Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-13 / 10. szám
19««. JANUÁR 13. SZERDA WJf MEGYE WCirlop Jól hasznosítják a külföldi tanulmányútokat a Forte-gyárban Üzemeinkben nagyon fontos feladat a műszaki fejlesztés. Erre a célra jelentős ösz- szegeket fordít államunk. A kapott százezreket és a milliókat úgy kell hasznosítani mindenütt, hogy tartósan alapozzuk meg velük a termelés mennyiségi növelésének és a minőség javításának feltételeit. S a kézhez kapott pénzt meg lehet toldani a külföldi, elsősorban a baráti államok üzemeinek látogatása közben szerzett tapasztalatokkal. Ott járnak el helyesen, ahol ezt teszik. A váci Forte-gyárban is a műszaki fejlesztés szolgálatába állították a külföldi tanulmányutakat. Megkértük Lenyó László elvtársat, a gyár igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat hasznos tapasztalataikról. Elmondta, hogy tavaly 13 és félmillió forintot kaptak az üzem fejlesztését szolgáló beruházásokra. Az idén ez az összeg mintegy hatmillió forinttal növekszik. Még az elmúlt évben értekezleten beszélték meg a műszakiakkal az üzem fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ezen a megbeszélésen 14 külföldi utazást helyezett kilátásba az igazgató. A lehetőségek jobb kihasználásával elérték, hogy huszonheten jutottak ei külföldre 1959- ben. A csehszlovákiai FOIvIA gyárban a gyártási technológia mellett elsősorban a műszerezettséget tanulmányozták. Itt ismerkedtek meg például a távhőmérővel és az úgynevezett regiszteres hőmérők rendszerével. Ezek a tapasztalatok jelentősen elősegítik, hogy a Forte-gyár emulziófőző- és öntőhelyiségeit is elláthassák a szükséges berendezésekkel. A KGST keretében az NDK lehetővé tette, hogy a gyár három szakembere tanulmányozza az AGFA-gyár film- klimaberendezéseit. Ez a Forte azonos berendezésének rekonstrukciójához szükséges. Ritlop Károly elvtárs, főmechanikus, aki részt vett ezen a tanulmányúton, elmondta, hogy német kollé-j gáik minden segítséget meg-j adtak számukra. A film-; klímaberendezés rekonstruk- ; ciós tervének a német szak- ; emberekkel való megtárgya-; lása elsősorban azt a meg-; nyugtatást adta, hogy egy na-; gyobb tapasztalatokkal ren-j delkező gyár szakemberei is: egyetértenek vele. / Nagyon hasznos volt az - AGFA-gyár légtisztító ; berendezésének tanúimé- ; nyozása is. Ez a gyár ugyanis nagyon j szennyezett levegőjű környe- > zetben termel. Ez a kedve-j zőtlen körülmény megköve-! telte a légtisztító berendező-í sek fejlesztését, tökéletesítő-; sét. A porvizsgálati eljárásba: tett betekintés ugyancsak sok: segítséget adott a Forte-gyá-; riaknak. Örömmel újságolta Ritlopj elvtárs, hogy a volt KODAK-: gyárban, a berlini filmgyár-, ban tett látogatásuk alkalmával az üzem igazgatója ja-: vasolta, valósítsák meg az ifjúmunkások cseréjét. Ez azt jelentené, hogy öt-hat fiatal bizonyos ideig onnan ide, innen meg hozzájuk menne dolgozni. A Forte-gyárban örömmel fogadták a javaslatot. Lenyó elvtárs elmondotta, hoigy a megállapodás már el is indult a megvalósulás útján es reméli, hamarosan útrakelhetnek az első fiatal dolgozók. A múlt év őszén a Fortegyárból hárman vettek részt Szófiában a KGST foto- ülésszakán. Igen komoly együttműködési feladatokat beszédek meg itt A magyar fotoipar jelentős feladatokat kapott, de segítettek is barátaink a megoldásban. Őszinte elismeréssel beszélnek a szovjet elvtársak segítségéről, akik a filmöntő klímaberendezésének rekonstrukciós anyagát egy hónap alatt áttanulmányozták és naigyon hasznos megjegyzésekkel vissza is küldték. Ez a gyors, de alapos baráti segítség lehetővé tette, hogy az IPARTERV határidő előtt elkészítheti a kivitelezési terveket és az építkezést is mintegy fél évvel előre tudják hozni. Ha a beruházás megvalósítását nem késleltetik zavaró körülmények, 1961-ben már termelhet az üzem. Ez a beruházás 20 százalékos kapacitásnövekedést jelent és nagyon jelentős mértékben hozzájárul a filmek minőségének további javításához. Kapitalista államok gyáraiba is ellátogattak az üzemből. Hasznos tapasztalatokat szereztek például a Ferámia- gyár olaszországi üzemében. Főként a vizsgáló üzemrészek fejlesztését illetően szereztek itt tapasztalatokat. Olyan műszereket ismertek meg, amelyek nagy fontosságúak a termelésben és amelyeket házilag is elkészíthetnek. Szükségessé vált egy új fo- topapír-öntőgép beszerzése. Radó Antal, a gyár kutatója Belgiumban, a Steinbach fo- topapír-gyárban szerzett hasznos tapasztalatokat az ezzel kapcsolatos technológiai kérdéseket illetően; Piaclátogatást is végeztek a Forte-gyár szakemberei. E munkájuk közben Egyiptomban például igen hasznos szakmai tapasztalatokat is szereztek. Mivel a helyszínen vizsgálhatták a papír és a film emulziójának trópusi viselkedését, olyan javításokat eszközölhettek, amelyek nyomán a fényérzékeny bevonatok a legmelegebb időjárást is kibírják. Nyilvánvaló, hogy a 27 látogatásnak csak apró mozaikjait adhattuk itt közre. E külföldi utak valóságos haszna ennél sokkal nagyobb. Sok-sok apró fogást, módszert hoztak magukkal a kintjárt szakemberek, amelyekkel összességében egy lépéssel ismét előbbre léphet a magyar fotóipar a fejlődés útján. Ezáltal tovább javul a Fortegyártmányok minősége és jó hírneve az egész világon. — fi — Kiigazították a világidőt A világidő, amely a Föld saját tengelye körüli forgásán, alapszik, a forgás aránytalanságai miatt általában pontatlan. Az aránytalanságokat a Hold mozgásának megfigyelésével lehet tanulmányozni. A pulkovói obszervatórium csillagászai holdkamera segítségével (a holdkamerával fotográfiai módon lehet meghatározni a Hold helyzetét) körülbelül 300 felvételt készítettek a Holdról és a Holdat környező csillagokról. A csillagászok csaknem száz felvételt már feldolgoztak, s az így nyert adatok alapján számításokat végezve megállapították, hogy a világidőhöz még 31 másodpercet kell hozzátenni. Ez a különbség századunk első évtizedétől kezdve keletkezett. A különböző országok tudósai 1%0-tól kezdve már a kiigazított világidőt használhat ják az égitestek mozgásának tanulmányozásánál, továbbá rádiófizikai kozmológiai stb. kutatásoknál. Hogyan végeztethetnek kisiparosokkal építési munkákat az állami vállalatok? Január elsejével új kormányrendelet lépett érvénybe, amely szabályozza, hogyan végeztethetnek kisiparosokkal építési munkákat az állami vállalatok. A rendelet kimondja, hogy az építőipari kisiparosok fő feladata a lakosság kiszolgálása, ezenkívül e rendelkezés nagyobb lehetőségeket nyújt a kisiparosoknak a különböző állami karbantartási és javítási munkák elvégzésére, de a nagy átalakítási és beruházási feladatokat továbbra is az állami építőipari vállalatok látják el. Egy-egy kisiparossal 10 ezer forint értékhatárig engedély nélkül köthetnek szerződést a vállalatok. Ezen az összegen felül 50 000 forintig a megbízást adó vállalat felettes felügyeleti szervének vezetőjétől, az illetékes minisztertől, illetve tanácsi intézmények esetén a megyei tanács elnökétől vagy helyettesétől kötelesek a jóváhagyást beszerezni. Az ennél is nagyobb értékű munka megkezdéséhez már az építésügyi miniszter engedélye szükséges. Az építésügyi hatóság által megállapított közvetlen életveszély esetén azonban kérdezés nélkül hozzáfoghatnak a munkához, de a szerződésről nyomban értesíteni kell az engedélyezésre jogosult szervet. A rendelet intézkedik az állami megbízatások arányosabb elosztásáról is. A kisiparosnak például a különböző állami szervek részére vállalt munkájának együttes értéke negyedévenként nem haladhatja 'meg az 50 000 forintot. Kivételes esetekben azonban a tanácsi iparhatóság ez alól felmentést adhat. A rendelet az épít- tetőket is kötelezi, hogy egy létesítmény készítésével kapcsolatban évente csak 50 000 forint értékű munkára köthetnek szerződést kisiparosokkal. A magasabb értékű megbízatáshoz már az építésügyi miniszter jóváhagyását kell beszerezni. A rendelet egyik fontos pontja megszabja, hogy az állami építőipari vállalatok alvállalkozói megbízatást nem adhatnak kisiparosnak, s ettől csak nagyon kivételes alkalommal térhetnek el, ha az építésügyi miniszter is hozzájárul. A kisiparosok állami megbízatásaira előírt értékhatárok megtartását, a pénzügyi és a felügyeleti szervek, valamint a tanácsi iparhatóságok rendszeresen kötelesek ellenőrizni. A rendelkezések megszegőit szabálysértés címén 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják, az állami szerv felelős dolgozója ellen pedig a fegyelmi eljárást is meg kell indítani. A kormányrendelet végrehajtási utasítása még ebben a hónapban megjelenik. /Aedtnémjts vadászat Hajtóvadászatot rendeztek a Tápiósüly és Mende közötti terü’eten. Hogy a vadászat eredményes volt, azt képünk is bizonyítja azt hittem, a magam akaratából van úgy, ahogyan van. Szerencsénk talán, hogy László Domonkost kaptuk el elnöknek. Az olyan igazán jó ember, hogy a kabátját is leadná magáról... Elduggattatta velünk a hagymát, a spárga is a földben van, azt mondja, két esztendő múlva másfél-kétmilliót hoz ... Forgatom magamban azt, amit hallok, hogy száz hold zöldség, meg százezer forintok, sertésből, birkából egész falka, tehénből már száz felé számolunk. Aztán csirkét, tyúkot ezer számra nevelünk, meg most hallottam, hogy három Zetcr is jön. olyan, amelyik maga , 21 féle munkát elvégez... Olyan nagy dolgok ezek... Még magam sem hiszem egészen, hogy ezután már mindig így kell elgondolni a tavaszi ültetést, borsóból, paprikából, paradicsomból százezrekre, meg millió forintokra kell számolni... Pedig tudva tudom, hogy ez lesz a sorsunk, jobb is lesz, de mégis van bennem még mindig egy kis „hátha”... Rí könyököl « f italra és--------------------elrevedo szemmel nézi a lámpa sárgáspiro- san izzó lángját. — Ügy vagyunk mi, asszonyok a közös élettel, mint amikor az első gyerekünket vártuk. Mert a lány csak gondol rá, hogy egyszer anya lesz. Aztán asszony korában már eszébe jut, hogy a szülés nagyon fájhat. Ha meg már várja a kicsijét, örül is, fél is, fiút is akarna, lányt is, barnát is, meg szőkét, de min- denkévpen erős, egészséges gyereket. Tán ezért mondjuk, vagy ki se mondjuk, csak érezzük, hogy: hiszem, ha látom. Déri Károly neheze nekem jár. Kimelegedtem. Ma a lányom ment helyettem. Nem akarom, hogy azt mondják: Soósné csak beszél, mint a pap, de ahol munka van, ott ne keresd ... Nem tehetném azért se, mert a nőtanácsba elnöknek választottak. Karácsonyra már ajándékot osztottunk a falu gyerekeinek. Valósággal úgy, mint a gyárakban. Az elnök adott rá kölcsönt. Ilyen még nem volt, hogy egyszerre 186 csomag cukor, csoki, narancs. Minden 12 éven alulinak egy csomag. Aztán bált rendeztünk, abból adtuk vissza a kölcsönt az elnöknek. Hatvan- hetven asszony mindig összejön, ha hívjuk. Most szokom én is, a többiek is, hogy ne csak a magaméira legyen gondom. Lassan a^fconyodifc. Lám-------------pút gyújtanak. — A villany a jövő hónapban ide ér — jegyzi meg a háziasszony. Idős Soósné lekászálódik a padkáról, magára veszi a tulipánokkal díszített báránybőr- bekecset és elköszön. Indul haza. ő a falu másik végén lakik, jó félóra járásnyira. Amikor egyedül magadunk, Soósné azt mondja: — Biztatni kell az öregeket, pedig én is milyen nehezen találom meg magamat az újban ... Értem, hogy ez más és a régi elmúlt egészen... Színházban, moziban láttam, hogy milyen az az élet, ami jön ránk, de azért mégis nehéz elfelejteni, hogy az öt holdunkon úgy tettem, ahogy nekem jólesett... Vagy legalábbis Hiszem, ha látom... vog az ajtó előtt. Beereszti. A cirmos felugrik a padkára, összegömbölyödik és dorombolni kezd. Az öregasszony keze rátéved, simogatni kezdi. Nyugodtabb hangon azt mondja: — Még fiatalabb voltam, azt mondták rám, prókátornak is elmehetnék. De most már... Ifjabb Soós Istvánná elmondja, hogy ő hatszázadiknak lépett a szövetkezetbe. — Nem egyszer úgy tettem én is, hogy becsuktam kaput, ajtót, ha jöttek hozzám. Itt van a földünk, a ház sarkánál kezdődik, azért is jöttünk ide lakni, a falu végére, ahol még villany sincs... De azután úgy gondoltam: ha mar ötszázkilencvenkilencnek jó, én se maradhatok ki. A dologgal is úgy voltam: ráérek. Mint anyám, én is úgy mondtam: hiszem, ha látom. A férfiemberek élelmesebbek voltak. Októberben vetni kezdtek ... Én meg csak forogtam az ágyban éjszaka: hogy lesz, mint lesz? Az uram — Pestre jár dolgozni, a SZEFU-nál kapott könnyebb munkát, meri beteges — meg csak egyre bíztatott: „Kezdd el, aztán ha jó, én is hazajövök. Nem kell Pesten csavarognom.'’ Most már bejárok mindig, ha munka van. Tizenöt asszonnyal vagyok egy csapatban, most kukoricát morzsolunk ... Ott fáztam meg, mert a morzso- lót majd’ egész nap én hajtottam. Erős vagyok, meg vezető is, hát úgy gondoltam, a Az indulat talpra szökkenti az idős asszonyt és inkább nekem magyarázza. — Ki tudja, mi lesz velem, ha leesek a lábamról? Orvos, patika, tán még kórház is ... Mehetek a szegényházba! A menye nyugtató hangján érződik, hogy nem először mondja: — Hál’ istennek, anyám most jól van. Ha meg rosszul érzi magát, Domonkos, az elnök ad írást, hogy maga is tag. Ha nem dolgozott, az se baj, mert a koron túl van. Sezgényház nincs is már, meg nem is marad magára ... — Hiszem, ha látom! — így az idős asszony. A menye elneveti magát. — Mindenre ezt mondja anyám. Amióta aláírt. Ha doktor kell, majd együtt megyünk az írásért. Meglátja, nem kerül pénzbe. Idős Soósné a derekán szorosabbra köti a háromszögre hajtott barna gyapjúkendöt. — Tudom, kinevetnek. De én ahhoz szoktam, hogy tőlem sokat visznek, nekem meg keveset adnak. Nem értem én az olyan világot, ahol valami is ingyen van... Ha te nem írsz alá, akkor én se. Maradt volna az öt holdam. — Megél így is, gond nélkül. Ennyit mond a fiatalabb asszony, ki tudja, hányadszor. Az anyósa pedig, miközben visszaül a kemencepadkára, csendesen ismétli: — Hiszem, ha látom. A fiatalasszony felugrik, az anyósa kemény szárú csizmába bújtatott lábai alá igazítja a sámlit. Macska nyáMínt horgolt f^göny sze- --------------------szelyesen kanyargó szálai, úgy húznak a faluszéli ház ablaka előtt a hópelyhek. A kocsiút szürkésfeketéjén túl csak néhány fa törzse áll, árnyék a friss fehér hótakarón. E zt nézzük hárman Soós Istvánék szobájából, Az anyós és a menye a padkán ülnek, hátúkat a szalmával fűtött kemence palástján melegítik. A bemutatkozás, az érkezőnek hagyományosan kijáró szíves szavak után az asztal mel- i lett a lócán kínálnak hellyel. i Amikor elmondom, hogy i Zsámbok község nőtanácsáról : szeretnék egyet-mást megtud- : ni, az idős asszony is egyene- ; sebbre húzza a derekát és sár- í gás arcát pír vonja be. Gya- \ nakvó és figyelmes pillantás- í sál méregeti a menyét, aki el- 1 neveti magát. \ — Hiszen csak jó egy hó• napja, hogy elnöknek válasz• tottak — szabadkozik. — Még \ alig csináltunk valamit. ! — Mit is lehetne csinálni — l toldja hozzá idős Soósné —, í amikor az asszonyok nem na- í gyón akarnak ... Varrni-szab- ) ni, ha jó volna az egészségem, \ még én is eljárnék, de aszt- \mám van. Inkább már csak ; a doktort látogatom ... Meny- \ nyi pénzben van az is! De mi- 5 bői fizetek, ha elfogy az a ki1 esi is, amim még van. \ 2 Egy pillanafra cs^d fe~ j ---------------------- fizui a szób ára, ifjabb Soósné tekintete % hol az anyósára, hol rám tépned. % — Menjen anyám az irodá$ ra, Domonkos, majd ad írást. $ Mondtam már. a doktor nem $ kerül rténzbe a tsz-tnnnak. ^ — Hogy adna. amikor még d egy napot sem dolgoztam! „Vetkőziétik” a tapsifülest .»»»» vx»xv»xvxxvxWWVXVVWVVWVVWVV\WW\\\>
