Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

A város üzemeinek 1959-es eredménye: 357 újítás — 1456858 forint megtakarítás Ez az eljárás aláássa az újítók kedvét. Változtatni kell ezen minden körülmények között. Ezekután nézzük meg, mi­lyen is volt az újítási mozga­lom 193.9-ben a város négy üzemében? Az elmúlt 12 hónap folya­mán összesen 357 újítást nyúj­tottak be, ebből 137-et elfogad­tak megvalósításra, 13-at pedig kísérletre. Bevezettek a négy üzem­ben összesen 128 újítást. Első helyen a kocsigyár áll, itt a benyújtott 148 újításból 75-öt vezettek be, tehát a javaslatok mintegy 50 százalékát. Második helyen a papírgyár áll, ahol a 117 be­nyújtott újítási javaslatból 42-t é’fog adtak megvalósítás­ra. ötöt pedig kísérletezésre. Ha tovább részletezzük az adatokat, megállapíthatjuk, hogy a beadott javaslatok 42,2 százalékát fogadták el, ebből 3.8 százalék kísérletezésre. Te­hát az elfogadott újítások 93,4 százaléka bevezetésre vagy kí­sérletezésre került. Mennyi ez pénzben? A teljes népgazdasági ered­mény az elfogadott újítások után 1 456 858 forint, az egy bevezetett újításra eső népgaz­dasági eredmény pedig 11 382 forint. Érdekes a következő kis adat Is. Minden 1000 forint újítási díjra eső népgagfJ^ijsL eredmény 19 900 forint. És ez • nagyon jó eredmény, annál is inkább, mert a köny- nyüiparban átlagosan minden 1000 forint kifizetett újítási díjra 9000—10 000 forint esik. Az elfogadott újításokért kifizetett újítási díj mind­össze 5 százaléka a nép- gazdasági eredménynek. Ez azért van, mert a benyúj­tott újítások többségükben középszerűek voltak. Az eredmények mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy üzemeink lelkiismeretesen-fog­lalkoznak az újítási mozga­lommal. Ha még nagyobb gondot fordítanának a dolgo­zók műszaki nevelésére, az elutasított javaslatokat mű­szakilag is megindokolnák, ak­kor a dolgozók nemcsak be­látnák az elutasítás helyessé­gét, hanem a későbbi javasla­taiknál figyelembe . vennék az ebből levonható tanulságot. Ez évben is megrendezték hagyományos farsangi estjü­ket a városi szociális otthon tagjai. Házi mulatságukon megjelentek a város párt- és tanácsvezetői is. A rende­zésért és a szeretetteljes gondoskodásért elismerés illeti Tischner Istvánnét, az otthon vezetőjét A szülői értekezletek tapasztalatai A tisztifőorvos az influenzáról Alig akad család mostaná­ban, ahol a szokásos télvégi influenzában meg -ne beteged­ne valaki. Megkérdeztük dr. Szepessy Barna tisztifőorvost, milyen a helyzet városunkban az influenza-fronton? — Az influenza rohamosan tört be a városba — mondja dr. Szepessy Barna —, aminek oka, hogy igen sokan járnak be a fővárosba a város lakói közül és így a fertőzés veszé­lye fokozottabb. Azt mondhat­juk, hogy a betegség intenzi- í tusában éppen ezért azonos a ! Budapesten tapasztalttal. Le- \ zaj’ása két-öt nap alatt inog- ! történik és a szövődményes : esetek száma nem haladja túl ’ a tavalyi és tavalyelőtti jár- : vány számait. — Nem győzzük eléggé : hangsúlyozni, hogy a járvány ; cseppfertőzéssel terjed, tehát í mindenki gondosan ügyeljen í arra, hogy tüsszentéskor, kő- \ högéskor takarja el az arcát ; zsebkendővel. Mivel a fertőzés \ veszélye a nagy tömegben fo- j kozott, aki csak teheti, kerülje j azokat a helyeket, ahol sok j ember fordul meg. Ügyelni j kell a megfelelő öltözködésre j is. különösen vonatkozik ez a \ láb beázásának elkerülésére. j Az általános és helytelen ; közfelfogással szemben tudni : kell azt, hogy a szeszesitalok \ nagyméretű fogyasztása nem- ; hogy megvéd a fertőzéstől, hanem még fokozza azt. — Ami a védekezést illeti, fogyasszunk sok olyan élelmi­szert, ami C-vitamint tartal­maz, mint csipkebogyó-tea, citrom, alma, mert a vitamin nagyban elősegíti a szervezet védekezését. Természetes, hogy súlyos esetekben azon­nal forduljunk orvoshoz, hi­szen a gyógykezeléshez szük­séges gyógyszerek rendelése és adagolása az orvosok fel­adata. ¥ Az ember megkania ezt a szokott februári influenzát, lázasan, kedvetlenül, étvágy­talanul gubbaszt pár napig az ágyban, azután egy reggel na­gyot tüsszent, megrázza magát és él tovább, mintha semmi sem történt volna. A nap pedig minden erejét össze­szedve süt a fellegek felett, hogy győzedelmeskedjék a tél utódai felett és gyógyulást hozzon áldott sugaraival a be­tegeknek. tása és irányítása alapján korrepetálják a rászoruló gyermekeket. Örvendetes jelenség, hogy a szülői értekezleteken az édesanyák mellett az édes­apák is megjelennek, akik az iskolát sajátjuknak érezve, az osztály otthonossá, máso­dik otthonná tétele érdeké­ben vállalásokat, felajánláso­kat tesznek. így készült már el a IV/b osztályban a nagyon szép faliújság, a vö- röskereszles láda, az I/a osz­tályban a számtan tanításá­hoz szükséges szemléltető eszközök. virágpolc, a tan­termek ablakára a függöny stb. A szülői munkaközösség tagjainak önzetlen, áldozat­kész munkáját mutatja az is, hogy pl. a II. osztályban ön­kéntesen vállalták egy tanu­ló eltartását és gondozását az édesanya kórházi ápolása és kezelése idejére. Elismeréssel nyilatkoztak a szülők az iskola munkáján kí­vül a napközi otthon munká­járól is, mely a felügyelet biztosításán kívül nagymér­tékben elősegíti az osztályok tanulmányi előmenetelének fokozódását. M. S. Még Budapesten is, a legsűrűbben lakott külterüle­tekben is megválogatják az emberek az üzleteket és szí­vesebben térnek be oda vá­sárolni, ahol az eladók ud­variasak és ahol nem azzal fogadják őket, hogy „ez sincs kérem, az sincs kérem”. Mennyivel inkább hire ter­jed tehát egy kis városban — mint Szentendre — annak, hogy ebben és ebben az üz­letben bármikor kapható minden olyasféle áru, ami a bolt profiljához tartozik, meg hogy a kiszolgálók udva­riasak. Ez jut eszébe minden szent­endreinek, amikor a Marx téri húsbolt előtt elmegy. íz­léses kirakat, árubőség csa­logatja a járókelőket, s az üz­let valóban állandóan tele van vásárlókkal. Kapható itt minden, amit hentesüzletben árusítani kell. Különböző hentesáruk, hal, vad, ba­romfi, meleg kolbász. És tőke­hús is van bőven, akár ser­tés-, akár marhahús. Ezelőtt jó néhány hónappal az volt a legfőbb jellemzője ennek a boltnak, hogy pénte­ki napon reggel korán, már a nyitás előtt hosszú sor áll­dogált végig a járdán, aztán megkezdődött a kiszolgálás. Az a háziasszony, aki dél­előtt dolgozott és nem tudott elküldeni valakit maga he­lyett, nem jutott megfelelő portékához. Ma más a tapasz­talat. Délelőtt semmivel sin­csenek többen az üzletben, mint délután, a piaci napokat kivéve. És a legfontosabb do­log, ami megváltozott ebben az üzletben; a kiszolgálás. Az elárusítók udvariasak, előzé­kenyek. Külön pénztáros van. az eladó nem fog pénzt a kezébe, s a kiszolgálás is gyorsabb így. Magyar János, a bolt vezetője, Kiss Sán­dor, Budai István lelkiis­meretesen, kulturált módon állanak a vásárló közönség rendelkezésére. Örömmel írtuk le ezeket a dicsérő szavakat a húsboltról, abban a reményben, hogy a jövőben sem hallatszik majd panasz működése ellen. HÉV-bejárók, figyelem! Helyiérdekű vasútuokkal szem­ben évek óta felmerülő panaszok és problémák tisztázása céljából a Hazafias Népfront szentendrei városi bizottsága március hatodi- kán, vasárnap délelőtt tizenegy órai kezdettel a városi tamácsháza nagytermében KÖZLEKEDÉSI ANKÉTOT rendez. Az ankéton megjelenik, a fel­merült kérdésekre szakszerű vá­laszokat ad a HÉV szentendrei állomásfőnöksége, a Helyiérdekű Vasutak Budapesti igazgatósága és a Közlekedési Igazgatóság kép­viselője. Mivel mindannyian a kérdések gyors és emberséges tisztázását ólrajtjuk, felkérünk minden HÉV bejárót, hogy az ankéton meg­jelenni és a kérdésekhez hozzá­szólni szives legyen. Hazafias Népfront Szentendre városi elnöksége ván semmit sem. Nyilvánvaló, hogy nem azért maradt ilyen a magyar nyereg, mert „őseink örökségét’’ őrizte, hanem azért, mert jobbat máig sem csinál­tak. A mai katonai nyergek ás ilyen szerkezetűek, csakhogy alkotórészeik vasból vannak”. A szentendrei múzeum nyer­gei közül a kisoroszi anyaga, felépítése és a kápáknak a nyeregszárnyakhoz szijjal való összeerösitése egyezik legin­kább a koroneói ösmagyar nyereggel, illetve a Kuli Mi­hály által készített tiszafüredi nyereggel. Mivel mesterének nevét nem ismerjük, lehet, hogy a kezemunkája. A tahi- tótfalui nyergek, bár szerke­zetük azonos a kisoroszival, annyiban térnek el attól, hogy kápájuk már vaspánttal erősí­tett és az egyik nyereg kápáját szíjazás helyett facsapok kap­csolják a nyeregszárnyakhoz. Készítőjük neve szintén isme­retlen. A múzeum hálásan köszöni mindazok megértését, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a részükre értéktelen s a haszná­latból már kivont régi tár­gyaiknak a múzeumba való át­adásával hozzájárulnak ahhoz, hogy népi kultúrtörténetünk tárgyi emlékeit mind nagyobb számban megőrizhessük. Ónodi Béláné múzeológus Az elmúlt héten szülői ér­tekezleteket tartottak a leány­iskolában. A szülők és az iskola egyre inkább elmé­lyülő, baráti kapcsolatára vall, hogy az iskolai szülői értekez­leten több mint 300 szülő je­lent meg. Az igazgató a fél év oktató- ! nevelő munkájának értékeié- í séről tartott beszámolójával I a szülők hatalmas tábora egyetértett.- Reálisnak, igaz­ságosnak találták a félévi osz- tólvzgjokat. Egy-két szülő ki­fogásolta gyermeke osztályza­tát, mert csupán csak az utób­bi hónap jó feleleteit vette számításba és nem nézte gyermeke egész félévi munká- ját. Az osztály szülői munka- j közösségének újjászervezése és újszerű célkitűzéseinek megjelölése folytán a szülői munkaközösségek munkájá­ban minőségi változás állott be. Az előző évektől eltérően a szülők az anyagi segítségen túlmenően tervszerűen és rendszeresen foglalkoznak egy-egy osztály sajátos neve­lési problémáival, az ered­mények fokozása érdeké­ben. A rátermett osztályszülői aktívák a nevelők útbaigazí­Lapunk hasábjain írtunk né­hány alkalommal arról az újítómunkáról, ami üzemeink­ben folyik. Legutóbb például éppen a kocsigyári újítók munkáját dicsértük, ügy gondoljuk, nem árt, ha 1960 elején néhány sor­ban ismertetjük városunk négy nagyobb üzemének 1959. évi újítói munkáját. Valamennyi vállalat a Mi­nisztertanács újítási rendeleté­nek megfelelően jár el. Sza­bályszerűen vezetik az újítási naplót, az újításokat a benyúj­tástól számított két napon be­lül kifüggesztik. Kifüggesztik, de nem mindenütt és nem minden alkalommal, mert megtörténik az is, hogy bizony az újítási ja­vaslatok elfekiisznek az újítási felelős fiókjában. És természetes, hogy ezt az újítók nem nézik jó szemmel; jogosan gondolnak arra, hogy talán nem is akarják elfogad­ni a benyújtott javaslatot. Az újítási rendelet előírja, hogy a kifüggesztéstől számí­tott 30 napon belül az újítást illetően érdemben határozni kell. Bár vannak itt is esetek, hogy a javaslat egy hónapnál több ideig marad a fiókban, nagyobb mulasztások nem tör­ténnek, s az esetek többségé­ben döntenek is a benyújtott javaslat felelt. A döntésről minden esetben értesítik az újítót, de nagyon sok esetben ez a közlés nem megnyug­tató,.,. ..................................... N em indokolják meg elég­gé például a javaslat el­utasítását, csak pár szóval tájékoztatják az újítót. A szentendrei Ferencsy Ká­roly Múzeum három régi fa- nyereggel gazdagodott. Hajó­vontatáshoz használták, a ve- ; zérló irányítására. Az egyik Kiss Béla kisoroszi hajóács és vontatógazda ajándéka, a má­sik kettőt tótfalusi vontató­Koroneói nyereg rekonstrukciója Igazdák hagyatékából vásárolta í a múzeum. Ez a három nyereg \ érdekes dolgokról mesél ne- \ künk. \ Mint ahogy apró kockákból \ tevődik össze a mozaikkép, Í ugyanúgy a muzeológusok sze- í me elé kerülő gyakran jelen- \ féktelennek látszó tárgyból í rajzolódik ki a múlt képe. A í mai népi élet kutatása számos \ olyan eredményt mutat fel, Í melynek segítségével követni f tudjuk egy-egy szokás vagy $ mesterség múltját évszázado- % kig visszamenőleg, a honfogla- j lésig, sőt az azt megelőző ko- £ rokig. Az egyes tudományágak £ nem élnek teljesen önálló éle- í let az egyik eredménye segíti a másikat. így a mai népi élet tárgyaiból és szokásaiból régé­szeink is vissza következtet­nek elődeink életkörülményei­re. így történt ez 1939 őszén is a Győr megyei Koroncó hatá­rában, ahol őskori telep feltá­rása közben honfoglaláskori női sírra bukkantak, melyben a halott mellé szokás szerint nyergét a kengyellel és díszes veretű lószerszámát is vele te­mették el. A lelet-együttest László Gyula egyetemi tanár, neves régészünk dolgozta fel, s bár a fából készített nyereg elkorhadt, a lószerszámveretek fekvéséből sikerült a nyereg­deszkák hosszát és helyzetét megállapítani. Még két másik ásatás leleteiből, a kenézlői és soltszentimrei, ugyancsak hon­foglaláskori női sírokban talált nyeregdeszkadarabokból s az azokon levő lyukakból, melyek a farbőr és kápák lekötőszí­jainak átfűzésére szolgáltak, valamint a kápadíszekből László Gyula meghatározhatta honfoglaláskori nyergünk szer­kezetét. Megállapítást nyert, hogy ezek a nálunk fellelt ősmagyar nyergek azonosak a különböző ázsiai lovasnépek nyergével. Ilyen volt valaha az avarok nyerge is. Ezt a nyeregszerke­A szentendrei múzeum vontatónyergeiről zetet. melyet „kun nyereg” né­ven is ismerünk, hazánkban végigkísérhetjük az elmúlt századok folyamán, főleg a XVI. századtól régi okiratok­ban, falfestmények ábráin stb. Ez a ma már kihaló mester­ség, a nyergesség, apáról fiúra öröklődött. Különösen a tisza­füredi volt nagyhírű. Már a XIX. század elején virágzó iparág volt, s külföldön is el­ismerték. A tiszafüredi nyereg felépítése utóda a honfoglaló magyarok nyergének. A füre­di nyergek legutolsó példányát 1921-ben készítette el Kuli Mi­hály. Az öreg, híres nyerges­mestert felkereste László Gyu­la és neki részletesen elmagya­rázta s megmutatta az általa készített nyerget. Kiderült, hogy ugyanúgy munkálta meg, ugyanolyan eszközökkel mint pld. a tibeti mongolok, kozá­kok és általában a keleti né­pek. Ezek a nyergek fából ké­szültek, fémalkatrészek nélkül, két nyeregszárnnyal, melyek a ló két oldalára feküdtek rá és amelyeket az ívalakú kápa tartott össze. Ezek között fe­szült ki az un. farbőr, melyre a nyeregpárnát erősítették. Az összeillesztésnél nem használ­tak semmiféle szöget, hanem a kápákat úgy helyezték a nye­Kisoroszi nyereg volságú hidakban” — írja László Gyula — „.. . sok évszá­zad tapasztalata és próbálkozá­sa előzte meg ennek a szerke­zetnek kialakulását, de mikor egyszer kialakult, nem válto­zott egy évezreden át, úgyszól­regszárnyakra, hogy keresztül­fúrták, szíjakkal összeerősítet­ték és a szíjak számára bemé­lyedéseket vájtak, hogy a ló hátát a nyereg fel ne törje. Ilyen nyílások szolgáltak a kengyelszíj és a hevederek be­kötésére is. Az, hogy a nyereg- szárnyak csak részben simul­nak rá a ló oldalára és hogy a kápa erősen ívelt, megköny- nyiti a ló mozgását. „Ez a nye­reg tökéletesen kiegyensúlyo­zott szerkezet, ugyanazok az alapelvek érvényesülnek ben­ne, akár az emberi csontrend­szerben vagy a mérnöki tudás tetőfokát jelentő nagy fesztá­I Uzembehelyezték az első ívszámláló gépet : a Szentendrei Papírgyárban í t t A papírgyártóiparban sok j fáradságos munkát és kimeri-; tő figyelmet igényel a papír : kiszerelését végző női dolgo-: /óktól az ívenként! számolás.: Egy osztályozónak a papir ki-: válogatása mellett havonta kb.: 600 600 ívet kellett megszámol-: ni. í A papírgyár műszaki vezető- j sége a műszaki fejlesztés kere-: téből 360 000 forintos beruhá-; zási költséggel egy angol: gyártmányú ívszámláló gépet; vásárolt és helyezett üzembe. : í A számlálás gépesítése nem-J csak megszabadítja a női dől-; gozókat a fárasztó munkától. £ hanem gyorsabb és pontosabbá munkával a minőség javulását cs a termelékenység emelkedé­sét is elősegíti. B. Z. Néhány elismerő szó a húsboltról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents