Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

^»filÁífli i/ir CEGLÉD, AÍBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL, ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1960. JANUÁR 12. KEDD Mi a jelentősége az eredményességi munkaegység bevezetésének zottság által meghatáro­zott munkaegységek ír­hatók jóvá. A vezetők javadalmazása a terv tel­jesítésétől függ. Túltelje­sítés esetén a tervezett­nél több, alacsonyabb tel­jesítés esetén pedig ke­vesebb illeti meg őket. Szőlő és gyümölcsnél — mi­vel az értékesítési árak vál­tozók, minden megtermelt 120 forint áru érték után, egy munkaegység írandó jóvá a tsz-tagnak. Az említett újságcikk meg­jelenése óta, az eltelt egy hónap alatt a tsz-ekben a tervkészítéssel párhuzamosan megindult az eredményességi munkaegység bevezetése is. Az Aranymező Termelőszö­vetkezetben például a szőlő- és gyümölcsterületből mind­össze 30 hold az, amelyre még nincs szerződéskötés. Valószínűleg a többi tsz-ben is megindult ez a szervező- munka, melynek az eredmé­nyességétől függ majd a tsz és a termelőszövetkezeti tag jövedelme egyaránt. Miért jó ez a jövedelemel­osztási módszer a tsz-tagnak? Tudja. hogy mit kell termelnie — és ezért mennyit kap. A jobb munkáért elért termés­többletből ő is részesül. A tsz-nek azért előnyös, mert minden egyes te­rületnek meglesz a gaz­dája és a termelésnél el­kerülhetetlen munkator­lódások idején, a termelő­szövetkezeti tagok csa­ládjuk bevonásával is igyekeznek azt elvégezni. Meg kell jegyezni, hogy a többtermelésnek, a jó mun­kán kívül az időjárás és a talaj termőállapota is elő­feltétele. A trágyázás kér­dése is fontos. Ezért a szá­molni tudó termelőszövetke­zeti tagok, szorgalmazni fog­ják a terület trágyával való ellátását, amely végered­ményben előnyösnek mond­ható, mert ezzel a vezetők tevékenységét fokozzák és így a nagyobb termést is befo­lyásolni tudják. — Szabolcska József — 25 év a közszolgálatban Erdős Pál, a városi tanács v. b. pénzügyi osztályának a lolgozója 25 éve, 1935. január I óta intézi a hozzájuk íor- ti'.iló dolgozók ügyeit. Meleg hangulatú, rövid ün­nepélyen emlékeztek meg a vele együtt dolgozó munka­társai a munkában eltöltött 25. jubileumi évfordulóról. Köszöntötték Erdős Pált és erőt. egészséget kívántak neki a további munkához. A pénzügyi osztály vezetője átnyújtotta neki az ilyenkor járó, egyhavi fizetésnek meg­felelő jubileumi jutalmat. Mi is további erőt, egészsé­get kívánunk neki. Pénteken délelőtt tárgyalta a Ceglédi Járási Tanács vb. a községeit beterjesztése alapján 1960. évi községfejlesztési ter­veket. 1960. évben az egész járás területén 10 759 700 forint áll rendelkezésre a községek fej­lesztésére. Ez az összeg a la­kosság támogatásából és álla­mi támogatásból tevődik ösz- sze. Az állami támogatás mér­téke — termelőszövetkezeti községek esetéh — a lakosság által befizetett minden forint után 1.50 forint, nem szo­cialista községek esetében pe­dig 75 fillér. Ahányban a vízellátás meg­javítása érdekében 1 610 000 forintot fordítanak törpevízmű létesítésére. Egy szivattyúház, 11 km hosszú vízvezetékháló­zat, 35 közkút és 37 tűzcsap készül el ebből az összegből. A régi vágóhíd elavult, szük­ségessé válik új vágóhíd épí­tése. A járdák és utak készí­tésére, illetve megjavítására is jut a rendelkezésre álló kö­zel négymillió forintból. CEDLÉD A SZABADSÁG MOZI MŰSORA: Január 11__13, hétíötöl-szerdáig: Láthatatlan kötelék. Egy ember­öltő története. Magyarul beszélő színes Szovjet film. 10 éven alul nem ajánlott. Kísérő műsor: vívó- világba j nolcság. Január 14 _17, csűtörtöktöl-va­s ámapig: Csillagok. Művészi, ma­gyarul beszélő NDK_bolgár film. I Magyar híradó. Az SZTK figyelmébe A DÓZSA MOZI MŰSORA. Január 12—14. keddtől-csütőrtö­kig: Papírsárkány. Francia__kínai filrgí. Kísérő műsor: Una folyó mentén. Január 15—17, péntektől-vasár- napig: Sabella nagymama. Olasz film. la éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Amíg nem késő. albertirsa Január 13-án, szerdán: Római vakáció. Amerikai film. 14 éven alul nem ajánlott! Január 16—17, szombat-vasárnap: Pár lépés a határ, izgalmas ma­gyar film. Főszerepben: Szirtes Ádám, Szaibó Gyula. TÖRTÉL Január 13—14, szerda-csütörtök: Chaplin parádé. Amerikai film. Chaplin nagysikerű némafilmjei­ből összeállított műsor. Január 16 _17, szombat-vasárnap: D al a tengerről, szovjet film. Ezenkívül kádfürdőépítés, nyilvános WC létesítés, vil­lanyhálózatbővítés szerepel a tervben. Ebben az évben új sportpályát kap a község. Az öltöző építésére és a futó­pálya befejezésére 111000 fo­rint és 10 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek be. Somodi István községi vb-el- nök elmondja, hogy az abonyi tsz-ek, ktsz-ek, földművesszö­vetkezet és különféle intézmé­nyek 250 000 forint értékű tár­sadalmi munkát ajánlottak fel. Általában a községekben az utak javítására, betonjárdák építésére gondoltak, így Al­bertirsa, Ceglédbercel, Törtei, Jászkarajenő községekben 7.8 km járda készül és az egész járás területén 12.5 km dűlő- utat tesznek járhatóvá. A villanyhálózat is bővül. A járás területén Abony, Albert­irsa, Ceglédbercel, Dánszent- miklós, Mikebuda, Törtei, Jászkarajenő, Kőcser együtte­sen 26.1 km hálózatot épít. A vízhálózat a járásban 12.2 km-el bővül 1960-ban. Uj kultúrház építésére a jövő évre tartalékolnak Kőcser és Nyársapát községek. A hozzászólásokból kitűnt, hogy Ceglédbercelen jelenleg megfelelő kultúrház nem áll rendelkezésre, új kultúrház építése válna szükségessé. A járási tanács v. b. java­solta a Ceglédberceli Községi Tanács vb-nek, hogy a régi kultúrházat bontsa el és az új kultúrház tervdokumentációit készíttesse el és ha még nem késő, OTP hitel megszerzésé­vel igyekezzen a kultúrház építését még ebben az évben elkezdeni. A hozzászólásokat vita kö­vette. A hozzászólásokban a társadalmi munka jelentősé­géről, megszervezéséről és tel­jes kihasználásáról beszéltek. Ezek után a járási tanács v. b. a községek községfejlesz­tési terveit jóváhagyta. Pár nap óta az órám igen rosszul működött s ezért teg­nap reggel bevittem az Órás Ktsz-be. A várakozás alatt szóbaelegyedtem az ott dol­gozó órásokkal, a ktsz életé­ről érdeklődtem. — A ktsz nyolc éve — 1952- ben alakult, s azóta elég szép sikerrel működik — mondja Farkas Imre. — Kár, hogy kevés a mun­kánk — szólt közbe Gabai Róbert — ugyanis a mi mun­kánk időszakos. Ilyenkor, mi­kor a rossz idő beáll, már kevesen keresnek fel bennün­ket a környező falvakból, il­letve tanyákból. A november —március közti hónapokban ütik fel fejüket a külvárosi részeken a kontárok. — Mivel kevés a munka — veszi át a szót ismét Farkas Imre — azért is nem tudunk megfelelően részt venni a munkaversenyekben. Nem si­került kongresszusi munka­versenyben sem teljesen helyt- állnunk, bár minden tőlünk telhetőt megtettünk a kitű­zött cél érdekében. Úgy lát­szik, igen jól működnek az órák — teszi hozzá mosolyog­va. Az üzlet dolgozóinak szinte egyöntetű kívánsága a részleg korszerűsítése, melyet, re­méljük, hamarosan teljesít a ktsz vezetősége. — A DÓZSA NÉPE Ter­melőszövetkezet nőbizottsága meghívta a törteli egyénileg dolgozó parasztasszonyokat ta­lálkozóra. A találkozó a héten lesz s ezen a városi nőtanács tagjai is részt vesznek. — KÉT- ÉS FÉLMILLIÓ FORINT értékű megrendelést kapott a Mezőgazdasági Fel­szereléseket Gyártó Ktsz az ÉM. 5. számú Épiiletanyagfu- varozási Vállalattól. Ebben az évben 100 öttonnás gumikere­kű lovaskocsit kell legyártani érte a ktsz-nek. — 39 ÉVES KÖZALKAL­MAZOTTI SZOLGÁLAT után nyugdíjba ment Palotás György anyakönyvvezető. Utó­da Kutasi Sándor, a tanács titkárának dolgozója lett. N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Lívia műsorszámára. Nép- 5 ballada előadása kitűnő ^ volt, de a közönség előtt már £ nagyon ismert művet vá- / lasztott. Fölösleges tovább sorolni í az elhangzott számokat. Min- ^ denesetre meg kell állapi- ^ tanunk: a szereplő gárda tel-^ jesítménye méltatlan volt a j magyar színházkultúrához.; A műsor után a fiatalság 5 táncolni szeretett volna.! Amikor azonban a szereplő \ gárdát kísérő zenekar ját- \ szani kezdett, alig néhány em- í bér maradt a teremben. Itt í ismét nem annyira a színvo- j nai, mint inkább az eljárás J volt a döntő, hogy a táncra g legyet kellett váltani. A tár- í sulat külön díjazást követelt g a művelődési háztól a zene- g ^olgál tatásért. A szilveszteri estnek is volt g egy haszna: tanultunk belőle g A színházlátogató közönség- g fel együttműködve szeret-: nénk megjavítani a rendezvé- g nyék színvonalát. í t — Farkas László — í — AZ 1959. ÉVI KÖZSÉG­FEJLESZTÉSI költségvetés lezárását és az 1960 évinek az ismertetését tárgyalja meg vb- ülésen a csemői tanács. Utána az indítványokat beszélik meg, 13-án — szerdán délelőtt 9 órakor. — CSOMAGOLT RIZST ad a kiskereskedelemnek a heten a FÜSZÉRT. ANYAKÖNYVI HÍREK CEGLÉD: Születtek: Ürmöis Mária. Ürrnös Ernő, Gál László, Füle László, Hódi László András. Gyura László, Köllner Anna. Anka György Pé­ter, Kármán László Ferenc. Ben- csik István Zoltán. Bencsik Valé­ria, Sábenszki Pál, Tassi Mária, Antal Anna. Czakó Éva, Balogh István, Farkas János, Lendvai Éva, Forgó Ferenc Pál, Koncsük János, Karai István, Kálmán Jó­zsef Endre, Mózes József, Fekete Mihály. Gyura János, Süllős Éva Agnes. Házasságot kötöttek: Szabados Sándor és Győri Márta. Sági Ist­ván és Gulicska Mária Etelka, dr. Hencz László és Piros Klára Mar­git. Meghaltak: Házi Zsigmondné szül. Öcsai Karolina 64 éves. Zsig- mond János 74 éves. Megyes Er­zsébet 1 hónapos. Erdélyi Lajos 74 éves, Gubodi István 66 éves, Némedi Gyula 87 éves, Bardócz Pálné szül. Bölöni Etelka 80 éves, dr. Varga János 53 éves, Pintér Pál 74 éves. Kerekes Dtván.né szül. Kovács Zsuzsanna 76 éves. Ga­lamb Sándorné szül. Kolompár Ilona 63 éves, Ondó István 47 éves. Kis-Benke Lajo^né szül. Se­res Rozália 72 éves. Rátkai László 26 éves. Deák Sándor 1 éves, Pap Sándor 72 éves Gengeíyfi József- né szül. Juhász Terézia 76 éves. CEGLÉDBERCEL: Házasságot kötöttek: Kovács Mihály és Szép Erzsébet, Solti Gvörgy és Vágner Ilona. Meghalt: plainer József 75 éves. CSEMÖ: Meghaltak: Balo°h Lászlóné szül. Tóth Jillanna, Fehér Péter- né szül Nagy Anna. TÖRTÉL: Házasságot kötött: Rábóti And­rás és Sándor Mária. Ót perc az Órás Ktsz-ben Nem volt olyan tanácsülés, amelyiken ne sürgették volna a tanácstagok az óvodák és napközi otthonok férőhelyei­nek szaporítását. Az őszi be­iratkozásoknál több óvodás­korú gyermeket kellett visz- szautasítani, pedig jó az óvoda a gyermekeknek, mert játékos foglalkozások útján megismerkednek a közösségi élettel és jó a szülőknek is, hiszen napközben szakszerű felügyelet mellett, biztos he­lyen tudják az apróságokat. Éppen ezért fogadták nagy örömmel a hirt még novem­berben a szülök: a Körösi út 6. szám alatt új napközi ott­honos óvoda szervezését ha­tározta el a városi tanács végrehajtó bizottsága. A tervből hamarosan való­ság lett és az új év első hét­köznapján már jöttek is a kisfiúk és kisleányok: nya­kukban a kedves táskával, anyukájuk kezét fogva léptek be a szép, tágas, tiszta te­rembe. Egy szőke kislány után teg- nag reggel mi is beléptünk az óvodába és most Papp Gvörgyné óvónőtől kérdez­zük: — Hogyan született meg az i új óvoda7 — Ebben a házban szovjet csalódok laktak, ök adták át az épületnek egy részét óvoda céljaira. — Mikor készült el a szük­séges átalakítás? — December közepén kap­tam a megbízást, hogy ke­ressem fel a környéken azo­kat a gyermekeket, akik az ősszel a környező óvodákból kimaradtak. Akkor még két kis szoba volt egymás mel­lett. A Cegléd és Környéke Népbolt igazgatója, Szmolé- nyi elvtárs sietett segítsé­günkre. Engedélye alapján a Népbolt karbantartó kőműve­sei, festői, munkaidő utáni társadalmi munkában jöttek el és addig el se mentek, amíg az átalakítás készen nem lett. — És a felszerelés? — Az iskolagondnokság egyelőre a többi óvodákból adott kölcsön asztalt, széke­ket, amíg új bútorokat vá­sárolhat a részünkre. Sajnos, egyetlen pettyes labdán kívül még semmiféle játékunk nincs, de remélhetőleg a leg­rövidebb időn belül azt is kapunk. Amíg beszélgetünk, a kis óvodások egy csoportja Szűcs Gézuka otthonról hozott játé­kával játszik. Tóth Jancsi, Mari Antal. Bállá Kati, Adá- nyi Judit a másik sarokban „Ég a gyertya, ég” című kör- játékot játsszák. A gyerm.ekek vidám kaca­ját hallgatva, csillogó szemü­ket nézve alig hihetjük el: csak egy hét óta ismerik egy­mást, de máris igazi jóbará­tok. Új óvoda nyílt a Körösi úton A jövedelem elosztása, a végzett munka mennyisége alapján, hagyományos formá­ban, munkaegység értékelé­sével került elszámolásra. A tag jövedelme sokszor füg­getlen volt az elért ered­ménytől. A munka eredményének fi­gyelembevétele alapján tör­ténő jövedelemelosztás meg­szünteti az „egyenlősdit", a tsz-tagokat érdekeltté teszi és a vezetés munkája iránt is fokozza az érdeklődést: a tsz-tag iparkodik mun­káját időben és jól el­végezni, mert tudja, hogy annak eredményes­ségétől függ egyéni jö­vedelme. A jövedelemelosztás ilyen módszerének gyakorlati ki­kísérletezésére, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya több tsz-ben egy-egy növényféleségnél bevezette ezt a módszert, amelynek lénye­ge, „hogy az érvényben levő norma alapján meg kell állapítani egy mázsa ter­mény után hány munka­egységet kell a tényleges terméseredmények isme­retében, az illető tsz-tag, vagy a tagok javára írni.” A gondolat gyakorlati ki­dolgozása céljából az elmúlt év decemberében a városi párt­bizottság és a városi tanács létrehozott egy kilenc tagból álló szakbizottságot. A bizott­ság tervezetét az illetékes termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, párt- és gazda­sági vezetői megvitatták és jóváhagyták. Erről tájékozta­tott bennünket december ló­én Babinszki Károly elvtárs, a városi pártbizottság titkára „Ismét a termelőszövetkeze­tek jövedelemelosztásáról’“ című cikkében. A városi ta­nács mezőgazdasági osztálya minden egyes tsz részére ki­adta az ide vonatkozó tudni­valókat és szorgalmazta a tsz-eknél ezen módszer mi­előbbi bevezetését. Nem szándékozom a cikk­ben megírtakat ismételni, csak utalok a következőkre: növénytermelésben a meg­termelt mázsáktól függő munkaegységgel kell a beszorzást elvégezni. Ál­lattenyésztésnél az elért hozamok alapján a bi­H ol művelődjünk ^ OL SZÓRAKOZZUNK f Abonyban törpevízmű, Csemőben tönácsh’za a községfejlesztési tervekben Botrányos szilveszteri est a művelődési házban jesen megtelt a terem. A megjelentek azonban méltán sajnálkozhattak, hogy itt töltötték el a Szilveszter es­tét. A műsor kritikán aluli volt. Olyan benyomást kel­tett, mintha egy ripacs ..maszek” brigád azzal a szán­dékkal jött volna Ceglédre, hogy zsebrevágjon egy csomó pénzt. A konferanszié „szel­lemessége” abban merült ki. hogy bántóan ízléstelenül volt öltözve. A műsorszámok meg­választása és előadása is színvonaltalan volt. A Mó- ricz-novelláből készült egy- felvonásos nem szilveszteri rendezvényre való. A szerep­lők még a szövegtudással is hadilábon állottak. A zene­kar által előadott számok megütötték ugyan a kivárt szintet, itt megint csak a b - mutatandó művek megvá­lasztása volt szerencsétlen. Ugyanez vonatkozik Kollár közönségen, és a művelődési ház vezetőségének véleménye ellenére kijelentette, hogy ilyen kevés résztvevő számá­ra nem érdemes a műsort megtartani. (Mi lenne, ha a budapesti színházak sem lennének hajlandók játszani, ha egy-egy alkalommal csak „fél ház” jön össze?) Felszó­lította a jelenlevőket a belé­pőjegyek visszaváltására. Aki óhajtja, megtekintheti a tíz­órás előadást. A közönség a bejelentést — jogosan fel­háborodással fogadta. Amint később kiderült, minden­képpen nehézségekbe üt­között volna az előadás meg­tartása, mert a két ceglédi műsor között a szereplő gárda Nagykőrösön tartott előadást. A késést, amely saját hibá­jukból történt, nehéz lett volna behozni. A történtek ellenére a má­sodik előadáson majdnem tel­Sajnálatod esemény tör- ítént a művelődési házban 1 Szilveszter estéjén. A műsor [kritikán aluli volt. ; Több levél érkezett szer- ; kesztőségünkbe, amelyeket |nem hagyhatunk szó nélkül. > „Bizony, számunkra, akik jött voltunk, rosszul végző- jdött a műit év” — írja az ! egyik levélíró. „Ezen a neve- ! zetes Szilveszter éjszakán min- íden volt, csak jó nem” — (olvassuk a másik levélben. !.,Nem akarok durva kife­jezést használni, de azt is (mondhatnánk, hogy ennél 5 rosszabb még nem volt.” \ Mi is történt hát december 2 31-én a művelődési házban? > /, A Pest megyei Petőfi Szín­pad két előadást hirdetett ^aznapra. Az egyik hét órakor, '/f a másik tízkor kezdődött 2 volna. Hét órára szépen kez- ^ dett gyülekezni a közönség. ^ A színészek azonban vagy íhúsz percet késtek. Körülbe- 0lül 120—150 embert találtak ^ a teremben. Futár András, ^ a színház szervező irodájá­énak vezetője végignézett a vezetést a ceglédi kirendelt­ség intézte és ennek meg­változtatása a dolgozók hát­rányára történt. Bácskai József, 4. körzet tanácstagja. A tanácstagi beszámolónál elhangzott panaszokból és más helyről magam is ta­pasztaltam azt a helytelen ügyrendet, hogy a ceglédi SZTK-kirendeltségnél nincs lolyószámlavezetés. Ebből ki­folyólag igen sok keltemet-: lenség, kényelmetlenség és í pénzpocséklás adódik. Van: olyan eset, hogy a kirendelt- : ség törlési határozatát fel-; küldi központjához a folyó- i számla-osztálynak, és törlés I helyett újabb behajtást kér. i Ha egy iparosnak SZTK-iga- zolásra van szüksége, Buda­pesthez kell fordulnia. Ha a folyószámla vezetésénél hiba történik, úgy az ügyfelet egyeztetés végett felutaztat­ják saját költségén és a mun­kából való kiesés mellett, még költségekbe is verik. Le­hetne még sorolni az ebből adódó kellemetlenségek egész sorát. Vajon az SZTK budapesti központja miért bünteti ez­zel a ceglédi munkáltatókat? Tudomásunk van arról, hogy sokkal kisebb kirendeltségek is vannak, amelyek önállóan végzik munkájukat. Reméljük, hogy az SZTK központja hamarosan orvo­solni fogja az ügyrendi hibá­kat, hiszen Cegléden is talál­ni erre alkalmas munkaerő­ket, annál is inkább, mert évekkel ezelőtt a folyószámla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents