Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

CEGLÉD. ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSFMŐ RÉSZÉRE A GÉPÁLLOMÁS KIVÁLÓI KÖZÜL IV. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM I960. FEBRUÁR 3. SZERDA Ki akar külföldre menni ? Érdekes külföldi utazással örvendezteti meg a környék­belieket a kecskeméti IBUSZ. Március 28-án különvonatot indítanak Prágába. Az utazás rendezői gondosan állították össze az ötnapos utazás ter­vét. 28-án a kora reggeli órákban indulnak Kecskemét­ről s este érkeznek a cseh­szlovák fővárosba. Másnap délelőtt idegenvezető kíséreté­ben meglátogatják Prága ne­vezetes helyeit, majd a dél­utánt mindenki kedve szerint tölti. Nagyon érdekesnek ígér­kezik a harmadik nap, ami­kor autóbuszon Karlovy Varjá­ba. Marienské-Lazneba és Pilsenbe látogatnak el. A ne­gyedik nap délelőttiét ismét mindenki kedve szerint tölt­heti. Délután indulnak visz- sza s az ötödik nap délelőtt­jén érkeznek haza az utazás részvevői. Az ötnapos utazás részvételi díja személyenként teljes ellátással együtt 861 fo­rint. Azokra is gondolt az IBUSZ, akik vásárolni akar­nak. Ők 240 Kcs költőpénzt igényelhetnek 332 forint ér­tékben. Az utazásra még le­het jelentkezni február 5-ig a művelődési házban, ahol ez alkalommal 300 forint elő­leget kell fizetni. Fokozott növényvédelmi rendszabályok alá tartozó terület Cegléd Az ország jobb ellátása és az egyre fokozódó export­feladatok teljesítése érde­kében hozta létre kormányza­tunk a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásra vonatkozó 23/1959. törvényerejű rende­letét. A rendelet hetedik szá­mú mellékletében talál­juk felsorolva azokat a helységeket, ahol a gyümölcstermesztés érde­kében „fokozott növény- védelmi rendszabályok”-at kell érvényesíteni. A ceg­lédi járásból Cegléd és Nagykőrös városok, Ceg- lédbercel, Csemő, Dán- szentmiklós és Nyársapát községek szerepelnek. Milyen feladatot jelent ez a termelőkre? Rendszeres védekezési kö­telezettséget. A védekezés fogalma alatt a gyümölcsfák és a A KÖZTES TERMELÉSRŐL talaj közelében a bab árnyé­kol, tehát csökkenti a talaj kiszáradását. Ez még inkább mutatkozik a tök köztesként való vetésénéL A köztes vetés különböző módon történhet. A bab esetében lehetséges a sorbavetés, lehetséges a tábla két végén, s így megszűnik az a kifogás, hogy a nagy táblá­ból nehéz az érett babot a már megnőtt kukoricából ki­hordani. Hasonlóképpen áll ez a tökkel is, bár ennek ké­sőbbi érése miatt ilyen prob­léma nem vetődik fel. A köztes termelés módjára persze nem lenne helyes, ha egységes sablont alakí­tanánk kL Minden tsz a neki legmegfelelőbb mó­dot alakítsa ki. A köztes termelés fontossá­gát viszont minden tsz-nek, tagnak és vezetőknek egy­aránt látni kell. A bab a belföldi piae ki­elégítésén túl exportra is igen keresett cikk. A tök jelentősen segíti az állati takarmányozást, amellett, hogy a magját külön is értékesíteni lehet. Mindkét cikk jelentős több­letjövedelmet ihoz. Érdemes és szükséges tehát termelni. b. k. gyümölcsbokrok rendsze­res metszését, korona-rit­kítását, törzsápolását, kö­telező növényápolását és a vegyszeres növényvé­delmi munkákat kell ér­teni. A felsorolt munkák közül a fatisztogatást február 28-ig el kell végezni. A többire pedig a gyümölcsfák fejlődé­sével összefüggően, illetve a növényi és állati eredetű kár­tevők megjelenése alkalmával kell sort keríteni. Arra, hogy hogyan és mivel permetezzünk, a Növényvédel­mi Szolgálat által kiadott „Növényvédelmi útmutató”- ban, illetve a „Gyümölcsfák permetezése” című útmutató­ban kaphatunk pontos vá­laszt. A rendelet értelmében a felsorolt helyeken min­den termelőre még a házi­kertek tulajdonosaira is vonatkozik a fokozott nö­vényvédelmi rendszabály. A kaliforniai pajzstetű el­len télen legalább egy ízben, nyáron a pajzstetű rajzásá­nak megfelelően legalább kétszer minden gyümölcsfát és gyümölcsbokrot védeke­zésben kell részesíteni. Levéltetvek ellen (ősziba­rack fákat). Poloska szagú darazsak el­len (alma-, körte-, szilvafá­kat). Lombrágó hernyók ellen szükség szerint kell a védeke­zést elvégezni. A védekezés elmulasztása az 1956. évi 9. számú TVR 12. paragrafusa szerint bűntett, illetőleg 13. pa­ragrafusa szerint szabály- sértés. A vegyszeres védekezések közül a téli fapermetezésnek van legnagyobb jelentősé­ge. Az idézett rendelet he­lyes végrehajtása közös ér­dek. A védekezések helyes időpontjának a felhasználan­dó növényvédőszer kiválasz­tásának, a védekezés módjá­nak helyes összehangolásából születik meg annak gazdasá­gossága. A növényvédő állomás szak­emberei a termelőszövetkeze­tek terv-felülvizsgálata al­kalmával ennek szellemében működtek közre. A továb­biakban pedig ismeretterjesz­tő előadások rendezésével hív­ják fel a termelők figyelmét a gazdaságos növényvédelem fontosságára. — Szabolcska József — Petró János, az albertirsai üzemegység traktorosa egyike a legjobb dolgozóknak. Az őszi kampányban 510 normál­hold teljesítményéért 1200, az évi terv 120 százalékos telje­sítéséért pedig 960 forint ju­talmat kapott. Hrobár Mihály, az albertir­sai üzemegység birgádveze- töje a jó szervező munká­jáért 440 forint, a 904 ka- tasztrális hold őszi mélyszán­tás teljesítése után pedig bri­gádjával együtt 700 forint ju­talmat kapott, (Fotó, szöveg: Opauszky) Nagy járási úttörőtalálkozó Cegléden Majdnem ezres létszámú tömeget mozgatott meg a va­sárnapi járási úttörőtalálkozó. Autóbuszon, kocsin, vonaton utaztak Ceglédre Törteiről, Abonyból, Nagykőrösről, Mi- kebudáróí, Dánosról, Nyárs­apáiról és Kecskéscsárdáról a pajtások, vezetőik kíséreté­ben. A találkozón részt vett minden járási politikai és társadalmi szervünk vezetője, köztük: Kóczián Antal, az MSZMP járási bizottság első titkára, Szabó Gyula megyei úttörőtitkár, Detrei Sándor művelődésügyi felügyelő, Mol­nár József kitüntetett úttörő­vezető Törteiről és Nagy Zoltán, a járási úttörőelnök­ség politikai munkatársa. Az egész nap programját Varró Dénes járási úttörőtitkár állí­totta össze és rendezte. A különböző csapatok dél­előtt 11 órakor találkoztak a művelődési ház emeleti kis­termében. Jó volt látni a rendezett csapatokban felvo­nuló fiatalságot. Ez volt a harmadik ilyen találkozó s a pajtások közül sokan már is­merték egymást. Volt aki ebédre is vendégül látta vi­déki úttörőbarátját. A délelőtti műsort a Him­nusz ünnepélyes hangjai után Varró Dénes köszöntő szavai nyitották meg. Kóczián Antal néhány tömör mondatban is­mertette az úttörők felada­tait. „Tanuljatok — mondotta —, hogy a haza tudatos, erős jellemű és erkölcsös építői lehessetek!” A műsor további részében az úttörők szavala­tukkal, tánccal, muzsikával szórakoztatták a megjelente­ket. Nagyon jól szerepelt a ceglédi úttörőzenekar és a ceglédberceli csapat bábjá­tékosai. A változatos műsort a Szózat zárta be. A találkozó második része a délutáni jelmezes karnevál volt. Négy óra felé már meg­telt az utca a bálba sietők­kel. Alig tudtunk bejutni a terembe a körülbelül 850 fő­nyi részvevő között. Fél ötkor kezdődött az ötletesnél ötle­tesebb jelmezek felvonulása, melyet a gyerekek vidám ka­cagása és viharos tapsa kí­sért. Az első díjat — két­hetes üdülést Baiatonzamár- diban — Jankovszki Katalin albertirsai nyolcadikos vitte el békejelmezével. A máso­dik díjat, az egyhetes üdü­lést, Tóth Katalin, a ceglédi Táncsics iskola VII/b.-s ta­nulója nyerte repülőgépével. Harmadik díjként hatalmas csokoládétortát kapott három mikebudai pajtás: Lőrincz Gizi, Sima Piroska és Tűr­ések Feri „Mikebuda új útra tért” című csoportos jelmezé­vel. Mindenképpen ki kell emelnünk a messziről jött csapatot, akik közül még dí­jat nyert a két kis gyöngyvi­rág; a harmadikos Kökény Marika és_a másodikos Szabó Erzsiké pedig dicséretet ka­pott bájos jelmezéért. A tíz díj kiosztása után tánc következett. A nagy tet­szést kiváltó zenét az albert- irsai KISZ-zenekar szolgál­tatta társadalmi munkában. Az est sikerét fokozta a tom- bolatárgyak kisorsolása, me­lyen többek között egy 45 fo­rintos* szájharmonika is gaz­dára talált. Varró Dénes, a találkozó rendezője a kérdésre, hogy a bevételt mire fordítja az út­törőszövetség — így vála­szolt: — Nyári táborozásra és országjárásra. A tavaszi szü­netben az ifjúvezetők szá­mára rendezünk ezer kilomé­teres autóbusztúrát, ennek a költségeit is a bevételből fe­dezzük. A jól sikerült járási úttörőtalálkozóból tehát, amelynek önmagában is nagy jelentősége van, új hasznos és szórakoztató kirándulások születnek. — Kemény Erzsébet — — FÖLDBE ÉPÍTHETŐ és vándor baromfinevelő színre kapott megrendelést az erdő- gazdaság ceglédi kirendeltsé­ge a helyi és környékbeli termelőszövetkezetektől. Ta­vaszig hat darabot kell elké- szíteniök. — IRODAI FELSZERELÉS­SEL ajándékozta meg az al­bertirsai Szabadság Termelő­szövetkezetet fennállásának 10. évfordulója alkalmából a pat­ronáló budapesti LIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. — 305 732 FORINT a Ceg­léd városi piac 1960 január havi árufelhozatalának ér­téke. Az MSZMP és a tanács vá­rosi végrehajtó bizottsága az 1960-as évre megállapította, hogy termelőszövetkezeteink­ben a kukorica terület mint­egy 40 százalékán köztes­vetésként babot és tököt is kell termelni. A köz­tesként termelt bab és tök 50 százalékát az illető tsz-tag kapja meg termé­szetben, míg a másik 50 százalék a tsz-é, s azt a tsz-vezetősége által meg­jelölt helyre köteles szál­lítani. E határozatot a termelőszö­vetkezeti tagok megelégedés­sel fogadták. Vannak azon­ban egyes szakemberek, akik azt hozzák fel, hogy a nagy­üzemi táblákon nincs meg a lehetősége a köztes termelés­nek, mert az csak akadályt jelent a főnövény megmun­kálásában. Igazuk van-e ezek­nek a szakembereknek? Nincs! Például a kukorica és a bab köztesként való termesztésére vonatkozó több évtizedes tu­dományos irodalom bizonyít­ja, hogy e két növény együttes ter­mesztése nemcsak kis par­cellákon, hanem megfelelő módszerrel nagyüzemi táb­lán is megvalósítható. Nem helytálló az az érvelés sem, hogy a köztes terme1 és csökkenti a kukorica termés­átlagát. A kukorica és bab együttes: termesztésével a Moson- \ magyaróvári Kísérleti Intézetj 1947—48—49. években állított \ be országos kísérleteket. A j kukorica és bab termelésének j értéke egy sorba vetve 1947- ! ben 49 százalékkal haladta; meg a tisztán vetett kukorica \ termés értékét, 1948-ban pedig ! 52 százalékkal. Hasonló ered- ! ményt adott a váltakozó so-' rokba vetett kukorica-babter- ! mesztés is. Megállapították, hogy a • bab nem okoz táplálék j visszaesést a kukoricánál, : sőt — mivel a bab nitro- : géngyűjtő növény — vala­melyes nitrogéntöbbletet is hagy vissza. Megállapították azt is, hogy bár a kukorica és bab együtt vetve lényegesen több páro­logtató felületet ad, a talaj mégsem szárad ki jobban, sőt letakarítás után visszamaradó talajnedvesség valamivel több, mint a tisztán vetett kukori­cáról. Ennek az a magyará­zata, hogy a kukorica alatt, a x.v^.xxwwxwwwwwwwwwwwwww Szombaton este finom illa­toktól volt telített a levegő az Aranymező Tsz környékén, Hatalmas üstben főtt a borjú­pörkölt a vendégek részére. Most nem volt házigazda, min­denki mint vendég vett részt az ismerkedési vacsorán. Szük­ség volt már erre nagyon, mondják a rendezvény szerve­zői, hiszen a régi tsz-tagok és az újak szinte nem is ismerik egymást. Alapos ismerlcedésre meg a vacsorázóasztalnál ke­rülhet sor. Meghívták a tsz patronáló vállalatának, a Ven­déglátóipari Vállalatnak a dol­gozóit is. Sajnos ők kevesen képviseltették magukat, de ez megbocsátható, hiszen náluk szombaton este csúcsforgalom van. A sarokban Rácz Béla és zenekara muzsikált és bizony még a vacsora sem készült el, bor se sok fogyott, mégis alcadt olyan, aki vidáman énekelt. Az asztaloknál öregek, fiata­lok, újak, régiek, vegyesen ba- rástságos beszélgetésbe merül­tek már a vacsora előtt. Mire ; hozták az ételt, sokan igen kö­zzel kerültek egymáshoz. A va­le sora nagyon finom volt, a l vendéglátóipari dolgozók igen \ sok dicséretet kaptak érte. Bő- íven fogyott a jó homoki fehér l bor is s még vége sem lett jó- í formán a vacsorának, a tán­colni vágyók már helyet kér­tek maguknak. Kósik István, a tsz elnöke U ott forgatja a feleségét a te­rem közepén. A szünetber megkérdezzük tőle: mi a véle­ménye, hogy sikerült az ismer­kedési est? — Meg vagyok elégedve — válaszolja mosolyogva — örömmel látom, hogy a régiek és az újak milyen jól elbeszél­getnek egymással, s ennek biz­tosan hasznát fogjuk látni c munkában is. Később Csóka Ignáccal, az elnökhelyettessel járjuk végié, a termet. A táncotokat kerül­getve, azt akarjuk haliam (mert látni látják), hogy kinek mi a véleménye erről a jóhan­gulatú barátkozásról. Lugosí Istvánt, a tsz Super-Zetorjának a vezetőjét kérdezzük először. — 11 évig dolgoztam egy­folytában a gépállomáson — mondja Lugosi István —, most hívtak a tsz-be, és én jöttem Tudom, hogy nem fogom meg­bánni, a mai estét is nagyon kellemesen töltöm itt felesé­gemmel együtt. Az egyik asztalnál Asztaloi István brigádvezető beszélget a tagokkal. Azt vitatják, hogy milyen módon műveljék meg a tsz hatalmas szőlőjét és gyü­mölcsösét. Kérdésünkre cso­dálkozva néznek fel. — Hát kell ilyet kérdezni? Most hagytuk abba a táncot s egy pohár bor mellett olyan kérdésről beszélünk, ami min­denkit érdekel. Pé*ztor László. a városi pártbizottság tagja azt mondja: — Nagyon örültem a meghí­vásnak és nagyon jól érzem magam. Úgy látom, mindenki jó hangulatban van és az is­merkedési est elérte a célját. Szappanos Ferenc munka- csapatvezető így válaszol: — Három éve tagja vagyok a Bem Tsz-nek s most az Arany­mezének. Ez az est tulajdon­képpen a Bem Tsz zárszám­adási vacsorája is. Egy munka­egységre 55,76 forintot fizettek s bizony van okom a vtgságra: közel 23 ezer forint a múlt évi jövedelmem. Szabó Miklós alig három hó­napja tagja a tsz-nek. Vajon mi az ő véleménye erről a kö­zös rendezvényről? — Nem tartom lehetetlen- \ nek, hogy reggel kerülök haza \ innen. Nagyon jól érzem ma- \ gam és hasznosnak tartom az i estét. Olyan jó látni az embe- i rek összemelegedését. A sarokban Biró Tamásné, a í Magyar Étterem vezetője áll [ egy hatalmas lábos. pörkölttel. — Kínálom mindenkinek a i repetát — panaszolja tréfásan i —, de senkinek sem kell Majd í éjfél felé, ha kifáradnak egy j kicsit a táncban — teszi hozzá \ mosolyogva —, akkor tudom, \ hogy jó lesz. Nagyon kedvesek \ a tsz-tagok, nagyon örülök an-\ nak, hogy itt lehetek. Május\ elsején is rendezünk közös va- \ csorát, remélem akkor is én jö- \ vök ide. Férje, a Közlekedésépítési \ Vállalat dolgozója is megszó-’ Iái: í — Nem is hittem volna, hogy! ilyen vidám, jó hangulat lesz í itt — mondja — megfigyeltem egy öreg bácsit, elsőnek kezd-! te a táncot és bizony nem egyi fiatalnak díszére válna az a; frisseség, ahogyan ropja. ; így mulattak, így ismerked-! tek városunk egyik legnagyobb : termelőszövetkezetének tagjai.: Mint később megtudtuk — va- \ lóban reggelig tartott az ismer- ; kedés. Váljék egészségükre. \ — Opauszky László — í — 25 HOLDON LÉTESÍTE­NEK kertészetet ebben az év­ben a Kossuth Termelőszövet­kezetben a tavalyi 10 holddal szemben. Közel három holdon melegágyat létesítenek. A há­zilag készített hasúra takarók­kal védett 400 üvegtábla alatt készítik elő a kiültetésre a pa­lántákat. — 50 GÁZPALACKHASZ­NÁLATI ENGEDÉLYT adott ki az elmúlt év utolsó negye­dében a városi tanács v. b. kereskedelmi csoportja. — 7230 KERÉKPÁRT őriz­tek január hónapban a városi tanács v. b. kerékpármegőr­zői. — SZABAD PÁRTNAPOT tartott Ceglédbercelen kedden este Enyedi Márton. — 52 HÍZOTT SERTÉSRE kötött hízlalási szerződést az elmúlt napokban a Kossuth Termelőszövetkezet. — BEFEJEZTÉK a Rákóczi úton épülő háromemeletes épület vízhálózatának beköté­sét a Községgazdálkodási Vállalat fizikai dolgozói. Helyreigazítás Tegnapi számunk „Kellemes este volt” című írásában névcsere tör­tént. Munkatársunk nem Kókai elvtárssal, hanem Kiss József elv* társsak a Kísérleti Gazdaság bri* gádvezetőjével beszélgetett. SPORT RÖVID SPORTHÍREK Az Építők kézilabda-csapata va­sárnap de. 10 órakor erőnléti ed­zést tartott a gimnázium torna­termében, hol a gimnázium ko­sárlabda-csapata 6 kosaras győ­zelmet aratott az Építők kézi­labda-csapata ellen. ¥ Vasárnap este a JTST szék­hazában tartotta alakuló gyűlését a süketnémák ceglédi sportegye­sülete. A ceglédi fiók a kecske­méti igazgatóság felügyelete mel­lett fog dol/gozni. Az idén újból megrendezik a béke és barátság sportünnepé­lyét, melvet tavaly az eső elmo­sott. A felikészülés még nagyobb arányú, mint tavaly volt. ISMERKEDÉSI ESTÉN AZ ARANYMEZŐ TSZ-BEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents