Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-06 / 31. szám
^jCirlup I960. FEBRUÄR 6. SZOMBAT Újítási számvetés a Budakalászi Textilmüvekben 4170 javaslat, 20 millió forint megtakarítás — Gyorsítani kell az ügyvitelt és a kivitelezést Négyezeregyszázhetven újítási javaslat — ennyit adtak be elbírálásra az újítási mozgalom megindulása óta a Budakalászi Textiknűvek dolgozói. Hányat fogadtak el? Nem tudni pontosan, annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt 3— 10 esztendő újításai legalább 20 millió forint megtakarítást eredményeztek ennek a gyárnak. Vajon újítási szempontból hogyan zárult az 1959-es év, születtek-e újabb kiemelkedő újítások, mennyire segítette a szakszervezet a műszaki fejlesztésnek ezt az egyik igen fontos területét? Erről kérdezem Vörös Károlyt, a Budakalászi Textilművek újítási megbízottját. Válasz helyett az újítási naplót keresi elő, rövid számolást végez, aztán máris sorolja: — Az év első felében 65 újítási javaslat került a bizottság elé. Ebből tizennyolcat elfogadtunk és már be is vezettünk. Az előkalkulált megtakarítás 154 ezer forint, az utókal- kulált megtakarítás 589 ezer forint. Az újítók összesen 49 ezer forintot kaptak. Az év végi statisztika még nem készült el s erről így Vörös Károly keveset tud mondani. Az újítások tavalyi „sztárját” augusztus elején fogadta el a bizottság, a most már találmánynak számító tomlőgumirozást. Igaz. ezt a javaslatot még 1958-ban beadták, de a kísérletek elhúzódása miatt nem tudták előbb bevezetni. Erről az újításról annak idején lapunk is hírt adott. Most már üzemszerűen gumírozzák Budakalászon a tűzoltótömlőket. Minthogy a gumírozott tömlő élettartama nyolcszorosa a hagyományos tömlőének, kiszámították, hogy évenként körülbelül 10 millió forintot lehet vele megtakarítani. Az újítók: Karvaly Nándor igazgató, Horányi József szövöde- vezető, Tőkés Frigyes előadó, Bedő Lajos főtechnológus eddig 13 ezer forint újítási előleget kaptak. Az elmúlt ősszel iparági újítókiállítást rendeztek, s ezen a budakalásziak is részt vettek. Bemutatták a tömlőgu- mirozást és megismerkedhetett a nagyközönség , a gyár lenirező berendezésével (ez is egy nagy jelentőségű újítás). Kiállították az ütéstehermentesítőt, amely több milliós önköltségcsökkentést eredményezhet a textiliparban. Nagy sikert és elismerést aratott a gyár egy régebbi újítása (talán már találmány is azóta), a név- beszövő Jacquard szövőgép. Ezek után azt gondolhatná az olvasó, hogy a Budakalászi Textilművek újítási munkája kifogástalan. Ha azonban tovább lapozzuk a naplót, hamar kiderül, hogy korántsincs így, mert itt is előfordul, hogy egy egy javaslat elfekszik, s csak többszöri reklamálás után vezetik be. Itt van például a 4121-es javaslat. Tavaly augusztus 26- án adták be „A görgős nyomás alkalmazása a filmnyomóban” megjelöléssel. Először a bizottság elutasította, miután azonban az újítók ezt megfellebbezték, október végén mégis bevezették. Kiderült, hogy az elmés megoldás „csak” 52 ezer forinttal csökkenti a termelési költségeket. A 4091-es újítási javaslatot Rekettye Nándor küldte be április 29-én. A kivitelezők itt se nagyon siettek, mert csak szeptember közepe táján került elfogadásra az „utógörgők és hüvelyek edzésére” javasolt módszer. Évenként ez az újítás is hoz vagy 12 ezer forint megtakarítást. Vörös Károly szerint „a helyi erők jobb megszervezésével, gyorsabb ügyintézéssel, frissebb kivitelezéssel sokkal jobb eredményeket mutathatna fel a gyár újítási mozgalma”. Bizony, az ügyvitel sokszor nehézkes, s ez okozza, hogy a dolgozók nagy része idegenkedik még az újítástól. Nem elég a beadott javaslatokat iktatni, hanem tovább is figyelemmel kell kísérnie az újítási felelősnek, egészen addig, amíg be nem vezetik. Több gondot kell fordítania az újítási bizottságnak az újítási mozgalom „demokratizálására” is, hogy az állandó újítók mellett azok is kapcsolódjanak be az ésszerűsítési munkákba, akik most még nemigen érdeklődnek a mozgalom iránt. Erre persze a szakszervezetnek kell mozgósítania a dolgozókat, gyors ügyintézéssel, jó újítási propagandával. Tavaly is kidolgozták az újítási feladatok tervét, az idén se várnak kisebb feladatok az üzem újítóira. Segítse még jobban a vállalatvezetőség és a szakszervezet a jó ötletek kivitelezését, hogy minél többen bekapcsolódjanak az újítómozgalomba. A községi tanácsok fordítsanak nagyobb figyelmet az adófizetésre Beszélgetés a megyei tanács adóügyi csoportjának vezetőjével Február 15 — ez a nap a határideje az első évnegyedre esedékessé vált adók kamatmentes befizetésének. Aki később fizeti be adóját, azt havonta három százalékos késedelmi kamattal bírságolják meg és a hátralék tíz százalékát kell kezelési költség címén megfizetnie. De február 15 a határideje a mezőgazda- sági lakosság számára az adóvallomások beadásának is. A kényelmeskedők ráfizetnek a halogatásra, mert aki nem adja be időre adóvallomását, annak felemelik adóját és meg is bírságolják. KACSATOLL, LIBATOLL Jövedelmet, valutát jelent a víziszárnyasok tolla Magyarországon hagyománya van a tolltépésnek. A külföld ma is szívesen átveszi tőlünk a kiváló minőségű magyar tollat. Éppen ezért meg kell találni a lehetőséget, hogy a jövőben ne csak a hagyományos alföldi „tolikörzetekben” foglalkozzanak, a liba és kacsa tépésével, hanem mindenütt, ahol víziszárnyast tenyésztenek. A toll értékét különféle minőségű tényezők határozzák mag. A víziszárnyasok tollai közül legértékesebb a libáé, majd utána következik a kacsa. Az első tépés mindig gyengébb minőséget ad, mint a Fővárosi tolvajok- Pest megyei orgazdák Hatvankét embernek gyűlt meg a bája a rendőrséggel és e pillanatban már az ügyészséggel is a sör miatt. Nem amit megittak, hanem amit révükön mások ittak meg. Sok hordós és kilencvenezer üveg sörről van szó és ezt a tengernyi italt bűnös úton hozták forgalomba. Három hosszú éven át folytatták jövedelmező „mesterségüket”, amelynek most a rendőrség véget vetett. A sör természetesen a sörgyárból került ki éspedig a Kőbányai Sör- és Malátagyárból:' tehát a minőségén senki nem vehette észre, hogy nem rendes sör. Az ellenforradalom utáni zűrzavarban a gyár néhány alkalmazottja összebeszélt, elhatározta, hogy egy-egy szállítmányban a jegyzékben szereplő meny- nyiségnél többet küldenek ki a gyárból, a többletet A második; ötéves terv nagy építési feladatainak megoldásához több mint 30 000 új épíFarsangi lelkiismeret — Juj! De csúnya vagy! tőipari szakmunkásra lesz szükség. Ezért már az idén jelentősen bővítik a szakmunkásképzést. Megkezdik 24 új tanterem és kilenc tanulóotthon építését. Budapesten például kettő, Miskolcon és Pécsett egy-egy 400 személyes tanu'lóotthont létesítenek. Ezenkívül megalakítják az első önálló építőgépész-ipari tanulóintézetet is. Javítják a szakosítás és a továbbképzés színvonalát is. E feladat megvalósítására az Építésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium szakértői bizottságokat alakítottak. Javaslatokat készítenek például, hogy a fontosabb szakmákban növeljék az ipari- tánuló-oktatás tanulmányi idejét és egy-egy munkást több szaikmára képezzenek ki. Tervezik, hogy újabb munkaköröket is szakmunkává nyilv.ání tanak. A javaslatok részletes kidolgozása rövidesen befejeződik, s még az idén megkezdik ezek végrehajtását. pedig saját számlájukra értékesítik. Eleinte csak öt-tíz hektoliter sört csempésztek ki egy-egy alka’.ommal a gyárból. Megelégedtek egy ideig ilyen „kis” haszonnal is. De amikor látták, simán megy a dolog, vérszemet kaptak, nagyban folytatták a sörlopást. Már íkocsi- rakományszámra vitték ki a sört. ilyenkor a kapunál nem adták le a kísérőjegyzéket. Ezt pedig könnyen megtehették, ha a bűnszövetkezethez tartozó két portás teljesített éppen szolgálatot. A raktárból a banda két expeditor tagja adta ki a sört annak a két szállítómunkásnak, akik a gyárkapun kocsival kivitték. Az áru értékesítésével két sörügynök foglalkozott és kínálta olcsóbb áron a lopott sört. Az első időben csak kőbányai vendégiótóipari üzemekben, boltokban helyezték el, aztán bevonták a szövetkezetbe Kon- dász Bélát, a gyár szentendrei lerakatának vezetőjét, aki a szabályosan kiszállított rakományokkal együtt a lopottat is továbbadta, amivel nagyon szép mellékkeresetre tett szert. Értékesítették még a sört közvetlenül boltvezetőknek átadva, Pest megyében például Dányon, Isaszegen, Kerepesen. Nagyobb mennyiséget tudtak rendszeresen elhelyezni Dunaharasztin, ahol Kirshner György a 71., Fajta János a 72., Balogh Fe- rencné a 73. számú italbolt vezetői állandóan vettek az „olcsó” sörből. Tökölön viszont Pálházi Imre. a 85-ös italbolt vezetője vásárolt. Valamennyien a Buda környéki Vendéglátóipart Válla1 at ..ge- bines” alkamazottai — voltak. Mert. amikor kiderült a nagyszabású lopás, azonnali hatállyal elbocsátották őket. Most bíróság elé kerülnek a többi orgazdával és tolvajjal együtt. A bűnszövetkezet tagjainak „hasznát” a nyomozásnak 1 420 000 forintban sikerült meg.á’lapítania. A bűnbanda taajai . ennyivel károsították meg a társadalmi tulajdont. második, illetve libánál a harmadik. Helyesen kell tehát megválasztani a tépés idejét és tépés közben vigyázni kell arra, hogy a különféle tollat ne keverjük össze. lényegesen csökkenti az értéket, ha nem választjuk külön a liba- és a ka- csatollat, vagy ha fehér tollba tarkát is teszünk. Ugyancsak helytelen a test-toll közé kemény szárny- és farok- tollat keverni. Tépés után négy-öt napig szárítsuk a tollat, hogy a természetes nedvességet elveszítse. A toll tépésének elterjedését gyakran téves nézetek gátolják. Sokan azt tartják, ha tépik az állatok tollát, ez befolyásolja a tojástermelést. Kétségtelen, hogy a toll új- raképzése igénybe veszi az áliat szervezetét, befolyásolja tojáshozamát, de csak abban az esetben káros, ha .nem készülünk fel rá és nem nyújtunk , az állatnak, megfelelő takarmányozással, elhelyezéssel és gondozással lehetőséget ennek ellensúlyozására. A víziszárnyasokat te- nyészéretté válásukig feltétlenül téphetjük és ez lényegesen kedvezőbbé teheti a törzstenyészetek erősen vitatott gazdaságosságát. Mezőgazdasáigunk szocialista átalakulásával — mindamellett, hogy továbbra is jelentős háztáji állománnyal számolhatunk — a víziszárnyas-tenyésztés súlypontja is áttevődik a termelőszövetkezetekre és á'lami gazdaságokra. Éppen ezért nem lehet közömbös a termelőszövetkezetek számára, hogy viszonylag kevés költségtöbblettel — ami a tépés és a csomagolás többletmunkájából adódik — libánként 30—40, kacsánként 10—12 forint többletjövedelem érhető el a húsértéken felül. Ez az összeg szerződéssel még növelhető is. Pest megyében 1959- ben 15 termelőszövetkezet rendelkezett kisebb- nagyobb víziszárnyas-á'.lo- mánnyal. Ebben a gazdasági évben tovább növekszik a víziszárnyas-tenyésztés. Találják meg a termelő- szövetkezetek a módját annak, hogy az értékes toll se vesszen el. Gerhardt Antal mezőgazdasági mérnök Fentiek miatt kerestük fel hivatalában Pálosi Miklóst, a megyei tanács pénzügyi osztálya adóügyi csoportjának vezetőjét és az után érdeklődtünk: hogyan alakult a megye területén az adóügyi helyzet, történt-e változás a múlt év eredményeihez viszonyítva? — Az év első negyede általában mindig kedvezőtlenebb képet mutat, mint a többi negyed. Ennek az az oka, hogy ilyenkor az adó befizetésének szorgalmazása kissé háttérbe szorul a községeknél, mert az év első heteiben megszaporodik az adminisztrációs munka. Az idén azonban feltűnően nagyobb a lemaradás, mint volt más esztendőkben. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági lakosság körében egészen téves fölfogás alakult, ki. Olyan hírek terjedtek el, hogy aki belép a termelő- szövetkezetbe, annak elengedik adótartozását. Ez teljesen alaptalan felfogás. Az állam nem mondhat le adójövedelméről, de nem mondhat le róla a megye sem, hiszen költségvetésének ez az alapja, ez biztosítja a fedezetet a megoldásra váró problémákhoz. A termelőszövetkezetek tagjai a szövetkezetbe beadott földjük után nem fizetnek adót a szövetkezet megalakulásától kezdve, mert ezt az adójukat már a tsz fizeti, de hátralékukat feltétlenül meg kell fizetniük és háztáji gazdaságuk, házbirtokuk után továbbra is adózniuk kell. .Elmondotta Pálosi Miklós, hogy az idei adók kivetése még nem történt meg, az érvényben levő rendelkezések szerint, így az adózóknak február 15-ig a múlt évből fennmaradt hátralékukon kívül, a múlt; ;évre megállapított im ádójuk húsz százalékát kell befizetni, mint az év első negyedére esedékes adót. Az adóügyi csoport napról napra megkapja az egyes járásokból a jelentéseket, amelyek azt mutatják, hogy több járásban nagyarányú az elmaradás. A legnagyobb a dabasi járásban, ahol a hátralék meghaladja a húsz százalékot. Január 31-ig az első negyedévi adó 33 százalékát kellett volna befizetni, s a ráckevei járásban csak 19,7, a nagykátai járásban 15 és a monori járásban 13.6 százalék folyt be. — Vannak községeink — közölte Pálosi Miklós —, amelyekben kifogástalan az adómorál most is. így például Ikladon az évnegyedre eső adó 76,3, Galgagyörkön 72,8, Vácegresen 69,8 százalékát fizették be január végéig. Ezek a községek még a múlt évben alakultak át termelőszövetkezeti községekké. Ezzel szemben Mogyoródon az első negyedre esedékes adónak csupán 1.8, Ujhartyánban 4,2, Ecseren 6,6, Vasadon 10,3, Csévharaszton 11, Vámosmi- kolán 11.1 százaléka folyt be. Pedig ezek nem szövetkezeti községek. — Hangsúlyozni kívánom — fejezte be Pálosi Miklós a tájékoztatót —, a helyzet elég komoly ahhoz, hogy behatóan foglalkozzunk vele. Ezt nemcsak az államigazgatás érdeke követeli meg, hanem a mezőgazdasági lakosság érdeke is, mert bármilyen félreértés okozza a késedelmeskedést, az esedékessé vált adóösszegek idejekorán való befizetését, az adózókra is igen köpnyen elkerülhető anyagi terheket hárít, késedelmi kamat, bírság, adóemelés formájában. A községi tanácsokra hárul mindenképpen az a felelősségteljes feladat. hogy megfelelően tájékoztassák a lakosságot és gondoskodjanak a lemaradás mielőbbi megszüntetéséről. Negyvenöt féle kötet, több mint 500 ezer példányban Emelkedett az ifjúsági előadások látogatóinak száma Napról napra növekszik hazánkban azoknak az iskoláknak a száma, ahol az oktatónevelő munkát részben az iskolán belül, részben annak falain kívül élénk kulturális élet egészíti ki. A középiskolások legfontosabb kötelező és ajánlott olvasmányait magába foglaló iskolai könyvtár sorozatban például eddig negyven- ötféle mű jelent meg, több mint ötszázezer példányban. A Diákkönyvtár című sorozatban kiadott tizenötféle kötet példányszáma már meghaladja a kétszázezret. Az Iskolai könyvtárak mellett a diákok nagy számban keresik fel a kerületi, városi, járási könyvtárakat. A tanulóifjúság opera- és színházlátogatásának eme.kedését mutatja, hogy amíg az 1957—58-as tanévben 209 ifjúsági előadást 100 000-nél több tanuló nézett meg, az 1958— 59-es iskolaévben színházaink már csaknem 350 ifjúsági előadást rendeztek, s a látogatók száma mintegy 170 000 volt. Kiszélesítik az üzemi ismeretterjesztést A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — a SZOT-ta. együttműködve — az idén színvonalasabb ismeretterjesztéssel segíti a munkások művelődését. Vidéken is szélesíti & munkásakadémiák hálózatát. A tanfolyamok műszaki jellegűek lesznek, s főképpen az illető gyár termelésével összefüggő műszaki ismereteket nyújtanak, ezenkívül általános gazdaságpolitikai kérdésekről — például, a. második ötéves tervről, a Szovjetunió hétéves gazdasági programjáról — szóló tájékoztatók is szerepelnek a témák között. A dolgozók általános műveltségét elősegítő természettudományos, irodalmi és történelmi előadásokat is tartanak. ' Szervezettebbé teszik , az ismeretterjesztést a munkásszá- 'ásokon is. A társulat megvizsgálja továbbá, hogyan teremtsék meg az ismeretterjesztés ehetőségét a vidékről bejáró munkások számára. Az elmúlt tanévben a Zene- akadémián rendezett koncerteket meg kellett ismételni. Az idei oktatási évben az ifjúsági hangverseny sorozatok kereteit lényegesen kibővítették: a főváros tíz kerületében — elsősorban a peremkeru e- tekbqn — rendeznek ifjúsági hangversenyeket, amelyekre négy előadásra szóló bérletet bocsátottak ki. A peremkerületek tanulói 3500 bérletet vásároltak. Az ifjúsági hangversenyek iránt nemcsak a fővárosban. hanem Budapest környékén is nagy az érdeklődés. A színházak idei ifjúsági e’őadásai is népszerűek: a Nemzeti Színház kedvezményes ifjúsági előadásait.háromezer, a Néphadsereg Színházéit pedig több. mint kétezer tanúló látogatja. A középiskolai froda’mi szakköröknél is fejlődés mutatknzik. számuk meghaladja a háromszázat, s ezeknek nyolc és fél ezernél több diák a tagja. A naevobb általános iskolák felsőtagozatú osztásénak tanulói közöl mintegy 25 000-r'* kacsolódtak be a művészeti körök munkájába. Mill íós/orosan najj» íió rlektrttiiikus mikroszkóp A Csehszlovák Tudományos Akadémia egvik laboratóriumában olyan űi eV’.:t- ronikus mikroszkópot szerkesztettek. - amely 200 000— 1 000 000 szoros nagyítást tesz lehetővé. Bővítik az építőipari szakmunkásképzést Huszonnégy iparitanuló-iskolai tanterem és kilenc tanulóotthon építését kezdik meg
