Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

Ahol a moforparipák lábait patkolják N X I ív. Évfolyam, 36. szäm I960. FEBRUÁR 12. PÉNTEK AZ AGRONÓMUS FELADATAI Napjainkban a termelőszö­vetkezetekben új arcok tűn­nek fel: a szövetkezet mező­gazdászai, akik vállalták a felfutott területű nagyüzemek gazdasági vezetését. Ezt a rendkívül fontos beosztást csak az az agronómus tudja ellátni, aki tisztában van az agro- és zootechnikai módsze­rek jövedelmező alkalmazásá­val és ezek végrehajtását irá­nyítani és ellenőrizni képes. S mindent a megfelelő idő­ben, a legolcsóbb módon és tervszerűen alkalmazni is. Az agronómus kötelessége elkészíteni a termelőszövetke­zeti gazdaság termelési ter­vét, azt elbírálás és a köz­gyűlés jóváhagyása után üzemáganként és brigádon­ként lebontani, majd a le­bontás után a területi válla­lásokat az eredményességi jö­vedelemelosztás alapján a ta­gokkal megkötni. Gondoskod­nia kell, hogy a termelés fel­tételei: a gépek, fogatok, esz­közök, anyagok, szerves és szervetlen trágya, védekező­anyag és vetőmagok a mun­kálatok megkezdési idejében megfelelő mennyiségben és minőségben, a folyamatos ter­melés kívánalmainak megfe­lelően rendelkezésre álljanak. Irányítania kell az állatok ta­karmányozását, termelését. Gondoskodik megfelelő egész­séges tartási és elhelyezési módokról és állandóan növeli az állati hozamokat. Kötelessége a beosztott ve­zetőket a haladó termelési módok alkalmazása érdeké­ben oktatni, a munkafegyel­met állandóan erősíteni. Fele­lősséggel tartozik a közgyű­lésnek a termelési terv telje­sítéséért. Ellenőriznie kell a gépállomás által végzett mun­kákat. Időnként jelentést tesz az elnöknek a végzett mun­kákról és javaslatokat ad a jövedelmező termelést előse­gítő módszerek bevezetésére. Mindebből az következtet­hető, hogy az agronómus csak akkor dolgozik jól, ha éberen őrködik a termelési terv végrehajtásán, s célja a tagság politikai és szakmai fejlődése által a termelés magasabb színvonalra eme­lése, valamint a közösségi szellem és a segítő készség kialakítása. Az agronómus és az elnök viszonya csak akkor lehet jó, ha munkájukat a kölcsönös megértés és a feltétlen biza­lom hatja át. Nem egészsé­ges az az állapot, ahol az elnök akarja elvégezni a me­zőgazdász feladatait is (ilyen akad szövetkezeteinkben!), s intézkedéseik aztán kereszte­zik egymást. Ez csak a ter­melés és a munkafegyelem lazítására ad alapot. Bízzanak az elnökök a régi és a most munkába állt ag- ronómusokban, s fordítsanak több időt, nagyobb gondot a tagok orvoslásra váró ügyei­nek intézésére. Segítsék a mezőgazdászok munkáját a munkafegyelem megszilárdí­tásával is! Ilyen módon az elnök és az agronómus együttműködése biztosítja a tervszerű munkát, következés­képpen a szocialista nagyüze­mek állandó fejlődését, s egy­ben szövetkezeteink megszi­lárdulását is. Az áBSampolgári fegyelem betartása érdekében (A rendőrkapitányság szabálysértési bírságolásaiból) — Váradi Ignác Losonczi utca 30. szám alatti lakos nyilvános helyiségben botrá­nyos verekedést kezdemé­nyezett, ezért 120 forint pénz­bírság megfizetésére kötelez­ték. — Jogosítvány nélkül ve­zette motorkerékpárját Ter- jéki Ferenc Bem József ut­ca 7. szám alatti lakos, 60 fo­rintra bírságolták. — Mécs István, Kürtilapos dűlő 1. szám alatti lakos ki- világítatlan kerékpárral vett részt a közúti forgalomban, s ezzel a saját és mások testi épségét veszélyeztette. 69 fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­ták. — Ütlegelte lovait és ez­zel állatkínzást követett el Németh Pál, Lencsés-Vilá­gos dűlő 48. szám alatti lakos. 60 forint pénzbírságot kapott. — Farkas László Barátszi- las dűlő 25/a. szám alatti lakos másodmagával ült ke­rékpárján a város központ­jában, ugyancsak 60 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezték. — Botrányos verekedést kezdeményezett a kocsmában, egy asszonyt leütött Hria- gyel Béláné, Kocsér, Kossuth utca 4. szám alatti lakos, akit hasonló esetért 3 hónapi bör­tönbüntetésre is ítéltek. 120 forintra bírságolták. — Rimóczi Béla, Gógány dűlő 53. szám alatti lakos jo­gosítvány nélkül motorozott. Mivel igazolni tudta, hogy a vezetői vizsgát sikeresen letette, az elkövetet, szabály­sértésért figyelmeztetésben részesítették. Ugyancsak fi­gyelmeztették Banka János, Tázerdő dűlő 26. szám alatti lakost, aki másodmagával közlekedett kerékpárján, de orvosi igazolvánnyal bizo­nyította, hogy feleségét rosz- szulléte miatt kellett sürgő­sen haza szállítani. Az időjárás még elég zord, de itt van február közepe, s most már jobb, melegebb na­pok is várhatók. Gyümölcsö­seink meglehetősen elhanya­golt állapotban vannak, mert ősz óta jóformán csak a me­zőőr nézett rájuk, egyik-másik gazda pedig legfeljebb kiment és néhány fát kivágott. Jelenleg majdnem minden termelőszövetkezetben a ház­táji szőlők és földek kijelölé­se folyik, s most folyik a sző­lőmunkák vállalása. Rövide­sen mindenki tudni fogja egy­részt a háztáji határát, más­részt pontosan kijelölve azt a területet, amelyet szőlőből művelésre vállalt. Ennek megtörténte után jobb idő beálltával mind a közös, mind a háztáji gyü­mölcsfákon a következő mun­kákat kell elvégezni. Fiatal gyümölcsfákon a ko­ronaalakító metszést. Helyte­len az a nagykőrösi gyakorlat, hogy a fiatal fa koronáját söprűszerűen összeszorítják úgy, hogy* a ló elférjen alatta (mivel nálunk a gyümölcsfák 90 százaléka a szőlőkben van). Ha a szőlőt lóval akarjuk meghuzatni, úgy ne közepes törzsű fákat ültessünk, hanem magas törzsűeket, és csak 180 —200 centiméternél hagyjuk A ktsz gumijavító részlegénél nagy a forgalom. Tancsik József, Góbi István és Pécsi Rezső abroncsot vulkanizál. Havonként 40—50 darabot javítanak ,4 ,É A részleg vezetője Pomázi Kálmánné. Maga is vulka­nizál, kerékpárkülsőt és autótömlőt javít. Vállalják itt csizma és sárcipő javítását is A BIZALOM KÖTELEZ Túl a Nagyerdőn terül el a Száraz dűlő. Az a mondás jár­ja róla, hogy még a pipiske is sírva viszi felette a fiát. Való­ban, kietlen terület, száraz és durva homok. A rozs, amit 60—70 kilós vetőmag felhasz­nálással vetnek el, jóformán csak szárat és madárcsőrű ka­lászokat hoz 3—5 mázsás át­lagterméssel. Azért erre is laknak emberek. Mogorvák, inasak, szárazuk és szorgal­masak. A rossz homok csak sok munkával ad valamit... Ök is megértették, hogy a nagyüzemben nagyobb lehető­ségek rejlenek, s a megszokott Látogatás a méteráruboltban Amint belépünk, máris ked­vünk kerekedik vásárolni. Mindenütt rend van, minden ragyog a tisztaságtól, minden szinte kínálja magát. Az üzlet olyan, mintha Pesten lennénk a belvárosban. Vajon mi van a külső mö­gött? — erre válaszol Müller elvtárs, az üzlet vezetője. — Még csak fél hónapja működik az átalakított üzlet, s tapasztalatunk máris az, hogy „érdemes volt”. A leg­jobban bizonyítja ezt az, hogy a forgalom megkétszereződött. — Szeretik-e a vásárlók á megváltozott viszonyokat? — tesszük fel a kérdést. — Igen. tetszik nekik az új módszer. Sokan már az első napokban remekül tájékozód­tak és választottak. Persze, vannak olyanok is,. akik most is inkább tanácsot kérnek előbb. Ezeknek a vásárlóink­nak természetesen szívesen állunk rendelkezésére. — Mennyivel jobb ez a fajta árusítás? — Nagy előnye van. Egy­részt fejleszti vásárlóink ízlé­sét az, ha maguk választhat­ják ki a legszebbet a sok kö­zül, másrészt a kiszolgálás is sokkal könnyebb.- Nem kell csak a megjelölt mintát ki­hozni a raktárból, azt, amelyi­ket a vevő már kiválasztott. És még egy: nem kell egy vá­sárló után visszarakosgatni a „választékot” a polcokra — fejezi be Müller elvtárs, s az üzletember szemével már kö­veti pillantásunkat, amint vé­aignézünk a szebbnél-szebb anyagokon. Pedig csak arra gondoltunk, milyen jó lenne, ha több elh- hez hasonló bolt lenne váro­sunkban már. Az ízléses, fő- városiasan vonzó üzlet több vevőt csábítana vásárolni. szorgalmukkal jobban boldo­gulnak. A rozs mellett búza is lesz, s a kenyér bele nem vá­lik el a héjától, mint azé a kenyéré, melyet Zs. néni mu­tatott. Kifejtette azt a véle­ményét, hogy a közösben en­nél jobbat szeretne: fehér búzalisztből omlós, foszlós ka­lácsot sütni. Ilyenforma vélemény ala­kult ki a többi nádfedeles, cserepes, fanélküli tanyákon is, mert a háztáji szükségle­ten felüli jószágokat és felsze­relést csaknem mindannyian elhozták az értékelő bizottság elé. Voltak, akik megkönnyez­ték kedvelt fiatal csikólovu­kat, de utána, egy mély léleg­zetvétel, s már a mosoly fénye csillogott a szemükben. Ez a mosoly, a bizalom kö­telezi a Dózsa Tsz vezetősé­gét. Kötelezi, hogy ezen a szél- hordta, királydinnyét termő homokon a fejlett agrotechni­kai ismeretekkel és 1 módsze­rekkel valóban jobb megélhe­tést, könnyebb életet biztosít­son ezeknek a jóléttől távol élő embereknek. Már csak gazdát kellene találni Gondolatok egy központi mosoda létesítésétől Közel két éve annak, hogy helyet adtunk néhány levele­zőnk és sok olvasónk kíván­ságának, mely szerint egy mosoda létesítését kérték az egs're erőteljesebben fejlődő városunkban. Ez a kívánság annak ide­jén — és azóta is — sok nagykörösinél helyeslésre ta­lált. Legalábbis ezt bizonyít­ják a szerkesztőségbe ezzel kapcsolatban beérkező leve­lek. Az illetékesek részéről azonban visszhang nélkül maradt a javaslat. A múltkoriban felkeresett a konzervgyár mosodájának egyik dolgozója, Téesi bácsi, aki sok egyéb hasznos javas­lata mellett ismételten kérte, tartsuk napirenden a mosoda ügyét. Méghozzá egy köz­ponti nagy mosodáét, amely rendelkezik minden szükséges berendezéssel. (Ahogy elmon­dotta, mind a kórház, mind a konzervgyár mosóüzemének felszerelése hiányos.) Itt az­tán nagy tételekben lehetne mosást vállalni, sőt megfelelő szakember beállításával vegy- íisztítást is, s nem kellene emiatt Kecskemétre, sőt Bu­dapestre utazni. Lehetőséget, helyet a mo­soda céljára lehetne biztosí­tani. Amikor a Szabadság Termelőszövetkezet az öreg patika helyét (a Patay utca sarkán) kérte zöldségesbolt céljára, szóbakerült, hogy ezt az üzlethelyiséget a megnyi­tandó Patyolat céljára szán­ták az illetékesek. Alaposabb körültekintés után bizonyára másutt is, például a strand­fürdő környékén is lehetne erre helyet találni. Hely tehát volna, bizo­nyára ellensége sem akad en­nek a gondolatnak, most már csak gazdát kellene találni (tanács vagy községgazdálko­dási vállalat?), aki az ügyet kézbevenné és mielőbb meg­valósítaná ezt a sok száz asz- szonyt érintő, fontos problé­mát. P. I. KÖRÖSI EMBEREK A RENDŐR Éjjel-nappal a vártán áll. Fagyos szélben, esőben, tűző napsütésben őrködik a város rendje, biztonságunk felett. Amikor mi pihenünk, ünnepe­lünk, ő szolgálatban van, kö­telességét teljesíti. Csendes, szerény barna em­ber. Tekintete első pillanatra szigorúnak látszik, de- beszéd közben el-elmosolyodik. Sza­vaiból melegség árad, kicsen­dül belőlük az emberek nevel­hetőségével kapcsolatos opti­mizmus. Sűrűn találkozhatunk vele utcán, különösen a város déli részén, a nagyüzemek környékén vagy a piacon. So­kán ismerik, becsülik. És ő is ismeri az egész várost, itt szü­letett, itt nőtt fel. A lakosság megelégedésével találkozik egy-egy intézkedése, amikor fellép a gyalogosok érdekében, visszajuttatja a szánkózó kis­gyermek játékszerét vagy utá­nanéz az engedély nélküli fa­kitermelőknek és megakadá­lyozza az üzérkedést. Az emberek bizalmának a kifejezője az is, hogy egyéni, családi problémákkal is felke­resik. Emberséggel, türelem­mel segít a szomszédok, vagy a házastársak közötti viták megoldásában. Még a labda­rúgó-mérkőzések izzó hangu­latában is higgadtan inti csendre a túlhevült szurkoló­kat. Kisfia, Lacika most első osz­tályos. Kitűnő bizonyítványt vitt haza félévkor. Ennek együtt örült a család, mert so­kat törődnek gyermekük ne­velésével. De a tanulással is. Az édesapa a levelező tagoza­ton most végzi a hetedik osz­tályt. Szintén jó tanuló és az édesanya, aki a konzervgyár­ban dolgozik, tavaly fejezte be jeles eredménnyel tanul­mányait. Csak azt nehéz meg­szokni, hogy ritkán van együtt a család, sokszor éppen hogy találkoznak. De a kötelességet minden­képpen teljesíteni kell. s az ilyen ember, aki szolgálatban kitűnő, családi, egyéni életé­ben példás, valóban a rend őre. (Ko-bor) — FEBRUÁR 15-ÉN befeje­ződik a földművesszövetkeze­ti vásárlási könyvecskék le­adása. Aki eddig az időpontig nem adja le, nem részesülhet visszatérítésben. A kis köny­vek leadásával egyidőben fo­lyik a vásárlások összeadása. Az eddigi munkák alapján megállapítást nyert, hogy sok a hamisított bejegyzés. Akik hamisan jegyeztek be adatot, kizárják magukat a visszatérí­tés jogából. — GÉPEK BESZERZÉSÉRE 3 millió forintot, egyéb szük­ségletekre (például fásítás, szőlőtelepítésre) pedig 700 000 forint hitelt hagyott jóvá a megyei tanács városunk ter­melőszövetkezetei részére. A tsz-ek rövidesen hozzákezde­nek a beruházásokhoz. A Pe­tőfi Termelőszövetkezet pél­dául rövidesen tíztonnás híd­mérleget csináltat és május 1-ig befejezi a tavaly készült 100 férőhelyes istálló teljes gépesítését. — ÖTMILLIÓ-ÖT VENHÁ- ROMEZER FORINTOT osztot­tak szét városunk termelőszö­vetkezetei tagságuk között a teljesített munkaegységek el­lenértékeképpen. (Ebben az összegben a természetbeni jut­tatás értéke is benne van.) A számot érdekes összehasonlíta­ni az 1958-as gazdasági évben kiosztott jövedelemmel, mely­nek összege 3 600 000 forintra rúgott. — UJ BENZINKUTAT ki­várt létesíteni a városban az ÁFORT helyi kirendeltsége, s e célból a városi tanács ipari és műszaki osztályához fordult kérelmével. A tervek szerint a régi posta mellett meglevő 5 köbméteres tartály mellé még egy 10 köbméteres tartályt süllyesztenének és víj kimérő készüléket szerelnének hozzá. Az eddigi tartályban gázolajat, az újban benzint kívánnak tá­rolni, s így a fogyasztóknak nem kell a gázolajért külön az állomásra fáradniok. Az ÁFORT-kirendeltség kérel­mét döntés céljából a 18-án tartandó v. b. elé terjesztik. Olvasóink hangja: Talán nem felesleges megjegyezni... Örömmel olvastam a Nagy­kőrösi Híradó vasárnapi szá­mában, hogy a buszmegálló mellé egy nyilvános árnyék­széket építenek. Hát ez na­gyon jó lesz! De ha azt is úgy üzemeltetik majd, mint a másik kettőt: az SZTK- és a bíróságépület mellett, akkor kár a költségért. Legalább egyet állandóan nyitva kel­lene tartani. Özvegy Szabó Józsefné, Csemő, 67. Időszerű munkák a gyümölcsösökben meg az alsó koronaágakat. Az alakító metszésnél a fa koro­náját igyekezzünk minél széj- jelebta szorítani, mert az min­den szempontból előnyösebb. Az alakító metszést éles met­szőollóval végezzük és az ág­gyűrű mentén vágjuk. Ne hagyjunk úgynevezett ruha­tartókat (hosszú csonkokat). Fiatal fánál nagyon helytelen a fűrésszel való koronaalakí­tás, nem is szólva arról, aki ezt baltával végezné el. Az idősebb termő gyümölcs­fákon koronaritkító metszést végezzünk, ami egyben koro­naalakítás is. Ezt lehet ágfű­résszel vágni az ággyűrű men­tén és késsel utána simítani, de semmi esetre sem baltával! Az alakító és ritkító met­szés befejezése után metsző vagy hernyózó ollóval leszed­jük a nagy hemyófészkeket. És szedjük le az ágakon lóbá- lózó egyes leveleket, kis her­nyófészkeket is. Ezután meg­nézzük, nem maradt-e a fán az elmúlt évről ágra száradt moníliás gyümölcs. Ha igen, azt is leszedjük. A vastagabb ágakat és a törzseket kaparjuk és drótke- fézzük le. Gyűjtsük össze és égessük el a fa alá lehullott hulladékot. Nekovetics Géza

Next

/
Thumbnails
Contents