Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

í&ttláiU Tfir CEGLÉD, ALBERT IRS A. CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSÉM<5 RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1960. FEBRUAR 4. CSÜTÖRTÖK A Dózsa Népe Tsz megtartotta zárszámadási közgyűlését Radosza Miklós elnök min­denekelőtt a szövetkezet va­gyoni helyzetét ismertette. Megtudtuk, hogy az állóesz­közök értéke a múlt évben kilencmillió 582 ezer forint volt, ez évben már 10 millió 707 ezer forint, így az emel­kedés egymillió 124 ezer fo­rint. A szövetkezeti alap a múlt évben hatmillió 983 ezer — jelenleg nyolcmillió 299 ezer forint, a növekedés tehát egymillió 315 ezer forint. Jellemző szám az is, hogy amíg tavaly a tagoknak elő­legként kifizettek egymillió 240 ezer forintot, ebben az évben egymillió 717 ezer fo­rintot. összes termelési értékük 10 millió 656 ezer forint volt. A jövedelemnél, ha a háztáji 4—6 ezer forintos jövedelem középarányo­sát, 5000 forintot hozzá­adjuk a munka után jutó jövedelemhez, a rendesen dolgozó tagok átlagos havi jövedelme eléri az 1850 forintot, amennyit csak a szakképzett ipari munká­sok keresnek. A nyolcoldalas beszámoló tele van számokkal, amelyek nagy része csak a tagokat érdekli. Kiemeljük közülük a munkaegységet, amelyre a szövetkezet összesen 37,67 forint értéket ad, készpénz­ben 18,02 forintot, természet­ben 19,65 forint értékű ter­ményt. i Itt meg kell jegyeznünk, hogy a munkaegységclszámolás tizennégy hónapra tör­tént, ha a szokásos októ­beri időre számítják, leg­alább 50 forint jutott volna munkegys igenként. Ami nem jelenti a tagság megrövidítését, inkább csak számtani művelet. Megragadja figyelmünket a beszámolónak az a ré­sze, hogy a Dózsa Népe Tsz milyen jelentős áldo­zatot hozott a tagság mű­velődésére és szórakozá­sára. 90 fő vett részt az IBUSZ által rendezett lillafüredi ki­ránduláson. Az őszi mező- gazdasági kiállítást 150-en te­kintették meg, amikorra tsz által bérelt hajón Vácra és Visegrádra is kirándultak. Radosza elvtárs elmondotta még, hogy két tagot elvittek Tótkomlósra és hármat Vil­lányba, tapasztalatcserére, hogy az ott tanultakat itthon hasznosítsák. A fiatalságnak megvan a sportolási lehetősége, amit egyelőre csak részben hasz­nálnak ki. A hiányosságok el­lenére a Pest megyei Terme­lőszövetkezete spartakiádján a Dózsa Népe Tsz az első helyre került. Majdnem min­den egyéni számot megnyert Női és férfi röplabdában is első helyre kerültek a tsz csapatai. Kiemelkedő ered­ményt ért el ifj. Kelemen Sándor és Szalisznyó Katalin. Gábor Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke rámutatott, hogy a munkaegységbeírásoknál elég súlyos hibák történ­tek. A csapatvezetők könnyen „kerekítettek” fölfelé, abban a tudat­ban, hogy nekik is több lesz a munkaegységük. Ezzel a tagságot károsí­tották meg. Ezt a hibát utólag ki kell ja­vítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy elnöknek, vezetőségi tagnak, egyszerű tagnak — egyforrfiá jogaik és kötelessé­geik vannak. Bírálatát min­denki bátran mondja el, a közgyűlés erre nagyon jó al­kalom. Ne a közgyűlés után szidjuk a vezetőséget, az el­nököt. Ha vannak hibák, tár­juk fel itt, hogy közös erő­vel kijavítsuk — mondotta Gábor elvtárs. Vezsenyi elvtárs hozzászó­lásában arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy annak idején közgyűlési határozattal ígér­ték meg, hogy a fiataloknak száz munkaegység után bizo­nyos jutalmat adnak, ha jól megállják a helyüket, ami viszont eddig nem történt meg. A halászmester arról pa­naszkodott, . hogy a nádvágás nagyon vontatottan megy, mindössze négyen-öten dol­goznak. Ha megfelelő szám­ban jelentkeznének, két nap alatt le lehetne vágni. Ami fontos volna a halállomány szempontjából is. Különböző kérdésekről élénk vita alakult ki, bizonyságául annak, hogy a tagság él a bírálat jogával. Majd végül elfogadták a zárszámadást és az 1960. évi tervet, azzal a tudattal, hogy szövetkezetük szilárd. — Zs — Nyársapát ? Cegléd? Kecskemét? A bürokrácia elszomorító példá­jára bukkantunk a napokban. Éjjel fél tizenegykor bóbiskoló házaspárra leltünk vasútállomá­sunk egyik várótermében. A férfi néha-néha felnyögött, nyilván­valóan a lábát érte valami, meet alaposan fel volt dagadva. Amint leültünk melléje, rögtön elpana­szolta, mi történt vele. — Mama János nyársapáti MÄV-pályamunkás vagyok — mondta az ember. — Tegnapelőtt a lábamra esett egy vasúti talp­fa. Másnap reggelre nagyon meg­dagadt, elmentem vele a körzeti orvosunkhoz. Az orvos ideküldöít Ceglédre az SZTK-ba. Ott azon­ban nem foglalkoztak a bajom­mal, mert azt mondták a ceglédi vasutas doktorhoz tartozunk. El­vonszoltam magam oda is, gon­dolván, hogy mostmár majdcsak segítenek rajtam. _ Dehogy segítettek! — vág bele h arag >san az ura beszédébe az asszony. _ Azt mondták, men­ü ink el a kecskeméti MÁV-hoz. Odatartozunk. Aztán mire ezt a sok hercc-hurcát elvégeztük, este lett, nincs vonatunk, amivel haza­mehetnénk. Szegény Mama János! Talán még most is a különböző ren­delőintézeteket járja, útbaigazítóit dicsérve. A lába meg zavartalanul dagad tovább és ez a késedelem ki tudja milyen súlyos baj oko­zója lehet! Re Ismeri-e Ceglédet, tudja-e? Kikeltek az első kis csirkék ... hogy a mai Szabadság tér 1930-ig rendezetlen és kö­vezetten terület volt, ... hogy a közkórház mű­ködését 1930-ban kezdte meg jelenlegi helyén, ... hogy az evangélikus templom 1896-ban lett jel­avatva, e templom csiszolt, színes téglából román stílus­ban épült. A torony magassá­ga S3 méter. ... hogy Hosszú- és Szőke* csemöben a. .szőlőtelepítés1904-,' ben kezdődött. ... hogy a város első isko­lája valószínűleg 1350 körül kezdte meg működését. ... hogy a századfordulókor még gróf Károlyi Gyulának 7000 holdas birtoka volt Cegléden, a Söreg pusztán, ... hogy a város körül levő muszájkerteket 1892-ben hoz­ták létre tüzrendészeti szem­pontok miatt, mert az ideig a tűzveszélyes terményeket a parasztság az akiokon tárol­ta, ... hogy a mezőgazdaságban a múlt század végéig Ceglé­den is szórva vetettek, vagyis f 3®$!$ ■tífak elszórták és az­után a talaj szintjét fafogas­sal megkarcolták, majd vesz- szőboronával elhúzatták. — R — Az adófizetésről FÉLÉVI SZÁMADÁS A napokban a szülők közül többen keresték fel az isko­lákat. A nevelők többet vi­tatkoztak egy-egy tanulóról. A gyermekek jobban készül­tek, mint máskor. Miért? Talán a szülők közelebb kerültek az iskolához? Talán a tanulók öntudatra ébred­tek és jobban tanulnak? Nem! Félév van. Minden tanuló jobban igyekszik. Fokozzák a tempót, mert nem akarnak lemaradni. Mégis akad le­maradó. Miért? Sokan a tanulók közül (de a szülők közül is) helytelenül osztják be munkaidejüket s egyáltalán nem veszik komo­lyan az évközi iskolai mun­kát. Lebecsülik a tanulást és hibáztatják, szidják a neve­lőket. Ezek a szülők nem látják az iskola életformáló erejét. A szülők, pedagógusok közt sok szó esik a tananyagról, tanulók túlterheléséről. Mi tudjuk: nem az ismeretek mennyiségét kell növelnünk, hanem a mélységét, a tartós­ságát kell biztosítani, még­pedig állandó gyakorlás ál­tal. Feladatunk úgy oktatni- nevelni a ránk bízott ifjúsá­got, hogy az iskolát elhagyva, hasznos dolgozói és őszinte hívei legyenek szocialista ■rendszerünknek. A szülők se­gítsék gyermekük érdekében a pedagógusok munkáját. Ne csak így, bizonyítvany- osztás idején jusson eszükbe az iskola. Keressék fel min­denkor szabad idejükben a nevelőket és becsüljék meg nehéz munkájukat! A tanuló ifjúság vegye tu­domásul. hogy az ismeretek megszerzését könnyítik peda­gógusaink. A pedagógusok viszont, akik hivatással végzik ember- formáló munkájukat, a si­kertelenségen ne csügged­jenek, mert a fűszálnál sem az látszik, hogy nő, hanem, hogy nőtt. Manapság már tapasztalha­tó, hogy a felnőttek egyre inkább személyes ügyüknek érzik az iskolát és azt az épülő új világ képére akarják formálni. Tekintsünk túl mi, pedagógusok is az iskola fa­lain és minél többször hall­gassuk meg a dolgozó szü­lőket is. — Ka — A mezőgazdasági lakosság az 1960. I. negyedévi adóját, amely 1960. január 1-én már esedékessé vált, február 15-ig adópótlék-mentesen fizetheti ki. Az egyéb foglalkozású adó­zók (csak házingatlannal ren­delkezők, iparosok, kereske­dők, alkalmazottak slb.) to­vábbra is havonta fizetik az esedékes részleteket minden hónap 15-ig. A termelőszövet­kezeti tagok is fizetnek adót, pl. házadót. községfejlesztési hozzájárulást, s ha háztáji ingatlannal rendelkeznek, az ez után járó általános jöve­delemadót is. A termelőszö­vetkezeti tagok adójának ese­dékessége azonos a mezőgaz­dasági lakosság idejével, te­hát az 1960. I. negyedévi adó 1960. január 1-én már esedé­kessé vált és azt termelőszö­vetkezeti tag kamatmentesen I960, február hó 15-ig fizet­heti be. Mi a hátránya késedelmes adófizetés esetén az adózó­nak? Késedelmes adófizetés esetén a már esedékessé vált adóhátralék után, az esedé­kesség napjától napi 1 ezre­lékes (havi 3 százalék) adó­pótlékot (kamatot) kell fi­zetni. Nemfizetés esetén a végrehajtási eljárás még to­vább növeli a költségeket. A zálogolás, fizetésletiltás stb. további 3 százalék, a lefoglalt termények, állatok, ingóságok stb. esetleges beszállítása még további 10 százalék adó- behajtási illeték felszámítását, illetve megfizetését jelenti. Az elmondottak alapján minden adózónak érdeke te­hát, hogy az esedékességet figyelemmel kísérje és az adóját pontosan fizesse. Hiába erőlködik a tél, köze­ledik a tavasz. Ezt még a szélfútta, sáros vagy fagyos utcákon nem lehet tapasztal­ni, annál inkább a Baromfi- keltető Állomás helyiségében. A hatalmas gépekben elhe­lyezett sok ezer tojásban fej­lődő apró életek a napvilágra kívánkoznak, s egymás után hagyják el meszeshéjú börtö­neiket. Horváth István, a te­lep vezetője örömmel tájékoz­tat a keltetésről. — Ezen a héten már 10 000 naposcsibe hagyta el gépein­ket. Hatezret adtunk át a Szolnok megyei termelőszö­vetkezeteknek, ezret a nagy­kőrösi Petőfi Tsz-nek, a töb­bit Törtei. Kocsér községek tsz-einék, 1100 darabot pedig ceglédi magánosok vásároltak meg. Városunk termelőszövet­kezeteit a hónap végén lát­juk el. A Dózsa Népe Tsz hatezret rendelt, amit egy­szerre, a hónap végén vesz­nek át. Örömmel vettük tudo­Ilorváth litvánná szakmunkás osztályozza, fajta, szín szerint, a kiscsirkéket. Orsámyi Jánosné csoportvezető kiszedi a gépből a kiscsirké­ket. Tavalyi jó munkájáért két hétig volt julalomüdülesen — egyben nászú ton — Balaton- lellén. másul, hogy a ceglédi ter­melőszövetkezetek is rájöttek a baromfitenyésztés előnyeire és szükségességére és a tava­lyi háromezerrel szemben 100 000-et rendeltek, de még valószínűleg ez sem lesz elég. — A csirkekeltetés mellett víziszárnyasokat is — "libát, kacsát —, gyöngyöst, pulykát is keltetünk. — Tavalyi keltetést tervünk 400 000 vö t és azt 138.6 száza­lékra teljesítettük. Az idén három héttel előbb kezdtünk a szokásosnál és évi tervünk 500 000 naposcsibe-keltetés, de ezt is szeretnénk legalább 20 százalékkal túlteljesíteni. Eh­hez minden adottságunk meg­van. Gépeink jók. dolgozóink jól végzik munkájukat, a to- iásellátás biztosítva van, az igények egyre nagyobbak. Kívánjuk, hogy tervüket túlteljesítve érjenek el jó ered­ményeket és sok-sok rántani- való csirke kerüljön a piacra. — 14 077 FORINT VOLT a községgazdálkodás kezelésében levő gyógyfürdő január havi bevétele. Naponta száznál többen keresik fel, gyógyulást keresve. — PARADICSOMTERMESZ- TÉSSEL kapcsolatos ankétot tartottak tegnap délelőtt a kísérleti intézetben a ceglédi termelőszövetkezetek vezetői­nek, agronómusainak bevo­násával. — 38 HÍZOTT SERTÉST és 781 malacot hajtottak fel a február 2-án megtartott havi vásárra. — A TERMÉNYFORGAL­MI VÁLLALAT ceglédi te­lepe eddig 140 vagon kenyér- gabonára, 20 vagon sörárpára, 16 vagon napraforgómagra és két vagon babra kötött szer­ződést a ceglédi és környéki termelőszövetkezetekkel. Nem tetszik, ... hogy a Kossuth téri virág­bolt kirakatában nincs feltün­tetve a virágok ára. ... hogy a Magyar Étterem­ben a második fogást késedel­mesen szolgálják fel. — VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁGI ÜLÉS lesz 10-én reggel 9 órai kezdettel Csemöben. Az elnöki beszámolót Dobozi Ferenc vb-elnökhelyettes tart­ja, a tavaszi mezőgazdasági munkák és a növényvédelmi munkák feladatairól Lukácsi Benő mezőgazdasági felügyelő számol be. — KULTURÁLIS SEREG­SZEMLÉRE készülnek a Kos­suth Termelőszövetkezet ki- szistái, Lénárd KISZ-titkár vezetésével. A fiatalok rend­szeresen tartanak kultúrpró- bákat. — CSÜTÖRTÖKÖN dél­előtt 8 órakor a MEDOSZ kul- túrotthonban tartja a zár- számadási és tervismertetési közgyűlését a Hunyadi Ter­melőszövetkezet. — Ili,7 SZÁZAI,ÉKRA teljesítette 1959. évi tervét a Községgazdálkodási Vállalat. — AZ ERDŐGAZDASÁG ceglédi kirendeltsége 250 főt foglalkoztat a téli hónapok­ban fakitermelésben. Mun­kát kapnak azok a termelő­szövetkezeti tagok is, aki­ket a termelőszövetkezet nem tud foglalkoztatni és dolgozni takarnak. í " TŰZ A ZENEISKOLÁBAN i ! ; Február másodikán Bács­ikai József, a zeneiskola igaz- i trafója értesítette a tűzoltósá­got arról, hogy a zenciskolá- : ban mennyezettűz van. A | tűzoltóság percek alatt a í helyszínre érkezett, a tüzet : eloltotta, s megállapította, hogy a kéménybe faszerke­zetet építettek be s az erős tüzeléstől meggyulladt. A tűzoltóság gyors és szak­szerű beavatkozása megmen­tette a zeneiskola épületét, amely könnyen a tűz marta­lékává válhatott volna. A tűzoltóság arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy amennyiben lakásának kémé­nyében faszerkezet (gerenda, szarufa) van, haladéktalanul távolíttassák el, mert an­nak elmulasztása súlyos kö­vetkezményekkel járhat, mint ahogy azt a zeneiskola esete is bizonyítja. A képes levelezőlap története első és második világháború propagandája (vitézkötéses nyúl, tankból karácsonyi aján­dékokat lövöldöző angyal). Ha meggondoljuk nagy példány­számát és elterjedtségét, talán elég arra hivatkozni, hogy a parasztságnál a szentképen kí­vül a fonállal szépen összefű­zött képeslapsor az egyetlen dísz a szobában — akkor meg­értjük —, hogy milyen módon befolyásolták népünk ízlését és gondolkodását a múltban. Az anyagnak egy másik ré­sze bemutatja a harcot az el­nyomó törekvések ellen. (Bíró Mihály háború ellenes lapjai, a fehérterrort leleplező soro­zat, az illegális Vörös Segély képeslapjai). 1919 után azon­ban ismét vigasztalan a kép, mert a képeslapok nemcsak a háborús propagandát, hanem a tömegízlés elsekélyesítését, az alantas ösztönök, durvaság, trágárság „szükségleteit” is ki­elégítették. Erre utalnak az érzelmes, giccses lapok ostoba versikéikkel, a „humoros” ka­tonalapok, anyóslapok. Ezek mind a közízlés fertőzését szolgálták. Ma mások a képeslapkiadás céljai. Általánosságban termé­szetesen megmaradt agitációs jellegük, de tartalmukban ma- gasabbrendű, helyenkint mű­vészi igény is megnyilvánul. Az ötvenmilliós példányszám nagy mozgósító erőt jelent, s az emberek megszerették a nívós lapokat. Persze itt sem voltak mentesek az elmúlt éveket jellemző „kincstári” lelkendező bájolgástól, a pla­kátszerű lapok készítésétől, melynek a sematizmus kirívó példái voltak például „selejt- mentes újesztendöt”, stb. Ki­váló grafikusaink által készí­tett lapok azonban művészi mércével is időtállónak bizo­nyultak: hazai és külföldi ki-} állításokon dijakat is nyertek.J Az elmúlt évek tehát a kí-f, sérletezés korszakát is jelen-£ tették, de a kiadó lassan —£ hozzá kell tenni, hogy számosf éles kritika után — úgy lát-% juk, rátalált a helyes útra. Az£ eszmei és technikai kivitelezés, f színvonal emelkedését az% utóbb készült lapokon már£ megfigyelhetjük. Reméljük, a£ jövőben kibővül a magyar és$ külföldi mesterek képeit ábrá-% zoló reprodukciós sorozat is,$ lehetőleg többszínnyomásban. $ A kiállítás befejező részén aíy látogató elé tárul, hogyan ké-$ szül az egy szín és többszínnyo-$ mású képes levelezőlap. ^ A kiadás további feladató nak gondoljuk, hogy az ország^ bármely helységében lehessen^ kapni az illető hely neve-e-£ tességeit ábrázoló képeslapot, ^ mert ezzel nagymértékben elő-£ segítenék a szülőföld mégis-$ mérését. í (->' -ő) ' .XXXWvXXXXXXXXXXXXXXXX\.XXXXXXXXXX,XXXXXXXXXNXX ? ^ címmel rövidesen kiállítás $ nyílik a Kossuth Múzeumban. $ Miután alkalmunk volt látni ^ az anyagot, beszámolunk róla 4 olvasóinknak. y % Sokan nem is gondolják, % hogy a régebben „anzix”-nak $ nevezett karton milyen lehető- $ séget nyújt népünk művészi $ ízlésének fejlesztéséhez. Éven- % te ugyanis 50 millió példány- % ban ronthatják vagy javíthat- ^ ják a közízlést. A képeslapok- % nak külön fejezete van a mű- $ velődéstörténétben. A kiállítás $ történeti felépítésével jól mu- ^ tatja a különböző korok szép- % ségeszményeit, s ebből jelentős ^ tanulságot vonhatunk le. $ Az anyag első része ismer- ^ teti a képeslap első formáinak $ és térhódításának dokumentu- | mait. De továbbhaladva szem- $ betűnik az első tanulság: az $ Uralkodó osztályok ezt is a ^ maguk szolgálatába állították. $ Bizonyítja ezt a ferenejózsefi ^ idők hamis idillje, a sovinisz- í ta uszítás minden formája, az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents