Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

Az SZTK rendelőiben mi w PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1960. FEBRUÁR 16. KEDD Mintegy 14 millió forint ér­tékű árut állítottak elő a múlt évben a tanácsi vállala­tok közvetlenül a lakosság részére. A megyei és az országos -árualapra pedig 7 millió forintot érő terméket szállítottak. Valamennyi tanácsi vállala­tunk 100 százalékon felül tel­jesítette tervét. Eredményes gazdálkodásunkra jellemző, hogy nyereségük meghaladja a 2 millió forintot. Ebből az összegből fizetik majd ki a Kis üzem - nagy eredmény '— Fáj?— Bsnkö András fog­orvos gyorsan megszabadítja a beteget a kellemetlenkedő rossz fogtól Egészségesen fejlődik helyi iparunk Szerény, kis műhelyben dolgoznak az Arany János ut­cában a ceglédi tanácsi épí­tőipari vállalat nagykőrösi la­katosüzemének munkásai. Mintegy húsz lakatos és se­gédmunkás talál itt munkaal­kalmat. Közöttük a szakma igen avatott mesterei, kitűnő szakemberek, mint Járó Fe­renc, Csicsó Mihály, Csapiár Lajos, Szűcs Sándor és má­sok. Ez eredményeiken is meglátszik. Az előző évben tervüket minden hónapban túltel­jesítették. Átlagban mintegy 115 százalé­kos eredményt értek el. Teremtő munkájuk külön- köző helyeken megtalálható. Városunkban a Pest megyei Csecsemőotthon, az Egészség- ügyi Szakiskola, az Élelmi- szeripari Tanulóotthon, az Arany János általános isko­la és az Arany János gimná­zium vízvezetékszerelő mun­kálatait végezték. Az állami gazdaság birs-gyümölcsösében ötezer méter vaskerítést ké­szítettek. De az egész megye részére dolgoztak. Ok készítették kilenc ter­melőszövetkezet istállójá­nak vasszerkezeti mun­káit. Ezenkívül a, megyei építkezé­sek lakatos- és szerelőmunkái­nak döntő részét. Más megyékben hibridkuko­rica-szárítókhoz készítettek vasszerkezeteket. Elősegítették a faluvilla­mosítást is. Ehhez vas­oszlopokat. tetőtartókat gyártottak, v Ebben az évben hasonlóan hasznos terveket szeretnének megvalósítani. Csak azt fáj­lalják, hogy szűk helyen, nem kedvező körülmények között dolgoznak. Itt nincs lehetőség fejlődésre. Remélik: illetéke­sek segítenek problémáik megoldásában. \ (Ko-bor) dolgozóknak a nyereségrésze­sedést. Kisipari termelőszövetkeze­teink javító és szolgáltató te­vékenységükkel állnak a la­kosság rendelkezésére, s emellett igen sok táj termá­kat .készítenek. A hat Ütsz 15 millió fo­rint értékű áruval gazda­gította a népgazdaságot. . Több mint háromszáz szö­vetkezeti kisiparos találta meg évi munkáját és 4,7 mil­lió forintot kerestek munka­bérben. Valamennyi ktsz-ünk ered­ményesen zárta az 1959-es gazdaság; évet, tiszta nyereségük összege 1,3 millió forint. Ezt az összeget szövetkezeti haszonrészesedésként feloszt­ják a tagság között, illetve szövetkezeti alapok képzésére fordítják. A felsorolt adatok bizonyít­ják, hogy a helyi iparban állandó, egészséges fejlődés tapasztalható, s az évről évre emelkedő termelési szint eredményeként mind több és több munkaerőt tudnak fog­lalkoztatni. Szokonya I,ászló Újabb vállalás a felszabadulási munkaver sen) ben A minap a ládagyárban ko­moly tettre határozta el ma­gát ’az egyik fiatal szegező brigád. A felszabadulás 15. év­fordulója tiszteletére munka­versenyt kezdtek, s egyben ki­tűzték a célt: el akarják érni a szocialista brigád címet. A kezdeményezők, Cs. Kovács Sándor, Gál Lajos, Lakatos Ferenc, Tamasovszki József, Tóth László pontokba foglal­tak a feltételeket. Tervezik a munkafegyelem javítását, anyag'takarékösságot, a ' selejt1 csökkentését, a 100 százalékos minőség elérését, a munka­hely tisztántartását, egymás segítését. Ez évi tervüket 115 százalékra szeretnék teljesíte­ni. Nemcsak üzemen belül volt vállalásuknak hatása, hanem kihívták versenyre az összes brigádokat, a budapesti, sze­gedi, körmendi testvérválla­latok munkásait is. Vállalá­sukat a pártszervezet segíti, biztosítja a verseny nyilvá­nosságát és az üzem veze­tőségével egyetértésben a rendszeres értékelést is. Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Építők 8:0 (2:0) . Nagykőrös, 200 néző. Vezet­te: Hídvégi. Nagykőrösi Kinizsi: Gömöri — Vas, Bélteki, Szabó II — Csikós I, Csikós II — Kornyik, Pécsi, Decsi, Aszódi, Tarjányi. A Kinizsi ebben az arány­ban is megérdemelten győzött. A védelem minden támadást hárított, a fedezetek jól küld­ték támadásba a csatárokat és azok — főleg a jobb szárny — igyekeztek is jó helyzeteket teremteni. Kár, hogy Soós, Bakonyi, Kovács — bármilyen okra hivatkozva is — nem játszott. Az Építők csapata jól küzdött, de a nehéz talajon kitűnt a’Kinizsi jobb erőnlé­te. Góllövő: Kornyik 4, De­csi 2, Csikós I és Aszódi. t&mí — A DÓZSA Termelőszö­vetkezet ebben az évben 1000 holdon vet hibridkukoricát. Ehhez 120 mázsa Martonvásá- ri 5-ös hibridkukorica-vetőma­got igényeltek. Ugyanilyen vetőmagot használnak a 80 holdra tervezett siló vetésé­hez. Erre a célra 20 mázsa vetőmagot rendelt. A szövet­kezet így jelentősen növeli kukorica-terméshozamát. Ez lehetővé teszi a nagyobb mértékű sertéshizlalást is. __ 550 DARAB kiscsirke é rkezik ma a baromfifelvá- sárló-telep Kustár utcai meg­bízottjához. Ezt a szállít­mányt az új és régi szövet- sítottak. kezeti tagoknak adják át. — 760 VENDÉGE volt már ebben a hónapban a városi fürdőnek. A legnagyobb for­galom február 12-én volt, ami­kor közel százan látogatták a fürdőt. — MOST JUBILÁL első ön- kiszolgáló boltunk. Már egy éve, hogy az új kereskedelmi forma keretében juttatják el az árut a fogyasztókhoz. Az önkiszolgálás nemcsak meg­könnyíti a munkát, a vásár­lást, hanem az elmúlt év fo­lyamán a bolt forgalmát kö­zel tíz százalékkal emelte is. — HIBAIGAZÍTÁS. Pénteki számunkban tévesen közöltük a méterárubolt vezetőjének nevét. Az üzlet vezetője: Sze- leeki János. — CSIPKEVERÖ tanfolyam indult a nőtanács szervezésé­ben. A két hónapig tartó ok­tatás kedden, csütörtökön és pénteken 5—8 óráig tart. A foglalkozás a nőtanács (pártbizottság épülete) szék­házában van. A még utóla­gosan jelentkezők utolérhetik a tanfolyamot már elkezdett asszonyokat. — ÚJABB Arany-emlékek, kéziratok, képek, könyvek, fo­tókópiák beszerzését támo­gatja a városi tanács. Erre a célra az Arany János emlék­múzeum részére a költségve­tésben 10 000 forintot bizto­ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Varga Balázs Sán- dór segédmunkás és Ronkó Erzsé­bet fia: Balázs, Kiss István Sán­dor bádogos szakmunkás és Hu­szár Piroska leánya: Piroska, Gál Lajos segédmunkás és Papp Má­ria leánya: Marianna Eszter, Tóth László fűtő és Szálas Ilona fia: László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Bereki Károly Gyula vegyipari szakmun­kás és Danka Eszter postai tiszt­viselő. MEGHALTAK: Magyar Zoltán György 4 hónapos, visontay Já- nosné szül. Kovács Ilona 72 éves, Cseh Lidia 85 éves, Dudás Dezső 10 éves, Adám Sándorné szül. Szűcs Mária 78 éves. Biró István- né szül. Gábor Nagy Mária 79 éves, Szűcs Sándorné szül. Tartcsi Erzsébet 83 éves. Február: mezőgazdasági könyvhónap Februárban a könyvesbolt mezőgazdasági könyvkiállüást és könyv vásárt rendez, házról házra könyvárusítást szervez­nek. A guruló könyvesboltok számos állami gazdaságot, gépállomást és tsz-t keresnek fel ezekben a hetekben. A könyvtár már ki is rakta a kirakatba mezőgazdasági könyveinek egy hányadát, s fokozottan ajánlja, tanulmá­nyozzák olvasói ezeket a mü­veket. Azt is hallottuk, hogy való­színűleg mezőgazdasági tárgyú előadás is lesz a városban, hogy a könyvterjesztési mun­kát összekössék a korszerű mezőgazdasági ismeretek szé­leskörű terjesztésével. Reméljük, sikeres lesz a me­zőgazdasági könyvhónap, s ez­zel is elősegítjük a pártkong­resszusnak a szocialista mező- gazdaság fejlesztésére, a mező- gazdasági termelés növelésére hozott határozatát. I K. M. Meg a tűszúrást is mosolyogva fogadja Barta Teca a kedves Tege doktor bácsitól .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXNXXX'.XXXXXXXXXXXX ként közgyűlésen meg kell tárgyalni a javaslatot és fi­gyelembe kell venni a tagok ezzel kapcsolatos véleményét. Összességében a tagok a szőlő közös művelése után nagyobb jövedelmet érnek el, mint egyéni korukban, mert a szőlő, must, bor értékesíté­sénél 20 százalékos nagy­üzemi felárat is kapnak. Azon­ban a jövedelem megoszlása más lesz, mert a rossz szőlők művelői is meg kell hogy ta­lálják számításukat. Azon kell igyekezni, hogy vagy must, de inkább bor formájá­ban adja le minden tsz a ter­mését. A nagyüzemi új szőlő- telepítésekkel pedig úgy kell igyekezni, hogy a jelenlegi rossz szőlők minél előbb kivá­gásra kerüljenek, mert a tag­ság jövedelme nagymérték­ben így lesz növelhető. Nckovetics Géza kertészeti felügyelő terjed, minden 100 forint után előjegyzésbe veszünk 1,5 munkaegységet. Ez 150 mun­kaegység. Pénzben 6000 fo­rint. Levonjuk a védekező­szer költségét, 1000 forintot. Jóváírunk tehát 125 munka­egységet, ami 5000 forint. Ha a szőlő és gyümölcs összbevétele 20 000 forintig terjed, minden 100 forint után előjegyzésbe veszünk 1,25 munkaegységet, ez 250 munkaegység, ami pénzben 10 000 forint. Levonjuk a vé­dekezőszer költségét, 1000 fo­rintot. Jóváírunk tehát 225 munkaegységet, pénzben 9000 forintot. Azok a tsz-ek, amelyek a szőlőtermést feldolgozni nem tudják, ott a szőlőt az állam­nak hivatalos áron adják át. Ha a szőlőt musttá dolgozza fel a tsz, úgy szőlő-mázsán­ként körülbelül 100 forintot nyer. így bevételeihez a must átvételi ára számít. Ha a tsz pincészettel ren­delkezik, akkor a must hiva­talos áron a vállaló tsz-tag bevételéhez számít. Ha a tsz a kétszer fejtett bort leadta és ezen keresztül nyereséghez jut, úgy azt a szőlészbrigád tagjai között kell felosztani a teljesített munkaegységek ará­nyában. Városunk szőlőinek majd mindegyike eléri, illetve túl­haladja a 6000 forintos bevé­telt. Egy jó munkabírású férfi 3 hold termő szőlő ösz- szes munkáját el tudja végez­ni, 9 hónap munkaidőt szá­mítva. A kimondottan jó sző­lőknél 2 holdat vállalhatnak. Tanácsos ennek a módszer­nek a bevezetése, mert az el­végzett munka szempontjából ez igazságos. Azonban tsz-en­Városunk határában mint­egy 2000 hold szőlőterület van. Ennek a területnek kis része még nem termő, fiatal szőlő, nagy része viszont ter­mő, de úgynevezett rossz szőlő, mert vagy öreg vagy tele van gyümölcsfával. A régi tsz-munkaérték-szá- mítási módszer szerint 1 hold szőlő megművelésért mindig ugyanannyi munkaegység járt, bármennyi volt a ter­més. Ez egyrészt nem lenne igazságos, másrészt nem ösz­tönözné a tagot, hogy többet termeljen. Városunk tsz-elnökei és szakemberei megvitatták ezt a problémát és olyan határo­zatot hoztak, hogy a rosszabb szőlőknél több jövedelmet adjunk a tagnak, mint ameny- nyi a megtermelt érték után járna, mivel az ilyen szőlő munkája sem sokkal keve­sebb a jó szőlő munkáinál. A jó szőlőknél viszont olyan módszert alkalmazunk, hogy az egyén minél többet ter­mel, jövedelme annál több legyen. A védekezőszer költségét a tag jövedelméből vonjuk le azért, hogy a későbbi vitákat elkerüljük, "mivel mindenki általában a saját szőlőjéből veszi ki háztáji szőlőjét és így a védekezőszer-felhaszná­lás nem ellenőrizhető. fiíz új jövedelemelosztási módszer lényegé a következő: Á szőlészetekben a munka brigádszervezetekben törté­nik. Ezen belül minden tag erejéhez mérten vállal szőlő- területet. A vállalásoknál a volt tulajdonosé az elsőbbség, azután azé, aki az elmúlt év­ben használta. Ha ilyen sincs, akkor akármelyik sző­lőtermeléshez értő tag elvál­lalhatja. Az összes kézi mun­kát a vállaló végzi. A műve­lés a brigádvezetők és szőlé­szeti agronómus szakfelügye­lete alatt történik, az értéke­sítés közös. A munkára vál­lalkozott tagot illeti az ösz- szes venyige és az összes gyümölcsfanyesedék, a kiszá­radt fa a tsz-é. A még nem termő szőlő 1 holdja után 40 forintos mun­kaegységértéknél a következő­képpen számolunk: előjegy­zésbe veszünk 80 munkaegy­séget, ez 3200 forint; levon­juk a felhasznált vegyszer költségét, ez 600 forint; jóvá­írunk 65 munkaegységet. Ez pénzben 2600 forint. Amennyiben a munkákat időben szakszerűen végezte el a tag, úgy 1—10 munka­egység, mint minőségi juta­lom jóváírható még. Ha gyü­mölcstermés van, a bevétel minden 100 forintja után 1 munkaegység írható jóvá. A szőlőgyökereztető iskola — mivel öntözött területen van és szaktudást igényel — jö­vedelemszámítása ugyanaz, mint a zöldségesnél. A termő szőlő I holdja után a következőképpen szá­mítunk: Ha a szőlő és gyümölcs összes bevétele 3000 forintig terjed, minden 100 forint után előjegyzésbe veszünk 3 mun­kaegységet, ez 90 munkaegy­séget tesz ki, amely 3600 fo­rint; levonjuk a védekezőszer költségét, 1000 forintot, jóvá­írunk tehát 65 munkaegysé­get, ami pénzben 2600 forint. Ha a szőlő és gyümölcs összes bevétele 6000 forintig terjedt, minden 100 forint után előjegyzésbe veszünk 2 munkaegységet, ez 120 mun­kaegység. Pénzben 4800 fo­rint. Levonjuk a védekező­szer költségét, 1000 forintot. Jóváírunk tehát 95 munka­egységet, ami 3800 forint. Ha a szőlő és gyümölcs összbevétele 10 000 forintig A nyár végén a konzervgyár 16 éven aluli fiatal munkásai közül néhányan hanyagul vé­gezték a munkájukat. Figyel­meztették őket magaviseletük megváltoztatására, sőt a szülő­ket is értesítették. Baj van a gyermekeik körül, jöjjenek ki az üzembe, beszéljék meg a rossz út felé forduló gyerme­kek ügyét. A felhívásra termé­szetesen nem jelentek meg a szülők. Majd jött a döntő lé­pés és elbocsátották az ifjú munkásokat, mivel nem vál­toztattak a viselkedésükön, nem becsülték meg sem ma­gukat, sem a gyárat. Az iskolás gyermekek között is előfordul, hogy egyik-másik sokszor a legénykedés kedvéért letér az útról, amelyet a közös­ségi élet szabályai írnak elő. Természetes, hogy az iskolás gyermek figyelmeztetésben ré­szesül többször is, az ellenőrző könyvön át a szülő is hírt kap a bajról. Szülői értekezletre várják a nevelők éppen azokat az édesanyákat, akiknek gyer­mekük letér a helyes útról. S a tapasztalat szerint éppen ezek a szülők maradnak ott­hon, munkájukra hivatkozva. A két esetben a fiatalokkal foglalkozó üzem, iskola tett valamit a gyermek érdekében. De mit tett a szülő? Első eset­ben a gyári elbocsátá# után azonnal megjelentek és védték gyermeküket. A másik esetbeg a félév előtt hívás nélkül is megjelent a szülő az iskolában és nagj; hangon kezdte bizony­gatni fia igazát. Ki a felelős azért, hogy a gyermek, a fiatal eltér a helyes útról? Az a személy vagy kö­zösség, aki nem tesz meg min­dent a jó útra irányításuk ér­dekében. Nem kétséges, hogy a szülőknek igen sok a gondjuk, elfoglaltságuk. De nem lehet­nek olyan tékozlóak, hogy mindennel törődjenek, csak gyermekükkel nem. Azt sem tehetik meg, hogy ép­pen a serdülés időszakában vagy az életbe kikerülés hó­napjaiban teljesen magukra hagyják a kialakulatlan, inga­dozó és a legjobban botladozó gyermekeket. A munkatársak, az iskolák se­gítő, irányító munkáját a szü­lőknek értékelni kell. Ha késve, egy kedvezőtlen döntés után kiállnak értük, mennyivel töb­bet kamatozna ez az energia, ha időben alkalmaznák gyer­mekük megjavítása érdekében. —M— KIÉ A FELELŐSSÉG? Eredményességi jövedelemelosztás a termelőszövetkezeti szőlészetekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents