Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-24 / 46. szám
I9C0. FEBRUAR 84. SZERDA “í^ílrlop Az idősebb testvér felelősségével JÓ ismerősként fogadják ma már a fóti dolgozó parasztok e MÁV Dunakeszi Járműjavító dolgozóit, amikor ellátogatnak hozzájuk. Különösen jó kapcsolat alakult ki a gyár dolgozói és a fóti Vörösmarty Tsz tagjai között. Hogyne, hisz ott voltak köztük, segítettek, amikor arról döntöttek, hogy felcserélik az egyéni gazdálkodást. a közössel. Segítettek eleligazodni a sok-sok kérdés közepette. Az idősebb testvér felelősségével ma is mellettük vannak. Segítenek elkezdeni a közös gazdálkodást. Az elmúlt napokban írásba is foglalták, hogy miben és hogyan fognak segíteni, szerződést kötöttek a termelőszövetkezettel. A szerződésben a fő helyet a politikai és a gazdasági szervező munkában való segítés foglalja el. Az üzem kommunista és pártonikívüli dolgozói felvilágosító szóval kívánják elősegíteni a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni elkezdését és elvégzését. A gyár pártszervezete a szerződésben vállalja a tsz- pártszervezet munkájának segítését. Eddigi gazdag tapasztalatai alapján segít a rendszeres szervezeti élet kiépítésében, a pártépítő munka tervszerűvé tételében, egyszóval segítséget adnak ahhoz, hogy a tsz minél rövidebb idő alatt erős, hatékony pártszervezettel rendelkezzék. Ellátogatnak egymás pártrendezvényeire, rendszeres kapcsolatot tart a két pártszervezet, hogy kölcsönösen hasznosíthassák a munka tapasztalatait. A gyár pártszervezete segít a tsz-párt- szervezet munkatervének ösz- szeállításában és végrehajtásában is, például azzal, hogy négy alkalommal biztosít a gyár pártnapi előadót, aki az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatja majd a tsz-tagságot. Segíteni kívánnak a szocia- 44 lirjta' munkaversény elindításában a termelőszövetkezetben. A munkaverseny fő céljául a tavaszi mezőgazdasági munkák, a betakarítás, az őszi munkák és egyéb feladatok időbeni és jó minőségben való elvégzését javasolják. Ha a tsz tagsága egyetért vele, azt is javasolják, hogy egy-két brigád tűzze ki célul a szocialista brigád cím elnyerését. A gyár KISZ-szervezete Főt község KISZ-szervezetét segíti. Most azt vállalták a gyári kiszistúk' hogy a tsz-ben is ! segítenek a KISZ-szervezet megalakításában és a munka elkezdésében. Segítenek a közös munka megkedveltetésé- ben és maguk is vállalnak munkát a tsz-ben. Az idén 800 társadalmi munkaórát végeznek a tsz építkezésein. Társadalmi munkában segítenek a gépek karbantartásában és javításában. A fóti KlSZ-szer- vezet fiataljaival közösen tisztasági hónapot tartanak, mert amint a szerződésben írják, az a céljuk, hogy a fóti tsz ilyen tekintetben is az első legyen a járásban. Igen értékes és tartalmas a gazdasági szervező munkában való segítség is. Segítenek a tsz vezetőségének a tervezésben, de a tervek végrehajtásában is. A gazdasági munka szervezésében, üzemszervezésben jártas szakembereket küld a gyár a tsz-be. Segítenek a pontos leltár elkészítésében. A gyár főkönyvelője vagy helyettese havonta kétszer ellátogat a tsz-be és segít a számszaki vizsgálatok elvégzésében. A szerződés jó néhány pontja foglalkozik konkrét gazdasági segítségnyújtással is. A gyár dolgozói egyebek között segítenek egy régi gazdasági épület húsz férőhelyes lóistállóvá való átépítésében. Még ebben az évben elkezdik és be is fejezik a 90 férőhelyes tehénistálló építését. Mindkét épület belső szerelési munkáit is a vállalat végzi el. Segítenek a melegházak tetőszerkezetének kijavításában és megjavítják a melegház kazánját, valamint a tsz kertészetének öntözési berendezését. Segítenek a tsz-nek egy korszerű kovácsműhely felszerelésében. Generáljavítást végeznek a tsz Zetor-traktorán, hogy már a tavaszi munkában is kifogástalanul használhassák. Ezek csak a fontosabb pontjai a szerződésnek. Ezenkívül még sok kisebb jelentőségűnek látszó, de fontos munka elvégzését is vállalják. A szerződés elkészítésénél a kulturális kapcsolatok elmélyítésére is gondoltak. Az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzését a gyári szakszervezet vállalta. Úgy tervezik, hogy még ebben az évben a TIT bevonásával három előadást tartanak a tsz tagjait érdeklő kérdésekről. A gyár színjátszó csoportja három mai témájú színművel kíván a tsz tagsága elé lépBudapesfen rendezik meg a második nemzetközi méréstechnikai konferenciát is ni. Elárulhatjuk, hogy az egyik Dobozi: Szélviharja lesz. És persze, a jövőre is gondolnak, mert elhatározták, hogy a gyár kultúrotthona segít az önálló kultúrgárdát létrehozni a termelőszövetkezetben. Szerepel a szerződésben, hogy augusztus 20-ra munkás-paraszt találkozót rendeznek a gyár dolgozói és a tsz tagjai részvételével. Csak dicsérni lehet a szakszervezeti bizottságnak azt az elhatározását is, hogy a tsz tagjaival egyetértésben, a község pedagógusainak bevonásával iskolát szerveznek az érdeklődők számára, amelynek célja a nyolc általános elvégzése. A tsz sem marad adós. Amint a szerződésben írják, a maguk részéről mindent megtesznek a tsz erősítéséért, felvirágoztatásáért. A járműjavító dolgozóinak segítségéért pedig a nyári idényben zöldségféléket adnak cserébe. Eddig a tervezet. Most már o közös munka következik, amely minden bizonnyal jó eredményekhez vezet. — fi — Sorozatgyártásra alkalmai az új silókombájn A Keszthelyi Mezőgazdasági J Akadémia szakemberei hosszabb ^ idő 6ta fo;:lalkóznak új siléikom- ^ báj nők mintapéldányainaik vizs- J gálatával. Legutóbb a SZJS-jelű, J 1.8 méter vágószélességű új siló- \ kombájnt próbálták M különböző terepeken. A gép a legnehezebb, ? silppedős láptalajokon is tőkéle- 4 tes üzembiztonsággal dolgozott. ^ Kezeléséhez egy traktorvezető, á egy gépkezelő, a pótkocsiban pe- 4 dig a takarmány eligazításához 4 két ember szükséges. A kombájn, í amely vágja és szecskázza a siló- g kukoricát, nagy teljesítményre ké- 4 pes: Keszthely környékén a leg- ^ nehezebb terepen naponta 6 hold- 4 ról takarította be az átlagosnál 4 jobb termést. A Keszthelyt Mezőgazdasági g Akadémia az új silókombájnt sorozatgyártásra javasolja. Ploesti kinőtte a régi ruhát Ploesti, a Román Népköztársaság olajiparának központja óriási fejlődés előtt áll. Évről évre hatalmas új munkáslakónegyedek épülnek a városban. Képünkön: épülő hatemeletes lakóházak a város központjában I Az idea 22,4 %-kal növelik a mezőgazdaság fejlesztésére fordított A mezőgazdaság fejlesztésének az országgyűlés által jóváhagyott 1960. évi költségvetési előirányzatáról, a megnövekedett termelési és Tilieijesíietti tavalyi községfejlesztési tervét a dabasi járás Hatszázezer forint értékű társadalmi munka Félmilliós megtakarítás a házi kezelésű munkákkal Egymilliónál több a villanyhálózat fejlesztésére — A nemzetközi előkészítő bizottság egyhangúlag elfogadta a magyar tagegyesület meghívását, hogy a második konferenciát is Budapesten tartsák. Ezzel egyidejűleg — mint 1958-ban — ebben az esetben is műszerkiállítást rendeznek a magyar fővárosban. Nemrég járási tanácsülésen tárgyalták meg a dabasi járás 1959. évi községfejlesztésének eredményeit, s a még jobb teljesítés akadályait. A járás községfejlesztési bevételi tervét 109 százalékra teljesítette; több, mint 6 400 000 forint folyt be“ ~á községeknél, 4 S" ebből 4 337 000 forintot fizettek ki, de több olyan munka is szerepel a teljesítésben, amelyeket pénzügyileg még nem rendeztek. Azokat figyelembe véve a járás évi tervét 114 százalékra teljesítette. A terv jelentős túlteljesítéséhez komoly segítséget adott a lakosság fokozott részvétele a társadalmi munkában. A járásban egy esztendő alatt a lakosság 613 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, s ez az előző esztendők eredményéhez képest jelentős emelkedést mutat. A terv túlteljesítéséhez hozzájárult az is, hogy a helyi anyagok felhasználásában javulás mutatkozik, s mind több község tanácsa ismeri fel a házi kezelésben végeztetett munkák gazdasági hasznát. Egy esztendő alatt 527 ezer forintos megtakarítás mutatkozik a házi kezelésű munberuházási feladatokról Keresztes Mihály földművelés- ügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. — 1959-ben észrevehetően meggyorsult a fejlődés az egész népgazdaságban, s ezen belül a mezőgazdaságban is. Az előző évi költségvetésben előirányzott anyagi eszközöket a népgazdasági érdekeknek megfelelően eredményesen használtuk fel. Ennek jelentős szerepe volt a kedvezőtlen időjárás ellenére elért termelési sikerekben, többek között például abban, hogy tavaly a növénytermesztés bruttó értéke mintegy három százalékkal nagyobb lett a tervezettnél. Az állattenyésztés terén ugyancsak túlteljesítettük az 1959- es évi feladatokat, jelentősen megnövekedett az árutermelés. Örvendetes tény, hogy a területnövekedéssel arányosan fejlődött a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös állatállománya is — mondotta többek között Keresztes Mihály. Az 1960. évi költségvetés összeállításánál a múlt évi eredményekből és abból indultunk ki, hogy a mezőgazdasági termelést az előző évihez képest 4,9, ezen belül pedig a növénytermesztés volumenét 3,3, az állat- tenyésztését pedig 7,2 százalékkal kell növelni. Ennek megfelelően biztosítja a költségvetés a mezőgazdaság szocialista átszervezése során 1960- ban jelentkező feladatok pénzügyi alátámasztását, ugyanakkor lehetőséget ad a termelési eredmények további növeléséhez. A mezőgazdaság 1960. évi feladatainak teljesítésére az elmúlt évinél több mint 22,4 százalékkal nagyobb költségkeretet irányoz elő az új terv. Az elmúlt évinél 50 millió forinttal magasabb összeget fordítunk a traktorosképzésre, 12 millió forinttal nagyobb összeget a felsőoktatás fejlesztésére, 18 millió forinttal többet a technikumi és szakiskolai beiskolázások növelésére, 16 millió forinttal többet a növényvédelem megnövekedett feladataira. Hasonlóan jelentős növekedés mutatkozik a termelőszövetkezeti tenyészállat-akciókkal kapcsolatos szállítási és más költségeknél, A tanácsi költségvetések 1960. évi kiadási előirányzatai a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó intézményeknél, üzemeknél körülbelül 30 millió forintos emelkedést mutatnak. Ebből elsősorban a mesterséges termékenyítő állomások, az állategészségügyi intézmények és a mezőgazdasági szakoktatás továbbfejlesztésére nyújtanak segítséget. A Földművelésügyi Minisztérium irányítása ",lá tartozó állami szervek és a termelőszövetkezetek idei beruházási kerete mintegy 30 százalékkal haladja meg az 1959. évi teljesítést. Ennek legjelentősebb része a gépesítés ütemének meggyorsítására szolgál. Többek között mintegy 10 000 traktor, 1400 gabonakombájn, 4500 gabonavetőgép, 3800 műtrágyaszóró, 1100 silókombájn, 2400 fűkasza, 1000 tehergépkocsi, továbbá 8300 eke, 7000 pótkocsi, 2000 szervestrágya- szóró gép, valamint sok más erő- és munkagép beszerzésére ad lehetőséget. A minisztérium 1960. évi fő feladata — a termelési feladatok ellátása mellett — a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása lesz. Ennek megfelelően a költségvetésnek egyik leghangsúlyozottabb része a termelőszövetkezetek támogatását célozza, így többek között a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítésére 100- százalékkal nagyobb támogatást ad az állam, mint az előző évben. A hosszú- és középlejáratú hitelek is körülbelül 30 százalékkal emelkednek. A költségvetésben biztosított évi építési keret mintegy 115 000 szarvasmarha, 205 000 sertés és 68 000 juh számára alkalmas férőhely építésére, továbbá 4000 hold alagcsövezésére, 8000 holdnyi öntözőtelep építésére, valamint 61 000 hold talaj javítására lesz elegendő. A termelő- szövetkezetek állami hiteltámogatással 38 000 szarvasmarhát, továbbá 60 000 sertést, 44 500 juhot és még sok egyéb tenyészállatot vásárolhatnak az idén. A gépállomások 16,4 millió normáholdnyi kedvezményes munkát végeznek a termelőszövetkezetekben, ebből körülbelül 6,7 millió normálhold jut az újonnan alakult termelő- szövetkezetekre. A mezőgazdasági kutatás továbbfejlesztésére az új költségvetés 2 millió forinttal többet ad, mint az elmúlt évben. — Az 1960. évi költségvetés és az abból fakadó megnövekedett feladatok valóraváltá- sában igen fontos munka vár a Földművelésügyi Minisztérium és a tanácsi mezőgazda- sági szakigazgatási szervek, az állami mezőgazdasági vállalatok és intézmények dolgozóira — hangsúlyozta Keresztes Mihály. Fel kell karolni és fokozottabban támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a munka termelékenységének növelésére, az önköltség csökkentésére irányul. A párt és a kormány kitűzte kettős feladat teljesítésére az idei költségvetés megadja a szükséges anyagi feltételeket: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg így tovább növelhetjük az árutermelést. Negyven esztendő után : A doktor bácsi \ elbúcsx'izott Ácsa \ és Csővár lako- ; sáltól. Negyven ; évi odaadó mun- l kája után vonult \ nyugalomba dr. \ Králik Jenő. Ün- ; népi tanácsülés I keretében rendez- \ ték meg tisztele- \ téré a bxccsúestét \ a virágokkal dí- \ szített tanácshá- ! zán, ahol a me- gyei, járási és a • helyi szervek kül- ; döttein kívül ott ; voltak a lakosság \ képviselői is, í hogy még egyszer \ kezet szorithassa- : nak szeretett or- \ vosukkal, mielőtt ! községükből eltá- í voznék. Elsőnek a \ megyei tanács kül- \ dötte köszöntötte, \ majd. diszokleve- í let, pénzjutalmat '< és kitüntetést adott át dr. Králik Jenőnek. A járási tanács részéről dr. Baranyai László tisztiorvos és Krajcs Sándor tanácselnök búcsúztatta, a vöröskereszt részéről pedig dr. Kiss Lajos titkár, aki munkájának elismeréséként díszoklevelet adott át. A hálás csővári nép kedves ajándékaként nemzetünk nagy művészének: Dérynének szobrát nyújtották át. A betegágyaknál a legválságosabb időkben is nyugalmát, önuralmát mindig megőrző doktor most a meghatottság feltörő könnyeivel kereste a szavakat, í hogy ő is köszö-! netet mondjon! azért a megbe-; csülésért és sze-\ rétéiért, amiben \ hosszú időn át; Ácsa és Csővár I népe részesítette, j — Nehéz és í fájó szívvel távo- í zom e családi kö- \ zösségből — mon-l dotta —, de azzal! a megnyugtató ér-! zéssel, hogy jói utódot kapott: Ácsa és Csővár: népe dr. Kicsiny) Gusztáv szemé- \ lyében. Fiamként \ ajánlom bizal- \ mukba. A búcsúünnep- i ség részvevői j meghitt hangú, \ baráti beszélge- \ tésre még órákig I együtt maradtak, \ Dóry Mária kák mind szélesebb körű alkalmazásával. Az évi községfejlesztési terven belül a községek 4487 ezer forintot fordítottak beruházásra, felújításra 595 ezer forintot, s jelentős ösz- szoget tesz ki az anyagbeszerzésre fordított pénz is, amely már az 1960-as év építkezéseinek anyagszükségletét igyekezett részben biztosítani. A kiadások között jelentős összegek jutottak kultúrotthon építésére, egészségügyi létesítményekre, útépítésre, s a legjelentősebb összeg, 1280 ezer forint villanyhálózat fejlesztésre. Az eredmények mellett a járási tanács tárgyalta a még gyorsabb előrehaladás akadályait is. Többek között megállapították, hogy igen sok helyen a munkálatok megindításának akadálya a tervező intézetek lassúsága, valamint a munkákat kivitelező vállalatoknál tapasztalható huzavona volt. Az éves terv teljesítésének tanulságai között a járási tanács ülése hangsúlyozottan foglalkozott az egy- egy községben még meglevő bátortalansággal a társadalmi munka tervezésénél, á lakosság segítségének kérésénél, valamint a házi kezelésű munkáknál a minőség problémájával; x A járási tanács külön-kü- s lön értékelte a községek | munkáját, s megállapította, £ hogy £ a legjobb eredményt Fel- $ sőpakony érte el, de ^ igen jók az eredmények ^ Alsónémedin, Gyónón, Ócsán, Sáriban is. y ^ A járás leggyengébb tervtel- í jesítésű községe Pusztavacs \ volt, « A járási tanácsülés jegy- í zőkönyvileg elismerését fe- jezte ki Felsőpakony, Gyón, ^ Hernád, Úcsa és Újlengyel ^ községek tanácsainak, továb- ^ bá Hegedűs Mihály felsőpa- ^ konyi, Kecskés József gyónni, Varga János hernádi, y, dr. Nagy Zoltán, Gál Ben- £ jamin, Porpáczl István, Szal- ler János és Udvardi Já- ^ nos ócsai, valamint Boros ^ Lajos újlengyeli járási ta- nácstagoknak a községfejlesz- ^ tési munkákban elért kiváló ^ eredményeikért. ^ A járási tanácsülés hatá- ^ rozata az 1959. évi terv tel- ^ jesítésének alapján több JÍ olyan intézkedés végrehaj- ^ tását rendelte el, amelyek ^ biztosítják az 1960-as terv i még jobb megvalósítását, Február első felében Budapesten tartotta megbeszéléseit az 1961. évi nemzetközi méréstechnikai konferencia előkészítő bizottsága. Erről Honti Péter, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese a következőket mondotta el: — Az 1958 novemberében Budapesten tartott első nemzetközi méréstechnikai konfe-, rencia — az Imeko — nem-: zetközi elnöksége kimondta,; hogy a második tanácskozást: 1961-ben tartják és ; a magyar Méréstechnikai ; és Automatizálási Tudomá- ; nyos Egyesületet kérte fel ; ennek megszervezésére. í Így ült össze az elmúlt napok- ! ban a nemzetközi előkészítő j bizottság, amelynek munkájá- : ban 12 ország, 22 képviselője^ vett részt. í — Az előkészítő bizottság — ; folytatta Honti Péter — meg- ; állapította, milyen kérdésekj kerülnek napirendre az 1961.; évi megbeszéléseken. A mérő- < műszertervezés elméleti és! gyakorlati kérdésein kívül \ megvitatják a műszergyártás \ technológiai és szervezési! problémáit, az elektronikus 1 méréstechnika általános alkal- ! mazásának lehetőségeit és —! a Nemzetközi Automatizálási: Szövetséggel közös előkészítés : után — a méréstechnika és: automatizá ás határterületén ; felmerülő kérdéseket. Az egyes szakprcMémák közfU kiemelkedik a radioaktív sugárzások mérés- technikája.
