Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

ff EC V 'zfCirlap I960. FEBRUAR 4. CSÜTÖRTÖK Csökkent a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma, megszűnt az ügyliátralék a bíróságokon A Pest megyei Bíróság elnökének nyilatkozata Az esztendő lezárásakor mindenütt számot vetnek az eredményekkel és a soron kö­vetkező feladatokkal. így tör­ténik ez a bíróságokon is. Ezért lapunk munkatársa felkereste dr. Zalka Károly elvtársat, a megyei bíróság elnökét, hogy kérdéseinkre adott válaszával tájékoztassa olvasóinkat a me­gye bíróságainak elmúlt évi munkájáról. Az alábbiakban közöljük a kérdésekre adott válaszokat. 7 Hogyan alakult az el- ■*-* múlt esztendőben a tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekmények szá­ma, s ha javulás mutatkozik, miben látja ennek okát? — A probléma többoldalú vizsgálatot igényel. Elöljáró­ban elmondhatom, hogy a vizs­gálódás végső eredménye po­zitív. 1959-ben a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselekmények miatt el­ítéltek száma csaknem tíz százalékos csökkenést mu­tat. Ez az egyébként is jelentős csökkenés még nagyobb jelen­tőségre tesz szert, ha figyelem­be vesszük, hogy a megye bí­róságai ügyhátralékukat a múlt év folyamán dolgozták fel, tehát több ember ügyében jártak el, mint normális ügy­menet mellett. Ami az okokat illeti, ezek is többfélék. Először arra kell utalnom, hogy a megyei párt- bizottságnak 1958-ban hozott határozata alapján a társadal­mi szervek, a gazdasági veze­tés, valamint a bűnüldöző szer­vek növekvő figyelmet fordíta­nak nemcsak az általános bű­nözés, hanem a társadalmi tu­lajdont sértő bűnözés megelő­zésére is. Tehát a társadalom nevelőmunkája az. aminek el­sősorban a javulást köszönhet­jük. Nem lekicsinylendő az igazságügyi szervek munkájá­ban az az erős törekvés sem, hogy mindjobban érvényt sze­rezzenek büntető politikájuk irányelveinek és ennek megfe­lelően az egyedi esetekben kü­lönbséget tegyenek megrögzött bűnözők és megtévedt embe­rek között. O Hogyan érvényesül az “• okozott anyagi kár meg- téríttetése a megye bíróságai­nak. ítéleteiben. — E téren is eredményekről adhatunk számot, de ezek az eredmények nem mutatnak egységes képet. Jelentős ered-; ménynek számít, hogy 1959-ben majdnem tíz szá- j zalékkal több elítéltet kő- ] telezett a bíróság a büntető I ítéletben a kár megtérítő- \ sere. í t Visszaesés van azonban ada-j taink szerint azon a téren,! hogy maguk az elítéltek ható-j sági kényszer nélkül tettek! volna eleget kártérítési köte-! lezettségüknek a büntető eljá-i rás megindulása előtt vagy; annak folyamán. A kérdés ; összmérlege azonban pozitív; eredményt mutat. Állításaim« igazolására elmondanék pár j példát. Egyik vállalatunk egy! kölcsönző vállalattól varrógép-! motort vett bérbe. A varrógép-! motor értéke 1790 forint. Aj vádlott a motort eladta és ; ezért bíróság elé került. Nem-; csak megbüntettük, hanem kö-í teleztük az 1790 forint megfi-; zetésére is. Egy másik eset.; Egy kisiparos a Zetor trakto-! rokhoz szükséges fúvókák ké-j szításét vállalta hamis áraján-! lattal. A társadalmi tulajdon-! ban így százezer forintot meg-; haladó kárt okozott. A börtön-j büntetés kiszabása mellett őt ; is köteleztük az okozott kár! megtérítésére. Meg is fizette.! Ez az eset azért is érdekes, mert \ a vádlott a kárt viszonylag! igen rövid időn belül megtéri-; tette, s ebből nemcsak az kö-í vetkezik, hogy a jó bírósági; munka eredményes, hanem az; is, hogy az ilyen emberek ál-; tálában sok pénzzé! rendelkez-i nek, amelyhez illetéktelen úton < jutottak. A teljes őszinteség kedvéért; azt is meg kell mondanom. « hogy a gazdasági szervek részé- ! röl foltozni keli az erőfe­szítéseket nemcsak a bűn- cselekmények megelőzése í érdekében, hanem olyan irányban is, hogy a meg­ítélt kártérítések végre­hajtását szorgalmazzák, illetve külön perre utasítás esetén minden egyes esetben indítsák meg a szükséges pol­gári pert a kár megtérítése érdekében. Q Mi a helyzet az ügyek *elhúzódásánál, sikerült- e, vagy mikorra sikerül a bí­róságoknál levő ügyhátralé­kot megszüntetni? — Örömmel közölhetem, hogy országos viszonylatban is, de a megyei bíróság va­lamennyi bíróságánál az évek óta felgyülem­lett ügyhátralékot az el­múlt év novemberére megszüntettük. Ez a munka rendkívüli erő­feszítéseket igényelt és úgy göndolom, hogy ez elismerést érdemel. Jelenleg az a hely­zet, hogy a megye területén levő bíróságoknál körülbelül ötheti érkezésnek megfelelő ügydarab van. Ez normális. Az ügyhátralék megszünteté­se nemcsak olyan tekintet­ben jelent eredményt, hogy csökkent az elintézetlen ügyek száma, hanem olyan szem­pontból is, hogy jelentősen megcsappant a hat hónapnál régebben folyamatban levő büntetőügyek száma is. Miben látja a bíróságok * legfontosabb feladatát az elkövetkezendő időkben? A minőségi munka fokozá­sa áll jövőbeni feladataink homlokterében. Ezen belül nemcsak határozataink kidol­gozását kell finomítani, kü­lönösen a társadalmi nevelés érdekében, hanem még hatá­sosabb erőfeszítéseket kell tennünk a párt igazságügyi politikájának az igazságszol­gáltatásban történő érvényre juttatása érdekében is. Tevékenyebben kívánunk részt venni a lakosságot érin­tő nevelőmunkában. Ezen a területen a jogpropaganda szolgálatában álló előadások­ra, jogismertetésekre, a ter­melési egységekben és a ta­nácsok előtt történő beszá­molókra gondolok. Erőfeszí­téseket teszünk olyan irány­ban is, hogy ebben a munká­ban minél nagyobb részt vál­laljanak a népi ülnökök. Pillanatnyilag a termelő­szövetkezetekkel kapcso­latos jogi kérdésekről tar­tunk előadásokat minde­nütt, ahol ezt igénylik, s ebbe a munkába bevon­tuk a megyei jogászszö­vetséget is. Ily módon rendkívül sok lehetősége lesz minden bí­rónak a dolgozókkal való érintkezésre, a mindennapi élet megismerésére, ami mun­káját még alaposabb tarta­lommal töltheti meg. Hozzá­segít ez a munka ahhoz is, hogy a dolgozók az igazság­szolgáltatás munkásainak és azok munkájának megismeré­sén keresztül mind jobban meggyőződjenek arról, hogy a Magyar Népköztársaságban a bírói hatalom is a dolgozó népet szolgálja — fejezte be nyilatkozatát Zalka elvtárs. — m— Halásztanulók A terméketlen hortobágyi szikesek egyik legjobb hasz­nosítási módja a haltenyész­tés. Árkuson, Kónyán, Elepen 1500 holdnyi halastó építését fejezik be rövidesen, s ezzel 8000 holdra növekszik a Hortobágyon a tógazdaságok vízfelülete. A távlati tervek szerint további, valóságos tó­rendszer épül ki ezen a vidé­ken. A nagy halgazdaságok megfelelő számú és képesítésű szakemberről is gondoskod­nak. A hortobágyi halgazda­ságban jelenleg 30 halász­tanuló sajátítja el a hal­tenyésztéssel kapcsolatos is­mereteket. Tanítóik a legis­mertebb halászmesterek, ag- ronómusok. Megkezdte munkáját a 25000 forintos rejt vény verseny bíráló bizottsága Rövidesen sor kerül a nyeremények sorsolására Két képernyős röntgen A kazahsztáni Aktjubrönt- gen gyárban elkészült a két képernyős röntgenkészülék kísérleti példánya. Az orvos az új készülék segítségével pontosan meg tudja állapí­tani, hogy az emberi szer­vezetben milyen mélyen fek­szik az idegen test, vagy mi­lyen mélyre fúródtak a tö­réseknél a csontszilánkok. Mintegy 2000 építőipari dolgozó elhelyezésére épülnek az idén korszerű munkásszállók Tizenhatmillió forint kulturális kiadást terveznek Az ideiglenes jellegű építő­ipari munkásszállók megszün­tetésére, a korszerűsítésre és új szálláshelyek építésére több éves tervet dolgozott ki az Építésügyi Minisztérium. Eszerint 1963—64-ig a korsze­rűtlen szállások túlnyomó ré­szét megszüntetik és így sok régi üzlethelyiséget, lakást ismét eredeti rendeltetésének megfelelően lehet majd hasz­nálni. Ezt a feladatot saját erő­ből, a jól felszerelt, állan­dó munkásszállásokkal ren­delkező vállalatok anyagk™ hozzájárulásával oldják meg. Az idén már mintegy kétezer építőipari dolgozó elhelyezé­sére készítenek korszerű mun­kásszállókat Budapesten és több vidéki városban. Az új munkásszállásokon íz­lésesen díszített szobák, köz­ponti fűt«, fürdő, étterem és jól felszerelt klubszoba, könyvtár szolgálja a dolgozóik kényelmét, szórakozását. A váci cement- és mész- münél épülő munkásszál­lóban 550 szemé’yes mozi- és színháztermet is léte­sítenek. A szakszervezeti aktivisták és a dolgozók jól kihasználják az ilyen szórakozási lehetősége­ket. Az építőipari szólásokon és művelődési otthonokban már 70 művészeti csoport és 68 különböző szakkör tevé­kenykedik. Most alakult meg a 25-ös Építőipari Vállalatná'. az amatőrök filmklubja. En­nek tagjai a Televízió és a Híradó és Dokumentumfilm­gyár fiatal rendezőinek segít­ségével keskenyfilmeket ké­szítenek építkezéseikről, újítár saikról, életükről. A kulturális és ismeret- terjesztő munka tovább- fej'esztésére, s a dolgozók szórakozási lehetőségének bővítésére az idén mint­egy 16 millió forintot for­dítanak. Többek között 40 televíziót vásárolnak, s ezzel együtt már csaknem 300 készüléken lát­hatják majd a televízió műso­rát a munkásszállók lakói. A Pest megyei Hírlap 25 000 forintos rejtvényversenye el­ső szakaszának megfejtéseit január 30-ig kellett a szer­kesztőség címére beküldeni. Hétfőn a bíráló bizottság megkezdte a hatalmas meny- nyiségű anyag feldolgozását. Máris megállapítható, hogy olvasóink több tízezer szelvénnyel vettek részt a versenyben. A megfejtéáek túlnyomó többsége helyes. Néhányan azonban nem tar­tották be a versenyszabályo­kat és nem a lapból kivágott szelvényen küldték be a meg­fejtéseket, hanem külön pa­píron. Sainos, ezek nem ve­hetnek részt a versenyben. Sokan nemcsak a szelvényt, hanem a feladványt, a képet is kivágták és beküldték. Ez nem számít ugyan hibának, de igen megnehezíti a bíráló bizottság munkáját, mert a szelvényeket külön ki kell vágni. A jövőre vonatkozóan arra kérjük a verseny részt­vevőit, hogy a szelvényeket ollóval gondosan vágják körül és csupán azokat küldjék be. Számosán külön levélben is megírták észrevételeiket, jó kívánságaikat a szerkesz­tőségnek. A levelekre külön- külön nem tudunk válaszol­ni. A jó tanácsokat felhasz­náljuk, az üdvözleteket ez­úton is köszönjük. A beérkezett szelvények feldolgozása, értékelése né­hány nap múlva megtörténik. Ezt követően a helyes megfejtők kö­zött az 5000 forint értékű textilutalvány kisorsolá­sára is hamarosan sor ke­rül. Ennek időpontjáról az érté­kelést követően értesítjük ol­vasóinkat. A rejtvényverseny második szakaszának megfejtéseit — a 30—40. sorszámú szelvénye­ket — egyszerre, február 12- ig beérkezően kell a szerkesz­tőség címére (Pest megyei Hírlap szerkesztősége, Buda­pest, VIII., Blaha Lujza tér 3.) beküldeni. A borítékra fel­tétlenül írják rá a verseny résztvevői a „25 000 forintos rejtvényverseny” megjegy­zést. Válogatják a szelvényeket Javaslataikkal segítik a második ötéves terv kidolgozását a társadalmi egyesületek A párt hetedik kongresszu­sa óta állami szerveink a gazdasági élet mélyreható elemzésével állítják össze a második ötéves terv javas­— Nem sokat. A tanultabb rétegek tudják, hogy kom­munista ország vagyunk. Néhány an hallottak az úgy­nevezett „magyar kérdés”-ről, de nem sokat tudnak róla. Inkább a magyar ipar termé­keivel ismerkednek. Terjed a magyar izzólámpa, a mező- gazdasági szeráru, kézi szer­számok. Brazília ott-tartózko- dásunk alatt 600 kombájnt vett, ezekben a Csepel Autó­gyárban készült motor van. A másik Pest megyében gyár­tott cikk, a Forte-fotoanyag is megtalálható a brazil pia­con. — És a Gödöllőn készült árammérő?... Kérjük, befe­jezésül, számoljon be útja si­keréről. Rio de Janeiro szive (Brazília) Montevideói utcarészlet (Uruguay) elé. Bogotában 6000 áram­mérőt adtunk el, ezt már le is szállítottuk. Tárgyaltunk a központi elektromos szervvel, s a villamostársaságokkal és nagyobb rendeléseket készítet­tünk elő. — Nagy rendelést kaptunk Uruguayban: 30 000 darabot. Brazíliában 60 000 árammérőt adtunk el, s a várható to­vábbi megrendelésekkel bizto­sítottuk a vállalat féléves, latot. Az Országos Tervhi­vatal és a minisztériumok között tovább szilárdul t az együttműködés és tárgyalást tárgyalás követ. A tervjavaslat egy-egy « fontosabb részének kidol- ! gozására az MTESZ, a ! SZOT és a Magyar Tu- « dományos Akadémia is ; eljuttatta részletes javas­latait. ! Ezeket a kezdeményezéseket \ négy héten belül megvizs- ; gálja az Országos Tervhiva- í tál kollégiuma, s amit meg- \ valósíthatónak ítélnek, azt \ felveszik az ötéves terv- \ javaslatba, amely előrelátha- \ tólag márciusban kerül a | Minisztertanács elé. ; Márciusban már a mi- ; nisztériumok, az ipar- ; ágak, majd a vállalatok ; is megkapják az őket ; érintő irányszámokat, ; s ezután kerül sor a részle- ! tek kidolgozására, a helyi «tartalékok feltárására. Ebben ! a munkában több százezer ! dolgozó vesz részt, s két- ! három hónap áll majd a vál- ! lalatok rendelkezésére javas- ! lataik előterjesztésére. A mi- ! nisztériumok augusztusban ! már részletes, a dolgozók ; kezdeményezéseit is maguk- ! ba foglaló javaslatokat bocsá- ; tanak az Országos Tervhiva- ; tál rendelkezésére, majd a «tervet az országgyűlés emel ; törvényerőre. t — Gépkocsi rokkantak számára 9 ! Csehszlovákiában újfajta | kisméretű gépkocsival kísér- i leteznek, amelyet kizárólag : rokkantak számára gyárta- ! nak. A Velorex nevű, négy- i kerekű gépkocsi 80 km-es ; maximális sebességgel halad; ; motorja 350 köbcentis Jawa. IA gázpedált, a féket és a ; kuplungot kézzel lehet k? ; zelni. nyugatra irányuló exportját. Utunkat a szerencse kisérte és a véletlen, mert a kiutazá­sok általában nem járnak ilyen jó eredménnyel. Jellem­ző azonban a kapitalista gaz­dálkodásra, hogy ezzel a piac nincs biztosítva. Tervszerűt- lenségük, a kapitalista ver­seny bizonytalanná teszi a mi piaci helyzetünket is. Mindenesetre konkrét ered­mény, hogy már évek óta tart­juk magunkat a dél-amerikai piacon, s szép rendeléseket kaptunk. * Kolumbus Kristóf 1492-ben a Santa Maria vitorláson neki­vágott az óceánnak, s felfe­dezte Amerikát. Most magyar üzletemberek indultak útnak négymotoros óriásrepülőgépe­ken, hogy Amerika fedezze fel Magyarországot, a magyar ipart, ismerje meg a mi meg­változott életünket. Fazekas Mátyás — Venezuelában, mivel nincsenek vámakadályok, nagy versennyel kellett küzdenünk, de sikerrel vettük fel a har­cot a drágább USA-áram- mérővel. Az 1000 darabos próbarendelés után bizakodva nézünk a versenytárgyalás Gödöllőtől • y í — Volt-e dolga amerikaiak- \ kai? í — Utazás közben volt sze- í rencsém hozzájuk. Olyanok, í mint a hírük. Hangosak, lár- í másak, modortalanok. Azt hi- í szik, övék az egész világ, í Csúnyán esznek, nem tudják í az evőeszközöket használni. 'tf — Ha már az étkezésnél \! tartunk: milyenek az ételek? — Nem tudok különösebbet í mondani. Nyugat-európai jel- í legűek az ételeik, mert ural- \ kodik a fehér ember ízlése. Í És a nyugat-európai ízlés a í magyar gyomrot nem elégíli í ki. / f — Ismét magyarokkal kap- \ csolatos kérdés: mit tudnak í rólunk?

Next

/
Thumbnails
Contents