítani, hogy a járás lakói közül legalább tizenötezer jutott új, korszerű hajlékhoz. Ebből pedig azt következtethetnénk, hogy ha másutt nem is, de ebben a járásban lényegesen csökkent, talán teljesen meg is szűnt a lakásínség. — Még csak nem is enyhült — mondják a járási tanács építési osztályán —, ennek pedig többféle oka Van. Az egyik az, hogy a járás lakóinak száma évről évre örvendetesen szaporodik. Nagyon sok a „bevándorló”, akik az elmúlt években telepedtek le a járás valamelyik községében. Növekszik a születések száma. Általános szokás, hogy a felnőtt gyerekek, ha megházasodnak, nem maradnak együtt a szülőkkel, új, külön hajlékot építenek; Gyakori az is, hogy a fiatalok az öregek telkén építik fel új hajlékukat és abban kezdik meg a maguk életét. Az újonnan épült és épülő családi házak túlnyomó része modern, fürdőszobás, parkettás épület és elég sok az olyan, amelyben alagsor is van, tehát tulajdonképpen emeletesnek tekinthető. Az alagsori helyiségekben műhelyeket rendeznek be, vagy ide kerülnek a lakás mellékhelyiségei. Az építtetők jelentős hányada OTP-kölcsönt vett fel, de sokan teljesen saját erejükből építkeznek. A múlt évben a gödöllői járás területén folyósított OTP-kölcsönök ösz- szege meghaladta a tízmillió forintot. Az OTP segítségével tető alá került családi házak építési költsége tehát körülbelül harmincmillió forint, mert az Országos Takarékpénztár a tényleges költségeknek legfeljebb egyharmad részét folyósítja kölcsön formájában az építkezőknek. Mivel pedig igen sok ház saját erőből épült fel, az elmúlt évben épített családi házak értéke ennél lényegesen nagyobb. A járási tanács a múlt évben 760 lakóház építésére adott ki engedélyt és 350 elkészült lakóházra adott lakhatási engedélyt. A családi házak legnagyobb része ugyanis nem épül fel egy év alatt. Üzemi munkások, vasutasok építkeznek leginkább így, akik minden évben any- nyit, amennyi pénzt keresetükből megtakaríthatnak erre a célra fordítanak. A községek közül az építkezést illetően Isaszeg, Gödöllő és Kistarcsa vezet. Isaszeg fejlődik a leggyorsabban. Itt egész új utcasorok épültek és teljesen megváltoztatták a község régi képét. Dány, Zsámbok és Vácszentlászló szintén rohamosan fejlődik. Ezekben a községekben főleg a parasztok építenek szép, új családi házakat. , — A földes szoba kiment a divatból — mondják büszkén. — Jobb a parkett, meg szebb is, egészségesebb. Amióta beléptünk a termelő- szövetkezetbe, már nem kell arra spórolni, hogy egy-egy holdacskát ragasszunk a régi földhöz. Most már telik a hajlék szépítésére. Lassanként eltűnnek a régi, apróablakos, levegőtlen parasztházak és takaros, villaszerű, egészséges családi otthonok emelkednek helyettük. örvendetesen terjed mindenfelé a lakáskultúra. Nagyon sok a járásban a toldaléképítés is. A régi házakat bővítik, egy-egy új szobát építenek hozzájuk, vagy átépítik, korszerűsítik a régi hajlékot. Igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel. Az új családi házaknak mintegy harminc százaléka egyszobás, a többi két- és háromszobás. Az egyszobá- isok rendszerint mosdófülkével épülnek, a két- és háromszobások már fürdőszobával. Az is épít új lakásához fürdőszobát, akinek még nincs pénze felszerelésre, de a helyet biztosítja hozzá, a kádat, a kagylót, a kályhát majd később veszi meg, ha túl lesz a nehezén. m. 1. Magyar hajókat ? f c rendeltek az indonézek \ • í P Az elmúlt évben Budapes- £ ten járt indonéz gazdasági í küldöttség Magyarországról 5 hazatérve azt indítványozta,? hogy vásároljanak magyaréi gyártmányú hajókat. A kö-^ zelmúltban az indonéz kor- 2 mány képviselőivel keres delmi tárgyalást folytattak a? NIKEX Külkereskedelmi Vál- í lalat megbízottai és megálla- ? podást írtak alá öt 1200—1500? tonnás tengerjáró hajó szállí- í tásáról. Az Indonézia szá- ? mára megrendelt hajók közül ^ az elsőt 1961-ben készíti el ^ iparunk, a többi négyet pe- ^ dig három éven belül küldi ^ el a „háromezer sziget or- g szágába”. / Izotóp segítségével mérik és szabályozzák a papír vastagságát A Papíripari Kutató Intézet munkatársai nemcsak a gyártástechnológiák kialakításával, az új papírfajtáik előállításával foglalkoznak, hanem műszereket is szerkesztenek. Az év végéig húsz féle műszert adnak az iparnak. Az egyik legérdekesebb berendezés a radioaktív izotóppal működő papírvastagságmérő, amelynek kialakításában részt vettek a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium munkatársai. Ehhez a roncso- lásmentes anyagvizsgálóhoz olyan automatikát szereltek, amely a mérések után önműködően szabályozza az anyag adagolását és így egyenletessé teszi a papír vastagságát. Az első ilyen berendezés a Budafoki Kartonlemezgyárban működik. A Papíripari Kutató Intézetben legutóbb elkészült új műszer az enyvezés-fokmérő, amely ellenőrzi a papír víz- áteresztő- és íróképességét. Az első sorozatban ebből tizenkettőt gyártott az Irodagép- ipari Vállalat. A„papíripari műszer ek^gyá r- tásával Európában csak néhány országban foglalkoznak és az újonnan szerkesztett Mintegy száz vagonnal több paradicsomkonzerv készül az idén a belkereskedelemnek A háziasszonyok befőzési gondjainak könnyítésére a konzervipar az elmúlt években jelentősen növelte a paradicsomkonzerv termelését. Az Élelmezésügyi Minisztérium konzerv- és paprikaipari igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint a konzervipar az idén mintegy száz vagonnal több, összesen hétszáz vagon paradicsom- konzervet készít a belkereskedelem részére. Ez a mennyiség, ha nem is elégíti ki teljes mértékben a várható igényeket, jelentősen jobb ellátást biztosít. A termelés növelését segíti majd az a paradicsomfeldolgozó automata gépsor, amelyet most szerelnek a Szegedi Konzervgyárban. Ezen a gépsoron ötvennapos idényt számolva, mintegy 130—140 vagon paradicsom- sűrítmény készül. Ebben a gyárban egy hasonló gépsort már tavaly üzembe helyeztek. Jelentősen növekszik az idén a kisebb adagok gyártása, mert a fogyasztóközönség ezeket kedveli és keresi leginkább. A tízdekás dobozos és húsz- dekás poharas sűrítményből ötven-ötven vagonnal készül, a tavalyi negyven, illetve húsz vagon helyett. Tavaly 122 vagonnal gyártottak az ötnyolcados és félkilós adagokból, az idén 150 vagon készül. A főzésre kész háztartási paradicsomléből a tavalyi 112 vagon helyett ljjO vagon készül, négy és fél dé- cis üvegekben adagolva. Elsősorban üzemi konyhák számára • 210 vagon sűrítményt gyártanak ötkilós tételekben. A közönség megkedvelte az üdítőitalnak elkészített paradicsomlevet. Ebből két és fél, illetve négy és fél decis adagolásban ötven vagon készül. Nagyszerűen bevált a tubusos paradicsom, mert ez hosz- szabb időn át károsodás nélkül eltartható. Az idén ebből mintegy öt vagonnal készítenek. magyar berendezések iránt ^ külföldön is érdeklődnek. ^ Ezért a mostani lipcsei vásá- | ron is bemutatják a készülé- ^ keket és működésüket. í g------------------------------------------------------- A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vw Já tékórán a pátyi óvodában. (Gábor Viktor felv.) Több mint 32000 népi ellenőr Vizsgálat 29 OOO ipari egységben, gyárrész légben, vállalatnál A népi ellenőrzés munkájának egy évi mérlege A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság összegezte, hogyan dolgoztak a népi ellenőrök az elmúlt évben, milyen eredménnyel jártak a fontosabb országos és helyi vizsgálatok. A jelentésből kitűnik, hogy országszerte nőtt az érdeklődés, a bizalom a népi ellenőrzési bizottság iránt. Ezt bizonyítja, hogy a bizottságokban és a mellettük működő szakcsoportokban ma már több mint 32 000 társadalmi aktivista dolgozik. Különösen ör'véttBétes; hogy ar -népi ellenőrzés munkájába egyre nagyobb számban kapcsolódnak be üzemi dolgozók, parasztembenek. Beszámol a jelentés arról is, hogy a népi ellenőrök tavaly mintegy 29 000 ipari, gazdasági egységben, gyárrészlegben, vállalatnál tartották vizsgálatot. Számos példa tanúskodik arról, hogy a vizsgálatok eredményesek voltak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál tartott vizsgálat alkalmával például a népi ellenőrök arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a vállalatok a forgácsoló és kéziszerszámokkal, a mérőeszközökkel ésszerűbben gazdálkodnak, hozzávetőlegesen 60—65 millió forintos megtakarítást érhetnek el. Az észrevétel alapján a minisztérium nyomban intézkedett, s a vállalatok pontos utasítást kaptak a gazdálkodás helyes megszervezésére. Széleskörű ellenőrzés volt a vendéglátóiparban is. A népi ellenőrök vizsgálati jelentése alapján a Miniszter- tanács határozatot hozott arra, hogy a belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke a tanácsi végrehajtó bizottságokkal egyetértésben dolgozza ki a vendéglátóipar összehangolt távlati, hálózat- fejlesztési tervét. Ugyancsak az ellenőrzést követő intézkedések eredménye volt, hogy országszerte javult a vendéglátóipar kulturáltsága, bővült a meleg ételek választéka és számos étteremben, vendéglőben bevezették a mind népszerűbbé váló esti közétkeztetést. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése arra is rámutat: a bizottságok fontos feladatuknak tekintették és tekintik a közérdekű bejelentések kivizsgálását. A bejelentések gyakran súlyos hibákra, mulasztásokra hívták fel a figyelmet és milliós értékeket mentettek meg népgazdaságunknak. A bizottságok tapasztalataikról, észrevételeikről minden esetben beszámoltak az illetékeseknek, s a legtöbb esetben gyors intézkedések születtek a hibák kijavítására. A népi ellenőrök időről időre utóvizsgálatokat is tartottak, hogy megállapítsák: valóban megszüntették-e a fogyatékosságokat a vizsgálat területén? A múlt évben csupán néhány esetben fordult elő, hogy az érintett üzemben, gyárban, gazdaságban, vagy egyebütt „nyomtalanul” múlt el a vizsgálat — ezekben az esetekben azonban a mulasztást elkövető vezető felelős- ségrevonására tettek javaslatot a népi ellenőrök. Miről írnak levelezőink? Kedves, családias esemény színhelye volt nemrégiben a piliscsabai tanácsháza díszterme. Most tartottak a községben először névadó ünnepélyt. Zebegényi Ferencék újszülött kisfia kapta a László nevet. A község vezetőin kívül szép számmal jelentek meg az érdeklődők, akik kíváncsian nézték végig- az ünnepélyt és hallgatták meg az üdvözlő szavakat. A zenét az úttörők szolgáltatták, akik a fiatal szülőket és a meghívott vendégeket elkísérték az ünnepi ebédre. Mindezt Fábrik József írta meg és vele együtt, reméljük, hogy nemsokára Piliscsabán is kedves, szép szokássá válik majd a kicsinyek névadó ünnepe. Az Egyesült Izzó váci telepének dolgozói közösen levelet írtak. 1960-ra telepük jelentős összeget kapott beruházásra. Űj épületeket is emelnek, ha a szép idő beköszönt. Jó előre van azonban egy javaslatuk: gondoskodjon a vezetőség a gyári utak megjavításáról, mert szinte lehetetlen a közlekedés a nagy sárban. Vácott is lehet salakot kapni több üzemben, kössenek velük egyezséget, s mielőbb javítsák meg a járhatatlan utakat. Bárok István, a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat dolgozója írja levelében: Felkészültünk a tavaszi munkák kezdetekor várható nagyobb kenyérfogyasztásra. Gondoskodtunk arról, hogy fennakadás ne legyen. Iva- nics Gyula műszaki vezető, felhasználva a téli, kisebb ütemű munkát, egymás után végezteti az üzemek felújítását. Elkészült a halásztelki új kemence, megtörtént a ráckevei 18. sz. üzem felújítása és a tököli nagyüzem is megszépült. Természetesen minden hiányosságot még nem tudtunk pótolni, legtöbb helyen például hiányzik a megfelelő tüzelőraktár, pedig ez a folyamatos üzemeltetéshez igen fontos lenne. Ennek ellenére megtartottuk szavunkat és az elmúlt évben is túlteljesítettük a vállalati tervet. így idén is lesz nyereségrészesedésünk. Nógrádverőce a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű községe. Fejlesztése nemcsak a község lakosainak, de a Dunakanyar Intézőbizottságnak és az egész megyének is közügye. Most mégis nagy lépést tettek — visszafelé, írja levelében Ve- rőczei Béla. A Váci Vendéglátóipari Vállalat szép eredménnyel működtetett egy vendéglőt, ahol állandóan lehetett frissen főtt ételt kapni. Mind a község lakói, mind a kirándulók örültek ennek. Január 1-én azonban — minden előzetes értesítés nélkül — az étel felszolgálást megszüntették. így a nógrádverő- ceiek és az átutazók megint csak a népboltokban kapható hideg áruféleségeket vásárolhatják. Szeretnék, ha a Váci Vendéglátóipari Vállalat visszaállítaná a kifőzési és kiszolgálási rendszert, hiszen ez a tavaszi és nyári idegenforgalom alatt semmiképpen sem mondható ráfizetéses vállalkozásnak. Tízéves jubileumát ünnepelte a budaörsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Nehéz volt a kezdet — írja levelében Jambrik elvtárs, a tsz-elnök. A helyi földművesszövetkezet adta kölcsön a vetőgépet és a szükséges felszerelést, annyira nem volt semmink. Azóta megerősödtünk és ami a legfontosabb, saját erőnkből erősödtünk. A közgyűlés megállapította, érdemes volt küzdeni. Voltak, akik 1953-ban és főleg 56-ban meginogtak, de a többség együttmaradt és védte a közös tulajdont. Pohár bor mellett, az úttörők köszöntője után az 1960-as tervekre került a sor. Több tejet, a szőlp és őszibarack jobb megművelését, céltudatosabb gazdálkodást akarnak. Bevezetik az eredményességi jövedelemelosztást. Rosa Luxemburg: Válogatott beszédek és írások létén megmutatja, s egyben azt is, hogy ez a törhetetlen forradalmárnő otthonos volt az elmélet és a gyakorlat szinte minden lényeges területén. Harcol a sztrájkjogokért, a nők választójogáért, szót kér a marokkói kérdés vitájában, ott van a Német Szociáldemokrata Párt minden kongresszusán, s ott az Inter- nacionalé kongresszusain is. Rosa Luxemburg volt az elsők egyike, aki élesen szembeszállt a marxizmust eláruló Bernsteinnel, s ő volt az is, aki szót emelt a háború ellen, aki mindent elkövetett, hogy a népek pusztulásba hajszolását megakadályozza. Nem kisebbítik érdemeit azok a tévedések sem, amelyeket az 1910-es évek második felében megjelent munkáiban elkövet, s melyeket Lenin igen éles bírálatban részesített. (Ilyen munkája például „A nemzetek önrendelkezési jogéról”, valamint „A szociáldemokrácia válsága”.) A KÖTETBEN összegyűjtött beszédek és írások nemcsak ahhoz segítenek hozzá, hogy az ember alaposabban megismerje a századforduló, s az azt követő évek német és lengyel munkásmozgalmának fő kérdéseit és problémáit, hanem nélkülözhetetlen adatokkal és ismeretekkel szolgálnak az egész nemzetközi munkásmozgalom történetéhez is. — m — « A NEMZETKÖZI NŐNAP 50. évfordulójára díszes kiállításban értékes kötettel lepte meg az olvasóközönséget a Kossuth Könyvkiadó. Rosa Luxemburg válogatott beszédeinek és írásainak második kötetével, s a két kötetnyi anyag tiszta és maradandó képét rajzolja meg a nemzetközi munkásmozgalom egyik halhatatlan alakjának, aki a nők egyenjogosúsításáárt folyó harcnak is vezéralakja volt. Rosa Luxemburg élete: harcok sorozata. Ott van mindenütt, ahol a munkásosztály, az elnyomottak érdekeiért folyik a harc, s szóval, tollal segíti ezt a harcot, sokszor a börtönt is vállalva cselekedeteiért. A könyv Ihű kísérője ennek a harcnak, s beszédről beszédre, cikkről cikkre követni lehet Rosa Luxemburg látókörének tágulását, marxista ismereteinek bővülését. Nem véletlen, hogy hosszú ideig dolgozik a német és más országok szociáldemokrata pártjainak elméleti folyóirataiba, s hogy több . tanulmánya a maga idejében úttörő jelentőségű munka volt, amelyek elősegítették az ösz- szekúszált, bonyolult frontok tisztázását. A KÖNYV legjelentősebb beszédeit és írásait gyűjtötte össze, s bár a teljes életművet nem ismeri az ember, a könyv rajzolta képet teljesnek érzi, mert Rosa Luxemburg, s a szociáldemokrácia balszárnyának harcait valamennyi terű-