Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

I960. FEBRUAR 26. PÉNTEK

5^irIoP

s

Karinthy Frigyes érdi költeménye a márciusi érdi irodalmi-esten

Jövőre elkészül Érd művelődési háza

KÖNYVESPOLC

Fellázad a gettó

M

egrázó olvasmány, amelyet düh és gyűlölet nél- í íkül nem tehet le az olvasó, í Dühöt és gyűlöletet érezmind- j azzal szemben, amit egy szó í foglal össze: fasizmus. A könyv J három naplót foglal össze. A í három napló nem hivatásos í írók műve, mégis: mindennél 5 megkapóbb, hitelesebb olvas- 5 mány, mert a három napló {szerzője megjárta a náci ha- \ láltáborok poklát, s soha el \ nem feledhető élményeik töl- \ tik meg az oldalakat.

; Három különböző ember. És \ mégis: írásaik egyet monda- 5 nak, egyre figyelmeztetnek.

' Nem szabad még egyszer sza- \ badjára engedni a fasizmus \ szörnyetegét, nem szabad még £ egyszer utat adni azoknak,

£ akik milliókat és milliókat kí- £ noztak meg, ártatlanok sere- ^ gét' küldték a „legcivilizál- í tabb” halálba: a gázkamrák- J ba.

£ Az első naplót, amely a £ Halálbrigád címet viseli, Leon ^ Weliczker írta. Gyerekember j volt még, 15 esztendős, amikor a hitleri csapatok elhurcolták.

\ Gyerekember gyakorlatlan keze rótta a sorokat, aki ha J menekült, egyetlen kincset 2 vitt magával: feljegyzéseit.

Szárazon, tárgyilagosan írja le 2 mindazt, ami vele történt.

'j Nem színez, nem használja fantáziáját. De ezek a nyers,

2 kommentár nélküli tények mindennél beszédesebbek. A \ Halálbrigád, amelynek Leon is tagja volt, megsemmisült,

^ mint ahogyan megsemmisítet- £ ték a táborok lakóit is a fasiszták. De Leon akkor már J biztos rejtekhelyen volt. Meg- £ szökött, s megérte a felszaba- dulás napját.

^ A második napló szerzője ^ magaskultúrájú, széleslátókörű £ fiatalasszony: Noemi Szac- ^ Wajmikranc. Nemcsak arra ítélik erejéből, hogy saját, sze'ssyssssssssssss^ssyssssASSssssysssssssssssssss*

|\A falu új arculatának egyik formálója:

a Déryné Színház

da romániai írónő Százházas lakodalom című mai, falusi tárgyú drámája, Du- najevszkij: Fehér akác című operettje és Schiller: Ármány és szerelem című drámájának felújítása, a nagy német drámaköltő halálának százötvenedik esztendeje alkalmából.

A sajtótájékoztató részvevői elismerőleg szóltak a színház produkcióiról, amelyek közül nem egy megállná a helyét a fővárosi színpado- ■ kon, de szóvá tették a hibákat is: nem mindig nyújtanak kiemelkedő teljesítményt a színház művészei, mások technikai hiányosságokat említettek. Ezek a hibák valóban még előfordulnak, de megszüntetésük nem mindig a színház vezetőin múlik. Ami a művészeket illeti: legfeljebb két szerepet játszhatnak el egy esztendő alatt, de azt száz-százötvenes szériában, ez pedig kétségkívül a művészi munka rovására megy. Ami a technikai hibák oka: a színház hat esztendeje nem kapott új autóbuszt, vagy: két esztendeje hasztalanul harcolnak a modern, tökéletes világítóberendezésért.

A Déryné Színház jelentős szerepet tölt be kulturális életünk formálásában. Vezetőik és művészeik feltétlenül megérdemlik a nagyobb támogatást, megbecsülést, hiszen ők is a falu új arculatának formálói, alakítói.

(prukner)

A FELÁR FA SIELEI MÚZEUMBAN

Érdekes ülést tartott az érdi művelődési tanács. Az ülésen Fekete Lajos elnök, az ismert költő beszámolt arról, hogy az Érdi Községi Tanács kétmillió forintot szavazott meg az oly rég óhajtott művelődési ház építkezési költségeire. A házat a község főútvonalán és központjában, a postahivatal épületével szemben még az idei év folyamán, előreláthatólag a nyáron kezdik építeni, s a község lakossága nagyszabású társadalmi munkával vesz részt az építkezésben. A művelődési ház valószínűleg a jövő év őszéig el is készül.

A művelődési ház felépítésével az érdi és Érd környéki lakosság régi óhaja teljesül; itt nyer elhelyezést a mintegy 500—600 személy befogadására alkalmas színházterem, fcxr- gószínpaddal, s ugyancsak itt kap helyet Érd filmszínháza is, amely jelenleg egy régi, ócska épületben tengődik.

Egyébként az Érden lakó ’^képzőművészek tavalyi jól si- ^ került kiállítása után nemrég ^megalakult az érdi képzőmű- ^ vészek Nagy Balogh Jánosról ^elnevezett képzőművészeti kö- $ re, amelynek külön ifjúsági ^ csoportja is lesz, s az idősebb ^ képzőművészek behatóan kí-< ff, vannak foglalkozni a fiatalok ^ vezetésével és tudásuk fej- ^ lesztésével. A képzőművészek í körét dr. Jancsó Erzsébet vezeti, aki a múlt évben nagy sikert aratott kiállított festményeivel.

A művelődési tanács elhatározta, hogy idei első irodalmi estjét március ötödikén, szombaton este hét órai kezdettel rendezi meg az Ipartestület előadótermében. Ezen az estén mutatják be Karinthy Frigyesnek a harmincas évek elején írt Érdi erdő című hatalmas költeményét, amely azóta csaknem teljesen feledésbe merült, holott Karinthy egyik legművészibb költői alkotása. Karinthy Ferenc, az író fia, a művelődési tanács rendelkezésére bocsátotta a verset, s egyben elmondotta, hogy a harmincas évek elején egyik nyáron édesapja hosz- szabb ideig egyik érdi ismerősénél nyaralt, gyakran sétált ki az érdi minarethez és a közelében fekvő erdőhöz, s ekkor irta a költeményt.

cs. z.

.\\\v .wwwwwwwwww

5

í Szerdán délelőtt a Déryné ^ Színház vezetői baráti meg- beszélésre hívták ossz® a ^ megyei sajtó képviselőit. ^ Ascher Oszkár, a színház ^ művészeti igazgatója rövid !; bevezetőjében az elmúlt esz- ^ tendő munkájáról, s az idei ^ év terveiről beszélt.

^ A Déryné Színház az el- í múlt esztendőben kétezerszáz- f hat előadást tartott közel ^ hatszázezer néző előtt. Eb- ^ bői megyénkben ötvennyolc ^ községben és városban, két- ^ százhuszonegy alkalommal, ^ közel ötvenötezer néző előtt ^ szerepelt a színház hét tár- ^ sulata. Az 1959-es évben ^ huszonnégy darabot játszot- ^ tak, ebből tizenöt új bemu< tató volt. A bemutatók kö- ízött szerepelt többek között ^ Shakespeare: A makrancos £ hölgy, Beaumarchais: Sevil- ^ lai borbély, Móricz Zsig- £ mond: Légy jó mindhalálig, J Egri Viktor: Virágzik a hárs, ^ Nyíri Tibor: Menyasszonytánc ^ című műve.

^ Az idei esztendő terveiben g; kilenc bemutató szerepel. A ^ már játszott művek: a Va- rázskalap című szovjet ifjú< sági színdarab Mándi Iván f átdolgozásában, Heltai Jenő: £ Néma levente és Ábrahám f Pál: Hawai rózsája című

operettje. A soronkövetkező ^bemutatók: Rachmamov: Vi- ^ haros alkonyat című drámába, Mikszáth: Tavaszi rügyek ^ című ifjúsági színműve, a Va- ^ dák című szovjet vígjáték J magyar változata Tabi László átköltésében, Simon Magmélyes élményeit rögzítse papírra, hanem arra is, hogy megfigyelje a körülötte levő embereket, körképet is fessen mondanivalójához, így mélyítve mondanivalóját. A szabad napokkal kezdi a naplót, amikor még nem hurcolták el őket. S utána a gettó és a tábor. Szenved, már-már reménytelennek lát mindent, úgy érzi, hogy a világ nem törődik velük, mégis papírra veti élményeit, az utókornak, a jövendő nemzedéknek, me- mentóul. Ez a kétségbeesett hányattatás, a vívódás, a mély emberi érzések vihara adja meg az írás alaphangját, s a hit; eljön az idő, amikor szá- monkérik szenvedéseiket.

A mondanivaló megformálásában a harmadik napló a legtisztultabb. írója Dorka Goldkorn kommunista, tagja volt a varsói gettó ellenállási csoportjának. írása hiteles története annak, hogyan lázadtak fel a fasisztáik ellen, nemcsak életük megmentéséért, hanem a fasizmus mielőbbi elpusztításáért is. Me-' leg szeretettel rajzolja meg a kommunistákat és nem kommunistákat, mindazokat, akik harcolni akartak, majd harcoltak is a fasiszták ellen.

Goldkorn naplója a dokumentum hitelével hat. Gazdag tényanyaga a felkelés egyik irányítójának tollából származik. Nem véletlen, hogy a háború után a náci kegyetlenkedésekkel foglalkozó bíróság bizonyítékként fogadta el e naplót.

N

ehéz, kínzó olvasmány ez a kötet. Kínzó a szégyen, hogy mindez megtörténhetett. De ugyanakkor acélozza az elhatározást is: soha többé! S ezzel a három írás szerzője elérte célját. (Kossuth Kiadó.)

— m —

rssssssssfAt*.rsrssssssssssy’ssssssrssssssssssj

Hefaisztosz cs Amon bronzszobrocskája

hajszálon múlt minden. A németek, akik azt szerették volna, ha nyvgatra menekítsük az anyagot, azzal fenye- getödztek, hogy elvonulás után szétlőnek itt mindent. Meg is kísérelték, de szerencsére rosszul céloztak. A gránátok a közelben robbantak ugyan, de kárt nem tettek az épületben.

Dik, a hűséges múzeumőr, méltóságteljes léptekkel kíséri az ajtóig a látogatókat és hosszan, komolyan néz utánuk a nyirkos, meztelen februári kerten át.

Magyar László

gyón hiányzik ebből a meghitt hajlékból.

— Szépen halt meg — emlékezik azokra a nehéz pillanatokra a testvér —, nyugodtan, félelem és fájdalom nélkül. Egész nap dolgozott, rendezgette az anyagot, javítgatta a katalógust. Kicsit sá- padtabb volt a szokottnál. Estefelé azt mondta, hogy ma történni fog vele valami. Azután lepihent. Állandóan figyeltem. Egyszer hallom, hogy halkan szólít. Odamegyek hozzá, megfogom a kezét. Néz rám és tekintete derűvel, békével, szeretettel telt. Azután már nem rám nézett, hanem valahova mesz- sze. Szája kicsit megvonag- lott... így halt meg.

Nézegetjük a félig elárvult gyűjteményt.

— Ha én is elmegyek — mondja halkan János —, minden az államé lesz. A fel- szabadulás óta állami múzeumként ügyelünk rá egyébként is. Hogy sértetlenül megmaradt minden a háború alatt és utána is, azt a szovjet hadseregnek köszönhetjük. Az első vili mattól kezdve gondoskodtak a. gyűjtemény biztonságáról. Pedig

ben lelték, kapálás közben. Fontos bizonyítéka annak, hegy ez a hely nevezetes helye volt a hun világbirodalomnak. A hunok hittek a lélekvándorlásban . és az Amon-kultuszt — a termé- k nység egyiptomi istenének kultuszát — azok a görögök közvetítették hozzájuk, akik korábban Egyiptom zsoldjá- ban katonáskodtak.

— Ez a még szebb bronzszobrocska, Hefaisztosz szobra pedig Újszilvásról került hozzánk, Tóth Karcsi szilvási kisdiák ajándékaképpen. Gyönyörű római munka, bronzában valami nemesfém is van, lehet, hogy arany, ennek köszönhető, hogy ennyire épen maradt. És Karcsinak... Nagyon jó, hogy barátaink az iskolások. A szelei iskolában megalakult és működik a múzeumbarátok csoportja. Csoportosan látogatják a gyerekek a múzeumot. Olyan jó érzés magyarázni, mesélgetni nekik a gyűjtemény egy-egy érdekesebb darabjáról. Bátyám is nagyon szerette a gyerekeket, mindig szívesen vezetgette őket...

Mindig rá kanyarodik visz- sza a beszélgetés, mert naegyütt nagyon emberségesen sáfárkodtak a hatalmas vagyonnal, amely rájuk, a „kuruc ág”-ra maradt, amikor a nevezetes família labanc ága kihalt. Nagy jelentőségű régészeti kutatásokat végeztek Tápiószentmárton és Tápió- szele határában, sok fontos leletre bukkantak.

János most magára maradt a félárvaságra jutott múzeumban, de lankadatlan buzgalommal és hittel folytatja a közösen kezdett munkát. Vezeti, gondozza a becses múzeumot, ápolgatja a ritka kincseket, levelez az Akadémiával, a Régészeti Intézettel, és legnagyobb boldogsága, ha láthatja, milyen termékeny talajra találtak Tá- piószele népének lelkében a régészet és a múzeum szeretjének általuk elhintett magvai.

— Nagyon sokszor jönnek a múzeumba szelei és szent- mártonkátai kislányok, kisfiúk és hoznak a föld alól előkerült régiségeket — meséli. — Nem régen került így hozzánk ez a kis kosfejű Ámon-szobrocska. Gyi- mesi Pali hozta, a szelei általános iskola III. osztályának tanulója. Apja szőlőjéA kerítés rácsán keresztül, csupasz fák és bokrok rámájában pillantjuk meg a volt Blaskovics-kúria torná- cos homlokzatát. Mögötte a nevezetes múzeum felbecsülhetetlen értékű kincseit őrizte és gyarapította annyi évtizeden át a két Blasko- vics-testvér, György és János. Most már csak János, a 78 éves fiatalabb. A 82 éves Györgyöt néhány héttel ezelőtt kísérte ki a kis falu őszintén gyászoló népe a szelei temetőbe.

Dik, a borjú nagyságú félelmes múzeumőr, a „dupla- puli" apa és a drótszőrű németvizsla mama tízéves leszármazottja, fel’.capja hatalmas fejét és vizsgáló tekintettel kémleli a látogatókat. Nincs semmi baj, gondolhatja, mert nyugodtan leheve- redik ismét volt gazdája elárvult ágya elé.

— Csaknem utána pusztult

— mondja János, az „öccs”

— három napig nem evett bánatában. Még most is gyakran róla álmodik. Fel-f elriad éjszakánként és odamegy az ágyhoz. Keresi benne a gazdáját...

Szép, tartalmas életet élt ; Blaskovics György. Fivérével

1 ÚJ VILÁG

? ! £ Kultúrhaz épül, kultúrterem, ;

í Űj ország épül, ez a jelen. j

I í

i Villan a villany es a neon, !

y i

£ Antenna zenél új házakon. •

I i

^ Üj forrásoknak új vize fut, ! J: Űj kulcsok nyitnak sok új : \ kaput. \

\ i

^ Szárnyal az idő, tágul a tér, : í Aki most indul, messzire ér. ;

I í

^ Az ut új sorsé, új életé, á Engem is új út visz kifelé. í

y j

Falu Tamás í

Í..............................

szetből megtanulható. S ami- ; lyen igényes az ő kezdeti; Trisztán-formálása, olyan | igénnyel méri, látja el tanács- i csal a többieket: igazgatóját, i Decsov Lajost, aki már felállt j a pádból, és szóból meg gesz- ; tusból igyekszik Gurmun, az i ír király alakját összerakni; ai szőke, kékszemű Nemoda Jo- i lánt, aki az életben érettségi- i re — itt Izolda lávaizzású sze- i repére készül; Gulyás Katalin i sörgyári munkásnőt, Volura i királynő jövendő megformáló- : ját; Takó Miklós tanártársát, i Bödő Mihály órást, Marjai lm- i re egyéni gazdát és a többi i szereplőt, parasztokat, munka- i sokat, tanárokat, diákokat, I köztük a KISZ-titkárt és a i tsz gépkocsivezetőjét; és Ildi- i kőt, aki Izolda „ellenpólusát”, i Fehérkezű Izoldát játssza.

Felszakad lassan a kezdet i szürkesége. Ahogyan a célok i az arcokon égnek — már a kö- i zeli választ érzem. A választ; érzem abból, ahogyan itt ülnek i együtt a változás megformálói i és azok, akik csak a művelődé- i si ház színpadán munkálkod-; tak ezen a változáson; ahogyan i a volt növendékek visszatalál- i nak az iskolába; ahogyan a szövegről felpillantó szemek- i ben megcsillan olykor egy-egy megérzett pillanat nagyszerűsége.

A szünet — nem szünet. További tervek lázában élnek a szereplők.

— Ha bemutattuk a Trisztánt, operettet játszunk... Mert zene, vidámság is kell ám a népnek.''.. Ég ki lesz Kossuth a Fáklyalángban?...

Folyik tovább a még kissé monoton, de már új színeket, ismeretlen ízeket, valami csodálatos dolog közelségét hirdető második próba. Ülnek vagy állnak, olvasnak csendben — de már változott, belülről fűtött hangop. , v .

Kluch Rózsa tanárnő otthon javítja a sugópéldányt. Laczi István rajztanár az asztalára hajol, háta mögül biológus-tanárnő felesége figyeli a papíron teljesedő, szépülő színpadképet. Kónya Miklósné talán a számtan dolgozatokat javítja. Sáfrányos László dömsödi párttitkár a szomszédos szövetkezeteket járja...

ök más üllőn, de ugyanúgy a változást kovácsolják, mint a recsegő iskolapadok elfoglalói: Ildikó és édesapja, Balggh László, Nemoda Jolán és a többiek, ezen a második próbán.

Murányi József

Decsov Ildikó gyakorlóéves pedagógus. Tizennyolc éves. Még csitri — és már „szigorú” tanító néni. Hogy édesapja kérésére, vagy saját elhatározásából állt be a színjátszó csoportba — nem tudom. Még nem is kérdeztem.

Pedig érdekes dolgokat hallhattam volna tőle. Erről is, meg a színjátszók múlt novemberi nagy irodalmi estjéről, ahol Arany Tetemre- hívását és Puskin Anyeginjének csodaszép részletét, Tatjána levelét mondta.

Azt sem tőle tudom, hogy mindkettőt és a műsor valamennyi számát érdeklődve, pisszenés nélkül hallgatták, és a végén őszintén megtapsolták. És azt sem tőle hallottam, hogy ugyanitt két éve még kinevették, kifütyülték a világirodalom legszebb szerelmes verseiből összeállított estet, pedig fiatal, tehetséges művészek voltak az előadók, akik a versek alázatából fakadó hittel utaztak Pestről Dömsödre, tolmácsolni a rég meghalt költők élő üzenetét.

Igen, két éve botrány robbant ki Dömsödön. Két éve még operetten és villámtré- fákon kívül az öntevékeny színjátszók nem adtak magukról semmi más életjelt.

9

Decsov Lajos — Ildikó édesapja, az általános iskola és a művelődési ház igazgatója — kartársaival együtt nagyszerű feladatra vállalkozott, amelynél többről nem is álmodhat vérbeli pedagógus: nemcsak a lurkók, hanem a felnőttek további pallérozását. Munka ég munka, előadások, beszélgetések, apró kis trükkök, amelyektől felszikrázik a közönyös emberek érdeklődése, olykor talán hiúsága is.

És az eredmény — a novemberi irodalmi est — bármilyen szép, még csak a kezdet. Mert a közönség — kétszázötven ember — személy szerint kapta a meghívókat ...

Ha meghívó nélkül, csak a plakátra jönnek majd be kétennyien! — az lesz az igazi.

Hány osztály tanulja meg addig „Ildikó nénitől” a nehéz betűvetést?

9

Erre keresek választ az egyik osztályteremben, ahol a színjátszók Trisztánt, Illés Endre és Vas István drámáját próbálják. Monoton hangon, bizonytalan Ízlelgetéssel, néha akadozva folyik a felolvasás.

Ez csak a második próba... Nehezen induló, szürke és; lapos második próba. A ki- i hűlő kályha kesernyés füst- í szaga, a felnőttek súlyától í recsegő iskolapadok még ko- í morabbá teszik a képet.

A szereplőket nézegetem.; Kutatom a bennük feszülő vá- j gyakat. Az operettalakok ] egykori megszemélyesítői a í pár éve íródott régi monda i legendás alakjait próbálják: most életre varázsolni. Hasonlóan talán, de másképpen, ahogyan a Jókai Színházban látták. Verses drámát próbálnak, tudva, . hogy a mélyről fakadó indulatokat csak jó versmondással, tiszta beszéddel tudják hiánytalanul kifejezni.

Ezért választotta a Trisztánt az igazgató és a fiatal rendező.

A rendező: Balogh László tanár, színésznek készült. Sokat tanult, ami a színművéNt'pfő sko'ások a fővárosban

Ma érkeznek Budapestre a dunabogdányi népfőiskola hallgatói, hogy megismerkedjenek a főváros kulturális életének nőhány jellegzetességével. Többek között meglátogatják a Nemzeti Múzeumot, és a Mezőgazdasági Múzeumot, este pedig megtekintik a Néphadsereg Színházának előadását. Mesterházi Lajos: Pesti emberek című színművét.

A második próbán