Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

14ONOR0V1D L • A f£ST MEGYEI* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •------------------------1 1 1. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1960. FEBRUÁR 10. SZERDA w VECSESI HÍREK — A VECSESI ipari szö­vetkezetek és kisiparosok klubja megrendezte hagyo­mányos farsangi iparosbáiját. A bál jói sikerült és látha­tóan közelebb kerültek egy­máshoz a szövetkezeti dolgo­zók és a kisiparosok. — A KÖZPONTI ISKOLA szülői munkaközösségének rendezésében bátyus bál volt az iskola tornatermében. A pedagógusok és a szülők fe­hér asztalnál szórakoztak. A magukkal hozott ünnepi va­csora elfogyasztasa után ki­tűnő zeneszó mellett, vidá­man töltötték el a farsang egyik szombat estéjét. — ÉRDEKLŐDÉS tapasztal­ható Vecsésen a Szovjetunió­ba való kiutazás iránt. Tájé­koztatás céljából közöljük, hogy 1960. évben április 30 és szeptember 25 közötti idő­szakban ötnapos moszkvai tartózkodással, oda-vissza re­pülővel, 2200 forintért lehet kiutazni. Másik út: 4 napos moszkvai. 3 napos ieningrádi tartózkodás — költsége 2300 forint. Ezenkívül 10 napos tengeri üdülésre van lehető­ség Szocsiban 2950 forintért, oda-vissza repülővel. E hő végéig lehet jelentkezni a veesési pártbizottságon az MSZBT megbízottjánál, Dö­mék elvtársnál. — A NÉMA LEVENTE című Heltai-darabot mutatták be a földművesszövetkezeti színjátszók. Az előadás bő­vebb ismertetésére visszaté­rünk. Jól dolgozlak a traktorosok — de baj van az anyagtakarékossággal Egy levéllel kezdődött. Pet­ries Józseféé, a Keríimag Vállalat dolgozója írta. El­olvastuk, s úgy döntöttünk: közzétesszük az újságban. Egy másik levéllel folytató­dott, melyet másnap kaptunk, szintén a Kertimag Vállalat­tól, de már 53 aláírással. Én­nek is ugyanaz volt a té­mája, mint az előző napi- ; hak: tiltakozás a tervbe vett j strázsahegyi építkezés ellen, j a becsületes, békeszerető ! emberek nevében. (Félre ne értse a tájékozatlan olvasó: nem amerikai rakétatámasz­pontot akarnak építeni a Strázsahegyen! Dehogy is! Csak egy kisvendéglőt, he­gyi vendéglői, egy szál cim­balommal, halászlével, jó borokkal, romantikával.) El­olvastuk, s úgy döntöttünk, ezt fogjuk közölni, mivel ebben tömörebben van meg­fogalmazva a lényeg. íme hát a levél, szóról szó­ra: Tűnődő me Elöljáróban hadd közöl­jem, kedves maggyári le­vélíró elvtársak, hagy — s ezt szükség esetén szavahihető tanúkkal bizonyíthatom — , egyetlen vendéglátó intéz- Wfíiyiíei; sém Vagyok törzs­vendége; sem az ital nem tett sok kárt még bennem, sem én az italban. Nem tu­dom, mennyi lehet az egy főre eső szeszfogyasztási átlag or­szágosan, de azt tudom, hogy én jóval a sokévi átlag alatt vagyok. Azt sem árt talán mentségemre felemlítenem, hogy magam is becsületes va­gyok és békeszerető — leg­alábbis annak tartom maga­mat. S végül még annyit: egyetlen fillér kortespénzt sem ígért a vendéglátó vál­lalat igazgatója arra az eset­re, ha megvédelmezem őt. Mindezt azért kellett előre- bocsátanom, mert hosszas tűnődés után néhány ellent­AZ ELSŐ NAPOK A község négy bejárati útját új tábla díszíti: Gyömrö termelőszövetkezeti község. Kis csoportok járják a falut. A szövetkezet új vezetőségé­nek tagjai látogatják meg a tagokat, számba veszik a szö­vetkezet vagyonát. Munkájuk közben sok ötlet, jótanács hangzik el — mert az új ta­gok máris szívükön viselik a közösség gondját-baját. Bővült az iroda is. Be kel­lett rendezni a másik helyi­séget is. mert a tagság ügyes­bajos problémáival gyakran felkeresi a főhadiszállást. A belépő valóban főhadiszállá­son érzi magát, ütközet előtt. Nem is csalódik, hiszen 350 ember megélhetéséért, közel 2500 hold gazdaságos, jöve­delmező megműveléséért in­dul harcba napról napra egy­ségesebben a falu. Az egyik helyiségben szám­ba vétel folyik. Az új tagok jelenítik be, hány hold meg-: művelését vállalják, mennyi ä vetőmagot, takarmányt bo~; csátanak a megnövekedeít kö- J zös gazdaság rendelkezésére, j Füstös Ferenc bácsi három\ hold kukoricát vállal, két má-; zsa vetőburgonyát ajánl fel, \ egyre bizonygatva — amit< mindenki elhisz első szóra —, í hogy becsületes munkát akar í végezni a közösben is. Asz- i szonyok ülik körül, sorukra i várva. Bele-beleszólnak a ba-: rátságos beszélgetésbe. Szavaik-; bői az derül ki, hogy megvolt j mindenük, tele volt a padlás j és kamra, becsületes munka-j val azt akarják biztosítani, j hogy a közösben még több j legyen. A másik szobában bosszú ! asztal, rajta a íéligkész hadi-! terv: a Petőfi Tsz 1960-as évi í terve. Körülötte a parancs-; noki kar néhány tagja, régiek i és újak: Gronszki Janos el-; nők, Solti Sándor könyvelő, \ Hajdú Béla agronómus, Lu- \ kacs Bálint kertész (aki be-; lépésünkkor a szót viszi). \ Klein István, a virágkertészet \ vezetője, Klein Alajosné és\ Nyíri János. Mindannyian azon törik a fejüket, hogy a terv gazdaságilag, pénzügyi­leg megalapozott legyen, hogy jelentős lépést tegyenek a holdankénti ötezer forintos termésátlag felé. Előttük a mérleg, a végzett munkáról készített gazdasági beszámoló, amely az elmúlt évi eredményeket mutatja. Nem kis feladat elé állítja ez a mérleg a tervezőké : olyan eredményeket kell ícltilmúí- niok, mint 13,30 mázsás ősz! búza-, 15,20 mázsás őszi árpa-, 75 mázsás burgonya­termés. A minden takarmány és alomszalma nélkül elkez­dett gazdasági évben a ter­vezett 2600 liter helyett 3203 liter az átlagos tejhozwn. A juhászat bevétele több volt százezer forintnál, a tervezett 4000 liter juhtej helyett 6500 litert fejtek ki és dolgoztak fel. 1958-ban 91 ezer forint vagyonhiánnyal zártak, 1959- ben 75 ezer forint vagyon­gyarapodás mutatkozik. 1960-ban már az egész falu összefogásával kell ezeket az eredményeket túlszárnyalni. Az első napok bíztató ígéret­ként hatnak... Furuglyás Géza A község vezetőtestülete: a tanács, a napokban foglalko- zatt a strandmunkák beindítá­sával. Garamvölgyi István tit­kár megállapította, hogy eddig közel 200 ezer forintot hasz­náltak fel a munkákhoz. Is­mertette, a teljes befejezésig milyen munkákat kell még el­végezni. Az elmúlt évben csak ideiglenes fürdési engedéllyel nyithatták meg. A bakteroló- glai vizsgálat jó eredménnyel járt, azonban egészségügyi szervek kötelezően előírták, hogy zuhanyozót kell építeni a strand területére, lehetőleg az építendő öltözője környékén. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy érdemes volt és a jö­vő szempontjából továbbra is jó befektetés a strand építése, hiszen ezt mutatja az 1959-es év forgalma. Ugyanis ebben a szezonban a bevétel 24 ezer forint volt. (Több, mint akár­melyik előző évben.) A még meglevő hiányossá­gokat a meglevő pénz érejéi® pótöíni kell. Mit" készítenék el még az idén? A gátat végleges formájá­ban (feltöltik és kikövezik az oldalát. Megépítik a zuhanyo­zókat. Tovább szépítik a te­rületet. Természetesen ezeket a munkákat elsősorban az erre fordítható keretből, másrészt a szervezetek és a lakosság tár­sadalmi munkájával oldják meg. A strand fejlesztési munká­latainak megtervezésére, irá­nyítására a 'községi tanács bi­zottságot hozott létre, mely­nek tagjai: Prekler Károly, Perger Lajos, Szewczyk Ede és .Rónaszéki Ferenc. —BM— w Békési László Monor Papp Erzsébet Gyömrő Szeder Annuska Maglód Fehér Gyurika Pilis Buriján Ida Monor Balázs Attila Monor „A Kertimag Vállalat mo- nori tisztítótelep becsületes, békeszerető dolgozói tilta­kozunk a Strázsahegy köze­lében építendő hegyvendéglő felépítése ellen. Mi úgy érezzük, hogy a hegyvendéglő olyan szemé­lyeknek kedvezne, akik egyéb­ként is züllött vendéglőkben élik le java életüket. Talajt adnánk azoknak a szemé­lyeknek is, mely személyek több esetben Monor kisven­déglőiben a férfiak nyaká­ba szeretik varrni magukat. Ezeknek a személyeknek gyűjtőhelye lenne a pincék között megépített vendéglő, ahol a verekedések napiren­den lennének, amelyeket rendőrségünk nem tudna utolérni, mert távol esik a községtől. Akár az FMSZ járási osz­tálya, akár a vendéglátóipar akarja a hegyvendéglőt, for­dítsák nemesebb célra ezt az összeget.” gjegyzések mondó megjegyzést szeretnék tenni levelükre. Először is: honnan tud­ható annyira bizonyosan, hogy az a hegyvendéglő olyan bűnbarlang, zsiványtanya lesz;- mint árrtitij ennek leve­lükben lefestik? Tényleg, olyan rosszak az emberek? Tényleg nem lehet elképzel­ni, hogy az a hegykörnyéki házikó vasárnapi kirándulók pihentetője, kül- és belföld­ről Monorra látogatott ven­dégek szórakoztatója, szerel­mespárok kedves helye lesz? És miért kell becsületre, bé- keszeretetre hivatkozni? Miért kell fellengzősen dobálózni ezekkel a szavakkal? Azok talán, akik ezt a gondolatot felvetették, becstelenek és békebontók? Nem lehet elkép­zelni, hogy jót akartak és akarnak: színt, változatossá­got, kultúrát vinni a ven­déglátásba, amelyről mi mindig, messzi országokban híresek voltunk? ! Valaki odajegyezte a tilta- I kozó ívre ceruzával: fordít- Isák inkább lakásépítésre ezt \ a pénzt. Petries Józsefné le- t veiében óvodák építésére ! ajánlja. Kell lakás és óvoda? '(Nagyon! S igaz is: ezen a ípénzen lehetne építeni, mond­ájuk két lakást, vagy egy t óvodát. De a vendéglő évek ; során szerzett, s az állam í kasszájába befizetett hasznán l vajon nem több lakást és t óvodát tudunk majd építe- \ ni? \ Én eddig is megvoltam j hegyvendéglő nélkül, s ez- • után is megteszek. De ha I megkérdezik tőlem, mégis [ azt mondom; csinálják meg, 1 de vigyázzanak rá, le ne ízüli jön. önöknek, mint lé- ívelükből kitűnik, más a vé- í leményük. Hát akkor pole- í mizálgassunk, vonjunk be, : kérdezzünk meg másokat is, í okos megfontolások után \ döntsük el végül is: legyen, : ne legyen. De azt a felparázslást, mely- í nek heve levelükből árad, I bocsássanak meg, túlzottnak tartom. Ne lőjünk ágyúval egy verébre ... Radványi Barna — IPAROSBÁL lesz Mo- noron szombaton, 13-án este 8 órakor a Vigadó éttermé­ben. Meghívó a KIOSZ-ban igényelhető. A strand ügye a gyömrői tanácsülés előtt A járási tanács nagytermé­ben szombaton délelőtt terme­lési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói. — A párt VII. kongresszusa célul tűzte ki, hogy a legköze­lebbi években be kell fejezni a szocialista társadalom felépí­tését. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban uralkodóvá kell tenni a szocialista terme­lési viszonyokat. Ennek érde­kében kettős feladatot kell végrehajtani: a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezéséi, a nagy­üzemi. belterjes gazdálko­dás kialakítását a termelő- szövetkezetekben és ezzel egy időben a termelés nö­velését. A nagyüzemi gazdálkodás egyik feltétele a szükség sze­rinti gépesítés. A termelőszö­vetkezetek ma még nem ren­delkeznek elegendő géppel, így a gépállomások hivatottak ar­ra, hogy a termelőszövetkeze­tekben a gépi munkát a szük­ségletnek megfelelően elvé­gezzék. A Monori Gépállomás nagy és fontos szerepet kapott a munkában. A járásunkban le­vő termelőszövetkezetek nem rendelkeznek elegendő géppel, hogy területükön nagyüzemi módon gazdálkodjanak. Ezért gépállomásunknak és traktoro- • sainknak messzemenően segí- I teni kellett a termelőszövetke­zeteket. Traktorosaink jó mun­kát végeztek, mert 8,7 száza­lékkal értek el jobb eredményt 1959-ben, mint 1958-ban. Ele­get tettünk a kongresszusi ver­senyben vállalt kötelezettsé­günknek. Az éves tervet 108.9 százalékra teljesítettük. A szántási munkánkat 167,2 százalékra, a kom­bájnaratást 103,9 száza­lékra, a vetést 184 száza­lékra teljesítettük. Nem teljesítettük a szállítási tervünket azért, hogy az új termelőszövetkezetekben több szántás-vetési munkát végez­hessünk — mondotta Száva György, a gépállomás igazgató­ja, majd rátért a gazdálkodás egyéb kérdéseire. — Amíg traktorosaink jó munkáját dicsérik a termelő- szövetkezetek az előbb elmon­dott számok, addig kevés jót lehet el­mondani a karbantartás, anyag- és üzemanyagtaka­rékosság terén. Ha csak 10 forintot takarítot­tunk volna meg, több, mint fél­millió lett volna a nyereség- részesedésünk, így csak néhány nap lesz. Ehhez pedig nem kel­lett volna sok, csak rendszere­sen időben elvégezni a gépek karbantartását, jobban megbe­csülni az üzemanyagot és nem az árokba önteni, mint tette azt az egyik traktoros Gombán. Cséplés idején sokszor kellett a műhelynek fölöslegesen dol­gozni. A cséplőgép még ki se ért a megadott helyre, már te­lefonáltak a szerelő-kocsiért, mert a traktoros neki húzatta a sürgönyoszlopnak. Hogy mégis jó munkát végezhettünk, azt a műhelydolgozók lelkes gárdájának köszönhetjük. — Megnagyobbodtak a fel­adataink ebben az évben, de gépparkunk is nő. Munkánk során meg kell erősíteni a ter­melőszövetkezeteket. Ki kell építenünk a versenymozgal­mat. Ne csak mi versenyez­zünk, versenyezzenek a terme­lőszövetkezetek is. Vállaljanak részt a trakto­rosok hozzátartozói annak a kukoricának kézi mun­kájából, amit a traktoros vetett és kapált géppel. A termelőszövetkezetek tagjai elvárják a mi segítségünket ma fokozottabban, mint eddig. Ne csalatkozzanak bennünk — fejezte be referátumát Száva elvtárs. A hozzászólók különböző fel­adatokat vállaltak és kihívták versenyre a szomszédos Ceglé­di Gépállomás traktorosait. UGYE ELJÖN ( szombaton este a gyömrői kul- ; túrotthonba, a KISZ nagy ál- ; arcos farsangi báljára? — kér- / di a kedves olvasótól ez a bá- \ jós karneváli díszbe öltözött I\• leányka. ^ Ilyen hívásnak ugyan ki í tudna ellenállni? 2 (Kalotai Gábor felvétele) POLÉMIA ' A HEGYVENDÉGLŐRŐL „Tikakozunk!“ Gyermek-szépségverseny Kérjük a szülőket, hogy le­hetőleg 6X9-es méretű, egy évnél nem régibb fényképet küldjenek be. A fényképek megőrzésére cs visszaküldésé­re nem vállalkozunk. A szavazás módja a követ­kező: Akinek valamelyik fény­kép megtetszik, kivágja a lap­ból és elküldi borítékban a kö­vetkező címre: Monor és Vidé­ke szerkesztősége, Monor, Kossuth Lajos u. 103. Egy gyermek lapból kivágott fény­képét több példányban is be lehet küldeni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents