Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

r j'i^i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (6. oldal) PEST MEGYEI IV. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM \ . .. ÁRA 50 FILlin 1960. MÁRCIUS 3. SZERDA Készítsenek jó terveket a tsz-ek, igyekezzenek saját erőből biztosítani a vetőmagot a férőhelyeket és az állatállományt Horváth András elvtárs zárszava a termelőszövetkezeti aktivisták tanácskozásán Új gombatermesztési módszer 17j gombatermesztési módszert tanulmányoznak a Kerté~ í; szeti Főiskola hallgatói. Az új módszert az országban elsőnek í a főiskolán dolgozták ki Somos András Kossuth-dijas akadé- ? mikus irányításával. Lényege, hogy a gombát a szokásos % pincék helyett takart üvegházakban termesztik. A fűthető $ üvegházakban a légjáratok és a hőmérséklet szabályozható, % mint a gombapincéknél. Az üvegházi telepítéshez kevesebb $ trágya kell. ezáltal lényegesen csökken a termelési költség. í Az új módszer alkalmazásával a termés 10—20 százalékkal ^ fnhh. A harmadik féle építkezési mód az, amikor a tsz teljes egészében saját erejéből épít épületeket vagy férőhelyeket. — Elmondotta az egyik hozzászóló, hogy kéthetes szaktanfolyamot végzett tag­juk — visszatérve a tsz-be — anyagi követeléseket támasz­tott. Ezek a követelések túl­zottak. Egyetértünk azzal, hogy állandóan és egyre fo­kozottabban meg kell köve­telni a szaktudást a tsz-ek tisztségviselőitől. Helytelen viszont, ha nagy gyakorlattal rendelkező tsz-tagokat nem bíznak meg brigád vagy mun­kacsapat vezetésével. Vannak egyéni gazdák, akik (Folytatás az 5. oldalon.) Pánczél Lajos és Klupp Pál hallgatók a gombatelepen. ^V\\\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\S\\\\\V,V Imámlálójjép, 99 vagon szárnyas motorcsónak ÚJ GÉPEK ÉS ÚJ GYÁRTMÁNYOK ÜZEMEINKBEN Lapunk tegnapi számában beszámoltunk a Pest megyei termelőszövetkezeti aktivis­ták tanácskozásáról. Lapzárta után tovább tartott a ta­nácskozás, s mai számunkban további hozzászólásokról, va­lamint Horváth András elv­társ, az MSZMP Pest me­gye' Bizottsága első titká­rának zárszaváról adunk tá- tájékoztatást. Klim György, a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövet­kezet elnöke elöljáróban is­mertette, hogy községük há­rom termelőszövetkezete az elmúlt év őszén egyesült. A taksonyi termelőszövetkezetek tavaly holdanként 5800 fo­rint bruttó termelési érté­ket értek el. Bíznak benne és mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a hol- dankénti bruttó termelési ér­ték legalább ennyi legyen az idén is. Szövetkezetük 240 tagjá­ból — az öregek és a betegek kivételével mindenki — 210 tag alakulástól kezdve rend­szeresen kiveszi részét a munkából. Elhatározták, az idén még jobban művelik földjeiket és túlteljesítik ter­veiket. Tímár András, a maglódi Micsurin Tsz párttitkára a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek jelentőségéről és megnövekedett feladatáról szélt. Hangoztatta, hogy kü­lönösen az új, vagy jelen­tős területtel megnagyobbo­dott termelőszövetkezetekben vár nagy munka a pártszer­vezetekre. Sípos József, a tanácskozás ceglédi részvevője elmondot­ta, hogyan kezdtek munká­hoz Cegléd termelőszövetke­zeti város szövetkezetei. Rész­letesen foglalkozott az ered­ményességi munkaegység jó­váírással, amely tetszik a ceglédi tsz-eknek is és en­nek révén jelentősen növel­ni tudták a szerződéses ter­melésre lekötött terület nagy­ságát. Városukban ebben az év­ben hét termelőszövetkezet részére biztosít a tanács piaci elárusító helyet. A vá­ros 11 termelőszövetkezetére vár ugyanis az a feladat, hogy biztosítsák a lakosság zöldárukkal és állati termé­kekkel való ellátását. Sziráki József, a vérségi Törekvő Tsz elnöke kifogásol- ta, hogy a tervezők náluk is. Váckisújfalun is dombtetőre akarják felépíttetni a tsz majorját. Ez a megoldás nem jó, mert nehézséget okoz a víz biztosítása. Kifogásolta, hogy egyes típustervek nem megfelelőek. Javasolta a tsz-eknek, hogy » a kukorica között termelje­nek babot és tököt. Tavaly — próbaképpen — 15 holdon ikersoros kukoricájuk között termeltek babot. Egy holdon tíz mázsa termett, aminek ki­lójáért három forintot kap­tak. Ezenkívül termeltek hol­danként 35 mázsa csöves kukoricát. A kukorica kitű­nően bevált a sertések gyors hizlalásánál. Az elmúlt év­ben 180 hízott sertést adtak el az államnak, az idén leg­alább 400 darabot adnak át. Saját nevelésű állataikat 80 kilogrammos súlyban fogják hízóba. Árpa-, zab- és kukorica- darát, valamint kukorica- lisztet és fölözött tejet etetnek az állatokkal, to­vábbá lucernát és ezzel a módszerrel néhány hónap alatt 150—160 kilo­grammosra híznak a serté­sek. Kólcai Jánosné országgyű­lési képviselő, a Termelőszö­vetkezeti Tanács Pest megyei megbízottja javasolta, hogy a tsz-ek bízzanak jobban a fia­talokban és a nőkben, adja­nak nekik képességeiknek megfelelő munkát és bátran válasszák be őket a tisztség- viselők közé. Befejezésül a termelőszö­vetkezetek között folyó mun­kaversenyekről beszélt. Életre kell hívni újra a járási és a megyei ver­senybizottságokat, rend­szeresen kell értékelni a verseny során elért ered­ményeket és ismertetni azokat a ver­senyben részt vevő termelő- szövetkezetekkel. Mezei Béliné, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa a termelőszö­vetkezeti tagok szakoktatásá­nak fontosságáról szólt. El­mondotta, hogy tovább kell tanulniok mind a régi, mind az új szövetkezeti tagoknak. A megyében fo­lyó ezüstkalászosgazda-tan- folyamoknak csaknem 3000 hallgatója van, nagyobb ré­szük tsz-tag. Javasolta, hogy a tsz-tagok közül az idén még többen jelentkezze­nek a kétéves mező- gazdasági szakiskolákra. Csupán a négyhónapos elmé­leti oktatási időt kell az is­kolában eltölteni, a gyakorlati munkát a szakiskola hallga­tói saját tsz-ükben végezhetik el Horváth András elvtárs, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága első titkára foglalta ös?.- sze a tanácskozáson elhangzot­takat. — Mindenki szót kapott, aki kért — mondotta Horváth elv­társ. — Gamsz elvtárs el­mondta, hogy az egyik tsz visszaküldte a szövetkezetbe irányított építőbrigádot. Ezzel kapcsolatban felvetették, ho­gyan értelmezzük helyesen a Leányfalu, de vele az egész Dunakanyar is, nagy izgalom­mal várja a híres leányfalui gesztenyesor sorsának alakulá­sát. A kilencven éves, gyönyö­rű vadgesztenyefákat, amelyek Móricz ^sigmond kedves falu­jának egyik legszebb és legis­mertebb ékességei — mint is­meretes — komoly veszedelem fenyegeti. A községen keresz­tülvezető utca úttestének szé­lesítési munkálatai folynak most és az útépítés ügyének intézői szerint a százados gesz­tenyesor teljesen fölösleges az út mentén. Kiadták ezért az utasítást a fák kivágására. A lakosság szerencsére idejeko­rán észlelte ezt a fairtó szán­szövetkezeti demokráciát. Er­ről már sokszor beszéltünk, de szükséges, hogy újra szóljunk róla. _ A párt politikailag vezet, de gazdaságilag is szervez­nie, irányítania kell az ál­lami üzemeket, vállalato­kat, sőt a szövetkezeteket is. Nyilvánvaló, hogy ezt beavat­kozás nélkül nem lehet meg­tenni. A beavatkozásnak azon­ban olyannak kell lennie, hogy az ne akadályozza, hanem se­gítse a munkát. Lényegében az is beavatkozás, ha a törvé­nyek betartására szólítjuk fel a tsz-vezetőséget, vagy a tag­ságot. Ezzel viszont senki nem sérti meg a tsz-demokráciát, mert természetes, hogy a tsz- ektől is meg kell követelni: okosan, helyesen gazdálkodja­nak a rájuk bízott értékekkel. — Egyetlen tsz-t sem kény­szerítőnk arra, hogy áTkalmaz- za a jövedelemelosztás álta­lunk javasolt formáit. Ha tud­nak jobbat, alkalmazzák azo­kat, de azt nem lehet hagyni, hogy továbbra is viszonylag gyenge eredménnyel gazdál­kodjanak. Egyetlen tsz-t sem kényszerítünk arra, hogy nagy beruházást eszközöljön, ha sa­ját erejéből olcsóbban, jobban meg tudja oldani. Ha a tsz is­tállót, magtárt, vagy górét kí­ván építeni, a megyei szervek intézkednek építővállalat ki­jelöléséről és a tervek elkészí­téséről. Arra viszont nincs joga egyik tsz-nek sem, hogy I olyankor utasítsa vissza az építővállalatot, amikor az — a tsz kérésére — elké­szítette a terveket és meg­kezdi az építőanyag kiszál­lítását. — Termelőszövetkezeteink háromféle módon építkezhet­nek. Az egyik az állami köl­csönből, állami hitelből törté­nő építkezés. Ez szinte teljes egészében állami hitelből, ál­lami anyagkeretből, állami ki­vitelező vállalatok útján tör­ténik. Az idén ilyen módon 63 millió forintot használhat fel a megye. Ezt az összeget már fel is osztották a tsz-ek között. Az építkezés második módja, amikor állami hitel hozzájá­rulásával, saját erők hozzáadá­sával építkezik a tsz. Ezeknél az építkezéseknél már nem olyan szigorú a tervkötelezett­ség. dékot, a község tanácsa pedig felemelte ellene tiltakozó sza­vát. A leányfaluiak a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal szentendrei kirendeltségé­nek vezetőjéhez, Zerinváry Szilárdnéhoz fordultak segítsé­gért, aki azonnal lépéseket tett az illetékes hatóságoknál és sikerült elérnie, hogy egyelőre felfüggesztették a gesztenye­fákra kimondott halálos ítélet végrehajtását. A község taná­csa azzal érvel, hogy ezek a gesztenyefák egyáltalán nem akadályozzák az úttest szélesí­tését, nem is az új úttest szá­mára kitűzött területen állnak. A mentési akciónak komoly visszhangja támadt. Hétfőn a Nemrégiben arról adtunk hírt olvasóinknak, milyen új intézkedésekkel, gépekkel, technológiai módszerekkel szándékoznak emelni üze­meinkben a termelékenysé­get. Mai híradásunk a mű­szaki fejlesztés újabb célki­tűzéseiről, eredményeiről, va­lamint az egyes üzemek új gyártmányairól számol be. Gép számlálja már az íveket a Szentendrei Pa­pírgyárban. Eddig női dolgo­zók végezték ezt a nagy fi­gyelmet igénylő és fáradsá­gos munkát. Egy-egy osztá- lyozónak például a papír ki­válogatása mellett havonta hatszázezer ívet kellett meg­számolnia. A gyár ebben az évben tekintélyes összegű be­ruházást kap, s ebből vásá­rolták már az új angol ív­számláló gépet. Több mint 350 ezer forintba került, s már üzembe is helyezték. Az ívszámláló nemcsak a dolgo­zók munkáját könnyíti meg, hanem a termelékenységet is emeli. Másfélmillió forint megtakarítására számítanak ebben az évben a Csepel gesztenyesor dolgában helyszí­ni szemlét tartott Leányfalun Kossá István közlekedési és poetaügyi miniszter és Bebrics Antal, az Országos Idegenfor­galmi Tanács főtitkára. Autó­val mentek végig a kiszélesí­tett útvonalon, megtekintették a nevezétes fasort, megvizs­gálták, hogy lenne-e valóban komoly oka a fák kivágásá­nak, tanulmányozták az útszé­lesítés műszaki terveit. Kossá István a helyszíni szemle eredménye alapján most már rövidesen kimondja a döntő szót ebben az érdekes ügyben. Leányfalu bízik abban, hogy a miniszteri döntés megmenti a szép gesztenyefákat. Autógyár precíziós öntödéjé­nek dolgozói. Ma már több mint ötven alkatrészt készíte­nek az új eljárással, amely eltér az öntészet hagyomá­nyos módszereitől. A precí­ziós öntést a múlt év elején vezették be. Jóllehet, sokan ellenezték a precíziós öntést, jóslatuk nem vált be, mert már az első évben 660 ezer forintot takarított meg vele a műhely 18 dolgozója. A pre­cíziós öntvényeket hulladék­fémből készítik, s minden mázsa öntvény átlagosan egy mázsa hengerelt árut pótol. Ugyanakkor a forgácsolási veszteség is megszűnik. Tovább korszerűsítik a Forte Fotokémiai Ipar váci üzemét. Minthogy a fotópapí­rok meg a filmek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, az igényeket a gyár már csak úgy tudja kielégíteni, ha nö­veli a kapacitást. Mindezt persze legsürgősebben mű­szaki fejlesztéssel, korszerűsí­téssel lehet megoldani. Éppen ezért ebben az évben 24 mil­lió forintot fordítanak üzem­bővítésre és fejlesztésre. A filmlaboratórium bővítése már befejeződött, s ily módon je­lentősen növelhetik a színes­filmek gyártását. A korszerű­sítést természetesen tovább folytatják, s az év második felében kerül sor a klimati- záló berendezés gépházának bővítésére. A legnagyobb hidegben is dolgoztak a Dunai Hajógyár udvarán a tengerparti hajó­zásra alkalmas alumínium hajón. Rövidesen az utolsó si­mításokat is befejezik, s a félig nyitott fedélzetű, 200 utas befogadására alkalmas hajót a Balatonon próbálják ki, méghozzá viharos időben Addig ugyanis a sorozatgyár­tásra nem kerülhet sor, amíg az új típusú hajó néhány próbát (vihart) ki nem állt. Szakemberek véleménye sze­rint a balatoni vihar bizo­nyos tekintetben veszélye­sebb, mint az óceáni, mert a vizet a szél fenékig felkor­bácsolhatja, s a hajófenék könnyen a mederhez csapód­hat. A váci Dunai Hajógyár másik idei újdonsága az alu­mínium túracsónak vagy ahogy építői nevezik: „vízi Schevrolet” lesz. A i'ecske- farkú, fekete-fehér dukkozású áramvonalas motorcsónakból 700 darabot gyártanak az idén. Most kísérleteznek a csónakhoz kapcsolt szárnyak­kal is, amelyekkel már ki­sebb sebességnél is kiemelke­dik a csónaktest a vízből. Az alaptípus 48 kilométeres se­bességgel halad, a szárnyas változat a 60 kilométeres se­bességet is eléri. Nyárra el­készül a négyszemélyes túra­csónak, jövőre pedig a hat- személyes változat prototípu­sát is legyártják. Négymillió forint értékű konzervet szándékoznak ter­ven felül készíteni az első negyedév során a Nagykőrösi Konzervgyárban. A gyár ezen­kívül 4,8 millió forint értékű terven felüli belföldi áruér­tékesítést is elvállalt, hogy a terven felül készített áru- mennyiség minél előbb eljus­son a vásárlóközönséghez. 1,1 millió forint vállalati ered­ményjavulást szándékoznak itt elérni részben a terme­lési, részben pedig az értéke­sítési terv túlteljesítésével. A költségszintet 5 százalék­kal akarják a dolgozók csök­kenteni. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a konzerv­gyár az idén bevezeti a kész­ételek gyártását is. A tervek szerint 99 vagon készétel- konzerv — sertés- és marha- pörkölt, kolbászos lecsó, sza- lontüdö stb. — készül. A nyersanyag tárolásához most nagyméretű hűtőházat építe­nek. — s — Leányfalu vadgesztenyefái

Next

/
Thumbnails
Contents