Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
"%#lrlap 1060. FEBRUAR 7. VASÄRNAP VALAKI MINDIG KERESNI AKAR A téli olimpia és aa olttjvesoték Mattéi is, az ENI nevű olasz olajtársaság főnöke és ugyancsak a földön él Hjalmar Schacht is, Hitler egykori bankvezére, aki ma már újra A kereszttel .jelölt útvonal a Marseille—Frankfurt olajvezeték terve, a pontozott vonalak a Genua—München és a Velence—München útirányt jelzik bankot igazgat Adenauer birodalmában. ÉS e földnek lakosa egy bizonyos Salvador Amon nevű spanyol eredetű pénzember, aki meg az Olasz—Svájci Részvénytársaság genfi központjából irányítja a gazdasági élet nem éppen jelentéktelen szektorát. Nos, ezek az urak is fejükbe vették, hogy az „európai gondolatot” képviselik. Csak egy kicsit mádképp, mint a trubadúrok naiv utódai. Megállapodtak egymással egy Genuától Münchenig tartó olajvezeték építésében. Ezen keresztül jutna el az egyre éhe- sebb nyugatnémet ioar számára a tengerentúl olaja, ha ... ... ha nem lenne egy másik társaság, amely ellenzi ezt a megoldást és helyette Marseil- letől Frankfurtig húzódó vezetéket akar építeni Strasbour- gon keresztül. Ez a társaság ugyanis a szaharai francia olajban érdekelt. És hogy a játék szebb legyen, jelentkezett egy harmadik csoport is, amelynek egyik tagja görög és Szaud-Arábia külügyminiszterének fiával áll kapcsolatban. Nos, ez a társaság Velencéből vezetné az olajat Münchenbe. A három csoport harca még tart és a harcolók előtt ott a nagy spanyolfalt az „európai gondolat”. Ennek jegyében igyekeznek megvalósítani elgondolásaikat. Ám. ha alaposabban megnézzük. akkor kiderül, hogy mindhárom terv végső fokon a nyugatnémet boar megsegítését célozza. A nyugatnémet ipar mögött pedig azok az amerikai tőkéskörök állnak, amelyek hazájában Cushing úr eladja az államnak azt a birtokát, amelynek felhasználását maori javasolta előzőleg. Mert valaki mindig keresni akar.. Máté Iván — Lehet, találkozhat? NAßcT. hogy két párhuzamos egyenes mégis Szívjuk el a békepipát Hogyan letl a varázspálcából pipa — A dohány mint varázsszer — Barangolás az indián békeszertartások biroda Imában A régebben közkedvelt indián ' történetek elmaradhatatlan kelléke volt, hogy a nagy csaták után a törzsfők elszívták a békepipát, s az európai ember szemében a békepipa egyben a béke szimbóluma lett, ha indiánokról esett szó. Tudományos kutatók végére jártak a dolognak, s megállapították, hogy e tárgy tisztelete alig kétszáz esztendős, az indiánok mai formájában csak háromszáz esztendővel azután kezdték használni, hogy Kolumbus felfedezte Amerikát. A varázsszer A „szent” füst — a dohány füstjének — használata viszont annál régebbi keletű. A legóvatosabb becslések szerint is a dohány füstjét áldozati szertartásokon, nagy ünnepeken mintegy háromezer esztendeje alkalmazzák az indiánok, de a szent füst alkalmazása még ennél is régibb, mintegy tízezer esztendős, csak akkor még nem dohányból állították elő a törzsi papok. A dohány füstjében rejlő kábítóéról megismerve, a papok azonnal varázsszert készítettek belőle, s csak nagy ünnepekkor, vagy gyászok alkalmával használták fel, kialakítva körülötte a titokzatosság, s ezzel a szentség kultuszát. A kábító hatás megmagyarázhatatlan volt a primitív emberek előtt, s ezért érthető, ha a füstöt olyan dolognak tartották, amelyben a szellem van jelen, amelyen keresztül az egyszerű halandó érintkezhet az istenekkel. így kialakult az a rend, hogy vallásos szertartást füstölés nélkül tartani lehetetlen. Titokzatos csövek Az indián múlt régészeti emlékeit kutatva, , a tudótok igen sok titokzatos csövet találtak, amelj*fek gyakorlati használatára nem volt semmiféle magyarázat. Hosszas kutatások oldották csak meg a rejtélyt, s kiderült, hogy ezek a csövek — a pipák elődei! A régi sámánok varázspálcájából a füstölés rituális szertartássá válásakor csövek lettek, amelyekbe különböző füveket, leveleket, majd később dohányt tömtek, s azokat meggyujtva áldoztak az isteneknek. Ilyen csöveket használnak még ma is az omaha és a dakota indiánoknál. De nemcsak az isteneknek bemutatott áldozatok alkalmával van jelentősége ezeknek a csöveknek, hanem — akár az európai népeknél a királyi jogar — nagy gyűléseken, szerződések megkötésekor, a háborúnak békével való befejezésekor is. Ilyenkor földbeszúrt villákra helyezik a szent kalu- metet, mert annak földet érnie nem szabad. Használat után azonnal díszes bőrtokba helyezik, mert annak — ha nem száll belőle a . szent füst — a levegővel sem szabad érintkeznie. A vörös szikla titka A kalumeteket nem készítheti akárki, csak a törzs legügyesebb faragója, s a tudósak által megvizsgált példányok kivétel nélkül jelentős művészi készségről . tanúskodtak. Toliakkal díszítik a pipákat is----az indián vallá sban a toll igen nagy szerepet játszik — s legtöbbször a pipafejnek is különleges formát adnak. A vizsgálatok megállapították, hogy a pi- pafejek ugyanabból az anyagból készülnek,., s amikor ennek az okát kutatták, az indián élet egyik legrégibb legendájára derült fény. A legenda szerint a víz- özönkor a halálfélelemtől mind szorosabbra húzódtak össze az indiánok, s végül már oly szorosan voltak, hogy vörös sziklává változtak. Egyetlen szűz maradt életben, s ez lett minden indián ősanyja. Neki parancsolták meg az istenek, hogy aa ősök kővé vált vörös húsából készítsenek kicsi edényeket, s ezekben füstöt fejlesztve áldozzanak az isteneknek. így lett a Béke Helye ez a szikla, a törzsek itt kötik meg egymással a békét, s nem egy, a fehérekkel folyó tárgyalásukat is itt bonyolították ie. A szikla Dél-Minnesotában, az indiánok által legrégebben és legsűrűbben lakott területen van. Az elrejtett bánya A vörös sziklát, ahonnét a pipafejek -anyagát bányászszák, az indiánok a legnagyobb titokban tartják. Az indiánok legtöbbje nem ismeri a lelőhelyet, csak a legelőkelőbbek, áz erre kiválasztottak, akik nemzedékről nemzedékre adják e titkot tovább. A bánya hatalmas, elmozdítható sziklalapok alatt fekszik, s ott egyszerre csak egy indián tartózkodhat, senki nem zavarhatja, míg „az ősök húsából hasít”. Csakis szent célokra szabad a vörös követ felhasználni, . a legszigorúbban büntetik azt, aki netán másra használná fel á szent követ. A pipázással — ahol egyetlen pipa jár körbe — együtt jár a tánc . is. A legtöbb indián törzsnél külön kalumet tánc van, amelyek közül a leghíresebb és legrégibb a pawnee indiánoké. Liliéit^/ c' ._ Az angliai Yorfcshire-ban egy Kutya beszél, énekel és válaszol a telefonba. (Újsághír). TELI VILÁG j Igen szeszélyes az időjárás mostanában, a hőmérő ugrál 'f/ a zérus fok felett és alatt. Hó, eső, jég, latvak, dér, köd, f zúzmara, napsütés és felhőtakaró váltogatják egymást. Petőfi ^ Sándor az ilyen idővel kapcsolatban egyik szép versében í tette fel a kérdést és rögtön a megfelelő válasszal is szolgált. Petőfit az alábbi rejtvény vízsz. 2. és függ. 17. sorában í idézzük. í ________________________________________________ — Biztos úr, ne bántson, ő mondta. nya. 36. Attila másik ne\^e. 36. ^ ömleng. 39. Locsolnak vele. 40. í Egy másik szarvasfajta. 41. Jár- X mű pesti zsargonban. 43. M. E. 46. p A beszéd főgondolata. 4,7. Angol í tolvajnyelv. 48. Cseng — .... 49. x Ragadozó hal, írása Ízletes. 51. X Ig3^ekezz! 52. Mária külföldön. 53. ^ Belül bűnös? 54. Lócsemege. 55. 4 Shaw egyik keresztneve. FÜGGŐLEGES: l. Ennek elvesz-^ tése erkölcsi süllyedés, a. Hideg. 4 S. Plomba. 4. Kémlel. 5. A.. T. 6. 4 Hosszú időre. 7. Ócskaság. 8. D. f N. A. 9. Angol uralkodócsalád g volt. 10. Csillagkép. 12. pokolbeli x alak (ékezetek nélkül). 14. össze- J kevert karó. 16. Ellentétes kötő- 6 szó. 18. Kötözőspárga. 21. Arra- V fele tekint. 22. Vonatkozó név- ^ más. 25. Nevetségesen, tréfásan. ^ 28. Romániai város magyar neve. 4 29. Fortély. 30. A falba verik. 31. X Pest megyei iparcikk, külföldön X is nagy keletje van. 34. Isolda ^ partnere. 35. Gát. 37. Útjára b-o- ^ csát. 39. Szaktanács. 40. Oltás X fajta. 42. Nagyképű alak angol 4 jelzője. 43. Modor __ franciául, * 44. Egyetemi Munkás Club. 45. x Adria partjain uralkodó hideg, $ száraz szél. 49. Ragaszkodó. 50. í Névelők. 52. Angol úri rövidítés. X X Beküldendő Petőfi Sándor, ide- x zett verssorainak megfejtése i960. j február 15-ig. A megfejtők között ^ értékes könyveket sorsolunk ki. í y Az 1960. január S4-I számunkban 4 közölt keresztrejtvény helyes 4 megfejtése: „A bizonytalanság-^ ban Ismerjük meg legjobban az 4 Igazi barátot.” 4, y Könyvet nyertek: Szekeres 4 László, Ceglédbercel-Cserő. — 4/ Kund.1 Ilona, Leányfalu, Móricz j Zs. út 263. — Dr. Hörömoöly An- 4 dómé. Budapest, VT., Rudas L. u. 4 11. II. 12. — Petőfalvi Jánosné, £ Pilis, Vásár u. — Németh Lajos. 4 Vác, Kert u. 12. — Szigeti Kál- 4/ ménné. Cegléd, Teleki u. 11. —4 Hencsei Pál, Alsógöd 171. órház. ^ — Molmos Károly, Váeszentlászló. j Tavasz u. 4. _ Seregélyes János. ^ Aszód, Falujárók útja 5. A könyveket postán küldjük el- ** — Azonnal feleljetek: ki mondta ezt* okitól . Kaliforniában van a Sierra Nevada, Nyugat-Európábam van München, Marseille, Frankfurt, Velence és Genua. Valamennyi ott van, ahol a bankbetét fontosabb, mint az emberélet és a magánhaszon fontosabb, mint a közérdek. Téli olimpia kezdődik rövidesen a Sierra Nevada Squaw Valley nevű völgyében, mert egy bizonyos Alexander Cushing nevű ügyvéd javaslatára ezt a vidéket választotta az olimpiai bizottság, Olajvezetéket akarnak építeni Genua, illetve Velence és München, vagy Marseille és Frankfurt között, mart több nagyiparos és bankár ezt javasolja. Úgy látszik, mintha a kettőnek semmi köze sem lenne egymáshoz. Pedig van. Mert valaki mindig keresni akar. Ami az indiánoknak nem sikerült... Több évszázaddal ezelőtt, amikor az USA földjét még csak indiánok' lakták, a kaliforniai Sierra Nevada sziklás vidékén tomahavkkal és kötelekkel felszerelt férfiak indultak neki vad szélben, hóban, fagyban, hogy felkutassák és elejtsék a drága vadat, hogy élelmet és ruhát szerezzenek maguknak. És a széltől védett völgyben ezalatt ott várakoztak rájuk asszonyaik, a squaw-ok, róhik kapta a völgy azután a Squaw Valley nevet (indián nők völgye). Az indiánok nem tudtak meggazdagodni Squaw Valley- ből kiinduló vadászkom íjukon, nem találtak sem aranyat, sem más komolyabb földi javakat. Meg is haltak tisztes szegénységben. ... az Cushing úrnak igen Nem így tétt azonban néhány évszázad múlva az a bizonyos Cushing nevű New York-i ügyvéd, aki tíz évvel ezelőtt elvonult a nagyvilág zajától és Squaw Valley-ben egy.. kis , sgoytszállót épített t a j.jíelók kényelmére.' 'V fez eidig rendben is volna. Ami nincs teljesen rendben, az az, hogy amikor 1954-ben felmerült a téli olimpiai játékok Amerikában való megtartásának gondolata, Cushing úr, mint Kalifornia állam megbízottja, kitűnő ügyvédi képes- ,f ségei segítségével negyvenöt j perc alatt meggyőzte az olim-g piai bizottságot, hogy Squaw f. Valley a legalkalmasabb hely ^ a játékok megrendezésére. j A bizottság el is fogadta a j tervet és ekkor jött a megle- j pfetés. Kiderült, hogy a játékok 4, színhelyét képező terület bol-4 dog tulajdonosa nem más, mint f ■ egy bizonyos Cushing nevű úr. A derék ügyvéd ugyanis, mi- j előtt tervét elfogadtatta, potom j pénzért megvásárolta az egész j területet, aztán drága áron el-j adta a bizottságnak. ' „Mese nincs'’ a bizottság í most már, a nagy sajtóreklám; ' után, nem léphetett vissza,; kénytelen kelletlen fizetett. ( Mert valaki mindig keresni', akar. ; Egy „tetszetős gondolat" j Valamikor a trubadoroík éne-; kétől volt hangos a „provánszj daltejt mezője”. Dél-Francia-j ország, Észak-Olaszország és aj Rajna vidék német lovagvárai! Nagy Károly, a „virágos sza-j kállú császár” egykori földjén; szívesen látták a dalosokat, a; várurak maguk is verseket ír-; tak és megszületett a nyugat-! európai költészet, a dal, az \ európai költészet közös kincse, j az „európai gondolat” őse. , Nos, az „európai gondolat” eszménye, ennek a területnek . közös érdekeire való hivatkozás ma sem halt meg. Amikor beszélnek róla, mindig erre a közös kultúremlékre hivatkoznak a Rajnán innen és a Rajnán túl is. Van azonban olyasmi is, amiről kevesebbet beszélnek. Pedig ez sem érdektelen. ... és akiknek használ A föld alatt rejtőzik a folyékony arany: az olaj. A földön élnek a trubadúrok utódai: a költők és általában a szellem emberei. Ök emlegetik a Rajna völgyében az „európai gondolatot”. De a földön él Enricc { VÍZSZINTES: 1. F.etv vásárlási 4 aktust tovább folytat. 9. Saját- 4 kezűleg. 13. Altató _ gyógyszer 4 nélkül. 15. Tejtermékkel, telített, f 1«. Szíria! város. mai neve: 4 DIMISK. n. Dugaszol. 18. össze- 4 vissza szel. 19. Ellenértéke. 20. 4 Reng...................vállán (Toldi). 21/a. / Zeneszerszám. 23. Szarvasfajta. 24. Adám agyonbecézve. 2$. Tompa Mihály. 27. Hamiskás. 28. Mitológiai alak a régi görögöknél. 29. A végén morcos. 31. Négyzeideka- méter. 32. Jól _ Így is mondhatjuk. 33. A Droletariátus forradalmi harca irányításának tudomáKUTYÁD O LÖG
