Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

fíbnUál Tfí Cegléd,' alíertirsa, ceglédrercel, törtél éscsemő részére IV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1960. FEBRUÁR 13. SZOMBAT A termelőszövetkezetek patronáfása Az üzemek már régebben vállalták, hogy egy-egy szö­vetkezettel fölveszik a szoro­sabb kapcsolatot és külön­böző módon segítik őket. Most, hogy Cegléd szövet­kezeti város lett, az 1960-as esztendő — a szövetkezetek megszilárdí­tásának éve — lényege­sen nagyobb fe’adatot ró úgy a szövetkezetekre, mint a patronáló üze­mekre. Éppen ezért a városi párt vb szükségesnek látta ennek a kérdésnek a megvizsgálá­sát. Babinszki Károly elvtárs a beszámolókból megállapította, hogy vannak üzemek — kü­lönösen a MÁV dolgozói, akik nagy segítséget adtak a patronált szövetkezeteknek. De általában a segítés még kezdeti szakaszában van. Egyes üzemek és tsz-ek között laza a kap­csolat, így nem lehet eredményes a támogatás sem. Hiba az is, hogy a segítés­ből hiányzik a tervszerűség. Nincsenek meghatározott cél­jai. Ezen sürgősen változtatni kell. Jelenleg a patronálok fel­adatai: politikai segítés. El­beszélgetni a szövetkezeti ta­gokkal. Segíteni őket abban, hogy a szövetkezeten belül meginduljon a kultúr- munka, a kulturális élet, főként az ifjúság köré­ben, hogy a sport- és kulturális élet vonzóbbá tegye a szövetkezetei a fiatalság számára. Ehhez szervezési segítséget is kell adni. (KISZ stb.) Társadalmi munkával végzett anyagi segítséggel is támogatni kell a szö­vetkezetét. Ahol szükséges, szakmai ta­nácsot adni. A szövetkezetek megerősí­tése közös nemzetgazdasági érdek — mondotta Babinszki elvtárs. Az értekezleten jelenlevők a hiányosságok feltárásából láthatták a hibákat, s ígére­tet tettek, hogy többet és tervszerűbben segítik a szö­vetkezeteket. Gyűlnek a képek v a gyermek-szépségversenyre Pénteken már az OFOTÉRT kirakatában elhelyeztük az első sorozatot. Amikor láttuk — többen nézték a bájos gyer- mekarcckat. A hozzátartozók naponta hozzák szerkesztőségünkbe a szebbnél szebb gyermekfény­képeket. Arra kérjük a szülőket, ne nyugtalankodjanak, ha a be­hozott fénykép még nem ke­rült a kirakatba — a jövő hé­ten sorrakerülnek! Alakulóban egy új ifjúsági brigád Juhász Katalinnal, a Cipő­ipari Vállalat KISZ-titkárával beszélgettünk a napokban. Kultúrmuntóról, sportról — a fiatalok életéről. — A múlt év szeptemberé­ben szűnt meg a kultúr- csoport, a honvédség kxszesei- ne!k kiválása miatt — mon­dotta a KISZ-titkár 1—, de a legutóbbi taggyűlésen már a megalakítás gondolatával fog­lalkoztunk. A fiatalok igény­lik a kultúrmunkát, csupán a megfelelő irányítás hiányzik. Az ifjúság a szocializmusért próba keretében szeretnénk feleleveníteni ezt a munkát. — Mi van a múlt évben jól szereplő röplabda-csapattal? — kérdezzük. — Megnyertük a járási baj­nokságot, s azt mondták to­vább megyünk a megyei baj­nokságra. A bajnokság befeje­zése óta nem történt semmi, ezért a lányoknak elment a kedvük, de ismét megkezdjük az edzéseket, mert szeretnénk bekapcsolódni valamilyen vá­rosi versenybe. A termelési tanácskozáson már szóbake- rült az ifjúsági brigád meg­szervezése. Úgy szeretnénk megoldani az ifjúsági brigád kérdését, hogy az alsó és a felsőrész kiszesei között alakí­tanánk egy-egy brigádot, s ezek versenyeznének egymás­sal. % Politikai oktatás folyik a KISZ-szervezeten belül „Poli­tikai kör“" címmel. így telje­sítjük az ifjúság a szocializ­musért próbákban kiírt fel­tételeket. — Felajánlásunkkal, illetve az ifjúsági brigád megalakítá­sával. valamint a fásítási munkába való bekapcsolódás­sal teljesítjük az első pont előírásait, s ha a kultúrcso- portot is megalakítjuk, április 4-én, hazánk felszabadulásá­nak évfordulóján, valamennyi KISZ-tag mellére odatűzhet­jük a próbajelvényt. Ha majd az ifjúsági brigád megerősö­dik, a Május 1 Ruhaüzem KlSZ-briigádjával szeretnénk versenyezni. A városi tanács pénzügyi osztályán hallottuk Az 1959. évi adófőkönyvek lezárása megtörtént, így tud­tuk meg, hogy a város pon­tosan fizető adózói 1959. év­ben 174 000 forint, a termelő- szövetkezetek pedig 23 000 fo­rint kamattérítésben részesül­tek. Viszont a hanyag adófi­zetők a múlt évben 777 000 forint késedelmi kamatot és 73 000 forint behajtási illeté­ket fizettek ki az előírt és kivetett adón felül. Az 1960. évi házadó és la­káshelyreállítási hozzájárulás kivetése befejeződött. Több mint 8000 házingatlan után kellett kivetni az adókat. A kivetett házadó összegéről az adózók az adóívből fognak értesülni. 1959. december 31-ig 230 adózó részesült a tulajdoná­ban levő házingatlana után 15 évi teljes házadómtntesség- ben. * Az osztály dolgozói meg­kezdték az iparosok, kereske­dők, az önálló szellemi stb. tevékenységet folytatók álta­lános jövedelemadó-kivetésé­hez szükséges előkészítő mun­kákat. A kivetett adóról az iparosok és kereskedők 1960. március 31-ig fognak értesí­tést kapni. A többiek, az ön­álló szellemi stb. tevékenysé­get folytatók az adóívből nyernek majd tudomást a ki­vetett adóról. * Az osztály dolgozói közül 1959. évben tízen tettek sike­res szakvizsgát. Pályaválasztás előtt Elmúlt már a félév. Lassan-las- san elérkezik an­nak az ideje, hogy továbbtanulási kérelmeinket be­adjuk. Nem is csoda, hogy ezek­ben a napokban egyre több szó esik osztályunk­ban is a tovább­tanulásról. Ma tornaóra előtt is erről be­szélgettünk a szü­netben. Tajthy Ilona, osztályunk egyik jeles tanu­lója elmondta, hogy a Gyógy­pedagógiai Főis­kolára szeretne menni. — Nagyon is jól teszi Ili, hogy odamegy — mond­ja Nagy Hermin. — Én a kétéves ápolónőképző tan­folyamra megyek. Szerintem ez\ a legszebb hivatás. A fiúk is be­kapcsolódnak a beszélgetésbe. Ré­ti Laci mint or­vos, Cseresnyés Nándor mint gyógyszerész sze­retne dolgozni. Banal Endrét a vegyészt munka csábítja. Torday Zsolt pedig jo= gász akar lenni. Miskolczi Feri pe­dig agronómus lesz. így beszélge­tünk, tervezge­tünk a tízpercek­ben. Terveink még nem véglege­sek, hiszen még nem biztos, hogy mindenkinek si­kerül-e az egye­temi felvétel. Én például még nem döntöttem. Le­het, hogy az új­ságírói munkát fogom választani. Egedy Edit ÍV. gimn. tan. »Elfogták a galambtolvajt — A VÁROSI TANÁCS építőipari vállalata az 1959. IV. negyedévi tervét 114,7 százalékra teljesítette. — VASÁRNAP DÉLUTÁN fél három órai kezdettel a Vasutas Sporttelepen barátsá­gos mérkőzést játszik a CVSE NB III-as csapata a Püspök­ladányi MÁV csapatával. Múlt év őszéin több ceglédi galambtartót megloptak. A tettes kiléte sokáig ismeretlen volt. Széleskörű nyomozás in­dult meg a felkutatására, s ez hamarosan sikerrel járt. Bíró János ceglédi galambászt vet­te őrizetbe a rendőrség a lo­pásért. Bíró nagy szakértelem­mel rendelkezik a galambok tolvajlásában. Előre kiszemel­te áldozatait és megismerke­dett a helyszínnel, hogy kita­pasztalja, hogyan lehet a ga­lambokat legjobban megközelí­teni és fészküket felnyitni. Az sem számított, ha az ól le veit lakatolva, mert ilyenkor a zárat feltörte, de olyan eset is volt, amikor a falat bontotta ki. Ha zárt kapura talált, akkor azt könnyűszerrel átmászta és utána artista ügyességgel ju­tott a háztetőre. A cselekményeit mindig egyedül és mindig éjjel követ­te el. A lopott galambokat Cegléden, Szolnokon és Nagy­kőrösön árusította. A kihallgatásánál igyekszik tisztára mosni magát, tagad, bizonygatja, hogy ő ilyen tet­tek elkövetésére nem képes. Bíró már nem egy esetben élt ilyen taktikával a hatóságok előtt, tizenöt ízben volt már büntetve. Legutóbb 1954-ben a Pest megyei Bíróság lopás bűntette miatt börtönbüntetés­re ítélte, amelyet nem töltött ki, mert a hatóságok feltétele­sen szabadon bocsátották. Most, hogy bűncselekményt követett el, a hátralevő bün­tetését is le kell töltenie. A bíróság visszaesőként el­követett lopás bűntette miatt fogja elítélni. Második műszak a gimnáziumban Délután egy óra. A gim­náziumból özönlenek a diá­kok hazafelé. Az osztályokat kiszellőztetik, megrakják a tüzet s várják a második mű­szakot. Kettő után ismét megélén­kül az élet. Katonatisztek, •vasutasok, munkások, tsz- tagok igyekeznek az iskola felé. Fél háromkor a taná­rok benyitnak az osztályba, s megkezdődik a levelező ta­gozat oktatása. A negyedik osztályban dol­gozatot írnak a hallgatók. Nagy Lajos tanár felírja a dolgozat címét a táblára s a tanulók gondterhelten fognak neki a munkának. Olyan iz­galommal, mintha ők is kis­diákok lennének. A negyedik osztályban már az érettségire készülnek. — Komoly, áldozatos mun­kát jelent a munka utáni ta­nulás — mondja Kárpáti Sán­dor vasúti tiszt. — Ahogy visszagondolok az elmúlt időre, arra a meg­állapításra jutok, hogy meg­érte. Sokat tanultam. Igaz, hogy még éjszaka is a matematikán rágódtam. Petrányi Ferencné a Ven­déglátóipari Vállalat dolgo­zója. Emellett városunk hí­res asztaliteniszezője is. — Hogy tudja összeegyez­tetni a munkát, az érettségire való előkészületet, a sportot és az otthoni második műsza­kot — kérdezzük. — Ma már az asszonyok is tanulhatnak s nekem a fér­jem megkönnyíti otthoni mun­kámat s így könnyebben „ve­szem az akadályokat”. Min­denkinek azt ajánlom, fog­jon hozzá a tanuláshoz, mert megéri. — Kecskeméti —■ — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI VÁLLALAT lakóház javítási tervét a tervezett 273 ezer forinttal szemben 377 ezer forintra teljesítette. — A CEGLÉDI KOSSUTH ÉPÍTŐK, csapata vasárnap délután Nagykőrösre látogat, ahol a Kinizsi NB III-as csa­patával barátságos mérkőzést játszik. : — JANUÁR 1-TÖL minden I hónapban 15 forintot fizet tag- ijainak munkaegységenként a i Vörös Csillag Termelőszövet- : kezet, a tavalyi 10 forinttal ; szemben. í — 21-FÉLE MUNKÁT vég- : ző — Maulvurt — erőgépet : vásárolt 85 ezer forintért a : Dézsa Népe Tsz. Már munká- ; ha is állították, a műtrágyát : hordják és szórják vele. í — CEGLÉD TIZENNÉGY i TERMELŐSZÖVETKEZETE i 1450 hold zöldségféle terme­lésére kötött szerződést a : MÉK-kel. A szerződéskötés í tervét ezzel 150 százalékra : teljesítették. í — 1290 MELEGÁGYI AB- ; LAKOT készített a Lenin ■ Termelőszövetkezet a kerté- \ szét palántaneveléséhez. I — A DÓZSA NÉPE TSZ í hosszúlejáratú hitellel 100 ; ezer 160 centis hasított szőlő- i karót vásárol a szőlészet ré- : szére. i — VÁNYI ISTVÁN ASZ­TALOS, a Vörös Csillag Tsz tagja 44,06 munkaegységet szerzett január hónapban üvegezés, fűrészelés, javítás munkákkal. embereit és büszkék, arra, hogy segítenek az itt felnövő fiatalságnak a réginél sokkal gazdagabb tudásának kiépíté­sében. ¥ Alig tudunk megválni az iskolától, az idegyűlt embe­rektől ... Kifelé menet még észrevesszük, hogy a kerítés nagyon rossz állapotban van. — Megvan a drót is, sarok­vas is, minden a megjavítá­sához — mondja kicsit kese­rűen az egyik tanítónő. — Dehát odabent nem sokat tö­rődnek velünk. Mindig a mi iskolánk az utolsó ... Megérdemelnék pedig a tá­mogatást! Azt hisszük, nem kell külön magyarázat hozzá, hogy miért... ¥ Esteledik, s mi sok új be­nyomással gazdagodva indu­lunk hazafelé. Az újszilvási út mentén már megcsillan­nak a kigyúló lámpák... Reméljük, mire újra kijö­vünk ide, a homoknusztai ta­nyákba,n is villanyfény fogad bennünket. S az iskolában a filmvetítésre sem várnak majd hiába az emberek! Gizella, jól megállják a he­lyüket a középiskolákban is. — Egyetlen hiba — mondja Darázsné —, hogy a felsőbb osztályokban tavasztól kezd­ve sok a mulasztó. De azért ezen a téren az utolsó tíz év alatt sokat fejlődtek a szülők. Mikor idejöttem, egy nyolcadikosom volt összesen, a többit otthon munkába fog­ták. Ma már minden tankö­teles gyerekünk elvégzi a nyolc általánost! ¥ — Nem unatkoznak itt, 13 kilométerre a iharostól? — térünk át a két tanítónő egyéni életére. — Sokat olvasunk, rádió­zunk, minden folyóiratot meg­vásárolunk — válaszol vidá­man Farkasné. — És főként a jókedv és az egyetértés so­hasem hagy el bennünket. Szeretünk itt, hiszen ha na­gyon akartuk volna, ennyi idő után más beosztást is kaphatnánk. Ha nagyon akarták volna... Ök azonban szeretik a puszta Az iskola életéről is meg­tudunk egyet-mást a két ta­nítónőtől: Farkas Györgyné- töl, aki 1952 óla és Darázs Istvánnétól, aki 1951 óta ta­nít itt. — Fla.tvanöt tanulónk van összesen — tájékoztatnak. — Ezek közül nem egy, például Nesseff György VIII., Milus Benő VI., Kardos Erzsébet II. és Tóth Karcsi I. osztályo­sunk 4 kilométerről jár be mindennap. Nem kis dolog ekkora áldozat a tudásért! A nagy hó idején a tsz segít­ségére volt a kisebbeknek, szánkón hozták be őket az is­kolába. — Ö a legkiválóbb ta­nulónk — vezetik elénk a fényes szőke hajú, IV. osztá­lyos Bezzeg Marikát. Tovább akar tanulni a nyolcadik után, azért olyan szorgalmas. Az általános tanulmányi eredmény ebben az iskolában 3,9, ami városi viszonylatban sem a legrosszabb, s az innen kikerülő gyerekek, mint pél­dául Oláh Teréz és Szombati Idén a csapatot együtt látni még egyszer sem! Mi azonban nem vagyunk a csüggedés emberei. Sok bajhoz szokott emberek va­gyunk, de mindig győzedelmes­kedtünk eddig a bajokon. Remél­jük. az idén is! ök egyébként vasárnap Nagy­kőrösre látogatnak át első és az ifjúsági csapatukkal. ! II RÉSZ ? ( A nagyon akarás mindig 5 kitermeli az ügyeskedőt, az % ezermestert. így történt ez a % homokpusztai férfiakkal is: % Guti Béla földműves addig $ kísérletezett egy filmvetítő $ „gép” elkészítésével, míg fá- $ radozását siker koronázta. A 0 vetítéshez egyszerű kerékpár- £ dinamót használ (pedálforgató í mindig akad a gyerekek kö- ^ zött), amely elé egyszerű szemüveglencsét helyez. Ak- j kor következik a filmszalag 'j s utána még egy, mozgatható % lencse, amellyel szabályozni ^ lehet a kép élességét. % — Honnan és milyen fil­meket vesz a vetítéshez? — í kérdezzük. y " — A sportboltban, meg a í földművesszövetkezetnél — válaszolja, — Mindig valami % hasznos történelmi vagy föld- í rajzi témát választok, így té- % len egy héten kétszer is ösz- % szegyűlnek nálunk a szomszé- ^ dók, hogy vetítsek nekik. % — Nagyon szépen fest és % rajzol is — szólal meg most ^ mellettem Farkas György, a % tsz köny vel "— Ügyes em- í bér Guti Béla. Indul a labdarúgó-idény Cegléden is Vasárnap délután fél 3 órakor már pályára lép idehaza is a Ceglédi Vasutas SE NB III-as csapata, hogy bemutatkozzon a honi közönségnek, s számot ad­jon, miként is áll a felkészülés­sel?! Az ellenfél a Püspökladányi MÁV csapata lesz. Ez az együttes elég jó játékerőt képvisel, s a keleti terület labdarúgásának egyik legfőbb erényét, a kemény­séget is igen jól alkalmazza já- $ tékában. { Az elmúlt vasárnapi nyitány; nem valami sokat ígérő volt, hi- J szén simán (4:l-re!) kikapott a í CVSE Nagykőrösön, az örök rí- ; válistól. Ez a csapat meglehető- ; sen hátul kullog ugyan a bajnok- ! Ságban, mégis dicséretre méltó az j a technikai készség, kitűnő labda- ; kezelés, ami játékukat jellemzi — ! s amiben mi nem tudtuk ezúttal ] sem felülmúlni. Kemény átütőerő- ; vei kellett volna ellensúlyoznunk I ezt, de ilyesmit fiainktól sajnos j nem láthattunk még. A felkészülés fokozatos erősíté­sére mutat már a jövő hét szer­dáján ugyancsak idehaza sorra- kerülő Kecskeméti Dózsa elleni mérkőzés, amely már visszavágó­ja lesz az e héten ott lefolyt, s 5:3 arányban elveszített találkozó­nak. Ez az eredmény, illetve az itt látott játék már hízelgőbb csapatunkra. Az Építők csapatánál már jóval szomorúbb a helyzet. Szerdán idehaza megnéztük felkészülésü­ket, s bizony elszomorító volt, amint vergődött a csapat a 4:l-re diadalmaskodó Kecskeméti TE ellen. A csatársor képtelen volt a labdát tartani, s nincsen az a védelem, amelyik bírná az így ránehezedő nyomást . . . _ Kínosan . keservesen megy j elenleg minden — mondja Kun­sági Kálmán szakosztályvezető. Jelenleg is öt tartalékkal ját­szunk. mert az egyik költözkö­dik. a másik influenzával, vagy sérülésiéi. avagy ém?n mással bajlódik, cs^k énoen edzésre nem tud járni. Ezért nem tudtuk az Hozzászólás „Az olimpiai jelvényszerző versenyről" című cikkhez meg a tömegekkel a sportot. Igyekszünk előadóknak kiváló sportolókat biztosítani Ceglédről^ gondolok Reznák Jánosra, Gár Józsefre, Füle Juditra. — örülünk annak, hogy a lakos­ság már most érdeklődik a ver­seny iránt. Célunk az, hogy a sportba való bekapcsolódás sok­oldalú legyen. Nagy gondot fordí­tunk a kollektív szellemre is., amihez hozzásegít az a tény is, hogy versenyre csapatjátékot is tűztek ki. Bízom abban, hogy az olimpiai eszme még tovább erő­síti a népek közti barátságot, s az alkotó béke szellemét. _ Szabó Ferenc _ a JTST elnöke Mind a járási, mind a megyei JST-nél bizottság alakult a sport­körökön kívül az iskolák, üze­mek és a termelőszövetkezetek vezetőiből az olimpiai jelvény- szerző verseny megrendezésére. Megyei viszonylatban a Nagy­kőrösi Kinizsi és a Ceglédi vas­utas sportpályáját használjuk fel az előkészületekre. Az a bizottság első számú feladata, hogy a pá­lyákat a verseny részvevőinek a gyakorlásra állandóan biztosítsa. A másik feladat a központi elő­adó biztosítása. Különösen jelen­tős, hogy a falvakba és a tsz-ek- be kikerülő előadók ne csak jó felkészültségről tegyenek tanú- bizonyságot, hanem gazdag él­ménybeszámolóval szerettessék 167 600 pár cipő szerepel a tervben — a fel- szabadulási munkaverseny egész biztosan hozzá fog já­rulni nemcsak a mennyiség növekedéséhez, hanem főleg a minőség megjavulósához — mondotta. A termelési tanácskozáson Haladás és Dózsa néven két brigád alakult. Azonnal ver­senyre hívták egymást s el­határozták: a minőség javítá­sában, anyagtakarékosságban és tisztaságban fognak vetél­kedni egymással. Termelési tanácskozást tar­tottak a napokban a hétszeres élüzem Cipőipari Vállalatnál. Tarkó Sándor műszaki vezető a múlt év eredményeiről szóló beszámolójában elmondotta, hogy a múlt évi tervük 160 ezer pár cipő elkészítése volt. A kongresszusi versenyben 7000 pár'elkészítését vállalták s az év végéig 167 600 pár ci­pőt készítettek el. A továbbiakban ez év fel­adatait ismertette az előadó. 170 ezer pár cipő készítése HOMOKPUSZTAI JEGYZETEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents