Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

1969. JANUÁR 12. KEDD ■"‘ZMlrlap Eyy akaraton egész falu A falu 22 kilométerre van Budapesttől. Határában tábla hirdeti: „Taksony, termelő­szövetkezeti község’1. Mint is­meretes, Taksonynak több nemzetiségű lakossága van, amely ma már összeforrt, egy akarattal dolgozik a jövőért. Régebben Taksonyban két tsz működött: az Előre és a Lenin, valamint egy termelő­szövetkezeti csoport, a Kos­suth. Tavaly az egyéni pa­rasztok — miután látták, hogy a két tsz-ben milyen szépen boldogulnak a tagok — elhatározták, belépnek a termelőszövetkezetbe. A Kos­suth Tszcs termelőszövetke­zetté alakult át és így 1959 nyarán már három szövetke­zet munkálkodott a kis fa­luban. A legidősebb tsz, az Előre javaslatára a három tsz összefogott és Egyesült Erő néven létrehozták a falu egészét átfogó termelőszövetkeze­tet. Az ősszel már közösen lát­tunk a munkához. A Kiskun- lacházi Gépállomás öt trak­torral állandóan a községben dolgozott, segített a szántás­nál. A vetést szinte teljes egészében gépekkel végez­téké Kilencven hold búzát, 190 hold rozsot és 195 hold őszi árpát vetettek el. A ve­tés kitűnően sikerült; Állandó beszédtéma a köz­ségben, hogy az Előre Tsz- ben milyen gazdag részese­dést osztottak a tagoknak. A tsz egy kát. holdon átlago­san 6400 forint termelési ér­téket ért el az 1958—59-es gazdasági évben. Igaz, a szö­vetkezet 56 taggal viszony­lag kis területen, 236 holdon gazdálkpdott, azonban elért eredményeivel a já­rás egyik legjobb ter­melőszövetkezetévé fejlő­dött. Állattenyésztéssel, kertészke- déssél, cukorrépa, mák és egyéb aprómagvak termesz­tésével foglalkoztunk. Tag­LEVEL TAKSONYBÓL Ságunk nagyon szorgalmas, így évről évre növelhettük vagyonúnkat, valamint a munkaegységek értékét Is. 1958- ban 53 forintot osztot­tunk egy munkaegységre, az 1959- es év végéin megtartott zárszámadáskor pedig már 56 forintot. A jövedelemmel tagjaink elégedettek. Hesz Ferenc például 717 munkaegysé­ge* teljesített, s 40 152 fo­rintot vihetett haza. Grimm Árpád az iparból tért vissza újra a tsz-be és már az első évben 713 munkaegységet szerzett. Évi munkájáért 39 928 forintot mondhat magáénak, háztáji jövedelmén kívül. Tag­jaink általában kukoricaföldet kaptak háztájinak és ezeken a területeken 35—38 mázsa ku­koricát termeltek. Tagságunk átlagosan 28 000—30 000 forint jövedelmet szerzett a szövet­kezetben egyévi munkájával. Most, hogy egyesült a három tsz és egy nagy családként dol­gozunk, az a célunk, hogy túl­szárnyaljuk eddigi eredmé­nyeinket is. Mivel elsősorban kertész­kedéssel foglalkozunk, a tavaszi munkákhoz már hozzáfogtunk. Tagjaink hordják a trágyát a földekre, a kertészetben előké­szítik a melegágyakat és a ta­karókat. Véleményük figye­lembevételével készítjük ez évi tervünket. Sokat vitatkozunk ezekben a napokban, mert azt akarjuk, hogy tervünk reális, megvalósítható legyen. Klimm György, a taksonyi Egyesült Erő Tsz elnöke Okos kezdeményezés Zsámbokon A zsámboki Petőfi Tsz veze­tőségi ülésén arról folyt a vita, hogy a határozatokból megvalósítottak-e mindent. Amikor ezt megvizsgálták, kiderült, hogy a határozatok egy része kirepült a vezető­ségi tagok fejéből és csak a mindennapi élet hullámzása által felszínre került felada­tokat oldották meg. Hogy a jövőben egyetlen határozat se maradjon pusztába kiáltó szó, a következőkben álla­podtak meg: a közgyűlés és a vezető­ségi ülés határozatait annyi példányban készí­tik cl, hogy mindenkinek jusson belőle egy-egy pél­dány. így két ülés között a határo­zat végrehajtását minden ve­zetőségi tag szorgalmazhatja, ellenőrizheti. Az elnök, a helyettese és a mezőgazdász azok, akik a nagyüzem napi munkáját a közgyűlés által jóváhagyott tervnek megfelelően irányít­ják. A tsz majdnem négy­Eredniényesett zárult az újításit Ittmap a Csepel Autógyárban Decemberben újítási hóna­pot tartottak a Csepel Autó­gyárban s a dolgozók össze­sen 579 javaslatot adtak be. — Száraz számadat? Nem! A szám embert takar és még története is van annak... — mondja büszkén Illés László, az újítási iroda vezetője. — Az újítások egyre-másra születnek és úgy nőnek, mint a kamaszok — folytatja to­vább — egyike-másika még csak afféle ígéret, fejlődés- \ re, fejlesztésre vár. Mégis, £ minden egyes beadott javas- \ lat kedves nekünk és érté- \ kés, hisz pénzt hoz a nép- \ gazdaságnak. Az újítási hónap jelentő- J sebb újításaiból az alábbia- J kát jegyeztük fel: Kreisz Gáspár újításából; — a csővezeték helyes kiala- j kítása 84 ezer forint megta- * karítás várható. Szabó Lász- j ló újítása, amely a fázisjaví- < tó kondenzátorokkal kapcso- < latos, előreláthatólag 46 ezer > forintos megtakarítást ered- | ményez majd. Horváth János : újítása: marás helyett üre-: gelés néhány csapágyfajtá- j nál; körülbelül 160 ezer; forint megtakarítást hoz í Szentendrei Kocsigyár azonnali belépésre KERES !ármű és szerelési munká­ban jártas legalább 5 évi gyakorlattal rendelkező önálló szerkesztő, TERVEZŐMÉRNÖKÖT Illetmény 2400 forint plusz prémium. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti osztályán reggel 8 árától 14,30-ig, részletes önéletrajzzal. majd. Nagy Miklós újítása: a csapágypersely poliamid műanyagból készítve tetemes anyagtakarékosságot és je­lentős időcsökkentést jelent s ez évi 180 ezer forint megta­karítást ígér. A Csepel Autógyár most lezajlott újítási hónapja is a régi közmondás igazságát bizonyítja: többet ésszel, mint erővel! (Elekes) ezer holdas. Ezer és egy a tennivaló, különösen, amikor már a tavaszi munka is meg­kezdődik. Viszont a vezetőség minden tagjának felelősséget kell vállalnia — a saját jól elvégzett munkáján felül — a gazdaság vezetéséért. Éppen ezért jól és egyre jobban kell ismerniük a részleteket is. Ezt a törekvést elősegíti a következő határozat: Az elnök, a helyettes és a mezőgazdász személyén kívül a választott vezető­ségi tagok közül egy-egy naponként felváltva el­lenőrzi az egész tsz mun­káját. minden munkafázisát (az ál­latgondozást, a növényterme­lési és minden más tevékeny- néget a tsz egész területén), s észrevételeit az irodán, az adminisztrátorral naplóba je­gyezteti és aláírásával látja el. Sürgős intézkedést kívánó esetben azonnal tájékoztatja az elnököt vagy a helyettesét vagy a mezőgazdászt. A naplóbejegyzéseket minden vezetőségi ülésen — a szük­séges vagy a megtett intéz­kedésekről — az elnök ismer­teti. A vezetőség négy tagjá­ból azonnal bizottság ala­kult, amely kidolgozza a mindennapi ellenőrzési munka szabályzatát. A január 16-i közgyűlésen az éves tervvel együtt a tsz-tag- ság'gal a vezetőségnek ezt a határozatát is ismertetik. így kialakul mindenkiben a felelősségtudat, megszerzi a vezetéshez szükséges átte­kintést és tájékozottságot, s kibontakozik, gyakorlattá vá­lik a gazdaság kollektív irá­nyítása. Országszerte befejeződött a népszámlálás Követelik: körülbelül egymütiárd adat feldolgozása A Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatása szerint va­sárnap országszerte befejező­dött a 10. magyar népszámlá­lás. Hatvanhárom városban, 3300 községben 36 000 szám­lálóbiztos vette számba a mintegy tízmillió személy, két­millió épület és hárommillió lakás legfontosabb adatait. A számlálóbiztosok vasárnap még mindenütt dolgoztak: fő­képpen azokat keresték fel, akik az elmúlt napokban nem tartózkodtak otthon és így adataikat nem tudták bemon­dani. A fővárosban a délelőtti órákban sorra érkeztek a je­lentések a kerületekből arról, hogy befejezték a népszámlá­lást. Kis számban ugyan, de vannak még olyanok, akik valamilyen okból a nép- számlálás lezárása után is kimaradtak az összeírás­ból. Ezeket az illetékesek aura ké­rik, hoigy a következő napok­ban keressék fel a megfelelő tanács igazgatási osztályát, ahol pótlólag felveszik adatai­kat. Akik a következő napok­ban nem jelentkeznek — de a népszámlálásból kimaradtak —, azok a tanácstól idézést kapnak, s ha a megjelölt időpontban sem jelentkeznek, szabály­sértési eljárást indítanak ellenük. Előfordulhat az is, hogy vala­ki pontatlan, téves adatokat mondott be a számié'.óbiztos­nak, vagy egyes kérdésekre nem tudott választ adni. A hi­bás bejegyzések kijavítására, a hiányzó 'adatok pótlására ugyancsak a városi, kerületi, járási vagy községi tanácsok­nál van lehetőség. Az összeírások be (fejeztével egyébként az országos számba­vétel nagy munkájának csak első szakasza zárult le. Január 17-ig országszerte helyileg — a községekben, a járásokban, a kerületekben — ellenőrzik az illetékes szervek a kérdőívek kitöltését, majd eljuttatják a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási részlegéhez, a Kossuth Akadémiára. A mun­ka nagyobb része csak ezután következik, körülbelül egymilliárd adatot vizsgálnak meg a statisztikusok. dolgoznak fel a különböző elektro­mos-elektronikus gépek, hogy pontos képet adjanak ha­zánk népességéről, az épületek, a lakások számáról és egyéb kérdésekről. Mint ismeretes, a Központi Statisztikai Hivatal a nép­számlálás eredményeit folya­matosan teszi közzé. Előrelát­hatólag két-három hét múlva, január végén már nyilvá­nosságra hozzák: pontosan hány lakosa van hazánk­nak. milyen lélekszámúak az egyes nagyobb városok, s milyen a népesség nemek szerinti megoszlása. A népszámlálás további ered­ményei — amelyeknek ki­adását a következő években is folytatják — több vaskos kö­tetet töltenek majd meg. KétszázftyolcvaBmilltt) éves a Mecsek gránitja Az uráli geológusok moet ál­lítják össze a kelet-európai kőzetek korskáláját, E munka során befejezték a magyaror­szági kőzetek és ásványok ab­szolút korának meghatározá­sát. Az uráli tudósok a kálium radioaktív bomlásán alapuló úgynevezett argon-módszert használtak. A vizsgálat során legrégibbnek a Mecsek gránit­ja bizonyult, amelynek kora 260—280 millió év, akárcsak az uráli hegyeké. Magyarország legnagyobb mangánlelőhelyei­nek (Úrkút) korát 160 millió évben határozták meg. Korszerűsítik a Csinßingi csárdát A budapest—debreceni müút mentén, mintegy 45 kilo­méternyire a fővárostól áll a hajdani híres Csingilingi csárda, amelyet az utóbbi években sokkal prózaibb néven, autócsárdaként emlegetnek az utasok. A csárda látogatott­sága, s a jelentős idegenforgalom szükségessé tette a kor­szerűsítést, csinosítást. A megszépült csárda január közepén nyitja kapuit. Az ünnepélyes nyitásig még van néhány nap, s ez az idő Veres Kázmér grafikusé, aki az átalakítást meg­tervezte és a munkákat irányítja. Átalakítják a hatalmas parkírozó tér szélén álló neon- világítású bejáratot is. Ezután még csábítóbban hívja az országút vándorait Belül a modern, ízlésesen berendezett helyiség falán a KRESZ-jelzések tapintatosan figyelmeztetik a vendéi get, hogy bár autócsárdában van, a legerősebb ital, amit elfogyaszthat — a fekete (Tcnkely Miklós felvételei) Valkó, 1960 január sünk. De végül a tagság sza­va dönti el úgyis, hogyan le­gyen véglegesen. így sorolja Gelybó And­rás, hogy „mi’‘ — nem pedig „6k’‘. Hiszen ő is tagja a tsz-nek és már most készül arra, hogy ő is ott lesz, ahol szükség van a munkáskézre. Aztán még ennyit fűz hozzá: — A tervezésnél óvatosan kell előre lépni, nehogy el­essünk. Szokunk az újhoz, mint a gyerek a kemény talpú cipőhöz... — neveti el ma­gát. Nem is olyan régen néhá­nyan itt is kilátástalannak látták a jövőjüket a közös­ben. Úgy vélekedtek, ha fá­radságosabb is a régi utat járni, de biztosabb, mert is­merős a mezsgye. Idegenked­tek, húzódoztak az újtól. — Ma már lecsillapodtak a kedélyek. Akkor még azt mondották néhányan, „miért éppen mi lépjünk a közösbe, ha a környező községek meg „kapitalisták” maradnak? „Most, hogy Vácszentlászló is szövetkezeti község lett, elvtárs. — Nálunk is így volt. Akik eleinte húzódoztak az újtól, most legtöbbje azon gondolkodik, hogyan lehetne lehagyni a szomszédos tsz- községeket. Gödöllőről meg Isaszegről is jöttek át hoz­zánk érdeklődni, hogyan zaj­lik a mi közös életünk. Ag- ronómusunk is van már, de­rék ember Pinvinczki Vin­ce, aki a Monori Magtermel­tető Vállalattól jött el hoz­zánk. Elmondja még Gelybó elvtárs, hogy a pártszervezet élete is megélénkült. A 22 párttag a legközelebbi tag­gyűlésen tárgyalja többek kö­zött Pintér Gy. Mihály volt 14 holdas' gazda tagfelvételi kérelmét. A KISZ-szervezet is mozgolódik, nemrégiben szervezték meg a munkásőrsé­get és ebbe a KISZ tíz fia­talt javasolt. Csendesnek látszik a falu. Igaz, kevés ember járkál az utcán. Az asszonyok, gyere­kek behúzódtak a meleg szo­bákba. a férfiak pedig a nád­falas. nádtetős istállót építik, a trágyát hordják, a kocsikat, szerszámokat javítják. És tervezik az új esztendő új életét Valkón is, 1960 ja­nuárjában. (sp—dk) azt mondogatják az eleinte húzódozó valkóiak, közöt­tük Pintér Miklós volt 14 holdas gazda: „Ha ezt tudtuk volna, nem spekuláltunk volna annyit! Előbb is alá­írhattuk volna a belépési nyi­latkozatot.’“ Néhányan pedig úgy gondolták, jobb, ha Pestre szegődnek segédmun­kásnak. Azt hitték, rossz­soruk lesz a tsz-ben. Most már ezek az emberek is látják, hogy a közös egészen más, mint amit ők elképzel­tek, vagy mint az úri nagy­birtok volt. Balta László például eddig a negyedik, aki üzemben dolgozott. most meg hazajött a faluba, a tsz- be. Kovács László esztergá­lyos ugyan, de parasztgyerek, hát hazajött ö is, már az őszön, mikor vetni kellett. Zséli Mihály is megunta a be­járást, most már ő is tsz-tag. Vagy tízen szóltak már ne­kem is, hogy itthon marad­nak, ha a tavaszi munkák el­kezdődnek. — Minden csoda három na­pig tart — summázza az in­dulás tapasztalatait Gelybó Gelybó András tanácselnök nyitja ránk az ajtót. Ő mondja el, hogy a valkóiak már a tavaszi kezdésre ké­szülődnek. A termelőszövet­kezet vezetősége a terveken dolgozik. Ezt a párttaggyűlé­sen is alaposan megvitatják, mert a kommunistáknak az a feladata, hogy előre meg­tudakolják a pártonkívüliek- től, hogyan gondolják ők a következő évi tennivalókat. A közgyűlésre így már átgon­dolt javaslattal jöhet el min­denki, Bizony, jól meg kell gondolni, hogyan is kezdjék el az első esztendőt a közös­ben. — Ügy határoztunk — mondja —. hogy burgonyából legalább 500 holdat vetünk, 130 hold borsóra már leszer­ződtünk és az 1050 hold őszi kalászosunk tíz táblában szé­pen fejlődik. Jól jött ez a kis hó. A napokban érkezik meg 100 darab sertés, húsz vagon búzára megvan már a szerződésünk és az előlegből a tagoknak is tudtunk adni munkaegység szerint. Most fontolgatjuk, mit hová ves­í \ Ahol a Cserhát nyúlványai '■ már az Alföld homokjánál ölelkeznek, az erdő borította $ lankák között húzódik meg % Valkó termelőszövetkezeti % község. % Jóformán egyetlen hosszú, lianyargó utcából áll ez a fa- é lu, két oldalán takaros, na- % gyón sok új házzal. A ház- % tetőkön még csillog a f rissen hullott hó, az utat meg a $ járdákat vendégriasztó sár í borítja. Csendesnek, kihalt­énak tűnik a falu. A tanács- é házán a népszámlálási íveket é rendezik, a statisztikai: ada- é tokát gyűjtik össze, é — Mi 7-én befejeztük a é népszámlálást fogad ben- ^ nünket Vágvölgyi Béláné. — é Hogy mi újság nálunk?! Mit é mondjak? Termelőszövetke- ^zetünkben az istállót építik, éNádból csinálják az oldalát ^ meg a tetejét. Ilyet én sem é láttam még. A hónap végére é el is készül. Az asszonyok ^ kétszer hetenként szabás-var- érást tanulnak, a fiatalok a ^ KISZ-ben a Bástyasétány 77 ^próbáira készülnek. Hát — £ gondolkodik még Vágvölgyi- é?lé — nagy hirtelen mást nem 4 is tudnék mondani.., ? $ A disznóölésekről, a bo­drok fejtéséről, a trágyahor- í dásról esik még szó, amikor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents