Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
Rettenetesek ezek a mai gyerekek! Rossz hallgatni, hogy milyen szavakat használnak. Hogy honnan veszik?! Nem egyszer így halljuk fel- csattanni az idősebb korosztályt. Valóban, ha az utcán járunk, bizony megdöbbenhetünk, hogy milyen trágár szavakat kiabálnak egymásnak a gyerekek, még akkor is. ha nem haragszanak, csupán egymással társalognak. Mikor a gyerekek kifejezésein megdöbbenünk, hajlamosak vagyunk arra, hogy egyszerűen »kijelentsük azt, hogy a mai gyerekek rosszabbak, mint mi voltunk, nehezebben kezelhetők, mint mi voltunk, as iskolában sem nevelnek úgy, mint bennünket neveltek. Ezt sokan megállapítják, mint tényt, de az okot már nem kutatják. Pedig nem kell messze keresnünk az okokat. Nagyon sok családban szokás, hogy a kicsi gyereket megtanítják egy-egy nem éppen épületes kifejezésre. A gyerek szajkózza, hiszen minden új szó megtanulása öröm számára, s különösen öröm ez akkor, mikor a felnőttek még nevetnek is rajta, mert „olyan édes, mikor ezt mondja”. A gyerek később megnő és tudatosan is alkalmazza ezeket a kifejezéseket. Ekkor már kényelmetlenné válik a szülők számára ezeknek a szavaknak a használata Megtiltják azok hangoztatását, szidják érte, esetleg meg is verik — eredménytelenül. Más családban a szülők nem tanítják ugyan tudatosan gyermeküket a megbélyegzett kifejezésekre, de azzal a téves gondolattal, hogy a gyerek úgysem érti, legnagyobb nyugalommal használják előtte és megdöbbennek, mikor tőle is hallják. Egy gyerek az iskolában ocsmány kifejezéseket használt társai előtt. A szülőkkel meg akartam beszélni, hogyan szokott rá a gyerek ezekre a kifejezésekre, s egyben a leszoktatás módszerét is’ meg akartam vitatni velük. Mikor a látogatás alkalmával az anyával beszéltem, ő' szépen elkerekített mondattal szidta fiát és egyben bizonygatta, hogy ő törekszik arra, hogy fia szavajárásából ezt kiirtsa, többször megmondta már, hogy beszéljen szépen, de ő hiába mond akármit, az a gyerek (s itt ismét csodálatos jelzőket alkalmazott) nem akar szót fogadni neki. Nagyobb fiúknak szokásuk, hogy a kisebbeket külön oktatják a durva szavakra, mert — mint ők mondják — ettől lesznek nagyok. Melyik I960 új frizuradivatja Viki baba tavaszi ruhatára »\XVSXX\X>XVX\NX\NX>XXX\XX\>>>Ä^>^N>X>N>XNX\>NNX^N>>; Mily en új árukat készítenek A VASIPARI SZÖVETKEZETEK? Az új áru mind iß vonzó — különösen, ha megkönnyíti, megszépíti az életet. Milyen jó is lenne, ha már kapható lenne például az összecsukható kerekes- hálós kocsi, amelyben világszerte hazatolják; a háziasszonyok a bevásárolt holmit — csak a magyarok szatyr óznak, mint nagyanyáik. A budapesti vasipari szövetkezetek szép kiállításon mutatták be úi készítményeiket — vajon, melyikkel találkozni a boltokban? Motoros, autós kirándulók például nagyon szívesen megvennék biztos a dobozba rakott, össze-vissza 4 kiló súlyú asztalt, székekkel! Falusi gazdasszonyáink örömmel fogadnák az új típusú csirkeetetőt, amelybe nem mehetnek be a kis csibék, könnyen tisztítható, s gazdaságosabb benne a réginél a szemek elosztása is. Milyen ügyes az a szárító-alkalmatosság, melyet „X” alakú tartói segítségével ösz- sze lehet csukni, s ha kell, szélesre kinyitni! Milyen régen hiányolt a cserélhető', gömbvasállvá- nyos falipolc! A naposcsibe- és toiásmérleg a Tfágvobb gazdaságokban szinte nélkülözhetetlennek látszik! Utazáshoz, feketedent kinőtt, s 5 lévén a „nagy” a családban — nyolchónapos öccséhez képest mindenképpen — semmit sem örökölhe- ^ tett. A kicsi meg jó ég tudja, ^ mikor viselheti a Viki levetett ^holmiját, aprócsontú legényke 4f lévén. Emmi barátnőm, az ^ anyja legfőképpen a kabátvá- ^ sarlóson töpreng. Annyi mására kellene a pénz. Meg aztán ^bizonytalan is abban, hogy mi 4f a divat. ^ — Nézzük csak? — tapintom ^meg a kislány csinos télika- ^ bátját. — Ezt már jövőre alig- ^ ha hordja Viki. Ki is nőtte, de ^ úgy látom, a kifordítás is rá- ^ férne. 2 Megállapodtunk abban, hogy £ a vatelintól megfosztott, kifordított kabát, egy kis kockás ^ anyag hozzáadásával — abból ^kézelő meg új gallér kerül, no ^ meg a zsebekre csík — kitűnő lesz tavaszra, most úgyis rö- ^videt viselnek. Emmi lelkesen ^ még egy szoknyára valót is ^megszavaz a kockás anyagból. ^ Körülrakott szoknyát ő maga ^ is tud készíteni, a kabátfordí- ^ tás is féligmeddig házilag készül — mindjárt könnyebb lesz d költségvetés. Telik új, piros dipőcskére a télen elnyűtt helyett, és még lesz idő megkötöm a hozzávaló színű kesztyűt ^ is, könnyű pamutfonálból, öt- díjasra, mert úgy nagylányo- í sabb. y — Kell sajnos legalább négy dis bugyi is, habselyem. Meg ^kombiné. Eddig nem viselt ^ mást a gyerek, mint kis alsó- ^ inget — de most már nem járdát úgy, mint a fiúk! — így ^gondolkozik a barátnőm. — $ Aztán veszek neki két drapp ^ nylon zoknit, hétköznapra, ^ meg egy fehéret ünnepre. Az $ jó lesz vagy két esztendeig, dem járok vele rosszul. ^ — Hétköznap úgyis tréningruhában járatod, ünnepre ott |Iesz a rakott szoknya, mi kell 'még? — számolgatom. — Egyelőre elég a tréningruha, de később csak szoknyában jár óvodába is. Milyent vegyek? — A kész kötött szoknyák nagyon csinosak, és nem is kell vasalni mosás után. Nálam nagyon jól bevált. — Kellene még vagy két kötött blúz is, hogy a rakott szoknya hűvösebb időben is jó legyen — így Emmi. — Ügy gondolom, ha a kislánynak a kék meg a piros jó színe, annak különböző ösz- szetételeivel változtasd a ruháit. Legyen két melegebb, flanell vagy szövet blúza — nagyon szépeket kapsz készen, afölé kötött kabátka, ünnepre gyapjúból, hétköznapra pamutból. Aztán könnyebb anyagból egy-két hosszúujjas, egy-két rövidujjas, amit megint csak a kötött kabátokkal, nagykabáttal ügyesen alkalmazhatsz az időjáráshoz. Egy vidám kis svejci sapka — és kész az egész ruhatár! — Gondolod, hogy különb ünneplő nem is kell? És ha mégis hidegebb van? — aggodalmaskodik a mama. — Minden gyereknek van hosszú nadrágja. Azt rendesen ki kell tiszti tatni, a felhajtó- ját leengedni — úgyis az a divat — az megteszi tavasszal, úgyis kevesebb fehérnemű jön alá. Ha meg nagyon fontos a külön ünneplő ruha, ugyan nem tudom, hová hordaná, egybeszabott helyett akkor is egyszínű könnyű szövet szok- nyácskát és bolerót vagy kis- kabátot ajánlok. Jobban ki lehet használni, és szebben öltöztet. Egyet jegyezz meg: gyermekruhában is az a legszebb, ami a legegyszerűbb! Agyonszabott, agyonhímzett, alakíthatatlan holmit ne végy soha! Egy rakott vagy húzott kis szoknya alá adjál nyugodtan. csöpp alsószoknyát — mindennél mutatósabb! az a kicsiny gyerek, aki nem hajlandó vámot adni azért, hogy őt nagynak tekintsék? Saját fiamnál is tapasz- i taltam hasonló problémát.; Már iskolába járt, mikor az i utcán sétálva elolvasta . a; falra írt ocsmányságokat. ] Hangosan olvasta, majd a | nagymamától megkérdezte, j hogy mit jelentenek ezek a j szavak. A nagymama zavarba i jött és azt mondta, nem tud- i ja, valószínűleg idegen kije- i jezések. Pillanatnyilag és lát- ; szólag a gyerek megnyugo- í dott. Egy más alkalommal • az idegen szavak szótárában ; kerestem egy kifejezés he- j lyes értelmezését. Fiam agyá- j ban ekkor jelentek meg a \ séta emlékei és megszólalt: \ „egyszer olvastam a falon (és : itt felsorolta a szavakat),: nagymama azt mondta idegen ! szavak. Keressük meg ezeket: is”. ! Szótár nélkül, körülírva \ megmagyaráztam a szavak j jelentését és egyben közöl- j tem azt is, hogy csúnya ki- j fejezések, csak műveletlen j ember használja ezeket. A: művelt ember másképpen is j ki tudja fejezni a gondola- i tait, anélkül, hogy ezeket i használná. „Mi sem használ- i juk — mondtam — nem i szeretném, ha alkalmaznád i őket.” Az említett példákból azt hiszem világosan kitűnik, hogy a család az a közösség, ahol leginkább lehet ez ellen a hiba ellen küzdeni. Vigyázni kell arra, hogy mit tanítsunk meg a gyermeknek tudatosan, vagy mit hall tőlünk olyant, amire megtanítjuk nem tudatosan, csupán „példaadásunklcal”. Igaz, hogy a gyerek megtanulja ezeket a szavakat társaitól is, azonban azoknak egy része is otthonról hozta. De ez ellen is lehet küzdeni. Mi történnék akkor, ha a szülők ebben oly módon támogatnák az iskolát, hogy maguk is beszélnének azokkal a szülőkkel, akiknek gyermekénél ezzel a problémával találkoztak? Az ilyen irányú segítséget úgy érzem a szülők is szívesen vennék, hiszen egy részük nem is tud arról, hogy a családi házon kívül gyermeke ezeket a kifejezéseket használja. Sok esetben előfordul, hogy a gyerek az így szerzett „szókincsét” nem alkalmazza otthon s a szülők nem is tudják, hogy gyermekük újabb küzdőteret szerzett számukra. Nem hiszem, hogy egy ilyen mozgalom elindítása a magyar nyelv és gyermekeink erkölcsi fejlődésének, valamint népünk műveltségi színvonalának ártana. M. L. S. „Rettenetes, toppan testiéinek ettek a mai ppetekek" Meg akarom tartani a férjemet! ^ jpzt hajtogatta egy zokogó, £ J-j kétségbeesett asszony Ikét % esztendővel ezelőtt. A férje % mozdonyvezető, szépen kere- $ sett, tanfolyamra küldték $ Pestre. Itt megismerkedett egy fiatalabb, elvált asszonnyal — í bele is habarodott. Otthon y ^ meg hat gyerek, és egy töre- $ kény, síró asszony várt rá. $ A bánat megülte az egész $ lalcást. Hat gyerekre mosni, £ vasalni, főzni nem csekélység. $ A gond úgy felőrölte a csa- % ládanya erejét, hogy elhanyagolta magát, a lakását, a gye- 4, rekeit — a férje ettől még 4, messzebb húzódott. A tarlha- % tatlan helyzetben hadjáratot í indítottunk a boldogtalanság 4f ellen. A férj csak annyit lá- í, tott, hogy a lakás újra ragyo- tgóan tiszta, jó étel is ikerül \ elé, ha megjön, de senki sem £ kérdez, senki sem kér tőle $ semmit. Nem is érnek rá, í mert annyi a beszámolni való. % A gyerekek az iskoláról, a fe- % lesége a tanárokkal való meg- f beszélésekről, s együtt a közö- \lsen látott moziról, a közös $ strandlátogatásról, a közös ki- f rándulásról beszélték. Regge- £ lenként pontos napirend sze- $ rint tornáztak, aztán ki-ki el- í végezte a háztartásban rá kö- % telező részt, hetenként válta- % kozó rend törvénye alapján. i y X*N\V\NVXYVVs\\\\\\\\\\\\V I í Gyerünk a szabadba! í : í -pvalolj, pajtás, hadd duzzad-' í L) jón; ^nótánktól a szél! ^ Kinn a fákon ezernyi rügy 1 4. új tavaszit ígér, \ \ 4. A medve is rég otthagyta : í fülledt odúját — '4 sütkérezni megy a napra, ^ éled a világ! ^ Friss köntöst ölt erdő, mező j ^ és ölébe vár .. ^ Lányok, fiúk gyertek — miénk > 4. széles e határ. ^ í ^ Ismerjük meg hazánk táját, ! ^ mint a tenyerünk 4/ a szabadba megyünk pajtás, : ^ jöjj hát mivelünk! G. Szabó IÁszló ! 7 y Az anyának ideje lett el- 4/ menni fogorvoshoz, sőt mégi más panaszait is meggyógyi-í tatta egy kéthetes kórházi tar- % tózkodás alatt, amíg a gyere- % kék a nagyszülőknél vakációz-$ iák. A mozgalmas, érdekes$ életet élő családban aztán^ jött a lakás átrendezése — sőt, ^ a távoli és alkalmatlan helyen 4/ levő lakást kicserélték egy ál-4 lomáshoz közel levőhöz, ahon-1 nan látni apa mozdonyát, 5 amellyel hosszan befütyül hoz- $ zajuk. Mert már tudja, hogy ^ a családja az ő igazi világa. $ Csak egy drágább a hat gye-fj tekénél, meg a feleségénél — ^ a hetedik, aki még az asz-1 szonyka szive alatt bújik meg. 4 x 7 gy váltam el tőlük, tavaly $ nyáron. Azóta megvolt a$ nagy névadó ünnepség — a ^ csöpp Ildikó az édesapja kék % szemét, anyja selymes barna0 haját örökölte. A lakás azóta mosógéppel ellátott, padlóke-1 félős, szőnyegseprüs „kacsaid- % bor forgó vár” lett, A gyere- % kék vetélkedve kezelik a sak% izgalmas gépet, a mama jófor-1 mán csak a kisbabával van ^ elfoglalva. A férj pedig úgy 4, nézi asszonyát, mintha csak ^ két hete udvarolna neüd. A titok? Nem várt párjától 4, semmit, amit nem adott magá-% tói — még szeretet sem azi/ okos feleség. Megteremtette % maga körül a legnagyobb ren- $ '(det, a legnagyobb összhangot. ^ \ Kellemes, érdekes otthona lett, 4Á \ mert törődött a lakással és a 4/ \ gyerekeivel. Szórakozni a gye- ^ '(rekekkel járt — s ha egy férfi $ í érzi, hogy nélküle is „mennek £ \a dolgok”, nélküle sem öli el$ J magát az asszony — amellett $ 'fmég cudarul csinosodilk is —, í í bizony alig tud ellentállni. A £ í-jól bevált receptet’ kipróbál- $ 'r hatja más is. Igaz, hogy nagy \ lelkierő és sok energia kell 4, l hozzá — de megéri! 4 \ R Zs. 4. Laza, puha hullámok, rövid hajból. Akinek a simán homlokba fésült haj nem áll jól, úgy viselje, mint a legalsó szóke nő. Borzas, lófarkas és Rákóczi Ferenc hajviseletére emlékeztető vállra omló hajviselet már nem divat. Párizsban, Pesten, Vácott — sehol sem! Tessék megbeszélni a fodrászokkal, hogy a csavarás helyett a jó, régi „fésűs” berakást alkalmazzák — vagy nagyobb, laza csavarokat! Akinek természettől hullámos a haja, viselje úgy, akinek sima, inkább simán — a négergöndör „dajjer”-ek ideje lejárt! A mellékelt szolid hajviseletek a legújabb francia képeslapból valók! Estélyi viseletnek mindössze egy dísz- csattal! Egy vidéki cukrászdában látott platinaszőke „baj- csoda” viselőjének szíves figyelmébe ajánljuk! ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v : komoly gondot okozott anyjá- \ nak. Viki most múlt három : esztendős, egyszeriben minV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\V dezteik Moszkva legnagyobb cipőszalonjában, és a kiállított fazonok közül mutatunk be olvasóinknak kettőt. 1. Magassarkú. tetszetős fazonú sevrobetétes kék szarv as bőrcipő, délutáni és esti viseletre kiválóan alkalmas. 2. Ez a modell egyike volt a legnagyobb sikert aratóknak. Fehér betétes fekete szarvasbőr, elsősorban estélyi cipőnek használják, kiválóan alkalmas hangversenyre, színházlátogatásra is. Kf I SZOVJET CIPŐFAZOM A szovjet cipó- ; divatban is, akár- ! csak az egész vi- | lágon, mindinlzább \ tért hódít a más- i színű, betéttel ké- : szülő cipő. A leg- : változatosabb szí- : neket alkalmazzák : és az alapszínek- ; Tiél sem ragasz- \ kodnak a hagyó- ; mányokhoz. Nem- ; rég kiállítást renkávéfőzőhez mennyire kellene a; kis „zseb-resó”, melyre külön-! böző edényekben fel lehet tenni ] a kávét főzni — s így egy vil-! lanymelegítővel, amely olyan, j mint a forgalomban levő főzök ; beépített alja, különböző meny-1 nyiségű kávét lehet főzni. A legkülönbözőbb formájú és! rendeltetésű pohárkészletek új | összeállításban — színes alumí- ] nium alj, műanyag-betét — bizo-! nyára sikert aratnak majd az j igényes háztartásokban. A mű- j anyagiból készült cserélhető fejű! tortadíszítő szerszám már eddig j is jól bevált. Az állólámpák és | csillárok sok helyen még hiány-1 cikknek számítanak —, ha a ki- i állításon látottakat megrendeli a! kereskedelem, ez bizonyára elő-; nyösen enyhítené a helyzetet. Általában az a tapasztalatunk. ! hogy a közönség igénye, iji gyártó; szervek kezdeményező kedve; gyakran találkozik. Hogy a keres- | kedelem aggályait elűzzék, érdemes lenne közvéleménykutató kiállításokat rendezni a háztartási cikkekből is — emlékezzünk rá, hogy a cipőfront is így rendeződött néhány esztendeje!