Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S Z M P E L S T MEG y £ /; 8 / Z OTTS A G A MEGY E I T AN'Á C S LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM ARA SO FILLER 1960. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK Neveljenek még több baromfit a termelőszövetkezetek Mikor lesz nagy a liba mája? — Beváltak a magyar fajta tyúkok kát csak zárt tenyészetekben érdemes tartani. A magyar állomány alkalmas a téli tor jástermelés biztosítására is. A víziszárnyasok közül a tsz-ekben leginkább a közép- termetű, 5—7 kilós nemesí­tett, hófehér tollú magyar ludat érdemes tartani. Ezek­nek nagy, általában 48 dekás mája van. A nagy testű lu- dak nem váltak be. Kacsából a 3,5—4 kilós pekingi fajta tartása a legkifizetődőbb: gyorsan meghíznak, nyolc hét alatt elérik a kétkilós súlyt. Zárt területen, kis helyen is gazdaságosan nevelhető a pe­csenyekacsa. Csak a törzsállománynak ajánlatos biztosítani a szabad fürdési lehetősé­get. ugyanis amelyik ba­romfi sokat mozog, 20—30 százalékkal több takar­mányt fogyaszt. Pulykából a bronzpulyka, gyöngyösből a kékesszürke alkalmas tenyésztésre. Több tsz-ben azért van probléma a baromfitenyész­téssel, mert nem fordítanak kellő gondot az ólakra. Na­poscsibéből négyzetméteren­ként legfeljebb tizenöt, tyúk­ból négy-hat darabot lehet csak tartani. Baromfiól cél­jára megfelel minden üresen álló épület, istálló, ha gon­doskodni lehet azok rendsze­res tisztántartásáról. A baromfitenyésztésnél az összköltségek 70—75 százalé­kát teszi ki a takarmányozás. Szakszerű etetéssel, hozzá­értő gondozással nagyüze­mekben jövedelmező igazán a baromfitenyésztés. Etesse­nek a tsz-ek baromfitápot is, ne csak szemestakarmányt, mert attól elzsírosodnak a tyúkok. A baromfitenyésztők tanulmányozzák rendszeresen a szakkönyveket és a szak- folyóiratokat. Időben, legkésőbb március­áprilisban szerezzék be a tsz-ek a tenyésztéshez szük­séges naposcsibéket. Akkor nevelik és etetik helyesen a baromfikat, ha a csirke naponta át­lagosan egy dekát gyara­podik. A tízhetes rántanivaló csir­kének hetven-nyolcvan de- kásnak kell lennie. A libák­nak akkor lesz nagy mája, ha hat hétig tömik azokat. Na­gyon fontos, hogy a tsz-ekben a gondozó állandóan figyelje az állományt, s a beteggya­nús, étvágytalan állatokat azonnal vegyék ki a' többi közül. Lacza elvtárs tájékoztatója után az értekezlet részvevői megtekintették az intézet ba­romfitelepeit és meghallgat­ták az ott dolgozó szakembe­rek magyarázatát. Márciusban Cegléden ren­dezik meg a baromfitenyész­tési tapasztalatcserét a mo- nori, a ceglédi és a nagy- kátai járás termelőszövetke­zetei részére. (esá) Új szöv et gjógysier | a rákos megbetegedések kezelésére A szovjet gyógyszeripar megkezdte az úgynevezett thiofoszfamid készítmény gyártását. A gyógyszert si­kerre! alkalmazzák rákos meg­betegedések kezelésénél, a más eszközökkel történő gyó­gyítás kiegészítésére. A készítmény elsősorban a tejmirigy és a női szervek rákos megbetegedésének keze­lésénél jár jó eredménnyel, de meggátolja új áttételek ke­letkezését a bőrrákos megbete­gedéseknél is. Március 11-én ülést tart a megyei tanács Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága Keleti Ferene megbízott vb-elnök vezetésével ülést tartott. A v. b. megtárgyalta a március 11-1 tanácsülés tár­gyát képező előterjesztéseket. így az 1959. évi népgazdasági terv teljesítéséről, valamint az 1960. évi népgazdasági terv­ről szóló jelentést, továbbá az országgyűlés által jóváha­gyott 1960. évi költségvetést, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos új helyzet és az abból követ­kező legfőbb feladatok című tanácsülés! beszámolót, s végül a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését az 1959. évi munkáról, valamint a NEB 1960. évi munkatervéi. A végrehajtó bizottság határozata szerint a megyei tanács­ülés március 11-én 9 óra 10 perckor ül össze rendes havi tanácskozásra. A tanácsülés anyagának részletes és beható megtárgyalása után a v. b. egyéb ügyekkel foglalkozott. Több mint 1700 vagon hibridkukorica- vetőmagot kapnak a termelők Főagronómusok országos rrlcke/lele Egerben Szerdán Egerben megkezdő­dött a megyei főagronómusok országos értekezlete. A ve­zető mezőgazdasági szakembe­reket Ivadi József, a Heves Országgyűlési képviselők megyei csoporteínökeinek értekezlete Szerdán Dinnyés Lajos­nak, az országgyűlés alelnö- kének elnökletével az .Or­szágház gobelin-termében megbeszélést tartottak az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjainak elnökei. A tanácskozáson Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is­mertette a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában, a termelőszövetkezetek meg­szilárdításában és a me­zőgazdasági termelés növelé­sében soron következő föl­adatokat és javaslatokat terjesztett elő a megyei képviselőcsoportoknak az or­szággyűlési állandó bizott­ságokkal együttműködésben folytatandó további mun­kájára. Hruscsov Indonéziában Mint a TASZSZ különtudó- sítója jelenti, Hruscsov, a szovjet minisztertanács el­nöke és Szukarno indonéz köztársasági elnök szerdán délelőtt megbeszélést folyta­tott a két országot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. A tárgyalásokon részt vett Gro- miko szovjet külügyminiszter is. Mint a TASZSZ a dzsakar- tai rádió jelentése alapján közli, Sartono indonéziai par­lamenti elnök február 26-ra összehívta a parlament rend­kívüli ülésszakát, amelyen Hruscsov is részt vesz. Az Indonéziában tartóz­kodó szovjet kormányküldött­ség más tagjai — Mihajlov, a kulturális ügyek minisztere ás Szkacskov, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Ál­lami Bizottságának elnöke — több indonéz miniszter és más kiemelkedő személyiség kíséretében kedden a Moluk- ka szigeteken levő Ambon városába érkeztek. Itt a Szov­jetunió segítségével technoló­giai főiskola épül. Szerdán ünnepélyes keretek között Mihajlov letette a fő- í iskola épületének alapkövét. Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes Kubából hazatérőben Norvégiába Is ellátogatott. Oslóban régi viking hajókat t.klntett meg, továbbá a híres Fram nevű sarki hajót. Képünk Mikojant a Fram kormánykerekénél ábrázolja. Ezen a hajón több expedíció utazott az Északi- és Déli-sarkra, többek között Ammundsen is megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte. Ezután dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgató­ságának vezetője számolt be a tavaszi munkák előkészületei­ről és az időszerű feladatok­ról. Kiemelte, hogy az elmúlt évben a termelőszövetkezetek nagyarányú területi növekedé­se mellett sikerült a termés­átlagokat jelentős mértékben fokozni. Az idén hasonló fel­adatot kell megoldani. A ter­melőszövetkezetek terveinek vizsgálatánál azt a tapasztala­tot szűrték le, hogy növelni kell a kukorica, a burgonya és a napraforgó vetésterületét. Minden új szövetkezeti köz­ségben tűzzék ki célul, hogy á három növényt legalább ak­kora, de lehetőleg nagyobb te­rületen termesszék, mint az elmúlt évben. A tavaszi vetőmage’látásről szólva, dr. Soós Gábor ki­emelte a hibridkukorica-vető­mag akció jelentőségét. A ter­melőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodók az idén 1789 vagon hibridkukorica-vetőma­got kapnak, ami az egész ve- tésteru et 55—60 százalékára elegendő. A Győr megyei ta­pasztalatok bizonyítják, hogy az új termelőszövetkezetek már az első esztendőben szí­vesen használnak hibridmagot. Komoly hiányosság azonban, hogy az egyénilag gazdálko­dók körében nem folytatnak kellő propagandát a hibridku­korica-vetőmagvak ismerteté- ísére. Ennek alkalmazásával i pedig a kisebb parcellákon is í’ényegesen emelhető a ter- | méshozam. í A vetőburgonya-ellátás i komoly gondot okoz. Dr. ! Soós Gábor ismertette > azokat a rendelkezéseket, i amelyek elősegítik a helyi készletek feltárását. : A szövetkezetek számára elő- ! nyös, ha a szükséges vetőbur- jgonya-mennyiséget maguk biz- ítosítják. Jó az ellátás a zöld­ségfélék magvaiból: a Kerti- I mag Vállalat kellő mennyisá- j gű és fajtájú magot küldött ! boltjaiba, úgyhogy az ismeret- jlen származású vetőmagvak 1 piaci vásár’ását teljesen el le- hét kerülni. ^ ' A termelőszövetkezetek a í{ tavaszi munkákra gondosan ^ készítsék elő saját gépeiket és ^ eszközeiket. Ezekre ugyanis a ^.-gépállomástól kapott segítség ^ mellett szükség lesz. A gépál­lomások, ame’yek tavaly 16,8 í millió normálhold tajmunkát végeztek, felemelt tervüket ;!123 százs’ékra teljesítették és ^ 520 millió forint nyereséget fértek el. idei fe'adatukat is £ jól kívánják megoldani. A ter- ^ melőszövetkezetek földterü’e- ^tének nssvarányú növekedése '■ miatt végleges éves tervüket csak április végére készítik el, de az első félévre már előze­tes tervet dolgoztak ki. Ennek megfelelően a tavaszi idényben 4 700 000 normálhold talaj­munkával, vetéssel, gépi kapálással és kaszálással segítik a közös gazdaságo­kat. Az őszi vetésű kenyérga­bonák állapotáról szólva dn Soós Gábor elmondta, hogy a kései vetésű kalászosokat a 8—10 napos hó nélküli nagy hideg meggyengítette. Ezért fokozott gondot kell fordí­tani a gabonavetések ápolá­sára. A legtöbb helyen ezt a munkát megkezdték. Az idén fokozott mértékben számolni kell a vetések gyo- mosodásával is. A közös gazdaságos elsősorban a vegyszeres gyomirtásra töre­kedjenek. Ehhez a szükséges mennyiségű vegyszer ren­delkezésre áll. Mivel a nö­vényvédő gépállomásoknak még nincs elegendő perme­tezőgépük, használják a ló- vontatású és a háti perme­tezőgépeket is. Dr. Soós Gábor a továb­biakban kiemelte, hogy 1960- ban jelentős előrehaladás várható az öntözés és a ta­lajjavítás területén. A múlt évi 126 000 hold öntözött területet az idén legalább 150 000 holdra kell emelni. A szövetkezetek elsősorban a már berendezett, de az utób­bi években nem használt telepeket korszerűsítik. A ma­gasabb terméseredmények el­érése érdekében 1960-ban 100 000 holdon javítják a ta­lajt. Az új termelőszövetkezetek­ben számos helyen 400—500 holdas nagy kertészeteket alakítanak ki. Központi kész­letből ehhez 150 000 meleg- ágyi keretet és 400 000 négy­zetméter meegágyi üveget biztosítottak. Ez a mennyi­ság nem fedezi teljes mér­tékben a megnövekedett igé­nyeket, ezért célszerű / fel­használni a tagok birtoká­ban levő melegágyi ablako­kat is. Mészáros István, a Föld­művelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési fő- igazgatóságának helyettes ve­zetője a kukoricavetés előké­születeiről tájékoztatta a fő- agronómusokat, majd a fő­agronómusok ismertették, ho­gyan készülnek fel megyé­jükben a tavaszi munkára. Az értekezlet részvevői ma meglátogatják a verpeléti Dó­zsa Termelőszövetkezetet, ahol a tavaszi felkészülés mellett az önerőből történő építkezéseket tanulmányoz­zák. A baromfitenyésztéssel fog­lalkozó termelőszövetkezetek részére a megyei tanács ál­lattenyésztési csoportja teg­nap Gödöllőn rendezte meg az 1960-as év első tapasz­talatcsere-értekezletét. Az aszódi, a ráckevei, a gödöl­lői, a dabasi, a budai, a szentendrei, a váci és a szobi járásokból harminchat ter­melőszövetkezeti agronómus, illetve baromfitenyésztő vett részt a megbeszélésen, ame- lXen megjelent Mikolai Fe­renc, a megyei tanács fő­állattenyésztője is. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták végig a jelenlevők Lacza Béla, a Gödöllői Kisállatte­nyésztői Kutatóintézet tudo­mányos kutatójának részle­tes tájékoztatóját, amelyben a baromfitenyésztés minden jelentős kérdésével foglalko­zott. Elmondotta, hogy hazánk­ban huszonhat-harminc mil­lióra becsülik a törzs­baromfi létszámát, amely­nek évi szaporulata mint­egy 130 millió. Magyarországon tíz kilo­grammon felül van az egy főre eső baromfihús-fogyasz­tás, míg Angliában, Német­országban mindössze 3,5—4 kilogramm. A magyar ba­romfit szívesen vásárolják külföldön, nemcsak húsáért, hanem tojásáért és toliáért is. Érdemes megjegyezni, hogy a világpiacon a magyar vízi­szárnyasok — nagyrészt fe­hér — tollát keresik leg­inkább, mert az tizenöt-húsz évig megtartja rugalmasságát. A termelőszövetkezetek nagy­arányú fejlődésével megvál­tozik a baromfitenyésztés ar­culata. Eddig főleg háztáji ke­retek között folyt a ba- romfinevelés, most nagy­üzemi módon, gépesítés­sel többet, olcsóbban kell termelni. Ezután is szükség lesz azon­ban a háztájiban felnevelt baromfira Megyénkben igen nagy lehetőségei vannak a víziszárnyasok tenyésztésé­nek, elsősorban a Duna menti községekben, de min- denütt, ahol patak van. A viziszárnyasok nevelhe- \ tők a leggazdaságosabban. A £ lúd növényevő, alig kíván \ kukoricát, árpát. Egy idős í asszony a tsz-ben elláthat \ hatvan törzsludat, s annak 5 300—500 szaporulatát. A toil ^ és a máj fedezi az összes költ- ségeket, a hús és a zsír már ingyenben van. Olcsón tart- ható 10—12 hetes korától a ^ pulyka is. Ajánlatos, ha a tsz-ek tartanak néhány gyön- gyöst is. J — Sokat vitatkoznak ma- í napság azon — mondotta Lacza elvtárs —, hogy milyen \ fajta baromfit tartsanak a \ tsz-ek. í Tyúkból javasoljak a ; sárga, fehér és kender- $ magos magyar fajtákat. ; Ezek bírják a szélsőséges \ időjárást, edzettek, ellen- ; állók a betegségekkel ! szemben, s igénytelenek. í A külföldi fajták húsa nem j olyan zamatos és csak kevés-j sei adnak több tojást, mint a í magyar fajták, amelyek; nagyüzemi tartás mellett í megadják évente a 150—160 j darabot. Külföldi tyúkfajtá-S

Next

/
Thumbnails
Contents