Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

JA ÉN EZT OTTHON ELMESÉLEM...“

CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ DB ERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM

1960. FEBRUÁR 14. VASÁRNAP

Ismételten a termelőszövetkezeti jövedelemelosztásról

Múlt év novemberében, decemberében foglalkoztunk lapunk hasábjain a ceglédi termelőszövetkezetek új jövedelemelosztási módszerével, az eredményességi munkaegységrendszer bevezetésével. Azóta e rendszert a termelőszövetkezeti tagok többsége igyekezett részletesen megismerni. A megismerés és megértés alapján kialakult az a vélemény, hogy az eredményességi munkaegység- rendszer bevezetése nagyon jó ösztönző lesz. Ezekután valóban mindenki a munkájának eredményessége alapján részesedik a termelt javakból. Munka nélkül nem lehet majd munkaegységet szerezni. Megszűnik a munkaegység hígításának a lehetősége is. A termelőszövetkezetek tagjai csak azt kérik a vezetőktől, hogy legyen elóg műtrágya a terveik túlteljesítéséhez. Lapunktól pedig azt, hogy a termelőszövetkezet minden tagjának e rendszer megismertetésével nyújtsunk segítséget oly módon, hogy közöljük azt le teljes részletességgel. E kérésnek ezúton teszünk eleget.

Városunkban az 1960-as évben háromféle javadalmazás szerint történik a jövedelem- elosztás a termelőszövetkezeteinkben.

1. Az eredményességi munkaegység útján, két változatban.

a) Kukoricánál, burgonyánál, cukorrépánál, takarmányrépánál, napraforgónál mázsa után írva a járandó munkaegységet.

Ez az alábbiak szerint történik:

KUKORICA:

A földterület minőségének megfelelően háromféle terv alapján. A rosszabb föld után 20 q, jobb után 25 q, a legjobb föld után 30 q termést tervezve.

A 20 q-val tervezett föld után 1 q-ra jár 0,9 munkaegység, egy hold után, tehát 18 munkaegység. A 25 q-val tervezett föld után 1 q-ra 0,8 munkaegység, egy hold után tehát 20 munkaegység. A 30 q-val tervezett föld után 1 q-ra jár 0,7 munkaegység, egy hold után tehát 21 munkaegység.

a jobb munkája alapján 40 q termést ér el. Hogyan alakul a jövedelme? Alábbiak szerint:

1 kh 40 q átlag után 40.0,7, az 28 munkaegység:

5 kh 40 q átlag után 200.0,7, az 140 munkaegység, jár.

Ha az egy munkaegység értéke 50 forint, akkor 1 kh után 1400 forint, az 5 kh után 7000 forint jövedelem jár.

Milyen munkaiatokat kell elvégezni; elsőkapálás, egye- léssel, második kapálás, gazolókapálás, fattyazás, törés száron fosztva, kocsira felrakás, központi kúpozás, lóvezetés. A többi növényféleségeknél hasonlóan alakul a helyzet a kiszámítás, tervteljesítés stb.

(Folytatjuk)

ÚJ PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ

Mint ismeretes, a Hazafias Népfront pályázatokat hirdetett meg írók és képzőművészek számára, amelyek témaköre a Szovjetunióval való kapcsolatunk, barátságunk, továbbá a felszabadulás óta eltelt 15 év eredményeinek megörökítése. A pályázatok beküldésének végső határidejét annak idején március 15-re állapítottak meg, amit a pályázni akarók, különösen a képzőművészek rövidnek tartottak.

A népfront-bizottság foglalkozott a kérdéssel, észrevételüket jogosnak találta, s úgy döntött, hogy a pályázatok beküldésének végső határidejét 1960. július 1-ben állapítja meg.

Termésátlag q Jóváirondó me.

1 kh után Jóváírandó me.

1 q után

20 25 30

18 20 21

0,9 0,8 0,7

A 30 q-án felüli tervezésnél marad a 0,7 munkaegység mázsánként.

Ha a tervet túlteljesíti a termelőszövetkezeti tag, akkor a tervezett 1 q-ra járó munkaegység-tervezet alapján a többlet mázsa után is kapja az előírt munkaegységet. f

Például: Gál Péter vállal 5 kh kukorica megművelését kh-ként 30 q-ás tervvel. De ő

Ankét az „Új asszony“-ról

Asszonyaink a nők érdekében

•ÚiX

Aki mindenkin segít

Lászlónéhoz a gondjaival s nem bánja meg! Neki mindig jut ideje a saját háztartási és hivatali munkáján kívül a segítésre.

Kitűnően sikerült asszony- ankétot rendezett pénteken délután fél ötkor a ceglédi nő- tanácg Lénárt Vera és Révész Zsuzsa országos nőtanácstagok és Mikes Lilla előadó művésznő részvételével. A vendégeket Kratochvill Edéné járási és Benke Lajosné városi nőtanács elnök fogadta. Az esten, amely a művelődési ház Petőfi-termében került megrendezésre, körülbelül 80 asz- szony és leány jelent meg.

Benke Lajosné üdvözlő beszéde után Mikes Lilla mutatta be műsorát. A három verset: Kosztolányi Üriasszcny

cl™^5^^fáj^Wtfézseí'ísAt1»la Hajnalban, kel fel, mint a pékek és Simon István Virágzó cseresznyefa című művét átéléssel és a versek belső hangulatát finoman érzékeltető hangfestéssel adta elő. Negyedik számként Karinthy prózáját, a Három csokoládészivart hallottuk. Ez a — Mikes Lilla művészi adottságaihoz legjobban illő — kis családi humo- reszk az asszonyok között osztatlan sikert és szűnni nem akaró tapsot aratott. Szívesen hallanánk máskor is!

Az est második részében Révész Zsuzsa — aki a Pest megyei Hírlap Családi Életoldalának szerkesztője is ..Üj asszony” címmel tartott a ma asszonyáról tanácsadás jel legű előadást. Az előadás után meleg hangulatú beszélgetés kezdődött; az asszonyok főleg a Nők Lapjával és a kézimun kázással kapcsolatos kívánságaikat mondták el. Lénárt Ve ra és Révész Zsuzsa feljegyez ték az elhangzottakat és megígérték, foglalkoznak majd felvetett problémákkal.

Négyen osztoznak a négy találaton

A lottó ötödik játékhetén négy ceglédi fogadónak kedvezett a szerencse. Bán János, Lantai Benőné, Szalkay Mária és Zsengellér Józsefné négy találatot értek el, a nyereményösszegük közel 19 ezer Corint volt fejenként.

Zsengellér Jánosnét a Batthyány utcai lakásán kerestük fel. A veje nyitott ajtót. A konyhában találtuk lányával és kisunokájával.

— örül-e a szerencsének? — -kérdeztük.

— Örülök bizony. Hatszáz forinttal is boldog lettem volna, de így még boldogabb vagyok. Három éve lottózom és most kedvezett először neCsütörtökön délután kedves vendége volt a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Ba- binszki Károly, az MSZMP városi bizottság titkára és Bó- dizs Antal tanácselnökhelyettes kíséretében Abdelkader el Ouahrani, az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja látogatott el a termelőszövetkezetbe. Szabó Ferenc, a tsz elnöke üdvözölte a vendégeket, majd a pártirodába vezette* őket s a tolmács segítségével hamarosan élénk beszélgetésbe merültek a véndégek s a házigazdák. Az algériai vendég kifogyhatatlan volt a kérdésekből. Csodálkozva hallgatta a házigazdák válaszait s többször mondotta: ..Ha én ezt otthon elmesélem, talán el sem hiszik!”

A beszélgetést nem szakította meg a közben felszolgált marhapörkölt s a rizlinggel töltött poharak is sűrűn ösz- szecsendültek; az algériai és a magyar nép egészségére, a népek barátságára ürültek a poharak.

Az ebéd elfogyasztása után sétára indultak. Első útjuk a tehénistállóba vezetett. Ab- delkader el Ouahrani elvtárs gyönyörködve szemlélte a szép tehériállományt. Elmondotta, hogy az ő marháik szegények, csap napi 4—5 liter tejet adnak.

— Azért van ez így — mondotta — mert a mi parasztjainkat a kulákok felszorították a hegyek közé, ahol csak gyenge táplálékot találnak a tehenek. Az ő Franciaországból, Hollandiából és Svájcból hozatott teheneik sem adnak 20—25 liternél többet.

Az itatásos borjúnevelés, a növendékállatok szabadtartása is nagyon tetszett a vendégnek. Gyönyörködve szemlélte a náluk ismeretlen kismalacokat is. Ezután Bori Pál sertés- gondozó lakásába látogatott el. Arra volt kíváncsi, milyen körülmények között élnek a tsz- parasztok. Csodálkozva állt meg a villanyfényes konyhában, nézte a modern nagy rádiót. A szobában modern új háro'majtós szekrény tele ruhával, a kamrában három hízó földi maradványai...

Beszélget Bori nénivel. Most már nem csodálkozik a kérdéseire kapott válaszokon. Boriék s a többiek is elégedettek, nem vágynak más élet után.

Jelvényt ad emlékbe Bori néninek s azt mondja:

— Ide küldünk majd algériai asszonyokat tanulni. Lássák meg saját szemükkel, hogy nem igaz a tsz-ekről szóló kapitalista propaganda.

Szívélyes búcsú után ismét a pártirodában folytatják a beszélgetést. Telnek a lapuk a vendég jegyzetfüzetében, arról, hogy mi az elnök feladata, hogyan szervezik a munkát és egész sor más kérdésről tud majd hitelesen beszámolni honfitársainak.

A vendéglátók is kérdeznek. Mi a véleménye a nazánkban látottakról? Abdelkader el Ouahrani elvtárs mély meggyőződéssel mondja:

— Nagyon örülök annak, hogy személyesen is megismerkedhettem a magyar néppel s hazatérve elmondnatom elvtársaimnak: Minden ellenséges mesterkedés ellenére él — és igen jól él — jó '"lton halad a magyar nép.

Poharak csendülnek s a ..fekete Afrika” szülötte franciául, az európai tsz-parasztok magyarul, de mégis egy nyelven mondják: „Népeink barátiágára”!

A baráti látogatás további részének ismertetésére lapunk keddi számában visszatérünk.

— Opauszky —

kém a szerencse. A férjem, aki nz Aranymező Tsz-ben dolgozik, mindig haragudott a lottózásért. Azt mondta: „Költöd a pénzt arra, amire nem kell”. De most ő is nagyon boldog a családdal együtt.

— Mire költik a nyereményt? — kérdezzük.

— Elsősorban ruházkodásra. Fiam az idén érettségizik, neki is kell új ruha meg szép cipő. Ezenkívül fehérneműre, mert ez is pótlásra szorul. A nyereményből szeretnénk megcsináltatni fogainkat is. Szóval a legjobbkor jött ez a nyeremény...

Sok örömet és boldogságot a többi három nyertesnek is.

— A- CEGLÉDI ÉPÍTŐK TORNASZAKOSZTÁLYA folyó hó 20-án — szombaton — este 8 órai kezdettel rendezi hagyományos tornászbálját a művelődési házban. Meghívókat már most lehet igényelni, mert csak meghívóval rendelkezők vehetnek részt a bálon.

— A CEGLÉDI KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT az előírt vállalati teljesítményi tervet 820 ezer forinttal szemben 945 ezer forintra teljesítette.

— PÉNTEKEN DÉLELŐTT tartották meg a városi tanácsnál a helyi tsz-ek tervfelülvizsgálatát.

— HAGYOMÁNYOS, nagy farsangi bált rendeztek szombaton este a művelődési ház táncintézetében.

— AZ 1959. IV. NEGYEDÉVI vállalati eredmény 11,4 százalék az előírt 9 százalékkal szemben a városi tanács építőipari vállalatánál.

— HÉTFŐN DÉLUTÁN 4 órakor szakszervezeti gyűlés lesz a városi tanácsnál, amelyen a dolgozók problémáit tárgyalják meg.

— FEBRUÁR 27-én tartja a gimnázium KISZ-szervezete nagy farsangi szalagavató bálját a művelődési ház táncintézetében.

— KEDDEN TARTJÁK meg a Húsipari Vállalatnál a hizlalda építésével kapcsolatos műszaki bejárást a városi tanács v. b. műszaki dolgozói.

MílSZ-HÍnAOO

í — Zakar János élvtárs, a já- ! rási KISZ-bizottság szervező j titkára visszaérkezett a hat- j hónapos KISZ-iskoláról s az jött tanultak felhasználásával j kezdte meg munkáját.

\ — A Csemői Erdőgazdaság

í KISZ-szervezete február 21-én í KISZ-taggyűlést tart, melyen j megtárgyalják az Ifjúság a j szocializmusért próba állását jés~ az olimpiai jelvényszerző í verseny lebonyolítását.

V

j — Az fmsz KlSZ-szerveze- jte február 20-án a Nemzeti j Színház KISZ-szervezetéhez ^látogat. A későbbiek folyamán j a Nemzeti Színház kiszesei ^ adják vissza a látogatást.

‘íj ■— A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat KISZ-s ve- í zete csütörtökön taggyűlést í> tart.

y

— A KISZ é- a szakszerve- ^ zet rendezésében házi sakk és ^ asztalitenisz versenyt rendez- jek a városi tanács fiataljai, ^ hogy teljesítsék az Ifjúság a ^ szocializmusért próba idevágó ^ feltételeit.

| — A városi KISZ v. h ked^ den délután 5 órakor tartja ^ ülését.

— Nem szeretem a nyilvánosságot — szabódik Csernák Lászlóné, amikor leülök melléje egy kis bizalmas beszélgetésre. Hiába, aki annyit tett az asszonyokért, mint MNDSZ-, párt- és nőtanácstag, annak most vallania kell.

— 1948—52-ig voltam az MNDSZ kultúrvezetője — kezd beszélni mégis. — Tele voltunk friss lelkesedéssel. Akkor még legtöbbünk nem dolgozott, volt időnk bőven műsoros estek rendezésére, meg arra, hogy a tanyavilágot bejárjuk. Ha esett, ha fújt, a legnagyobb hóban is kimentünk a környékre vasárnaponként az asszonyokhoz. Nyolc-tíz kultúrcsopor- tunk is volt, mindig tudtunk új műsort adni.

— Ötvenegytől már nem értem rá annyira, akkor kerültem ide a takarékpénztárhoz. ötvenkettőben megalakultak a kerületi MNDSZ-ek, én az első kerület titkára lettem. Ez tartott 55-ig. Öt ven-, hatban, az akkor létesült nő-; tanács elnökhelyettesévé vá-; lasztottak. Tanácstag is va-\ gyök már ötödik éve és a! tsz-szervezésben is részt vet- \ tem. Az utóbbi évben lettem: a népfront vezetőségi tagja, l a nőtanács jogi bizottságának vezetője és a gyógypedagógiai iskola patrönálója.

Amit itt Csernák I ászióné elmondott magáról, az csak a külső keret, amelyen belül mindenkin segítő munkáját végzi. Még karácsonykor hallottuk, hogy a gyógypedagógiai iskolának ő szerezte meg a CGV (kisvasút) dolgozóinak támogatását s az így gazdagodott tornafe’szereléssel és egy jó erős udvari hintával.

Csernáknét sokan ismerik. Ismerik és szeretik közvetlen modoráért, a munkahelyén való emberséges viselkedéséért. Két nappal ezelőtt elhelyezte eey ötgyerekes anya serdülő lánykáját négyórás munkaidőre a Rendel truha- ipari Vállalathoz. Egy özvegy kislányát bejuttatta a kecskeméti gimnázium kollégiumába. így sorolhatnánk tetteil oldalakon keresztül . . .

Sok anya fordul Csernák

\

Emlékét ma egy utcanév őrizi Újvároson. Kevesen tudják % azonban még az ott lakók konzul is, hogy mivel érdemelte £ ki ezt a megtiszteltetést. Idéz- i zük fel most néhány sorbaú.

y

(> Várkonyi István a századai forduló földmunkás- és ^ szegényparaszt-mozgalmainak ^ volt kiemelkedő alakja. A f nincstelen agrárproletariátus ^ ügye melletti harcos kiállási sáért, különböző. ürügyek S alatt többször ítélték hosz- Sr szabb-rövidebb börtönbünte- 1 % tésre, de ügye igazába vetett ^ hitét nem tudták megtörni.

. S Amikor 1895-ben az opportunizmus mocsarában és a $ frakcióharcokban vergődő , S Szociáldemokrata Párt vég- , /f lég képtelennek bizonyult a . S földmunkás-mozgalom veze- _ jésére, felvetődött benne az i S elszakadás, az önállósulás s S gondolata. Az orosházi ag- - íj rárproletárok biztatására az r S önállósuló mozgalom jöven- -íjdő zászlajául 1896-ban meg- -% indította a Földmívelőt, a t S földmunkás-mozgalom ’ haríj cos „szaklapját”. A Földmíve- k * lő bátor hangjával rövid idő

1897. február 14.

Várkonyi István ,

alatt széles visszhangra talált az agrárproletárok körében és Várkonyi István mozgalmának társadalmi jelentőségét egyre növelte. Világossá és elkerülhetetlenné vált a szociáldemokrata opportunista pártvezetöség és a földmunkás-mozgalom közötti szaltadás. Fz véglegesen 1897 januárjában a szociáldemokrata földmunkás- kongresszuson következett be. Várkonyi mozgalma két héttel ezután, február 14-én, háromnapos kongresszust tartott Cegléden, amelyen 53 község 105 küldötte vett részt. A kongresszus határozati ja- , vaslataiban számos fontos kérdés szerepel, mint a választójog, a robot eltörlése, bérkérdések és munkaviszonyok rendezése, adóreform, a hadsereg leszerelése és a földosztás szükségessége. A küldöttek f elszólnia* "ikb a n

szenvedélyesen bírálták az

úri kizsákmányolást és a népelnyomó földesúri rendszert. A ceglédi kongresszus a Vár- konyi-mozgalom nagy fellendülését és kiterebélyesedését hozta, úgyannnyira, hogy később szükségesnek tartották párttá szervezni.

A Várkonyi-mozgalom pártja 1897. szeptember 8—10-ig tartotta alakuló kongresszusát Cegléden és a Független Szocialista Párt nevet vette fel. A kongresszuson 123 helységből 239 küldött jelent meg, legtöbben az ország tiszántúli részeiből. Az alakuló kongresszus legfontosabb határozata a ,,földosztó‘’ határozat volt. Megállapítható azonban, hogy határozataik eszmei korlátáik következtében sok kispolgári, utópisztikus megállapítást tartalmaztak, különösen a gépesítéssel, a nagyüzemekkel, az állammal és a munkásosztállyal kapcsolatban. A mozgalom

fejlődésével választókörzeten-; ként munkásszövetségeket; akartak létrehozni és fran-; cia mintára szövetségtanácso- ; kát választani. Az anarchis-; ta eszmék is befolyással vol- \ tak nézeteikre, így Várko- j nyiéra is. Ez bomlasztóan ha-; tott a mozgalomra, de teljes; széthullását Várkonyi több-; szőri bebörtönzése is siettette. \ 1904-ben az elsekélyesedö; Földmívelő is megszűnt. A; zászló elbukott, hívei szét- \ széledtek.

Várkonyi politikai tévé- \ kenységét elemezve megálla-! pithatjuk, hogy nem volt \ szocialista, csak kispolgári \ demokrata, aki inkább ösztö- \ nősen, mint tudatosan vezette \ az agrárproletárok küzdelmét: a jobb életlehetőségekért, a; kizsákmányolás terheinek i enyhítéséért.

Az agrárproletariátus so-; rainak rendezését, harcbavi- i telét a kizsákmányolás teljes i ihegszüntetésére csak a for-: radalmi munkásmozgalommal i való harci szövetség hozta \ meg. i

— Z — Z — ;