Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

MEGDICSÉRJÜK 8 Kristóf János, Kállai Lajos nultak nyugalomba. Egész ^ és Csergó Lajos ládagyári életükben szorgalmasan dol- ^ munkásokat, akik hosszú, goztak. Teremtő erejüket a £ munkás évek után most vo- köz javára kamatoztatták. Kristóf János 25 évig dolgo­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1960. MÁRCIUS 15. KEDD zott a ládagyárban. Kállai Lajos tíz évig a konzerv­gyárban és 10 év óta mos­tani munkahelyén, míg Cser­gő Lajos szintén több év óta Tejtermelők figyelmébe A tej a legkönnyebben és a leggyorsabban romló élelmi­szerek egyike. Ennek az az oka, hogy a tejben szinte dú­sítva találhatók meg azok a táplálóanyagok, amelyek nemcsak az emberi szerve­zet, hanem a baktériumok szá­mára is kedvezőek. Megfelelő hőmérsékleten a baktériumok hatalmas mennyiségben elsza­porodnak és a tejet megront­ják. megsavanyílják. Az aláb­biakban egy-két szempontot szeretnénk ismertetni, ame­lyek figyelembevételével a -tej megsavanyodását meg tudjuk akadályozni és ezzel lehetővé válik, hogy a tej­gyűjtő csarnokba kifogástalan minőségű tejet szállítsunk. Elsőrendű fontosságú a fe­jőedény és a fejest végző dolgozó tisztasága. Az edény tisztasága csak akkor megfe­lelő, ha azt forró lúgos víz­zel is kiöblítjük. A l'ejést végző személy tisztasága ak­kor felel meg a követelmé­nyeknek. ha a fejés előtt me­leg vízben, szappannal kezet mos, tiszta ruhában (fehér kötény vagy fehér köpeny) ül a fejéshez és a haját leköti. A íejést csak egészséges sze­mély végezheti. Az istállóban közvetlenül a fejés előtt kerülni kell a trá­gyahordást, almozást, takar­mányozást, az állatok és az istálló takarítását. Ha ezeket a munkákat a fejés előtt vé­gezzük, akkor először alapo­san szellőztessünk és csak ez­után kezdjünk fejni. Piszkos, szennyes tehéntől nem lehet tiszta tejet kapni. Fejes előtt a tőgyet és tájékát gondosan meg kell tisztítani, utána szá­razra törölni. Minden eddig helyesen végzett munka ered­ményét lerontjuk azzal, ha a tőgymosást a fejőedényben végezzük. A tőgy bimbócsalornája napközben az istálló porával szennyeződik és ott a bakté­riumok milliószámra lera­kódnak. Ezért az első tejsu­garakat külön edénybe kell fejni és nem kiönteni az is­tálló padozatára, hanem más módon kell megsemmisíteni. Az így előállott csekély vesz­teség egyáltalában nem szá­mottevő az elért tejminőség­hez viszonyítva. A fejés alatt a tehén farkával sok piszkot csapkod a tejbe, ezért a fe­jés idejére azt kössük le. A házilag is elkészíthető egy­lábú, felcsatolható fejőszék igen megkönnyíti a tiszta tej nyerését, mert nem kell kéz­zel megfogni. Ha a fenti irány­elvek szerint, látunk hozzá a fejeshez, akkor a kapott tej jó minőségű lesz és gyakorla­tilag kevés benne a bakté­rium. Ha a fejes után az istálló­ban tartjuk a tejet, akkor na­gyon lerontjuk az eddig vég­zett jó munkát és a tej újból fertőződik. Az eljárás akkor helyes, ha a fejes alatt folya­matosan ki visszük a már fejt tejet az istállóból. A tisztán fejt tejnek olyan élettani tulajdonsága van, hogy a fejés után egy bizo­nyos rövid ideig maga öli meg a benne levő baktériu­mokat. Ez a hatás rövid ideig tart. Ha azonban a tőgymeleg tejet a fejes után azonnal le­hűtjük, akárcsak kútvízzel is, akkor ez a hatás több óráig is el fog tartani és nemcsak jó minőségű tejet tudunk a csarnokba szállítani, hanem ez a tej állóképes is lesz. Az állóképesség ma már a jó mi­nőségű tejnek egyik elenged­hetetlen feltétele. A múltban a vidéki üze­mekben a tejet először pasz­tőrözték és így küldték fel Budapestre, Szigorú utasítá­sok írják elő, hogy a Buda­pestre szállított tejet a jövő­ben pasztőrözni nem szabad, hanem azt nyersen kell to­vábbítani. így a városi dol­gozó csak egyszer pasztőrö­zött tejet fog kapni, amely biológiailag sokkal értéke­sebb táplálék. A nyerstej pe­dig csak akkor bírja ki gt szállítást — még hűtőkocsi­ban is! —. ha kevés benne a baktérium és nem indult meg benne. még savanyodási fo­lyamat. A tejgyűjtő csarnokokban dolgozó átvevők a fenti szem­pontok figyelembevételével kapták meg az utasításokat az átveendő tej minőségének megállapítására. Ha a beszál­lított tej minősége nem meg­felelő, akkor azt az átvevő visszautasítja és nem veszi át. Ilyenkor helytelen az át­vevőben keresni a hibát, ha­nem inkább a tej minőségét kell megjavítani. A fenti egy-két tanáccsal ezt a munkát igyekeztünk se­gíteni és ezzel is lehetővé tenni, hogy a csarnokba be-1 szállított tej minősége a kö- j vetelményeknek megfelelő le- j gyen. Klingl József, a tejüzem vezetője NÉZZÜK MEG! A legszívesebben öles be­tűkkel, hirdetményként vet­ném, papírra ezeket a soro­kat, felhív a minden szépet szerető ember figyelmét arra az igazán felemelő és nagyon szépnek ígérkező zenei ese­ményre, amelyet „Aranyszív” címen hirdetett me9 a zeneis­kola. Végighallgattam egy pró­bát, néhány rövid jelenetet, de már így is meggyőződ­tem róla, hogy valami na­gyon szépben, nagyon kü­lönlegesben lesz része a hé­ten városunk közönségének. Igaz, hat előadást rendeznek belőle: de ebből már fő­ként csak a péntekire van­nak jegyek. íme, az előadá­sok rendje: csütörtökön dél­után diákelőadás 3 órakor, pénteken délután 3 órakor és este 7 órakor, szombaton dél­után 3 órakor és este 7 óra­kor, vasárnap délelőtt 10 óra­kor. Ez a gyermekopera vizs­gát jelent a zeneiskola szá­mára. De vizsgát jelent vá­rosunk közönségének is: mennyire szereti és becsült meg a szépet, Nézzük meg! Fá—Ma , Kállai Lajos Csergő Lajos Kristóf János a ládagyárban volt alkalma­zásban. Szerdán búcsúztatták őket, s ekkor elismerésként dicsérő iratot. Kristóf János és Kál­lai Lajos 2—2 hét ingyenes mátrai üdülési beutalót. Csergő Lajos pedig 200 fo­rint pénzjutalmat kapott. A három idős munkást a gyár dolgozóinak szeretete és jó­kívánságai kísérik a nyug­díjas évek utján. .AXXXXXXNXXXXXXXXV\XXXXNX\X\XXXXXXXXV.VvXV*X.V*XV*NXVSXYWXXXXXXXXXXXXXX\X\VXXXXXX\X>XXX,űfc Mikor váltsunk mozijegyet ? Elhalasztották az erdőközbirtokosság gyűlését Már most gondoskodjunk a jövő évi burgonyavetőmagról Évenként jelentkező nehéz­ségeket okoz a vetőburgopya beszerzése termelőszövetkeze­teinkben. Idén különösen ne­héz a szükséglet biztosítása, mert a megsokszorozódott te­rületen az eddigi üzemi ará­nyokat meg kell tartani, a ho­zamokat pedig növelni kell. Ehhez pedig jó minőségű és csírázóképesságű vetőgumóra lenne szükség. Korábban tsz-eink szinte kö­telezőnek tartották, hogy éven­te a központi készletből cserél­jék ki vetőgumó-szükségletü- ket, vagy zárszámadási köte­lezettségként az értékesített készlet helyett olcsóbb vető­gumót készpénzért vásároltak. Ez a gondolkodás most üt vissza; a Dózsa Tsz kivételével, mert a Dózsa már a múlt évben megkezdte a vető­gumó termelését. Van is jelentős készlete, s csu­pán pár száz mázsa hiányzik ahhoz, hogy az előző évi te­rület háromszorosán termeljen burgonyát. A többi tsz pedig a körlevelek érteimében próbál­ja beszerezni — kevés sikerrel — a vetéstervükhöz szükséges mennyiséget. Ennek a hiányosságnak oka volt az az elterjedt vélemény is, hogy a nálunk termelt gu­mó itt nem alkalmas vetésre, ezért minden évben idegenből hozattunk vetőburgonyát. Sza­kítani kel] ezzel a téves né­zettel: kellő gondossággal, elő­zetes kiválogatással, próbacsí- ráztatással és megfelelő talaj­erő biztosításával, a növény- védelmi és ápolási feladatok időbeni elvégzésével, ezenkí­vül az idegen és beteg tövek eltávolításával is biztosítani kell a jövő évi vetőgumó- szükségletünket. A vetőburgonya különböző helyekről történő összegyűjté­se — mint időszerű feladatot — szükségessé teszi az elő- csíráztatást. E célból a külön­böző helyekről beszerzett téte­lekből válasszunk ki 100 darab átlaggumót, s azokat egy ! sorba helyezve hollandi ' ládákban vigyük 16—22 [ Celsius fokú világos helyi­ségekbe. Ezt a fontos termelői feladatot jól végzik az Arany János Tsz- ben, ahol kiválogatás után hollandi ládákban az egyenle­tes hőmérsékletű marhaistálló­ba viszik a vetőmagot előcsí- ráztatásra. Tíz-tizenöt nap múlva már el tudják bírálni, hogy melyik a jó vetőgumó. Az egészséges gumó vastag, erőteljes csírát növel. A kü­lönböző fajták csírái különbö­ző színűek, a betegeké pedig vékony, cérnaszerfi. Az ilyene­ket nem érdemes elvetni. A vetőgumó-termelésnek nemcsak a jól csírázó bur­gonya a feltétele, hanem a megfelelő talaj is. A vetőgiumót termő táblákat már most ki kell jelölni, le­hetőleg távol a piacra termő tábláktól. Ennek előnye, hogy a tájegységnek megfelelő, leg­bővebben termő fajtákat a csíráztatás figyelembevételével külön-külön táblákba elvetve ki lehet kísérletezni, a jövőben pedig csak azt szabad termel­ni. Ha e néhány szempontot megszívleli minden tsz-ünk, úgy jövőre már lesz jó minő­ségű vetőgumó, amelyet majd elegendő lesz három-négy évenként felfrissíteni, állami­lag ellenőrzött, nemesített, faj- tapzonos burgonyával. György Endre Előzetesen hírt adtunk róla, hogy az erdőközbirtokosság vasárnap, március 13-án- tartja közgyűlését. A több­szöri felhívás ellenére nem gyűlt össze annyi érdeklődő, hogy a közgyűlés határozat- képes legyen. 648 személy je­lenlétére lett volna szükség, a megjelentek száma pedig mindössze 350 volt:. Fehér Ambrus elnök beje­lentette. hogy az alapszabály értelmében 30 napon belül újra összehívják a közgyű­lést, azaz március 31-én dél­előtt 10 órakor. Ekkor a kvóta- tulajdonosok egynyolcadának megjelenése is határozatké­pessé teszi a gyűlést. Tájékoztatásképpen közölte, hogy a hét folyamán megkez­dődik a fa kiosztása, az előző esztendőkhöz hasonlóan kvó­tánként 30 kiló fáé. Az adó összegében sincs változás, csu­pán a kemény ipari fa ára lesz valamivel magasabb a puhafánál. Névsor szerint az első csoportot 17-re hívják be és 21-e után megkezdődik a fa hazaszállítása. Erről ter­mészetesen mindenki maga gondoskodik. Szövetkezeti ta­gok a tsz-től kapják a fu­vart. A jövőre vonatkozóan kö­zölte Fehér Ambrus, hogy a tsz-be lépett tagok erdőrész­lete felett a tsz rendelkezik, de az ügyek intézését tovább­ra is az erdőközbirtokosság végzi. Az adófizetéskor jelent­sék be a tagok a tsz-be lépé­süket és azt is, hogy fel­ajánlják-e fajárandóságukat az erdőgazdaságnak. Ez eset­ben mentesülnek az adófize­téstől. Erdei legeltetés a jövőben is lehetséges. A behajtó gazda valamilyen munkát végez majd állatai legeltetésének ellenértékeképp. A TISZTÁBB NAGYKŐRÖSÉRT A Híradó hasábjain sok írás látott már napvilágot a „Tiszta, virágos Nagykő­rösért” címmel. Sajnos, ne­kem az ünneprontó szerepe jutott, amikór több, Kossuth Lajos utcán közlekedő isme­rősöm kedvéért az ottani ál­lapotok megírására vállal­koztam. Többek kívánságának és kíváncsiságomnak engedve, végigkerékpároztam a főut­cán. Amint lassan döcögtems a „flaszteron”, azon gondol­koztam, milyen kifejező jelző­vel jellemezhetném Nagykő­röst, ha mint idegen sétálnék a vasútról befelé. A legmeg­felelőbbnek ez bizonyult: pisz­kos. Bizony, piszkos, sajnos, pisz­ke®! Ez az utca — s a többi is — terítve van szalmával, papír-, edény-, rongyhulla­dékkal, elcsurgatott sertés­trágyával. A járdát a tulajdo­nosok vagy a lakók, úgy, ahogy takarítják. Az úttestről az autók, az eső és néha ta­lán az arra vetődő utcaseprők valamelyest lesodorják a sze­metet, de ami a járda és az úttest közötti részen, a „sen­ki földjén” van, az már sok. A Rákóczi és Kossuth Lajos utca torkolatában, a Hunyadi utca bejáratánál, itt-ott a parkokban és a 60-as számú Népbolt előtt kisebb-nagyobb salakkupacokat fedeztem fel. Hát még itt is! Huszonegy évvel ezelőtt jöttem Nagykőrösre. A Vass- féle Noé korabeli, autóbusz­nak nevezett skatulyában rá- zódtam be a kultúrházig, ahol az akkor még élő Pummer papa fogadott széles vigyor- ral. Még aznap este szétnéz­tem a városban, s akkor is az volt első megállapításom: nagyobb lehetne a tisztaság! Ebbpn a vonatkozásban azóta nem sokat változott városunk. Legfeljebb annyit, hogy egyik-másik utcában a sze­méttől hovatovább egyes há­zakat már meg sem lehet ta­lálni. Kedves Nagykőrös népe! Meddig tűrjük még ezt? Mi­lyen hatásos akciót szervez­zünk e közöny felszámolásá­ra? Segítsetek a „piszkos” jelző felszámolásában. A városi tanács végrehajtó bizottsága felé pedig az a ja­vaslatom, hogy költségveté­sében biztosított fedezettel oldja meg a szemét-kérdést: az utcákat egymás után ho­zassa rendbe (ha kell. közadó terhére!), a későbbiek során pedig minden utcát tegyen fe­lelőssé a rend és tisztaság megóvásáért. R. L. „Nem lehel mozijegyet félre tétetni, sem telefonon rendel­ni” — közölték a legutóbbi filmelőadáson. Ez egy „nem tetszik” rendelkezés. (Úgy hal­lom. sokaknak!) Miért? Meg­okolom. Minden ember életében adódhat, hogy nem tudja biz­tosan: ráér-e például pénte­ken este. Mert ha megveszi és nem tud elmenni, el kell adnia a belépőt, vagy az a nyakán vész. így még a filmet is kevesebben láthatják, mi­vel az üres helyekre nem en­gedhetnek be senkit, ha a jegy elkelt. A fenntartott jeg-y vi­szont — ha az előadás meg­kezdése előtt egy órával nem mennek érte — új gazdát ta­lálhatott. Most délelőtt 10 órától lesz elővételi pénztár. Kérdezem (sok-sok ebben az időben dol­gozó ember nevében is): ho­gyan váltsunk mi ebben az időpontban jegyet? Hogy elő­re váltsunk? Nem olyan egy­szerű a programot biztosan előre tudni. No, és a telefon! Nem azért van, hogy az életet megköny- nyítse? Mindenki rendelhetne telefonon jegyet, mert van nyilvános állomás is. Miért hát a megkötés? Mindenki tétet­hetett felre jegyet eddig. s aki hamarabb rendelte, az kapta. A mostani rendelkezés azon­ban elsősorban a munkaválla­lókat sújtja és bárhonnan ered Is, sokakat kellemetlenül érint. Mint mondtam: „nem tetszik”. — K — DIÄKBAL Szombaton rendezte a gim­názium a Kinizsi Sportotthon­ban a hagyományos évi diák- bálját. A várva várt estén jól szórakoztak a fiatalok. Különösen ki kell emelni egy dolgot: a táncot díszpalo­tással nyitották meg. Tizen­nyolc 'korabeli kosztümös pár ropta a szép, régi táncot. Min­denki mosolygott, mindenki­nek nagyon tetszett. Dicséret illeti a táncosokat, és Fruttus István tanárt, aki nehéz mun­kával tanította be a palotást. A palotás után friss csárdás következett, majd az ünnepi megnyitó után az egész ifjú­ság birtokába vette a táncter­met. Reméljük, hogy a gim­náziumban folytatják ezt a na­gyon szép szokást, és még sok­szor látunk ilyen nyitótáncot! yaqut&mi — EZ ÉVBEN 6190 hold zöldségfélére kötött szerző­dést a konzervgyár. Ez a szerződéses terület 530 holddal több a tavalyinál. — TSZ-EINK KÖZÖTT el­sőnek a Hunyadi Termelő- szövetkezet kezdte meg 22' holdon a tavaszi árpa veté­sét. Ezzel egyidejűleg 310 hold őszi kalászost fejtrá­gyáznak. Holdanként 40—50 kiló nitrogén-műtrágyát hasz­nálnak fel. — ÜJ KUTAT ad át ren­deltetésének kedden délután a Luther M. utcában a váro­si tanács v. b. műszaki osz­tálya. Az idén elsőnek el­készült kút átadásával a VII. kerületi új település lakóinak régi kívánsága teljesül. — MA ÜNNEPELJÜK a 48-as szabadságharc évfordu­lóját. Ebből az alkalomból a városi KISZ-bizottság rende­zésében délelőtt 10 órai kez­dettel ünnepség lesz a Kos- suth-szobor előtti téren. Az ünnepélyen részt vesznek az üzemek, az iskolák fiataljai, és szeretettel várják a vá­ros közönségét is. Az ünne­pély befejezéseként megko­szorúzzák a Kossuth-szobrot. — A BOLGÁR—MAGYAR barátság jegyében bolgár művészek látogattak váro­sunkba vasárnap este és mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt nagysikerű hangver­senyt adtak. Lilyána Koslu- kova, a Szófiai Operettszín­ház művésze, Sznyecsána Báróvá zongoraművésznő és Margi Beleva hegedűművész Mozart, Bartók, Schubert, Csajkovszkij, Liszt, Chopen és Vlagyivedov müveit szó­laltatták meg. Nem tetszik... hogy a Jökai utcában néhány házból az ablakon át rázzák ki a szőnyeget. Ejnye, ejnye, miért az utcára? Nincs elég nagy udvar a túlsó oldalon?! ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Tóbi István Danii segédmunkás és Bíró Irén leánya Irén, Pásztor József tszékocsis é Komáromi Mária fia: Sándoi Kristály László génkocsivezetö é Nagy Terézia Sarolta leánya Edit. Kovács Dénes földműves é Darányi Mária leánya: ilopa, Tóti Ambrus földműves és Nagy Lidi fia: Ambrus. Szabadi József hiva tásos honvédtiszt és Molnár Márt tanítónő leánya: ibolya, Bencsil Gábor tsz-földműves és Csanád Franciska leánya: Zsuzsanna. Házasságot kötött: Daríi Pál tsz földműves és Zsikla Erzsébet. Meghaltak: Ványl Ambrusné Re szeli Julianna 81 éves, Vass Já nosné Dósa Petronella T8 éves Szalai Antalné Danóczl Eszter 8: éves. Bárándi Ferencné Viráí Eszter 70 éves, Kovács Ferencn* Somogyi Agnes tsz-földműves 6 éves. Schneider Zsuzsanna Alojzi: nyugalmazott tanítónő 77 éves Huszár Ferenc tsz-földműves 5! éves. Eszenyi Józsefné Veszprém: Erzsébet 61 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents