Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

II. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1960. MARICUS 15. KEDD A közrendészeti feladatokról A közelmúltban megjelent községi szabályrendelet be­tartásával, s ezzel egyidejű­leg a közlekedésrendészet, a tásradalmi és a magántulaj­don ellen elkövetett szabály- sértések felszámolásával rend­őrségünknek kell törődni. A felvilágosító munka sok eset­ben hatástalan maradt... így a közeljövőben a jogszabá­lyok keretein belül erőtelje­sebb intézkedésre van szük­ség. A rendőrség a tűzoltó­sággal együtt a balesetek és tűzesetek megelőzése érdeké­ben a község minden köz- és magánlétesítményeinél el­lenőrzést tart. Helyes lenne, ha a köz- és magántulajdon ellen el­követett lopások és testi sér­tések eseteinek csökkentése érdekében a járásbíróság több helyszíni tárgyalást tűzne ki községünkben. Rendőrségünk az eddig felsorolt területen idáig jó munkát végzett, s a továbbiakban is szükséges, hogy a végrehajtó bizottság, valamint a különböző szervek mindenben támogassák rend­őreink munkáját. mezőgazdasági osztálya álla­pítja meg, hanem a tsz és a földtulajdonos kölcsönös meg­egyezése a döntő. Itt kell megjegyezni azt is, hogy irányhaszonbért részben az 1/1953. (VIII. 20) F. M. sZ. r. 8—9. §-a, valamint a 63/1957. (K. 19.) korm. sz. r. 4. §. ren­delkezései állapítanak meg. Ha a tsz élethivatásszerűen nem; földműveléssel foglalko­élethivatásszerűen azzal fog­lalkozó, de elaggott és mun­kaképtelen személytől, akkor az illető háztáji földre nem jogosult. De ugyanakkor nem köteles minden földjét a tsz- nek bérbeadni, hanem magá­nak tetszés szerinti mennyisé­get megtarthat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a földet művelheti is. Mert ha az így visszatartott föld a szövetkezet táblájába esik, akkor ezt is betagosítják. He­lyette az illető cserekártala­nítást kap éppúgy, mintha nem lépett volna be a tsz-be vagy területet sem adott volna haszonbérbe a szövet­kezeinek. Sokkal inkább célszerűbb, a parasztság és a tsz érdekei­nek is inkább megfelel, ha a dolgozó paraszt földtulajdo­nát nem haszonbérbe adja, hanem tagként lép be a szö­vetkezetbe. Dr. Szondy A haszonbérlet néhány kérdéséről — 30 DARAB ANYAKOCÁT és két darab tenyészkant vá­sárolt az Űj Világ Termelő­szövetkezet. — jóváhagyás előtt állnak a Kossuth Tsz 1960. évi tervének adatai. A terv rész­leteiben a jóváhagyás után ke­rül nyilvánosságra. Előrelátha­tóan az egy munkaegységre eső érték ismét meghaladja majd a 49 forintot. — A KOSSUTH TSZ ko­moly pénzügyi bevételt jelentő újabb 90 kh. kapáslucernára szerződött le a Mezőmag Vál­lalattal. A kapáslucema mun­kaigényessége mellett több és egy évvel korábban ad vető­magot. — KÖZSÉGSZERTE nagy sikerrel zárultak a nemzetközi nőnap ünnepségei. Jászkara- jenőn az ünnepi ülésen a koreai és a bolgár vendégek is felszólaltak. — ÜJ KCT LÉTESÜLT az Üjszászi és az Andrássy út sarkán. A kút társadalmi mun­kában készült, mely munkát Perics Péter járási tanácstag szervezett. Jáger Mihály, Ba­lázs Ferenc kiemelkedő és ál­dozatkész munkája mellett a lakosság társadalmi munkájá­nak értéke meghaladja a 30 000 forintot. — OLIMPIAI JELVÉNY­SZERZŐ versenyre hívta ki a Kossuth Tsz KISZ-szervezete a járás valamennyi tsz KISZ- szervezetét I ----------­\ Totótippjeink a 12. játékhétre március 20-ra 8 i. Cseoel—Vasas isi g a. Üjpest—BVSC 1 í 3. Tatahánya—Ferencváros x 5 Z 4. Pécs—MTK X 2 8 3. Dióssyör—Bp. Honvéd 1 2 í 6. Salgótarján _Szombathely 1 x 8 7. Dorog—Szeged 1 x J 8. Vác—Győr 2 < 9. Pápa—Szállítóié x 2 j 8 10. Egyetértés__Debrecen 1x3 8 11. Atalanta—Fiorentlna 2 ^ 12. Udínese—Milan 2 8 Pótmérkőzés: Ilii — MOZIMŰSOR ^ Március 13—16: A bé"ke első í nania no éven alul nem ajánlott)-, í Március 18—20: Fénves esküvé* ? Matiné március 20: Az első 1 örömök. y. Március 21: A Blum-ügy (14 éven ^ alul nem ajánlott). ( ---------­2 ANYAKÖNYVI HÍREK ? í Házasságot kötöttek: Pa!c«ó ÍAnri^áis—Sási Mária Terézia. Tóth j Sándor István—Mészáros Terézia, ÍBatta Tibor Mihály—Zelei Mária V Terézia. 0 Moshattak: Bosrvó Marcit. Sre- 0 keres Ferenc, Na?v Tstvánné s^ül. J Hegedűs Veron;ka. Puskád Antal- ^ né szül. G^zeovicvs poTáu.o. *t Jánosné szül. Túri Matild, f* Rajki Antal, Koncz Pál. ! Így történt Eszembe jut Pista bácsi, aki ezerkilencszáznegyvenöt tavaszán itt, a volt polgári is­kola előtt, nagyot legyintett kezével: — Ebből sem lesz többet igazi iskola. Én akkor csak annyit mond­tam: majd meglátjuk, ha megérjük. Nos, azóta tizenöt év telt el s a volt iskolából bizony ko­moly, széles munkaterületű intézmény fejlődött ki. Mondja is Pista bácsi: — Nem hittem volna, taní­tó elvtárs, hogy ebbe az isko­lába az unokám bejáratos le­gyen. Takács Pisti pedig „bejára­tos’’ a szó szoros értelmében, mégpedig. naponként, jói felkészülten az órákra. Nézzük Pista bácsival a ti­zenöt év eredményét s a do­kumentumokból megállapít­juk, hogy több száz tanulótól hangos az udvar, hogy tíz ta­nár helyett harminchárom oktatja és neveli az új ifjú­ságot. Benézünk az osztályok­ba is. Valamennyiben új pa­dok, táblák, bútorok s virág látható, de még függöny is. Alant a földszinten szépen sorakoznak a gyermekek. Vi­dám, kipirult arcuk tavaszi hirdet. Az új tornaterembe mennek sportkörre, aminek ragyogó parkettján, új felsze­relésein csupa öröm és egész­ség tornászni. — Látom, már a vizet sem kell pumpálni — mondja mosolyogva öregedő barátom. — Nem ám, mert már egy pár éve bevezették ezt is — felelem. Aztán megnézzük az iskola egészségügyi vonatkozású dol­gait is. — Mibe kerülhetett mind­ez? — szegezi a kérdést ne­kem. — Majdnem egymillió fo­rintba — válaszolom, de foly­tatom tovább is rögtön, hogy még ezenkívül újjászerveztük a szertárakat, létrehoztuk az iskolai napközi otthont, hol a tizenötéves jubileum alkalmá­val már százhúsz gyermek kap étkezést és lehetőséget a nyu­godt, kényelmes tanuláshoz. A nagy, tágas udvaron pedig teniszpálya, kézilabda-pálya is készült, de ha valaki kosár­labdázni akar, az is módjá­ban áll — Most már tudom, hogy hirtelen mondtam ki a szót akkor. Majd tizenöt év múl­tán újra jelentkezem — mond­ja széles nevetéssel Pista bá­csi. Reméljük, hogy akkorra már új ruhát is kap a Gyulai Gaál Miklós általános iskola, s új épülettömbbel bővülve, a fejlődés követelményeinek megfelelően szolgálja népét és hazáját. — így — Megkezdődött a palántanevelés A dűlőúton igyekszem az Uj Világ Tsz központjába, amikor megpillantom az el­nököt a kertészet melegágyai között. Ide tartok én is s itt beszélgetek Szabó József kertésszel. Szabó elvtárs új tagja a szövetkezetnek. Ja­nuár 4-én kezdte a munkát. A terv szerint a szövetkezet 76 holdas kertészetét vezeti, ebből a területből 15 holdon öntözéses termelést végez­nek. Most készülnek a me­legágyak. 24 már elkészült s ezekben nagyrészt már a ma­gokat is kelőfélben találjuk. Korai karalábé, paprika, 2eller már növekszik. Egy holdon zöldséget, sárgarépát és két holdon már elvetették „a jánosnapi” retket. Ezek ki­kerülése után másodvetésként őszi karfiolt ültetnek a terü­letre. Az öntözéses konyhaker­tészetben 15 tagú brigád vég­zi a munkát. Nagy problémát jelent a víz kérdése. Régi kertész szólás­mondás tartja „nincs víz — nincs píz, van víz — van píz”. Az Uj Világ kertészete pedig jelentős jövedelmet kí­ván biztosítani a szövetkezet­nek. Hiszen a hatalmas terü­letre a brigád tagjai közel egy­millió palántát ültetnek majd ki, melynek ápolása sok munkát és gondot igényel. De remélhetően, a víz kérdése megoldódik, a várt jövede­lem sem marad el. A patro­náló hajógyár segítségével a közeljövőben kezdenek saját erőből norton-rendszerű ku­tak fúrásához. M alatt elpusztult szomszéd fal­vak területét magába olvaszt­ja és külterjes, utóbb tanyás gazdálkodásra azt felhasznál­ja. Néhány számadattal szeret­ném ismertetni a lakosság számarányának alakulását: 1847-ben 8963, 1860 körül 9745, 1890-ben 12 012, 1920-ban 16 185, 1939-ben 16 163, s 1948- ban 15 585. A házak száma: 1880-ban 1991, 1920-ban 2936, 1930-ban 3456 és 1948-ban 4163. 1914-ben községünkből is viszik a katonákat. Utánuk nem marad más csak könny és gyász. Egyszer 133 napra i felcsillan a napsugár: ez nz első Magyar Tanácsköztársa- í ság! Utána 25 esztendős néma- ; ság, kivándorlás, boleta-rend- i szer. árverés. Filléres napszám j — éhbér. Embervásár a piac- \ téren és — bizakodás a hol- j napban... Ezeket mesélik az el sár ovit j fóliák, s ezekből őszinte szív- i vei ezeket kívánta közölni a 1 ránt jobbáeyfeüi egyik unó- \ kaja, Győré Pál ! EMLÉKEZZÜNK Amit hét évszázad takar... Balogh István özvegye: Ányos Terézia. A vármegyei nemesi összeírás szerint 1757-ben öt, 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával húsz birtokosa van. A község területén tehát nemesi birtokosok osztoznak. A község iparosodását segíti elöa a lakosság számának ál­landó növekedése is. Erre jel­lemző adat a helyi céhek ala­kulása. Abonyban 1773-ban alakult a csizmadiák céhe, majd 1818-ban a szabók, szű­csök, 1822-ben a takácsok, 1824-ben a kovácsok, kerék­gyártók, asztalosok céhe. A XIX. század elején a köz­ség birtokosai meggazdagod­tak. a zsellérséq rovására. Eb­ben az időszakban épül az abonyi udvarházak nagy része, más csoportjuk pedig még előbb, a XVIII. század közepén. Abony igen tágas határú község. Azok közé tartozik, amelyek a török hódoltság mint önálló birtok. Első is­mert földesura 1450-ig tisza- vezsenyi Vezsenyi László volt, majd 1474—1520 között Magyar Balázs. (Leánya Ma­gyar Benigna, Kinizsi Pál fe­lesége.) Kinizsi felesége jogán birtokolja a községet, majd halála után (1494. november 29.) Mislenovich-Horváth Márk — o földesúr. Szapolyai János 1515-ben a helységet — mely Kinizsi Pál halála után vissza- szállott volna rá —, Verbőczy Istvánnak adományozta. Az adományt 1522-ben U. Lajos király megerősítette. A török hódoltság végszaká­ban elpusztult. Az 1690 és 95-i összeírásban az elhagyott hely­ségek között szerepelt, s csak 1700 táján települt újra. A község fejlődését mutatja, hogy Mária Teréziától 1748- ban három vásár megtartásá­ra. vásárszabadalmat kapott és Abonvt mezővárossá emelte. Földesura 1727-ben Galántai ' A munkát naponta mintegy hatvanan kezdik. 28—30 fogat végzi a szántást és a vetést. Néhány nap alatt a terv sze­rinti 120 holdból 80 holdon elvetették a tavaszi árpát, hat holdon a mákot és 20 holdon a takarmányborsót. Persze van még tennivaló, hiszen a szántóterület egy része, közel 600 hold még szántatlan. A gépállomás erőgépei a talaj adottságai miatt nem tudtak még itt dolgozni. Az időjárás hidegre fordulásával a kerté­szet munkáját segítették s ugyanakkor 50 holdra a cu­korrépa alá ís kihőrdták á trágyát. Az új szövetkezet, új el­számolási rendszerrel kezd. Eredményességi munkaelosz­tási rendszerben végzik a munkát. Ez a módszer jó visszhangra talált a tagság körében. Akik már megkezd­ték a munkát, vállaltak is te­rületet megművelésre. így Retkes Sándor fogatos 4 hold kukorica, 400 négyszögöl cu­korrépa, 300 négyszögöl mák, 200 négyszögöl takarmány- répa, Jankó Béla 4 hold ku­korica, 400 négyszögöl cukor­répa, 100 négyszögöl mák és 200 négyszögöl takarmány- répa művelését vállalta. Pél­dájukat a tagság jelentős ré­sze követte és így egyetlen este 20-an jelentették be te­rület- és munkavállalási igé­nyüket. A szövetkezet vezetősége a közeljövőben —• pár napon belül — megkezdi a háztáji földek mérését is. *.\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'X\XV'XXXXXWXXXN 1945. Mezsgye, mely elválaszt bennünket majdnem hét év­század nyomorúságától és szenvedésétől. Mezsgye, ame­lyen át feltárultak előttünk a holnap örömmel és boldogság­gal teli munkás hétköznapjai. Az a célom, hogy megismer­tessem vázlatosan e jobbágy­község hétévszázados történe­tét, hogy jobban megérthes­sük azt a másfél évtizedet, amely előttünk zajlott le. ; Abony! Nem volt döntő sza­va, ténykedése az ország tör­ténelmében, de átszenvedte ;azokat a nagy csapásokat, ; nyomorúságokat, amelyeket a \XV. századtól kezdve rác, tö- j rök és német rámért, s bár régi népességéből 70—80 ház­ira lefogyott — mégis fenmna- | radt. : Régi település. Határának területén egykor három köz- ; sepr állott: Aban. Mike laka és •Vadaegyháza. A terület la- \ kottságát igazolja, hogy hatá- \ rában népvándorlás-korabeli \ sírokat tártak fel. Abant már \a XIII. századi pávai tized- j lajstromok említik, mely > 1238-ig Szolnoki:árához tarto- izott, s csak ezután jelent meg, A második eset az. amikor a tsz saját ténykedése foly­tán lesz haszonbérlő, amikor saját elhatározásából kifo­lyóan a tsz a földtulajdonos­sal köt szerződést. Ezek szerint a tsz minden korlátozás nélkül vehet ha­szonbérbe földet. De ehhez az kell, hegy szerződést, a jog­szabályban meghatározott írás­beli formulát használjon. A korlátözásnélküliség azt je­lenti, hogy bármely területű földet vehet haszonbérbe a tsz, de nem akárkitől. A 20/1959. (VII. 12) F. M. sz. r. azonban bizonyos sze­mélyi korlátokat állít fel. Élethivatásszerűen földműve­léssel foglalkozó munkaképes földtulajdonostól a tsz haszon­bérbe földet nem vehet, az esetleg így megkötött szerző­dés semmis. Ha a földtulaj­donos nem lép be tagként a szövetkezetbe, de földje an­nak területébe esik, vele szemben a nagyüzemi föld­területek kialakítására vonat­kozó jogszabályok szerint kell eljárni. Vagyis cserekártala­nítást kap. Ha azonban érvényesen létrejött a haszonbérleti szer­ződés, akkor a tsz lesz a ha­szonbérlő és fizeti a szerző­dés megkötésekor kölcsönö­sen megállapított haszonbért. Ezt már nem a járási tanács Tavasz a termelőszövetkezetekben Az újonnan alakult, vala­mint a taiglétszámban és te­rületileg megnövekedett szö­vetkezeteink a munkák gyors elvégzéséhez igényli a gép­állomás munka- és erőgépeit. Hiszen a gépi munka meny- nyiségi és minőségi végzése kedvezően befolyásolja a ter­méseredmény alakulását is. Éppen ezért a gépállomásnak biztosí­tani kell, hogy a mun­kákat időben átadják, a tsz-ek pedig ezek átvé­telével ne várakoztassák a gépállomás dolgozóit. A község határának jelen­tős része szocialista szekto­rok kezelésébe ment át, de közel 500 hold föld kis par­cellákban, még egyéni kézben van. A gépállomásnak a me­zőgazdasági munkák elvég­zésére a gépkapacitást első­sorban a szövetkezeteknek kell biztosítani. Kivételt csak a t&z-tagok háztáji földjeinek szántása jelenthet. AZ IDŐSZERŰ MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL TÁRGYALT A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG jűleg gondot kell fordítani a takarmány biztosítására is. A szervezés során a tsz-be bevitt belsőség! területek kö­zös használata nincs bizto­sítva. így a szövetkezeteinknek törekedni kell, hogy a jogszabályok alkalmazá­sával a belsőségi műve­lés alatt álló földterüle­teket a szövetkezetek mi­nél előbb hasznosítsák. A szövetkezetek megszilár­dításában jelentős támoga­tást nyújt a gépállomás is. További feladat, hogy a szö­vetkezetek az odairányított gépek folyamatos munkáját biztosítsák, a gépállomás pe­dig a gépek üzemanyagellátá- sáról, karbantartásáról, a két műszakban történt üzemelte­téséről gondoskodjon. Az elmúlt héten a végre­hajtó bizottság megtárgyal­ta a község termelőszövetke­zeteiben folyó munkákat s értékelte az eddig végzett feladatok végrehajtását. A végrehajtó bizottság felhívta a tsz-ek figyel­mét, hogy a tagok mun­kába állítását március 15-ig biztosítsák. Vala­mennyi termelőszövetke­zetben a már meglevő tervekre alapozzák a legközelebbi feladatokat. Ütemtervet kell készíte­ni, úgy, hogy ez a terv biztosítsa a munkák terv­szerű és időben való él­vezését. Az állatállomány elhelye­zését március 31-ig vala­mennyi szövetkezetben meg kell oldani, s ezzel egyide­Közel 2000 hold területen kezdte meg a munkát az újon­nan alakult Kinizsi Tsz tagsá­ga. Az elmúlt hetekben meg­történt a brigádok kialakítása, így a munkákat két fogatos, két szőlő- és két növényter­melési brigád végzi. Az őszi vetések mellett a tavaszi mun­kák is megkezdődtek. A gyü­mölcsösben a fák tisztogatását már befejezték. A munkákat Füle János agronómus irá­nyítja. — Milyen tervet tűzött ki maga elé a tsz? — Mi vagyunk a község leg­fiatalabb szövetkezete. A mun­kák megkezdésében mi késle­kedtünk legtöbbet, de év végé­re szeretnénk ezt a csorbát ki­köszörülni. Terméseredmé­nyeinkben nem akarunk az utolsó helyen kullogni. Ennek érdekében megkezdtük a cse­revetőmag összeírását és be­gyűjtését. A tavaszi árpát és a borsót már elvetettük. A közgyűlés szerint minden tag egy tyúkkal járul hozzá a tsz baromfi törzsállományának megalapításához. Az így be­adott baromfiakat értékesítjük s árából fajtiszta törzstenyé­szetet létesítünk. Megkezdtük az állatállomány elhelyezését a közös férőhelyeken. Remél­jük, hogy a tagság további jó munkájával a termelési tervet 100 százalékosan végre tud­juk hajtani. Igen munkaigényes a 153 holdas szőlészet is. De a tag­ság eddigi kedve az bizonyít­ja, hogy ezt is időben és szakszerűen tudjuk majd elvégezni, hiszen már a szőlő nyitása megkezdő­dött. A tavaszi szántás-vetés munkálatokra 40 fogatunk mellett a gépállomás 3 trak-; tort biztosít. 50 holdon léte- i sítünk kertészetet, melynek j legnagyobb részén dinnyét és uborkát kívánunk termelni, j A tavasz érkezésére felkészült i a Kinizsi Tsz, felhasználják a | kedvezőnek mutatkozó időjá- i rást és folyamatosan végzik a i sorra kerülő munkákat. Az elmúlt év tavaszán ala­kult meg a Kaszálódul őben a Vörös Csepel Termelőszövet­kezet. Területük az év végére 1700 holdra emelkedett. A megnövekedett terület és az új életmód nagy feladatok elé állította parasztságunkat. Az elmúlt hetekben megmozdul­tak a szövetkezet tagjai és megkezdték hatalmas terüle­tükön a munkát. Már az őszön 385 hold búzát, 30 holdon őszi árpát és 21 holdon takarmánykeveréket ve­tettek. Ez év elején állatállományuk növelésére 300 birkát vásá­roltak. S most kihasználva a kedvező időjárást, munkához láttak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents