Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Adrian A lottósorsolás nyereményjegyzéke (2. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA IY. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM mámmá ARA 50 FILLER 1960. FEBRUAR 6. SZOMBAT Elutaztak Moszkvából a magyar küldöttségek Pénteken délután elutaz­tak Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttségei, ame­lyek részt vettek az európai szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak mezőgazdaságfejlesztési ta­pasztalatcsere-értekezletén, il­letve a varsói szerződés szer­vezete politikai tanácskozó bizottságának ülésén. A küldöttségek tagjai vol­tak: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc miniszterelnök és Fehér La- jOo, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, to­vábbá dr. Sik Endre külügy­miniszter és Révész Géza honvédelmi miniszter. A kül­döttségekkel együtt utazott állomáshelyére T. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ' A magyar kül­döttek búcsúztatására a szov­jet főváros Kijev-pályaudva- rán megjelent L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, N. P. Firjubin, a Szovjet­unió külügyminiszterhelyet­tese, továbbá a központi bi­zottság, a külügyminiszté­rium és a honvédelmi mi­nisztérium több felelős mun­katársa. Jelen volt Boldoczki János, a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövete és a nagykövetség több vezető munkatársa. Országos mezőgazdasági konferencia Szolnokon Szolnokon a magyar—szov­jet mezőgazdasági napok alkal­mával rendezett országos me­zőgazdasági konferencia máso­dik napján elsőnek Steinczin- ger László, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia mezőgazdasági üzemtani intézetének osztály­vezetője fejtette ki véleményét a termelőszövetkezetekben be­vezetett rendszeres előlegezés tapasztalatairól. Markó József, a mezőgazda­sági szervezési intézet osztály- vezetője a munka szerinti és az eredményességi jövedelemel­osztásról beszélt, majd Kulim Sándor főiskolai tanár a ház­táji és a közös gazdálkodás vi­szonyát taglalta a jövedelem- elosztás szempontjából. A jö­vedelemelosztás új módszeré­nek gyakorlati tapasztalatait Dögéi István, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet brigádvezetője ismertette. El­mondotta többek között, hogy a termelőszövetkezetekben a gazdaság adottságait fi­gyelembe véve most a szö­vetkezeti gazdálkodásban előforduló valamennyi munkának megállapították a normáját s a teljesítmé­nyekért előre meghatáro­zott pénzösszeget írnak jó­vá. A teljesített normákért Járó összeget minden hónapban megkapják a tagok s év végén részesedéskiegészítést kapnak. A jövedelemelosztás új rend­szerével a szövetkezet dolgozói havonta 1500—2200 forintot vittek haza. A rendszer ser­kentőleg hatott a tagakra és a vezetőkre egyaránt, elősegítet­te a gazdaságosabb termelést. A konferencián felszólalt V. F. Iszajev, a Moszkva terü­leti Gorkij kolhoz elnöke. Be­szédében vázolta a kolhoz gaz­dag eredményeit és azokat az eszközöket, módszereket, ame­lyekkel sikereiket elérték. Az előadások témájához szólt hoz­zá K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Földművelésügyi Miniszté­rium szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetője, valamint számos termelőszövetkezeti el­nök. A kétnapos országos mező- gazdasági konferencia tanulsá­gait Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára foglalta össze. Járási munkásőr-ünnepély Szentendrén Emlékezetes, szép ünnepély zajlott le tegnap délután a Szentendrei Városi Tanács dísztermében. A szentendrei járási munkásőrség önálló százada emlékezett meg ala­kulásának hároméves évfor­dulójáról. Vendégül ló.ttak névadójuk, az ellenforrada­lomban hősi halált halt Bik- sza Miklós édesapját. Kubanek Sándor parancs­nokhelyettes rövid ünnepi beszédet mondott, majd Bik- sza Miklós elvtárs emlékezett meg fia életéről. Elmondta, hogy családjuk minden tagja a munkásosztály szolgálatá­ban állt. Már atyja és ő is fegyveresen védték 1919-ben a néphatalmat. Fiát nyolc testvérével együtt nagy sze­génységben nevelte. Biksza Miklós rövid élete során hű­séges harcosa volt annak az osztálynak, amely nevelte. Az ünnepi századülés rész­vevői egymás után szólaltak fel és mondták el, mit jelent számukra munkásőrnek lenni. Papp József elvtárs arról beszélt, ha nehézségeik van­nak, súlyos a feladat, egy percre gondoljanak névadó­jukra, aki a legtöbbet, életét adta őértük is. Az évforduló tiszteletére a század kiváló tagjai közül számos munkásőrt oklevéllel tüntettek ki, illetve disztárgy- gyal ajándékoztak meg. Magyarországon is készül már Sabin-csepp, a gyermekbénulás elleni oltóanyag Február 23-27 között adják Pest megyében a Sabin-olfás harmadik részletét A januári Sabin-oltásokról, az oltási hadjárat második nagy ütközetéről most érkez­nek be a jelentések a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáshoz. A jelentésekből kiderül, hogy ez alkalommal is majdnem valamennyi megyebeli gyer­mek részesült oltásban. Ezzel kapcsolatban dr. Félix László, a Pest megyei KÖJÁL Igazgatófőorvosa lapunk mun­katársának a következőket mondotta el: — Még nem jutott el min­denünnen hozzánk a januári oltásokról szóló jelentés, de a néhány még hiányzó adatai nélkül is megállapíthatjuk, hogy a Sabin-oltóanvag máso­dik részletének kiosztása éppoly eredményes volt, mint az elsőé. Akkor mintegy 180 ezer gyermekből 174 ezer, vagyis a beoltandók közel kilencven­hat százaléka jelentkezett és kapott Sabin-cseppeket. A számarány ezúttal is körülbe­lül ugyanaz. Decemberben heveny lázas megbetegedések miatt maradtak el viszonylag sokan, az időjárás viszontag­ságai miatt szintén többen. Januárban hasonló volt a helyzet, de az erős hófúvás Éjszakai műszak a trineci vasgyárban (Csehszlovákia) A hidegháború sok éve után először történik, hogy az egy­mással szemben álló csoporto­sulások államai között béke­időben normális viszonyok kezdenek megteremtődni, ész­revehetően enyhült a feszült­ség, utak nyílnak a kölcsönös bizalom megszilárdulására — állapítja meg a varsói szer­ződésben részvevő államok Moszkvában február 4-én alá­írt nyilatkozata. A világméretű békeharc első vonalában haladó országok vezetőinek mostani tanácsko­zása nemcsak és nem elsősor­ban az erők felmérését szol­gálta. Igaz, a béke erőinek gyarapodása, a hidegháborús körök szaporodó kudarcai szo­ros összefüggésben vannak egymással. A béke megőrzé­séért érzett gond és felelősség ma már nemcsak tiszteletre­méltó óhajtásra és szándékra támaszkodik. Nem. A béke védelmét magabiztos erő tá­mogatja, elszántság, amely gondolkozóba ejti a kardcsör­tető kalandorokat. A békét fe­nyegető hidegháborús körök e nyilatkozat józanul értékelő, higgadt és magabiztos hangjá­ból kiolvashatják, hogy eről­ködéseikre, miként a közel­múltban is, a jövőben is vere­ség vár. A nagy jelentőségű deklará­ció első helyén a leszerelés problémája szerepel. Ennek megoldásától függ, vajon sike­rül-e teljes mértékben kizárni az új háború lehetőségét, amely a technika mai fokán az emberiség tekintélyes ré­szének pusztulásához, a civili­záció és a kultúra napjainkig felhalmozódott értékeinek meg­semmisítéséhez vezetne. A varsói szerződés állama! ha­tározottan vallják, hogy a le­szerelésre soha nem volt ked­vezőbb alkalom, jobb előfelté­tel, mint éppen napjainkban. A mai nemzedéknek ezt dia­dalra vinni legfontosabb tör­ténelmi feladata. Az elv és a gyakorlat, a szó és a tett, a szocializmus országaiban széíbonthatatlan egységet jelent. A háború, a pusztulás apokaliptikus szeke­rének megfékezése, az embe­riség legjobbjainak évezredes vágya, törekvése. Amíg azon­ban ez a vágy és törekvés eddig csak az utópiák biro­dalmába tartozhatott, ma már reális valósággá vált. A Szovjetunió a múlt év őszén az ENSZ közgyűlésén hir­dette meg az általános és tel­jes leszerelés nagyszerű prog­ramját. Szavai hitelét azóta újabb tettekkel bizonyította. A szovjet fegyveres erők lét­számának 1 millió kétszázezer fővel történő egyoldalú csök­kentése fényes bizonyítéka a békehare vezető államának őszinte szándékairól. A Né­met Demokratikus Köztár­saság önként 90 ezer főre csökkentette fegyveres erői­nek állományát és lemondott a hadkötelezettség bevezeté­séről. A béke ügye és Né­metország nemzeti jövője szempontjából nagy jelentő­ségű az a tény, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság politikájával bebizonyítja: Németország ha lemond az atomfegyverkezésről, revans- politikájáról, a határok felül- v izsgálásáról és a m'litariz- musról — békében és jólét­ben élhet, s méltó helyet fog­lalhat el a népek családjá­ban. Az értekezleten képviselt államok felhívást intéznek az észak-atlanti szerződés tagál­lamaihoz és közülük különö­sen azokhoz, amelyek a leg­nagyobb katonai erővel ren­delkeznek: fegyveres erőik csökkentésével válaszoljanak a szovjet fegyveres erők egy­oldalú csökkentésére, köves­sék a Szovjetunió példáját. A tapasztalatok szerint saj­nos, nem igy gondolkoznak és nem így cselekednek a NATO-államok kormányai, mindenekelőtt a Német Szö­vetségi Köztársaságé, amely napjainkban is tovább növeli agresszív szándékú fegyveres erejét, s terveiben a nukleá­ris fegyverkezés fő helyet foglal el. A nyilatkozat megállapít­ja: az általános és teljes lesze­relés sikeres megvalósítása ha­tékony nemzetközi ellenőrzési rendszer vezetését teszi szüksé­gessé. A nyilatkozatban fontos­ságának megfelelő hangsúlyt kapott az ellenőrzés kérdése. Kagyon világos az az érvelés, hogy ha a leszerelés általános és teljes lesz, akkor az ellen­őrzés is mindent felölelő és teljes lesz. A nyilatkozat pozi­tív tényként értékeli, hogy már huzamos idő óta egyetlen atom- és hidrogénbombát sem robbantottak a földgolyó egyik részén sem. De ha nukleáris robbantásokat egyelőre nem is végeznek, nincs még nemzetkö­zi egyezmény a robbantások betiltásáról, A népek nem csu­pán fegyverszünetet akarnak a nukleáris kísérletek front­ján, hanem azt várják, hogy az ilyen kísérleteket egyszer s mindenkorra megszüntessék. Az értekezlet részvevői ala­pos véleménycserét folytattak a német kérdésről. Rendellenes és példátlan helyzetnek minő­síti a nyilatkozat azt, hogy a Németorsággal kötendő béke- szerződést az az állam utasítja vissza, amely egyik jogutóda a 15 évvel ezelőtt feltétel nélkül kapitulált, legyőzött, háborút kirobbantó félnek. A nyilatkozat rávilágít a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának revanspolitiká- jára is. Cáfolhatatlan tény, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság arra számít; bekö- szöntbet a kedvező időpont, amikor megváltozhatnak a fa­siszta Németország szétzúzá­sának eredményeként Európá­ban megvont határok. A Né­met Szövetségi Köztársaságnak tudomásul kell vennie, hogy a jelenlegi határok sérthetetle­nek, s azokról egyetlen állam sem hajlandó lemondani. A nemzetközi helyzet megja­vításában jelentős szerepet v játszhat a kétoldalú megnem- 'f támadási szerződések megkötő- $ se is, a különböző katonai cső- ^ portosulásokhoz tartozó álla- ^ mok között, valamint az atom- ^ és a rakétafegyverektől mentes ^ európai övezetek megteremte-^ se. Az értekezlet behatóan fog- í lalkozott a közelgő csűcstalál- í kozóval. Megállapította, hogy a v kormányfői értekezleten olyan í nagy fontosságú és időszerű J kérdéseket kell megvizsgálni, ^ mint az általános és teljes le- ^ szerelés, a német békeszerző- ^ dés, beleértve Nyugat-Berlin ^ szabadvárossá nyilvánítását, az ^ atom- és hidrogénfegyver- í kísérletek betiltását, valamint j a kelet—nyugati kapcsolatok í kérdését. A béke megszilárdításáért ^ vívott harc e nagyszerű dekré- ^ túrna joggal állapítja meg, ^ hogy a hidegháború ellen tett ^ lankadatlan erőfeszítések szé- ^ leskörű támogatásra lelnek a ^ világ népeinél és meghozzák £ gyümölcsöző eredményeiket, A í varsói szerződés államai, kor-; mányai egyöntetűen vallják, ^ hogy korunkban az államok- ^ nak nincs és nem is lehet ma- ^ gasztosabb és nemesebb fel- ^ adatuk, mint hozzájárulni a ^ tartós világbéke biztosításához. í A mai nemzedék legfontosabb történelmi feladata még több szülőt akadályozott meg abban, hogy kicsinyét az oltóhelyre vihesse. Egyes he­lyeken ezért előfordult, hogy ezúttal kevesebb gyermek je­lentkezett, mint előző alka­lommal. Másutt viszont töb­ben jelentkeztek, mint ja­nuárban, eljöttek ugyanis so­kan az akkor elmaradottak közül. így a két végeredmény nagyjából azonos. — Februárban kerül sor a harmadik részlet beadására. 22-én, hétfőn adjuk át az oltóanyagot a járásoknak, városoknak, 23—2*-e kö­zött pedig az egész me­gye területén lefolytatjuk az oltást. jEz alkalommal természetesen | nemcsak azok kaphatják meg ja védőanyagot, akik az első j két oltásnál részesültek be- ; Wie, hanem azok is, akik az í előző két alkalommal akár- j milyen okból nem jelentkez- jtek. Az ilyenek az első, il­letve a második részletet ké­rőbb kapják. Egyelőre azon­ban erre még nem történt in- ! tézkedés, sem arra nézve (hogy az első oltás ideje ó: ! a háromhónapos kort elé, í csecsemők mikor részesülne; \ Sabin-oltásban. ; Ezeknek a gyerekeknek a i szülei nyugodtak lehet­nek, kicsinyeik kellő idő­ben megkapják az oltást. Egyébként közölhetjük azt is, hogy az Országos Köz­egészségügyi Intézetben már megkezdték a Sabin-védő- anyag készítését. Minden való­színűség szerint még ez év folyamán kellő mennyiséget állítanak elő belőle, úgyhogy a jövőben a veszedelmes be­tegséget már magyar gyárt­mányú oltóanyaggal előzhet­jük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents