Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

I860. FEBRUÁR 12. PÉNTEK MS r megyei k^Cirlap 3 Olyan lesz a termelőszövetkezet, amilyenné a tagság teszi — ezt vallják a nagykőrösi Petőfi Tsz-ben Alig két hónapja, decem­ber első napjaiban, a nagy­kőrösi Petőfi Tsz még a kis szövetkezetek közé számított. Földterülete éppen csak meg­haladta a 600 holdat, tag­jainak száma pedig nem érte el a negyvenet. Ma viszont a Petőfi Tsz a megye nagy ter­melőszövetkezetei közé tarto­zik, hiszen a tavaly decem­berben tagjai sorába lépett csaknem 800 család pontosan 4870 holdra növelte a szö­vetkezet területét. A rövid idő alatt nyolcszo­rosára növekedett területű szövetkezet Susán Jánost, a Nagykőrösi Gépállomás volt íőmezőgazdászát választotta meg elnöknek. Kiváncsiak voltunk, hogyan kezdtek munkához, mire jutottak az azóta eltelt hat hét alatt. — A december 28-án tar­tott közgyűlésen tagságunk új belépőkkel egészítette ki a 11 tagú vezetőséget — mondotta Susán János, a tsz elnöke. — A vezetőségi ta­gokkal elégedett mindenki, mert rátermett, köztisztelet­ben álló emberek valameny- nyien. — Sok vezetőségi ülést tar­tottak már? — Az elsőt a közgyűlés es­téjén — hangzott a válasz. — Januárban aztán szinte minden másod-harmadnap ta­nácskoztunk : »ok volt a sürgős tennivaló. — Miről kellett olyan gyak­ran tárgyalni? — Megnagyobbodott szövet­kezetünk munkáját kellett elindítani. Ez nem volt egy­szerű, hiszen tagjaink több­sége december-január óta is­meri csak a szövetkezeti éle­tet. Higgyék el, talán magam lepődtem meg leginkább, hogy milyen gyorsan — szin­te a belépés másnapján — bekapcsolódtak a szövetkezet munkájába. Kis jegyzetfüzetet vett elő az elnök, néhány percig gon­dolkodott, s mintha csak a füzetből olvasná, beszélni kez­dett: — Az első vezetőségi ülé­sen összesítettük, mennyi is szövetkezetünk területe, tag­létszáma, vagyona. Ezután döntöttünk arról, hogy a lel­tározó és az értékelő bizott­ságok haladéktalanul lássa­nak munkához. Az értékelő bizottságba két újonnan be­lépett vezetőségi tagot, Rom- kő Sándort és Szűcs Dé- nest is beválasztottuk. A bizottság három nap alatt — közmegelégedésre — befejezte munkáját, kifizettük a tagoknak a kö­zösbe adott állataikért és fel- szerelési tárgyaikért a tör­vény szerint járó összeget. — Mit vettek át a tagoktól? — összesen 131 lovat és csikót, 32 szarvasmarhát, va­lamint minden lóhoz a szer­számokat, igen sok ekét. bo­ronát. vetőgépet stb. — Hol helyezték el a közös­be vitt állatokat? — A szarvasmarhákat a nemrég épített modern is­tállónkban. A lovak a szük­ségszállásokon kaptak he­lyet, a tagok nagyobb, 6—18 férőhelyes istállóiban. A ta­goknál helyeztük el a lovak számához szükséges szekere­ket, ekéket, vetőgépeket és a takarmányt is. — A tagok adták össze az újig elegendő takarmányt? — Természetesen. A veze­tőség javaslatára úgy hatá­rozott a közgyűlés, hogy január 1-től számítva 150 napra kell a belépetteknek beadott állataik takarmányá­ról gondoskodni. Egy ló után tíz mázsa lédús takarmányt (siló, répa, stb.), három má­zsa vegyes abrakot, nyolc mázsa alcmszalmát. öt-öt mázsa tákarrrányszalmát és szénát kel kát adni. Szarvas­marhánként pedig 20 mázsa lédús takarmányt, nyolc má­zsa szénát, öt mázsa vegyes takarmányt és három mázsa abrakot (kukorica, korpa, árpadara stb.) adtak össze. Ezek árát ki is fizettük a tagoknak, napi áron számol­va. — Volt mindenkinek elég takarmánya? — Az a gondunk — vála­szolta mosolyogva az elnök —, hová tegyük azt a tengersok takarmányt, amit nap mint nap felkínálnak tagjaink. — Úgy hallottuk, határoz­tak a földjáradék ügyében is? — Igen. A behozott föld minden aranykoronája után 6 kilogramm búza ellenérté­két fizetjük földjáradék címén. Az öregek természetben kap­ják meg az őrletni valót. Ezenkívül 500 mázsa búzát tartalékolunk a szociális alapra, amit rászoruló idős tagjainknak segélyképpen osz­tunk ki. — Hányán dolgoznak az újonnan belépettek közül? — Januárban naponta átlag 110 tag, de többre nem is lenne szükség. Főleg a trá­gyahordással vannak elfog­lalva. Ugyanis tagjaink átad­ják a házaknál felgyülemlett trágyát a szövetkezetnek. A trágyáért nem kérnek sem­mit, munkájukat munkaegy­séggel díjazzuk. Tsz-eink te­rületén mintegy 150 tanya van, s tanyánként ' 180—250 mázsa trágyát lehet számí­tani, amit brigádjuk terüle­tére hordanak ki a tagok. — Ézek szerint már meg- j alakultak a brigádok is? — Az első napokban négy brigádot szerveztünk, élükön egy-egy vezetőségi taggal. A brigádok 4—5 munkacsapatra oszlanak. A brigádokat két üzemegység fogia össze. Je­lenleg négy képzett mező­gazdászunk van, de még al­kalmazunk föagronómusokat és egy kertészt is. — Szükség van ennyi szak­emberre? — Hatszáz-nyolcszáz hol­danként kívánunk foglalkoz­tatni egy-egy szakembert. Csak így tudjuk felvirágoz­tatni közös gazdaságunkat. Az idén már alkalmazzuk az eredményességi jövedelemel­osztás módszerét s új kultú­rákat is szándékszunk meg­honosítani. Ezeket és egyéb elképzeléseinket pedig csak akkor valósíthatjuk meg, ha kellő szánni szakember segíti a tagokat. A nagykőrösi Petőfi Tsz vezetősége határozottan, hoz­záértően irányítja a hatal­mas gazdaságot. Jól válasz­tották ki és ügyesen oldották meg azokat a feladatokat, amelyek a legsürgősebbeknek látszottak szövetkezetük meg­szilárdítása érdekében. A kö­zös tevékenységet már meg­kezdték az úi tagok. Ezzel nyilvánítják ki, bíznak a maguk választotta vezetőség­ben, s tudják: olyan lesz a szövetkezetük és életük sora, amilyenné ők, a tagok teszik. Csekő Ágoston Már csak a lakó hiányzik Bukarestben, a román fővárosban nagyszabású lakás- építkezések folynak. A Palota téren épült új lakóházak érdekessége az, hogy a lakásokat beépített bútorokkal készítették i\\\\\\\\\\VÄ\\\\\\>\\\V\VÄ\>\\\ViV\\\\\\\\\k\W A vezess balesetnieiileseii-niozgalom eredményei Kora tavasszal megkezdik az új iskola építését Váchartyánban A képünkön látható rozoga, ósdi épület valaha lakóház volt, 1946 óta pedig általános iskola. De csak a váchartyáni általános iskola két tanterme talált otthonra benne. Még másik két épületben, az egy- egy tantermes egykori egyházi iskolákban is folyik tanítás, így hát három helyen műkö- [ dik az iskola. Ez a helyzet I azonban a jövő tanév kezdeté- l re megváltozik: Vádi ártván két és félmillió forintos költ­séggel négytantermes új isko­lát kap. Az új iskola a régi helyén és a mostani udvar egy részén épül fel. Alapjait már meg is ásták. Február végén hozzá­fogtak társadalmi munkában a régi épület lebontásához, mert kora tavasszal meg kell kez­deni az építkezést, hogy az 1960—61-es tanévre befejez­hessék. Egyelőre a lebontandó épületben folyik a tanítás, né­hány nap múlva azonban az itt tanuló osztályok ideigle­nesen átköltöznek a kültér­ii ázba. Az új iskola épületében igazgatói lakás is lesz. Az egyik régi iskolában levő tan­teremben azonban továbbra is tanítani fognak, úgyhogy tu­lajdonképpen a jelenlegi négy helyett öt tanterme lesz a váchartyáni iskolának. A má­sik régi iskola tantermébe pe­dig a tanácsháza épületéből át­költözködik az' óvoda egyik részlege, amely most a tanács- titkár. szolgálati lakását foglal­ja el. A lebontásra kerülő is­kolaépület anyagából vagy napközi otthont, vagy még egy pedagóguslakást építenek. Néhány nappal ezelőtt be­szélték meg a Pest megyei Rendőrkapitányságon a ve­zess balesetmentesen mozga­lom 1959 második félévi eredményeit. A mozgalomban résztvevő 260 gépkocsivezető ez idő alatt 9 319 925 kilométert tett meg. A nagyüzemek ván­dorzászlaját a Csepel Autó­gyár nyerte. Gépkocsivezetői 38 kocsival 1 395 599 ki­lométert tettek meg és csak egyetlen balesetük volt. Ez snnál is inkább jó eredmény, mert a múltban éppen a Cse­pel Autógyár rontotta leg­inkább a statisztikát bejára­tos teherautóival. Második helyre a TEFU váci kirendeltsége került, amelynek autóvezetői 55 gép­kocsival 1 896 900 kilométert tettek meg hibapont nélkül. A kisüzemek közül a Váci Kötöttárugyár került az él­re. Három gépkocsija 88 577 balesetmentes kilométert fu­tott. Az első helyet a gyár már negyedik éve tartja. A serleget a Váci Erdőgaz­dasági Szállítási és Gépjaví- tási Vállalat brigádja nyer­te, amely Igen nehéz terepen, csúszós erdei utakon 27 gép­kocsijával 1 087 690 kilomé­tert tett meg. Az idén vettek részt elő­ször a mozgalomban a döm- peresek és a motorkerékpáro­sok. Az előző csoportban a Pestvidéki Ásványbánya döm­pervezetőié lett . az elsőség, mert mindössze három könnyebb balesetük volt. Az ankéton megjelent gép­kocsivezetők közül hatvan­nyolcán kaptak oklevelet és vállalatuktól pénzjutalmat. A közlekedésrendészeti osztály három kiváló gépkocsivezetőt dísztárgyakkal ajándékozott meg. ________ 150000 ifjú vöröskeresztes A Magyar Vöröskereszt év­ről évre bővíti az ifjúsági vö­röskeresztes csoportok háló­zatát. Jelenleg az általános és a középiskolákban, valamint az iparitanuló-intézetekben mintegy 3500 ifjúsági vörös­keresztes csoport működik. A taglétszám meghaladja a 150 000-et. Az utóbbi időben a tanyavidékeken — különö­sen a Csongrád és Bács-Kis- kun megyében — is megszer­vezték a vöröskeresztes cso­portokat, s a kis iskolákban öt-hat ifjú egészségőr szervezi a tisztasági mozgalmat és látja el az egészségvédelmi feladatokat. i * V l:j tájmúzeumok Pest megyében í Pest megyében jelenleg ti- £ zenkét állandó múzeum van. ^ Szentendrén gazdag avar- ^ kori gyűjteményt őriznek, a ^ penci tájrajzi múzeum pe- ^ dig a környék — Rád, Kösd, ^ Csővár — népviseleti ritka- ságait gyűjtötte össze. Az ^ utóbbiban megtekinthetők ^ Csővár egykori pompás lo- vagvárának gótikus-rene- ^ szánsz emlékei is. A megyében két új múzeu- ^ mot szándékoznak létrehozni. ^ Az egyiket Gödöllőn, a mási- ^ kát Kemence községben. :—~ 1 ORSZÁGOS SVÁBBAL Országos svábbált rendez ^ a Magyarországi Német Dől- í gozók Demokratikus Szövet- ^ sége, a Hazafias Népfront ^ Országos Tanácsa és Buda- ^ pesti Bizottsága. I A hagyományos népviseleti bemutatóval egybekötött bált február 27-én 7 órai kez­dettel a budapesti Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában tartják meg. Belépés csak meghívó­val. Meghívók a német szö­vetségnél és annak községi megbizottainál igényelhetők. Jt! ált idők ? ^ Pilisborosjenőn. 0 heqy_ % oldalra felkúszó Szőlő utca % végében áll Geier János ála- % csony, szegényes háza. A % kis ablakú leonyhában kós- % tolgatjuk a hegy fanyar levét. $ A hely annyira szűk, hogy % amikor házigazdám — a $ hatvankilenc éves kora ellené­ire is egyenes tartású, nagy % termetű — Geier János fel- $ áll, szinte félő, hogy kucs- % más feje a mennyezetet veri. $ Hetek óta böngésztem már a $ sok változást megért község J történetét, amikor egy vé- $ letten megjegyzés nyomán el- $ jutottam ide. az 1919-es pro- '/j letárdiktatúra pilisborosjenői, $ utolsó élő képviselőjének % otthonába. ^ Geier János 1919 áprilisától ^ a néphatalom bukásáig a pi- í lisborosjenői direktórium el- ^ nőké volt. $ Kemény kezű elnök, aki % minden cselekedetével a $ nincstelenek, a kizsúkmá- % nyoltak és a vöröshadsereg $ ügyét szolgálta. 'f, — Éhség volt akkor, ké­% rém — kezdi rendbeszedni az % egymást kergető emlékeket.— % A falubeli szegénységnek jó, £ ha kukoricamáié jutott, ^ ugyanakkor mindenki tud- % ta. hogy a zsírosgazdák kam- $ Tájában, rejtett vermeiben ott | rohad az élelem. I Geier János rekvirälta. tott. Az egyetlen falubeli ^ fegyveres testülettel. nyolc 1 ^ szál vörösörrel, sorra járta % a nagygazdákat. Az elrekvi- rált élelemért fehér pénzzel % tisztességes árat fizetett és ^ ami zsírt, lisztet, bort nem % küldött a fővárosi munkás- óságnak vagy a hadseregnek, ’ ó azt a helybeli szegénység és- ó az ellátatlanok közt. osztatta >jki.- á — És a hangulat? — kér­deni. — Milyen volt a köz­ségbeliek hangulata abban az időben? — A szegény népé lelkes, a módosak közül akié nem ellenséges, azé legalábbis visszahúzódó. Annál kevésbé ■ húzódtak vissza a román királyi csa­patok megérkezése után. Geier János éppen csak, hogy át tudta adni a községi pénz­tárt, ami a direktórium ide­jén nem kevesebb, mint 82 ezer koronával gyarapodott. 1919. augusztus 3-án letar­tóztatták és elhurcolták Ürömre. — Mivel vádolták? — Nem vádoltak ott engem semmivel sem — hangzik a felelet. — Épp úgy, mint ahogy• Holler Jancsit, a vö­rösörök parancsnokát, meg a többieket sem. Azzal kezd­ték, hogy lehúztak bennünket és mindegyikünk huszonöt kemény botütést kapott. Az­tán minden három napban felhoztak a pincéből és új­ra ... A románoktól megalázot- tan és összeverve került a magyar királyi csendőrség kezébe. Ott .folytatódott az üt­legelés. — Az ember a bőrén ta­nulta meg az osztályharcot. Pedig a direktórium idején senkinek a haja szála sem görbült. Összesen csak egy po­fon csattant, azért is becsu- kattam eoy napra azt a vörös­őrt, aki adta. — Azután elkészült a vád is. A vád? — folytatja el­gondolkozva, miközben egy­másra ürítjük a poharat. — Éppenséggel itt van még a régi vádiratom, ha érdekli... Foszladozó vavirok ke_ rülnek elő egy fiók mé­lyéről. Az első és legteste­sebb csomag Sárospataky ki­rályi főügyész 4039/1919. M. E. sz. vádirata Geier János és társai ellen. Mi az, amit a királyi főügyész úr nyaka- tekert jogi nyelven bűnnek ítélt és amiért súlyos bünte­tés kiszabását kérte a volt pilisborosjenői direktórium elnökére? Szó szerint idézem a ma már nehezen olvasható, régi kéziratot: „Vádolom Geier Jánost 46 rendbeli... zsarolás, hatóság elleni erőszak és személyes szabadság megsértésére irá­nyuló bűncselekmény miatt, melyet úgy követett el. hogy Pilisborosjenő községben 1919. évben az ún. „proletár- diktatúra” idején alább meg­jelölt közelebbi időpontjában mint az ún. „tanácsköztársa­ság" szerve, éspedig Geier János mint községi direktó­riumi elnök ... közhivatalno­ki minőség színlelésével, ab­ból a célból, hogy maguknak és a proletárdiktatúra más közegeinek és pártfogoltjai- nak ingyen vagy kevés érté­kű riehér pénzzel csak cse­kély mértékben megfizetett áruk. illetve fuvar igénybe­vétele által jogtalanul va­gyoni hasznot szerezzenek, az ún. „tanácsköztársaság" szer­vei intézkedéseinek végre­hajtásában megnyilvánult ál­talános fenyegetéssel (ter­ror) .. Mit követett el „terrof’-rul Geier János? Fuvart rendelt ki vöröska­tonák szállítására... A vendéglőstől elrekvirált 10 liter bort és kötelezte, hogy búcsú napján törvényes fizetőeszközül fogadja el a fehér pénzt... Szimet Istvántól elrekvirált 26 kiló zsírt, 180 kiló főző­lisztet, 1 kiló kolbászt és 4 mázsa búzát... Stampf Istvántól 400 liter bort és 8 mázsa árpát... Stampf Ferencnétől 400 li­ter bort... Stampf Ferenc kulákot kö­telezte, hogy a szegény Lieb Lőrincné adósságának ki­egyenlítésére fehér pénzt fo­gadjon el... „A forradalmi törvényszék elé állítás kilátásba helyezé­sével’’ összeszedetett a köz­ségben 23 puskát és 16 pisz­tolyt ... Mindenért a törvényes fi­zetőeszközzel, fehér pénzzel f izetett... És — szörnyűség még ki­mondani is! — a jegyzőt kényszerítette a községi pénz­tár átadására .. ■ Mindezért mivel büntet. ték? Másfél évi börtönnel, amelyből ugyan a „Kormány­zó Űr öfőméltósága részéről 1921. december hó 22-ik nap­ján kiadott kegyelmi elhatá­rozásban gyakorolt közkegye­lem” elengedett hét hónapot, de utána még kegyetlenebb büntetéssel sújtották. Hat hosszú esztendeig sehol nem kapott munkát. A volt direk­tóriumi elnököt se a faluban, se a gyárakban nem alkal­mazták. — Hat év? — kérdem ta­lán kissé fiatalos hitetlenség­gel, mert Geier bácsi azon­nal elém teszi régi munka­könyvét. Ilyen bejegyzések sorakoznak a foszladozó lapo­kon: Gyári munkás a hajógyár­ban, a téglagyárban... Nap­számos a Ganz-Villamossági- nál. Majd 1919. augusztus 9-től 1926. április 22-ig semmi. — Miből élt? Vállat von. — Nem tudom. Négy apró gyerek volt, meg az öreg édesanyám. Nyomorogtunk. Végül a helyi téglagyár két hónapra megtűrte éjjeliőrnek. Állandó munkát csak 1927. április 4-én kapott a messzi fővárosi Török-Laborban, heti 23 pengőért, mint raktári munkás. — Az iratokat hogyan sike­rült megőrizni? — Folyvást dugdostam. Csak amikor az első szovjet katonák bejöttek, akkor mer­tem elővenni valamennyit. Javarészét most már „ Párttörténeti Intézet gond­jaira bízta. Emlékeinek, az országosan talán nem, de a község történetében kétségte­lenül roppant érdekes apró­ságoknak feljegyzését pedig nemrég kezdte meg az iskola igazgatója. — És most? — kérdem a Jbúcsúzásnál. — Miből • él Geier bácsi ? — Van egy kis szőlőm, meg hatszáz forintos rokkantsági nyugdíjat kapok. Már nem is a kérdéshez \ tartozik, csak odakinn a ka­puban árulja el végül, hogy: — Tavaly május 1-én ki­tüntettek a tizenkilences ve­teránok emlékérmével. Be­szélnem kellett volna néhány szót az egybegyűltek előtt. De nem tudtam. Sírtam. Ordas Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents