Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-05 / 30. szám
U L O N X I IV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1960. FEBRUÁR 5. PÉNTEK í A jó terv segítség a nagy hozamok elérésében várják az új tagok is, akik bíznak a nagyüzemeink termelési fölényében, s ennek tudatában vitték földjüket közös használatba, s vállaltak kötelezettséget azok megművelésére. A tsz-ek vezetőinek kötelességük az alapszabály ismertetése és annak betartatása, Él VAN A D1ÁKHÍRADÓBAN? SZEMLE Több mint egy év óta jelenik már meg a gimnáziumban a diákok újsága, a „Diákhíradó’* 1. Ötletes, szellemes összeállítású kis újság, mely különösen azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a tanulók maguk készítik. Különösen kiemelkedik a lapból a „Mi történt iskolánkban í959-ben?’1 című cikk. Szerzője végigfut az év fontosabb eseményéin és kiemeli azokat, amelyek lényegesen befolyásolták az iskola életét. így említi meg a diák- egyenruha, a matrózruha bevezetését, a politechnikai oktatás megszervezését. Kiemeli a nyári munkatáborokat, melyek a közösségi élet szempontjából fontosak voltak és ír a diáktanács megalakulásáról. Egy másik cikk a diákok takarékossági mozgalmának jelentőségét méltatja, s rámutat arra, milyen szívesen vesznek részt ebben a diákok. A „Fullánk" rovat a szakköri újságokat veszi célba és lerántja róluk a több hónapos port. Igen érdekes a Diákhíradó versenyrovata is, amelynek neve „Szellemi olimpia". Széles témakörét csak két kiemelt kérdéssel illusztráljuk: Ki volt Frederico Garda Lorca? Mit tudsz a nép- számlálásról? Az önképzőköri Híradóban arról értesülhetünk, hogy szavalóversenyt rendeznek a gimnáziumban február folyamán. íme, csak néhány kiragadott példa. A cikkek azt bizonyítják, hogy a szerkesztők jól dolgoznak. Igazgatósági ülés a földművesszövetkezetben Ha most azt mondom, van abban valami nagyszerű, hogy az ember elmegy egy igazgatósági ülésre és ott csizmás parasztembereket, fejkendős asszonyokat talál, közhelynek hangzik. Gyorsan hozzászoktunk, hogy egyszerű emberek nagy dolgokban okosan határozzanak. A földművesszövetkezet igazgatósági ülésén vagyunk. Mérlegen az igazgatóság és a felügyelő bizottság elmúlt évi munkája van. Ezek az emberek ültek itt egy évvel ezelőtt és arról beszéltek, mit és hogyan kell megvalósítani 1959-ben. Az eredményekről valamennyien meggyőződhetünk, ha betérünk a Kecskeméti úton a szövetkezet maradékboltjába és a csinos, új üzletben olcsó, leértékelt árú anyagok között válogathatunk. Esti sétánk közben megállapítjuk, hogy szépek a neonfeliratok, örülünk annak, hogy folyik az építkezés és 1961-ben megnyílik a nagy áruház és korszerűnek találjuk a mozi melletti élelmiszerboltot. Persze, sok mindent észre sem veszünk. Például, hogy jégszekrényből vette elő az eladó nyáron a fölvágottat, amiből tíz dekát vásároltunk vacsorára. Hogy itt az új pénztárgép, ott az új polc, frissen van festve a fal. Egymillió forintot kellett okosan beosztani, felhasználni, hogy mindez megvalósuljon. Amivel elégedettek vagyunk, ami tetszik, az az ő munkájukat is dicséri. 1210 ellenőrzést tartott a felügyelő bizottság és a panaszkönyvben egyre kevesebb az elmarasztaló bejegyzés. Az évvégi leltározás eredménye kielégítő, sehol nem fordult elő nagyobb visszaélés. Szövetkezeti város vagyunk, ezt mindenki tudja. De azt nem, hogy pár hónappal ezelőtt tíz egyéni gazdálkodó volt a bizottságban, ma kettő kivételével termelőszövetkezeti tagok. Van közöttük brigádvezető, főkönyvelő és van. aki egyszerű dolgozó. Valamennyien jól dolgoznak és amikor munkájukról beszélnek, öröm hallgatni. Egyikük ezt mondta: (leírom, mert nekem nagyon tetszett) „Ott nálunk minden változik, napról napra nő, forrong, olyan ez, mint ahogy a világ születését elképzeli az ember.” A két egyéni hallgatott. Velük szemben a bizottság véleménye egyöntetű volt: nem lehet szövetkezeti vezető az, aki kerékkötője a munkánknak. Minden évben nőnek a feladatok, nőni kell a tudásnak is. Tanulnunk kell — mondták és megbeszélték, hogy politikai és szakmai tanfolyamokon vesznek részt. B. D. A magasabb hozamok elérésében nagy segítség a jó terv, lebontva brigádokra, majd egyénekre az eredményességi munkaegység alapján. Igen fontos, hogy a tsz- tagsággal minél gyakrabban tárgyaljunk az éves feladatokról, s magyarázzuk meg, hogy a vállalásokkal a saját munkájukat‘köny- nyítik meg. Tehát nem mindegy, hogy milyen talajerőben, előkészítésben, növénysűrűségben és művelési állapotban tartja a vállaló tag a területét. Az sem közömbös és jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét, hogy mikor végzik a növényápolást, az egye- lést, a ritkítást, kacsozást, permetezést vagy porozást, de még az is befolyásolja a jövedelmet, hogy mikor szedi, ássa vagy töri az elvállalt és értékesítésre érett terményt. Az értékesítési idő megválasztása különösen a kertészeti termékek értékét befolyásolja, mivel a korai zöldségfélék ára sokszorosa a tömeges érésűeknek, s nem közömbös, hogy a területről mennyi az értékesített áru utáni pénzbevétel, ami után a dolgozó tag a részesedést kapja. A földterület hozama növelhető még a köztes termeléssel is. Az Arany János Tsz tagjaival olyan megegyezést köt, hogy a vállalt területre,, a kukorica közé a bab vetőmagját biztosítja. A betakarított termés egyharmad részét a tag- ■ nak adja, s egyben megengedi, hogy a vállaló tököt is vessen saját szükségletére. Az ily módon elvállalt területre is szerződést köt a Terményforgalmi Vállalattal, hogy ezzel is növelje az áruértékesítési szintjét. Adva van tehát a közös gazdaságokban is az egyéni boldogulás lehetősége, de itt is a jól végzett munka hozza meg csak gyümölcsét. Éljen hát minden termelőszövetkezeti tag ezekkel a lehetőségekkel. György Endre Az elmúlt héten üzemi bizottsági ülést tartott a DÁV szakszervezeti bizottsága. Megtárgyalták az elmúlt évi eredményeket és tényként megállapították, hogy a dolgozók jövedelme 1953-hoz viszonyítva 3,1 százalékkal növekedett. A DÁV-nál 16 brigád 136 részvevővel küzd a szocialista Hangácsdülőbeli asszonyok, a Szabadság Termelőszövetkezet új tagjai a múlt héten ismerkedésre, barátkozásra hívták meg a tsz régi asszonyait. Szombaton délután a tsz nőtanácsa részéről fel is kerekedtek az asszonyok, s a szövetkezet elnökével együtt a hangácsi iskolába látogattak. Az ismerkedés első percei kérdés-felelettel teltek. A hangácsi asszonyok kérdeztek, a központbeliek válaszolta!!:. Hogy milyen kérdések hangzottak el? Például: hogyan fogjanak hozzá a munkához, mikortól meddig kell dolgozni, vajon lesz-e annyi jövedelműik, mint idáig, egyéni korukban volt? Az egyik hangácsi idős néni például megkérdezte a vendég Németh nénit, hogy vajon ruházkodásra telik-e ezentúl? A válasz egyszerű volt: Németh néni megfogta rajta levő kardigán csücskét, s ezt mondta: „Négyszázötven forintért vettem. Ezelőtt ilyesmire nekünk nem telt. Valamikor gyermekeimnek az édesanyámtól örökölt rékliből csináltam inget, most pedig, az unokáimra mindig csak új holmi jut’". A. későbbiek során az ismerkedés vidám nótázgatásba csapott át, majd az asszonyok rumos teán látták vendégül a szomszéd teremből kíváncsiskodó férjeket, akiket ezt „csúszós” borral viszonozták. brigád címért, három brigád a felszabadulási verseny keretében tett jelentős felajánlásokat a takarékosság és önköltségcsökkentés terén. Az ülés részvevői a munkatervben fő szempontként jelölték meg az 1960-as évi terv teljesítését (amely lényegesen magasabb a tavalyinál). Az újítások fokozásával, bevezetésével, a szocialista munkaverseny kiszélesítésével, a dolgozók szakmai tudásának növclésévél kívánják azt még túl is teljesíteni. A bizalmiak továbbképzésére fokozottabb gondot kíván fordítani az üzemi bizottság, hogy eredményesebben tudják képviselni a dolgozókat és a Munka Törvénykönyvében biztosította): alapján jól ellássák a szak- szervezetek helyesen felfogott, érdekvédelmi feladatát. Ktmi KI A HIBÁS? Nagy csaták végén az egyik \fél vigad, másik fél sirat. A í mohácsi vész évfordulója a í törököknek örömünnep, ne- i künk viszont nemzeti gyász : napja. A sportban is így van. Egy futballmérkőzés után a győztes csapát örül — a vesztes lógatja az orrát. Ha a munkaverseny során az egyik brigád megszerzi a másiktól a vándorzászlót, az csak nekik büszkeség, míg a másiknak szégyen. Így van ez az iskolában is. Bizonyítványosztáskor az egyik gyerek a kitűnőt nézve édesanyja mosolygós arcát, simogató kezét, a keresztapa által megígért tízest látja, míg a másik az elégtelen mögött a szigorú dorgálásra, anyja könnyes szemére gondol. A kitűnő bizonyítvány nem fér a táskába, kézben kell vinni. Így, ha ismerősökkel táláHtozik az ember, könnyen megmutathatja. Az út is nagyon hosszú, pedig ilyenkor fele idő alatt haza lehet érni. Máskor olyan sok ismerős iön erre, most nagyon kevés. Az elégtelen hamar hazaér. Pedig az óra szerint kétszer ; annyi időbe telt, mint máskor. ■Ami érthető is, hisz kerülővel kell menni, nehogy találkozzunk valakivel. De hiába. Mennyi ismerős van! És valamennyit érdekli a bizonyítvány. Jani a fal mellé húzódva ol- dálog hazafelé. Óvatosan kikerül minden pocsolyát, közben gondolkozik. Hogy is kezdődött? Hogy lett ebből a számtanból egyes? Elsősorban Peti a hibás: neki mondta a tanító néni, hogy foglalkozzon vele. Első két alkalommal pont olyankor jött, mikor esett a hó. Csak természetes, hogy ilyenkor szánkózik az ember? Harmadik alkalommal meg a szomszédban próbálták ki a kis vonatot. Pedig akkor megvárhatta volna, öt órakor már haza is ment. Alig kellett volna két órát várnia. Ráadásul még a füzetét sem adta oda, hogy a házi feladatot lemásolja. Aztán ott van a tanító néni. Megígérte, hogy minden héten egy nap bent marad az iskolában egy órát. hogy segítsen. Mindig délelőtt szólt, nem gondolt arra. hogy neki még egy órát ét kell izgulnia. Persze, az ő feje sem lehet kalendárium. Aztán csodálkozott, hogy mindig elfelejtett ottmaradni. Anyu is csak napi két órát foglalkozott vele. Hát miért vállalt olyan munkát, hogy csak négy órakor jöhet haza? — HÁROM VAGON kelkáposztát szállított Miskolcra tegnap a MÉK helyi ki- rendeltsége, s még e héten Csehszlovákiába is irányít egy vagonnal. Ezenkívül ugyancsak Csehszlovákiába egy vagonnyi petrezselymet is küldenek. — JÖL KEZDTE az evet a ládagyár munkáskollektívája. A január havi termelési tervüket 104,2 százalékra teljesítették. EKKORÁT TÉVEDNI! Nem megnyugtató ugyan, de elég sűrűn előfordul, hogy egy-egy utca nevét nem helyesen írják. Főként az „y”-nál van baj. Sokszor nem oda kerül, ahová való. A Rákóczi utcát láttam már „Rákóczy”- nak, ugyanakkor a Kisfaludy utcát „Kisfaludé’-nak elkeresztelve. Az sem dicsőség, de még érthető, hogy nem mindenki tudja, ki volt Mentovich Ferenc. Népszerűsítésén nem sokat segített a közelmúlt években megjelent pedagógiai témájú könyve sem. Sajnos, még mi körösiek sem tettünk eleget, hogy utcáink névadóinak munkásságát ismertessük. Nemcsak Mentovich Ferencet (akinek Kőröshöz közvetlen kapcsolata veit), hanem még jó néhány nevezetes országos hírű ember emlékét kezdjük felejteni, Vagy úgy gondoljuk, hogy mivel utcái neveztünk el róluk, megtettük, kötelességünket? Termelőszövetkezeteink vezetői napról napra jobban megbirkóznak a megnövekedett feladatokkal. A területi megnövekedés az üzemi szervezésen felül még arra kötelezi az új és régi tagokat, hogy kitavaszodáskor a termelési munkákat olyan módon készítsék elő, %mi lehetőséget nyújt a magasabb hozamok elérésére. Ezt feltétlenül elHol lehet házhelyet vásárolni ? A házhelyek vásárlása iránt élénk az érdeklődés az OTP helyi kirendeltségénél. S a kínálat? Nem mondható megfelelőnek. Jelenleg a gépállomás mellett a Salamon Ferenc ulcában vár gazdára mintegy 15 darab 200 négy- j szögölcs telek és Bokroson a Szultán, illetve Keglevich utcában 3—4 házhely. Bizonyára a távolság miatt ezek-; tői idegenkednek az érdeklő-; dók. Sokan a konzervgyár kiize-i lében keresnek eladó leiket,: az Örkényi út környékén sze-i retnének megtelepedni. Ezen-: kívül igen nagy az érdeklő-; dés az Alpári út környéke iránt. Itt azonban már nincsen eladó házhely. Okos dolog lenne, ha a városi tanács felmérné az igényeket és a konzervgyár .környékén kijelölne területet házhelyek céljára. S talán nem lenne haszontalan felülvizsgálni azokat a juttatott házhelyeket sem, amelyekre idáig nem építkeztek, s azokat építeni szándékozóknak juttatni. (Erre tavaly a városi tanács egyik ülésén határozatot is hozott.) A bő keresetet Bársony Antal új tsz-tag szállítja haza a régi tagoknak. Bényeiné megelégedetten, a jól végzett munka örömével és eredményével indul haza \\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\^^ 16 szocialista brigád a DÁV-nál Vidám ismerkedés — PÄRTNAPOT tartanak ma délután 5 órakor az állami gazdaság dolgozói számára. A pártnap tárgya a VII. pártkongresszus határozatainak ismertetése. Előadó R ívó István, a gépállomás igazgatója, — 21 000 FORINTOS többletnyereséget ért el tavaly a Községgazdálkodási Vállalat. Ebből az összegből még e héten prémiumot osztanak ki a vállalat legjobb dolgozói között. •/ — A GIMNÁZIUM polif technikai oktatásával kap- t csolatos műhely felszerelésé- re ez évben 10 ezer forin- tot irányoz elő a községfej- lesztési alap költségvetése. \ — MOST FOLYIK az új, ^ a megnövekedett termelőszö- ^ vetkezetek és a konzervgyár £ között a termeltetési szer- ^ ződések megkötése. Eddig ^ minden szövetkezet a terve- £ zett mértékben kötött zöld- í ségtermesztési szerződést. A i legnagyobb területre a Sza- badság Tsz szerződött. A p Rákóczi Tsz előreláthatóan \ 100 holddal növeli szerzödé- ses területét. Csütörtökön a J Dózsa és a Petőfi szövetkezetekben fo'ytak tárgyalások. S A Petőfi Tsz _ hozzávetőleg í 400 holdon termel zöldséget. \ A szövetkezetek főként para- \ dicsőm és uborka termelésé- \ re szerződtek. A Szabadság \ és a Dózsa tsz 150—150 hol- j dón borsó termelését is ter- ! vezi. i í t —--------------------- ■ » I köszönetnyilvánítás : Köszönetét mondunk mind- ; azoknak, akik felejthetetlen ; kislányom, testvérünk. Kovács Rőzsika temetésén megjelentek és részvételükkel fájdalmunkon egyiiíteni igyekeztek. A gyászoló család Még a füzeteit is vele akarta becsomagoltatni! Hát csoda, hogy megbukott, mikor ennyien összeesküdtek ellene?! — Szolga — Akad ezeknél azonban sú- j lyosabb hiba is. A napok- ^ ban a 920. számú Hunyadi János úttörőcsapat címére le- ; vél érkezett az egyik buda-; pesti szövetkezettől. A cím-; zés: „Nagykőrös, IV., Metter- ; nich u. 2.”. Azt, hogy Men- ; tovich Ferencet a levélíró; nem ismeri, elnézzük, de már p azt, hogy Metternichről nem p tud, az nagy hiba! Azt elkép- \ zelni, hogy ennek az ország- p nak akadna egy olyan rá- í rosa, ahol a magyar nép el- $ lenségéről, hírhedt osztrák !> elnyomójáról utcát nevezné- f nek el — óriási tévedés. % Több: tudatlanság! Metter- J nichet még saját népe sem % szerette, hazájában is csúfo- f san megbukott. Gyáván, asz- í szonyruliában, szökve mene- í killt, a népharag elől. Ezt ? minden iskolában, mindig így % tanították. És most akad í egy ember, aki a mi nya- $ kunkba akarja varrni! Méghogy Metternich! Ezt $ visszautasítjuk! % (Ko-bor) i | BÉNYEINÉ ÜZENI í. j özvegy Bényei I.ászlőné, VII., Mintakert utca 14/a. szóm alatti lakos már négy éve tagja a Szabadság Tsz-nek. Az ^ elmúlt évben mint baromfigondozó dolgozott. Szorgalmas ^ volt és jól keresett. Ezt a mostani zárószámadás utáni mé- | rés is bizonyítja. 854 munkaegységet szerzett és erre 25,56 J mázsa búzát, 6,80 mázsa árpát, 1,71 mázsa zabot. 17 mázsa ^ kukoricát, 83 kilogramm cukrot és 8000 forint készpénzt ^ kapott. Ezenkívül a háztáji földön 30 mázsa kukoricája és ^ 3,70 mázsa burgonyája termett. Az elmúlt évek keresetéből már egy házat is vett. | Üzeni az új tagoknak, hogy bátran vágjanak neki az új 4 életnek. £
