Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

Anl^di 7f%r CEGLÉD, ALBERT IRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 1960. FEBRUÁR 20. SZOMBAT Beszélgetés a nyereségrészesedésről A titkárságon a városi ta­nács hetes számú irodájában beszélgetünk dr. Dózsa Jó­zseffel, a vállalati csoport ve­zetőjével. — Hogyan teljesítették a tanácsi vállalatok az 1959. évi tervet • és számíthatnak-e a dolgozók a nyereségrészese­désre? — Valamennyi vállalatunk maradék nélkül teljesítette tavalyi termelési tervét. A Vállalati mérlegek kedvező képet mutatnak a nyereség- tervek terén is. Éppen ezek­ben a napokban kezdtük meg a mérleg-felülvizsgálat igen felelősségteljes munkáját s ennek során derül ki, hogy a tervtúlteljesítések, a nyereség- többletek mennyiben eredtek h vállalat dolgozóinak jó munkájából és milyen mér­tékben használhatók fel nye- teségrészesedés kiosztása cél­jára — válaszol az íróaszta­lon sorakozó mérlegekre mu­tatva a csoportvezető. — És mit ígérnek az előze­tes számok? — Bizonyosra vehető, hogy a Szeszipari és Szikvízgyártó, a Sütőipari Vállalat jelentős nyereségrészesedést oszt ki. A negyedik negyedéves kiemel­kedő eredményt elért Gép- tizem és Vasöntő, valamint a RendeltruhaiDari Vállalat dol­gozói szintén számíthatnak részesedésre. Természetesen a sokszoros élüzem, a Cipőipari Vállalat sem marad le tava­lyi eredménye mögött. — Mikorra várható a jó munka elismerését, a dolgo­zók anyagi érdekeltségét ki­fejező borítékok kiosztása? — Munkatervünk szerint március közepére fejezzük be a felülvizsgálatokat. Mivel a jelek szerint átlagosan két heti fizetésnek megfelelő ösz- szeg felosztására kerül sor, természetesen a legapróbb részletekig felül kell vizsgál­nunk az elmúlt év gazdasági eredményeit. Csoportunk egy­magában képtelen ennek a hatalmas és sok időt jelentő feladatnak az elvégzésére, ezért felsőbb szerveink utasí­tása alapján több főkönyvelőt és budapesti revizorokat is bevonunk a munkába. A cé­lunk az, hogy a jó munka el­ismerése nyereségrészesedés­ben is kifejeződjön, de gon­dosan ügyelünk arra. hogy a vállalat dolgozóin kívül álló okokból eredő nyereségek — árváltozás, adómérséklés, ár­támogatás stb. — maradjanak a központi számlán. — A most folyó vállalat­ellenőrzésekben számítunk az érintett dolgozók becsületes hozzállására — fejezi be vá­laszát Dózsa elvtárs. A magunk részéről csak annyit fűzünk hozzá: igyekez­zenek a mérlegfelülvizsgálat­tal, mert a jól gazdálkodó vállalatok dolgozói nagyon várják a végleges eredménye­ket. — J — CEGLÉD IRODALMI KULTURAJA Alig egy évvel ezelőtt még sokat panaszkodtunk. Jog­gal, mert jó néhányan vol­tunk, akik nem találtuk a helyünket. Hiányérzetünk volt. Nem elég, hogy az üzle­tekben mindent lehet kapni, nem elég, hogy kényelmes ét­terembe mehet az ember ebédelni, este a főúton neon­fény világít a feje felett. Mindez csak feltétel. Anyagi, technikai alap ahhoz, hogy igazán emberi módra élhes­sünk. Az emberi módra való é’ést pedig az jelenti, hogy olykor verseket hallgatunk, színházba megyünk, keres­sük azt, ami szép, ami igaz. És jó, ha az ember nem egyedül kóborolva keresi a szépet. Otthon is le lehet ül­ni egy jó könyv mellé, de sokkal nagyobb élvezet, ha sokan vagyunk. Megsokszoro­zódik az öröm, ha alkal­munk van megosztani má­sokkal. . Egy esztendő alatt nagyot 'léptünk előre. A vidéket já­ró színtársulatok gyakran lépnek fel a városban. Van már irodalmi színpadunk is. Folyik a szabadegyetemi előadássorozat, működik a művelődési ház irodalom­baráti köre. A szabadegyetemi előadás- sorozat megindulása és az irodalmi színpad létrejötte sok problémát oldott meg. Az irodalmi színpad kö­zönségének létszámát növel­ni szeretnénk. Bízunk ben­ne, hogy sikerülni fog. A művelődési ház vezetősége minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon a város irodalmi kultúrájának eme­léséhez. A színpad megala­kulásakor is igen sok konk­rét segítséget nyújtott. Az elmúlt évhez viszonyít­va tehát vannak eredmé­nyeink. A jelenlegi fokon azonban nem szabad megáll­ni. Keményen meg kell küzdeni az elzárkózás és kul­turálttá .< minden formájával. — Farkas László — SPORT Kiállítás nyílik a MEDOSZ-ban A CEGLÉDI HONVÉD BIRKÓZÓI­NAK BEMUTATKOZÁSA Vasárnap délután 5 órakor érdé- * késnék Ígérkező szabadfogású bír- kőzómérkőzés lesz a vasutas ott­honban. A CVSE együttesével : C. Honvéd kitűnő képességű bir- kózóesapata veszi fel a küzdel­met. Méltán van nagy érdeklődéi e mérkőzés Iránt, hiszen a hon vé-dek csapatában az ország kü lön-böző részeiből idekerült birkó­zók vannak egvütt, akiknek e; lesz itt első bemutatkozásuk örömmé! üdvözöliük a C. Hon véd úi szakosztályát és meegyő ződésünk. hogy bekapcsolódásul csak élénkítőleg fog hatni a cég lédi birkózósport eléggé meghal ványult állapotára. A labdarúgó játékvezetők is ké szülnek a bainoki idényre. A fizi kai felkészülést a szabályok é döntvények anyagának alapos át ismétlése előzte meg. Erről i felkészülésről a közelmúlt napok ban vizsgán adtak számot és _ dicséretükre legren mondva - mindannyian megfeleltek. Remél Jtlk, hogy ezt a szellemi előkés?! tést kellő fizikai felkészülés is kö veti és az elkövetkezendő labda rúgómérkőzéseken kevesebb iá;ér­véré tói hibával találkozunk maic Reméli ük azt is. hogy az armyir óhajtott egységes látékvezetés ab ban is megnyilvánul. hogy les játékvezetőinknek kellő bátoréi guk 's megítélni azt. amit látnál nem törődve a szakértőknek esv általán nem nevezhető, s a mé kózések légkörét csak mételyező — ízléstelen kiabálókkal l A mezőgazdasági és erdé­szeti dolgozók szakszervezete és a művészeti dolgozók szakszervezetének szövetsége február 20-tól március 6-ig Szocialista mezőgazdaságunk címmel igen tanulságos ki­állítást rendez az Építők Jókai Mór Kultúrotthonában. A kiállított anyag magá­ban foglalja mezőgazdasá­gunk fejlődését a felszaba­dulás napjától napjainkig. Rámutat a kiállítás azokra a nehézségekre, melyek le­győzésével sikerült az agrár­ipari Magyarországból, fej­lett ipari-agrár országot te­remteni, a mezőgazdaság szocializálódása mellett. A kiállítás anyagát leg­utóbb a Műcsarnokban mu­tatták be s fővárosunk la­kosai igen nagy tetszéssel fo­gadták. Városunk iskoláinak, gim­náziumának, technikumának tanulói és a tsz-ek dolgozói részére igen ajánlatos a ki­állítás megtekintése, hisz fontos gazdaságtani és me­zőgazdasági kérdésekre mutat rá. A kiállítást ma (szombaton), 20-án 11 órakor ünnepélyes keretek között Mészáros Ist­ván, a Hazafias Népfront el­nöke nyitja meg. — A. Gy. — olvasóink kérik, hogy a TÜZÉP Körösi úti tele­pén írják ki a különböző szén­féleségek és a fa árát. valamint azt is, hogy a fuvaros a megvásá­rolt tüzelőt mázsánként mennyiért köteles hazaszállítani a város belső és külső területére. Sok panasznak, félreértésnek lehetne ezzel elejét venni _ írják olva­s óink. A szerkesztő megjegyzése: he­lyes volna, ha ugyanezt megtenné a vasúti TÜZÉP Is. Az egyik napon egy síró édesanya kereste fel az ügyész­séget. Amit a keserves zoko­gás közben ' elmesélt., elgon­dolkoztató. Férje P. János, a házassá­gukból öt gyermek született. A férje nem igen dolgozik, ha keres, fizetését italra költi. Mikor részegen megy haza, akkor odahaza mindenkit fé­lelem tölt el. Ha néha józan, akkor is távolodnak tőle gyer­mekei, mert állandóan fenye­geti őket. Egy alkalommal tíz­éves János nevű fiának a fe­jét azért verte a falhoz, mert az nem ment el az iskolába. Soha egy jó szava nincs csa­ládjához. TS éves Mária nevű leányát ocsmány szavakkal il­leti és több ízben elzavarta otthonról. Az édesanya taka­rítónő és Máriát magával vi­szi, hogy ő is segítsen valamit a család létfenntartásához, mert a „családfő”-re nem szá­míthatnak. P. János ügyével az ügyész­ség foglalkozik. — A CVSE LABDARÚGÓ­CSAPATA vasárnap Püspök­ladányba látogat el, ahol a helyi MÁV NB III-as csapa­tával játszik barátságos rpér- kőzést. — A PEST MEGYEI TA- NÄCSNÄL megtartott tűzren­dészet! kiértékelésen az élel­miszeripari vállalatok közötti versenyben a Ceglédi Hús­ipari Vállalat a harmadik he­lyet szerezte meg. — A CEGLÉDI KOSSUTH ÉPÍTŐK csapata vasárnap Cegléden barátságos mérkő­zést játszik az NB Hl-ban szereplő Nagykőrösi Kinizsi csapatával. A város 9 napközi ottho­nos óvodájában a központ­ban levő három napközi otthonon kívül a déli órák a legkínosabbak. Kívül álló talán el sem hinné, hiszen ilyenkor van az ebéd, a tíz­órai utáni mozgás, jóét­vágyra gerjeszti a legfinnyá- sabb gyermeket is. Valóban alig harangozzák el a delet, az apróságok az asztalhoz ülnek és várnak. Várnak, várnak ... Néha fél órácskát, néha egy órácskát, de az sem ritka, hogy másfél-két órácskát. Egyik-másik alkalmazott tízpercenként kinéz az útra s aggódó tekintettel lesi jön-e az ebéd? A központi és az Eötvös téri napközi otthon gyer­mekei a jóízű ebéd után tatán már az álom,viláo rét­ién járnak, amikor a város­szélek. a Bacsó Béla utcai a Szücs-televl. a Malom, tán. s a többi óvodás nap­közi ntierm°keí méa min­dig éhesen ülnek tányéraik E HETI BÍRÁLATUNK: Várnak, várnak... előtt várva azt a boldog pillanatot-, amikor felhang­zik a kiáltás: itt az ebéd! S miért nem osztják ki az óvónők az ebédet? • Könnyű a kérdés — ne­héz a felelet. Talán nem főzi meg a Szabadság téri óvoda épü­letében levő központi kony­ha? Megfőzi az. Mégvedin rendszerint időben, általá­ban nagyon ízletesen. Ta­lán nincs edény, amiben a kész ételt kihordják. Van bizony. S ha nem lenne, venne a gondnok­ság. Ezek szerint jármű hiány, zik és nyálon kell a messze levő óvodákba egymás­után kiballagni? Dehogyis: remek triciklit. sz°reztek be erre a célra. Akkor hát hol a hiba? A szervezésnélI Valóban dicséretre méltó szervezés volt, hogy a 9 napközi részére egyetlen központi konyhát szervez­tek. Helyes takarékosság, mert kevesebb alkalmazott, kevesebb felszerelés, keve­sebb energia felhasználásá­val. ízletesebb, kiadósabb ételeket főzhetnek. Egyet­len dologban mégis átestek a ló túlsó oldalára: a lét­számtakarékosságra töre­kedve csak eayetlen ebéd- kihordót alkalma,ztak. így hiába igyekszik a derék idős bácsika. Amíg a fa­gyos. csúszós, vagy a sáros- kátyús úton triciklidével körüljárja az óvodákat múlnak a percek, múlnak az órák. A legjobb igyeke­zet mellett sem, teheti meg, hogy eny óra alatt minden­hova, kijusson. Miért báródsk, ez a prob­léma évek óta? Talán elsősorban azért, mert az óvodák részéről ér­kező panaszokat nem vet­ték komolyan. A konyha egyedül nem tud segíteni. A gondnokságnak nincs második kihordóra létszám- és béralapkerete. Nincs. S ez azt jelenti: ezután is hüljön ki az ebéd, veszítse el jóízét, amíg pl, a Szücs-telepre kijut? Kétszáz gyermek nevé­ben javasoljuk. A tanács vizsgálja meg a helyzetet, s mindenképpen keressen megoldást. A magunk részéről három lehetőséget javasolunk: 1. Napi két őrára vegye­nek fel kisegítő kihordót, s így éppen felére csökken az ebédkihordási idő. 2. A városi tanács bo­csássa rendelkezésre napi két órára a tehergépkocsi­ját. 3. Az ebédkihordást bíz­zák az óvodai dajkákra és fizes'avek ki rá—'ükre napi egy órás bérpótlékot. A GYÜMÖLCSÖSÖK NÖVÉNYVÉDELME Rövid kivonat a kecskeméti növényvédelmi ankéton február 5-én elhangzott előadásból Szőlő-, gyümölcstermelésünk költségtényezői közül — ma mór bátran állíthatjuk, hogy a legtetemesebb a növény- védelem anyag- és munka­költsége. A téli alma ter­mesztési költségeinek kere­ken 30 százalékát teszi ki, de hasonló a helyzet a szőlőnél is. Világszerte hatalmas mennyiségű és értékű az az áru, amely az egyes növény- féieségek megbetegedése so­rán a terméshozamból kiesik. Az almamoly Németország­ban az almatermés 50—70 százalékát semmisíti meg, az USA-ban a gombás és bakté­riumos megbetegedések évi 20 millióid forint értékű ter­mést pusztítanak el. A betegségek és kártevők pusztítása nyomán nálunk is jelentős a terméskiesés, mi­nőségileg csökken a gyü­mölcs értéke és jelentős ex­porttól esünk el és több-keve­sebb kárt szenved maga a növény is, a hiányos védeke­zés következtében. Napjainkban bátran mond­hatjuk, hogy a növényvédel­mi feladatok hovatovább olyan hatalmas szakismeretet kívánnak, mint az ember­vagy állatgyógyászat. Az egy­szerű termesztők, de gyak­ran még maguk a szakembe­rek is megzavarodottan álla­nak a szőlő-, gyümölcster­melés specializáltsága során támadt kártevők és kóroko­zók, valamint az alkalma­zandó védőszerek tömkele­gével szemben. Ennek ellenére termesz­tőinkből, sőt, nem ritkán is­kolázott szakemberekből is hiányoznak a tudományos alapokon nyugvó növényvé­delmi ismeretek: a kártevők és kórokozók életmódjának, az egyes védőszerek kémiájá­nak és hatásmechanizmusá­nak az ismerete. További hiányosság, hogy növényvédő gépeink számsze­rűleg is és minőségileg is el­maradtak a követelmények­től. Kevés a korszerű, nagy teljesítményű, finom porlasz- tású permetezőgép és nö­vénykémiai gyáraink ké­szítményei is nem egyszer kí­vánni valót hagynak maguk után. Abból az elvből kiindul­va, hogy a növényvédelem a termésbiztossóg és a mező- gazdasági termelékenység egyik legfontosabb eszköze, valamint a fent elmondott hiányosságok megszüntetésé­re hozta ki kormányzatunk a „Szőlőkben és gyümölcsösök­ben kötelező növényápolási, illetőleg növényvédelmi mun­kák*’ címmel a 23. számú tör­vényrendelet végrehajtása­ként megjelent 2/1959. F. M. Élm. M. rendeletet. Ez a ren­delet kitér mindazokra a kártevőkre és betegségre, amelyekkel szemben szőlők­ben és gyümölcsösökben egyaránt kötelező a védekezés. Meghatározza azokat a kör­zeteket, amelyekben az ex­port érdekek miatt fokozott növényvédelmi rendszabályo­kat kell bevezetni. (Folytatjuk.) Nem sokáig garázdálkodik Egyórás beszélgetésünk alatt egy, a közösség érdekében so­kat dolgozó asszonyt ismer­tünk meg Bartók Barnáné- bgn. Munkái sorra következ­nek: a gyeptégla-hordás a Gerje telepi sportpályához, a Kossuth tér parkosításához nyújtott kétkézi segítség. A Lenin park szépítésében való részvétel az üzem dolgozói­val együtt, mind azt bizo­nyítják, hogy Bartókné — bár ő nem ceglédi születésű — szereti városát. Mint a 62- es körzet tanácstagja, hóna­pokig szaladgált, hogy az üzemmel szomszédos Hattyú utcában több lámpát helyez­zenek el, mert az asszo­nyok a sűrű lombú fűzfák alatt félnek hazamenni. Ál­talában igyekszik, mint párt­titkár és a nőtanács tagja, minden hozzáforduló pana­szát orvosolni. Tavalyig ő volt az üzemi nőbizottság elnöke is, s a gyermeknap és télapó-ünnep­ség megszervezését tekintet­te „legkedvesebb“ kötelessé­gének. Nem is maradt el az aprónép szeretete és hálája. Ha meglátják, tárt karokkal futnak a „mamá“-hoz, aki nem egy mosolygó ajándék­fényképet őriz a fiókja mé­lyén. De mamának szólítja Bar- tóknét — fiatal kora elle­nére — a felnőttek nagy ré­sze is. Nők, férfiak keresik fel bajaikkal és szemefé- nye, az ifi-szalag, hangos örömujjongással köszönti, ha belép hozzájuk. — Mióta foglalkozik így az emberekkel? — kérdezem. Asszonyaink a nők érdekében Jele van a szívünk emkerszeretettel..“ — Még Pesten, 1946-ban beléptem az MNDSZ-be és a pártba — válaszolja. — Ak­kor a foglyokat fogadtuk me­leg ételekkel a pályaudva­rokon és segítettük a haza­térésben. Később, 1951-ben, amikor Ceglédre költöztünk a Május 1 Tsz-be jártunk ki vasárnaponként az asszo­nyokhoz. 1952 májusában lettem a ruhaüzem személy­zeti előadója, itt vagyok ma is. Csak egy mondatát idézzük még befejezésül: — Tele van a szívünk em­berszeretettel és tettvágy- gyal és azt hiszem, ezt be is bizonyítottuk, nemcsak mi, tanácstagok, hanem a város egész lakossága. Ha társa­dalmi munkáról van szó, egy emberként áll mögöttünk mindenki! — Ke — — CSÜTÖRTÖKÖN TAR­TOTTA első ülését a váro­sunkban nemrég alakult út­törővezetők köre. Az ülésen vezetöségválasztís volt. majd a városi úttörőtitkár ismer­tette a következő ülések anyagát. — A CEGLÉDI TEJÜZEM a kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-felajánlását 200 százalékon felül teljesí­tette. Most a dolgozók április 4 tiszteletére tettek munka­felajánlásokat, de azt egész évre meghosszabbítják és tel­jesítik. — FELHÍVJUK a gyer­mekszépségverseny részvevői­nek figyelmét, hogy a szava­zócédulákat a következő hét­tői kezdve vasárnapi- keddi, $ szerdai és csütörtöki szá- í inunkban tesszük közzé. 1 --------------­í Ha'á’os kimenete'ű baleset í Albertirsán á f P. M. 18 éves irsai ipari ^ tanulót barátja megkérte, $ hogy pincebontáshoz menjen ^ segítségére. Kellő hozzáér- ^ tés hiányában, a rosszul £ kezdett bontási munka kö- ^ vetkeztében a pince beom- f lőtt, és P. M.-et testvéré- \ vei együtt maga alá te­2 mette. Egyikük szerencsésen \ megmenekült, P. M. azonban a baleseti sebészetre szállí- S tása után rövidesen meghalt. ( A rendőri bonco'ás igazolta a (súlyos és elháríthatatlan k*>- (vetkezni* nyekkel járt ko- ! ponyatörést és agyzúzódást. ★ 1 ! K. Gy. 16 éves ceglédi ko- ! vácsipari tanuló egy gumis- : koesi kerekét akarta felfú- ! jatni. A peremtartó abroncs j levágódott, a jobb keze meg- ! sérü't és jobb lábszárcsont- ■ repedést szenvedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents