Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

fándádi 7Hat

CEGLÉD, ALtERTIRSR. CEGLÉDbERCEL. -TÖRTÉL ■ ÉS. CSEMŐ RÉSZÉRE

IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

I960. JANUÁR 1. PÉNTEK

SZÁMADÁS

Uj esztendő köszöntött ránk. Vidám óév zárás után illik a számvetést komolyan is elkészíteni. Mérlegre tenni az elmúlt 1959-es esztendő tevékenységét. Mérni persze sokféleképpen lehet. Van aki úgy mér, ahogy hasznosabb, van, aki szépíti az igazságot, stb.

Mi az objektív igazság talajáról kívánjuk nézni tevékenységünket, amikor a számadást készítjük.

Bátran állíthatjuk, hogy 1959 a nagy harcok, s a nagy győzelmek éve volt. A szocializmus. hatalmas tábora, a még hatalmasabb bóketábor, országunk, s szűkebb hazánk, városunk győzelmei teszik jelessé az 1959-es esztendőt. A nagy békeharcos, Hruscsov és a köréje tömörülő békét akarók tevékenysége következtében, jégolvadás következett be az elmúlt év során, a nemzetközi politikában.

Jelentős gazdasági, politikai, kulturális sikerekről számolhat be minden szocializmust építő ország, köztük hazánk is. Városunk dolgozóinak aktív közreműködésével jelentős léptekkel haladtunk előre mi is, a szocializmus építésének útján. Ipari, közlekedési, kereskedelmi üzemeink, vállalataink a mezőgazdaság az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben

mintegy 20 millió forint értékkel termeltek többet előirányzott tervüknél.

Mit V€tr as új úviól ?

Nagy Klára, a földműves- szövetkezeti áruház eladója: Nagyon szeretném még több, még jobb áruval kielégíteni a még több vásárlót.

Velkey Imre gimuúziumi tanár: Szeretném, ha az iskolák továbbfejlődnének az új évben a politechnikai oktatásban. De nem szerelném, ha ez a humán tárgyak oktatásának rovására menne,

Dobó Endréné óvónő: Melyiket említsem vágyaim közül? Talán annak örülnék, legjobban, ha legrövidebb időn belül sikerülne létrehoznunk óvodánk bábszínházát.

Szokolay József fodrász: Örömmel venném városunk bolthálózatának további fejlődését. Szeretnék az új évben ejQKgvJöbb .mpcjerp üzletben Vásárolni és — szeretném a vendégeimet legtökéletesebb mértékben kielégíteni.

Kovács Jmréné háziasz- szony: Nemcsak nekem, azt hiszem, minden vásárló asz- szonynak nagy örömet szerezne, ha a 22 népboltban a pesti üzletekhez hasonlóan olyan rácsot szerelnének fel a pultok elé, amelyre vásárlás közben kosarunkat vagy táskánkat el tudjuk helyezni.

Városunk dolgozó parasztsága, megértve az idők szavát, immár nagyüzemi gazdaságba tömörülve építi szebb, boldogabb jövőjét. Ebből a szempontból különösen történelmi jelentőségű dátum az. 1959-es esztendő városunk történelmében.

Az 1514. 1848, 1919 és 1958. (április 7.) mellé felsorakozik 1959 is. Az elmúlt év harcos, lelkes, történelmet formáló tevékenységért ezúton is köszö- netünket fejezzük ki városunk dolgozóinak, bízva abban, hogy lelkes alkotótevékenységben, áldozatkészségben az új esztendőben sem lesz hiány.

Boldog új esztendőt, erőt, egészséget és sok sikert kívánunk városunk minden dolgozójának.

MSZMP városi bizottsága nevében

Babinszki Károly titkár

Városi tanács nevében , Szelepcsényi Imre vb-elnök Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Kiss András titkár

EPUL Ä KÓRHÁZ

Bognár József építésvezetőtől érdeklődtünk, hogy áll annak a tervnek a megvalósítása, melynek makettjét az ipari kiállításon oly sokan megcsodálták.

— Vállalatunk, az É. M. Bács megyei Építőipari Vállalat 1959-ben kezdte meg a ceglédi kórház tervezett bővítéséhez szükséges mosoda, kazánház és az új helyen épülő portásfülke kivitelezését. Félmillió forint értékű munka elvégzésére kötöttünk szerződést.

Már az új év első napjaiban nagy erővel folytatjuk az építkezést. Arra törekszünk, hogy körülbelül novemberben a több mint négymillió forintos beruházást átadjuk.

A magam részéről nagy érdeklődéssel várom az új évet. Műszaki embernek mindig személyes öröm egy város fejlődését közvetlen munkával segíteni. Remélem, hogy pár napon belül megkapjuk az értesítést az Aranysas helyén építendő bérpalota építkezésének megkezdéséről, ősszel pedig a zeneiskola hatalmas, monumentális építkezéséhez foghatunk hozzá.

MÉG EGYSZER A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL

Fogkezelés uíiköltséggel

A karácsonyi ünnepek alatt hatodikos lányomnak megfájdult a foga. Sajnos, állandó fog, már háromszor volt tömve, alig remélhetjük a megmentését.

— Lehet, hogy kihúzza a doktor bácsi — készítettem elő óvatosan a gyereket a várható legrosszabbra, amint az iskola fogorvosához siettünk.

A rendelőben az orvos meg- kepogtatta a . .-gyerek .-, ..fogát, azután mégsem húzta ki, hanem azt mondta: *

— Tessék felvinni a kislányt Pestre, a Rókus kórházba, valószínűleg gyökérhártya gyulladása van. Molnár Antal, az ottani iskolafogász segít rajta, ha lehet. Azzal adott egy írást és mi másnap engedelmesen felutaztunk Pestre. Ott az asz- szisztensnő felvételt készített a beteg fogról, azután közölte velünk, hogy a következő hétfőn jöjjünk el újra, akkorra előhívják a képet.

— De egy kicsit messze lakunk, Cegléden — világosítottam fel, mert úgy gondoltam, pestnek képzel.

— Nem baj — felelte ő — adunk egy igazoló írást, arra kifizeti az SZTK az útiköltséget.

Hát ez remek, csakugyan. Mit számít az előreláthatólag soknapos időveszteség, a fáradság, ha a szünidőnek vége lesz, az iskolai mulasztás, fő, hogy az útiköltség megtérül. Mert ugye az SZTK fizethet, van neki miből! Máskülönben miért eselekedné azt a megmagyarázhatatlan furcsaságot, hogy Ceglédről, ahol röntgengép meg képzett fogorvos is van, Pestre küldje a fogukat fájlaló iskolásgyerekeket?

— K —

Mint már előzetesen jelentettük, 1960. január 2 és 10 között az ország egész területén népszámlálást végeznek. Ennek során a népszámlálók minden lakást és minden családot felkeresnek és összeírnak minden személyt, aki a családhoz tartozik. Az összeírás még abban az esetben is megtörténik, ha egyes személyek a családtól munkavállalás vagy munka végzése miatt távol tartózkodnak. A népszámlálás gyors befejezése érdekében a családokhoz tartozó felnőtt családtagok közül valaki feltétlenül tartózkodjon odahaza addig, amíg az összeírás meg nem történt, hegy be tudja diktálni a család tagjainak adatait. Kívánatos, hogy az odahaza maradó családtag részére gyűjtsék össze a családhoz tartozó valamennyi személy legfontosabb adatait — akár idehaza van az illető, akár távol van családjától, vagy pedig más családhoz tartozó, de ideiglenesen a családnál tartózkodó személyről van szó —, hogy a számlálóbiztosnak be tudják mondani a szükséges adatokat.

Az összegyűjtendő legfontosabb adatok a következők:

Születés időpontja (év, hő, nap) és helye.

Házasságkötés éve.

Hol volt 1949. január -1-én az állandó lakóhely.

Iskolai végzettségek.

Jelenlegi foglalkozása.

Földtulajdon.

Munkáltatójának és munkahelyének pontos cégszerű neve és pontos címe.

— K. S. —

JEGYVÁLTÁS, OH!

Szerda délelőtt fél tizenegy van, legalább ötven ember sorakozik a Szabadság Mozi pénztára előtt. Holnap Szilveszter, azután újév, sokan választják szórakozásul a mozit ezen a két napon. A film jónak ígérkezik: „A törvény, az törvény" című humoros darabot játsszák Fernan- dellel a főszerepben. Az én kislányom is ott szorong a sor elején, mindjárt 6 következik, néhány perc és mehetünk haza.

így gondolom én, de sajnos, tévedek. Mert egyszerre csak elakad a jegykiadás, odabent mással vannak elfoglalva, egymás után lépnek be az oldalajtón a közönségszervezők, azokat kell kielégítenie az elárusítónak. A kint várakozók méltatlankodó moraja és saját türelmetlenségem arra késztet, hogy megkérdezzem Nagy Jó- zsefnét, a mozi vezetőhelyettesét, miért ilyenkor adják ki az üzemek, vállalatok számára is a jegyeket?

— Sokszor kértük már a központtól — válaszolja —. hogy egy órával meghosszabbíthassuk a jegykiadási időt, de hiába, nem adnak engedélyt rá. Most például mindjárt

11 óra és amint látom, kénytelenek leszünk 12-ig nyitva tartani a pénztárt. Ezért az óráért azonban fizetést nem kap az elárusító.

— Hogyan lehetséges ez? — tesszük fel csodálkozva a kérdést. — A felettes szerveknek mégiscsak engedélyez- niök és főleg fi- zetniök kellene ezt az egy óra többletet az ilyen nagy forgalmú napokon. Akkor külön megjelölt időben jöhetnének a közönségszervezők a jegyekért s nem okozna eny- nyi időveszteséget és bosszúságot nekünk, „maszekoknak”, a jegyváltás.

— Ke —

Találomra megkérdeztünk tíz ceglédi lakost. Kitől személyesén, kitől telefonon arról érdeklődtünk, mit vár az új esztendőtől? íme a válaszok:

Tankó Zoltán, a Gépiizem és Vasöntő Vállalat főmérnöke: Nincs sok kívánságom. Nagyon szeretném, ha végre hosszas tanácskozás és tervezés után sikerülne megvalósítani üzemünk egy helyrre való összevonását. Bízom abban, hogy az 1960-as esztendőben a fémáru részleget is ki tudjuk hozni a Törteli úti telepre.

Bató Irma, a Dózsa Népe Tsz tejkezelöje: Nagyon szeretném a staíirungom elkészítését befejezni, ezenkívül reménykedem abban, hogy az új évben falán megkapjuk a régen' ígért kék és feliér munkaköpenyeket.

Ocsai Géza hírlapárus: Sok vevőt szeretnék kielégíteni mindenfajta újsággal. Hévízi és nagymarosi üdülés után az idén szeretnék a. Balaton mellett üdülni feleségemmel együtt.

Bácskai József, a zeneiskola igazgatója: Bízom abban, hogy a készülő tervek szerint a Zenei Általános Iskola építése augusztusban tényleg megkezdődik. Ezen-: kívül nagyon szeretném, ha; az április 24 és május 7 között rendezendő ünnepi zenei napok jól sikerülnének.

Balogh József, a Községgazdálkodási Vállalat vezetője: Az új évtől elsősorban a telefonösszeköttetés javulását várom. Sok-sok gondunk, bajunk van az állami lakások lakóival. Remélem, hogy 1960-ban újabb lakások épül- , nek.

Felül kell vizsgálni a vidéki autóbusz-járatokat

A gazdasági helyzet változásával változnak az emberek körülményei is. Ezért vált szükségessé, hogy a szomszéd községek felé autóbusz-járatok induljanak. Ez nagyon helyes, örömmel fogadta a közönség. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy az autóbusz-járatoknál még vannak hibák, amiket ki kell javítani.

Például december 30-án a 11 óra 15 perckor induló, Tá- piószőllős—Újszilvás felé közlekedő autóbuszról csak a végállomáson 15—20 ember maradt le. A Széchenyi útnál, a vasútnál ugyanannyi lemaradt utas nézett kétségbeesetten az elrobogó autóbusz után.

A város belterületén már van pótkocsi, igen helyes lenne, ha a környező községek felé menő járatokra is rákapcsolnák, ha szükséges. Nem kellemes a tanyavilágban keserves utakon 10—15 kilométert gyalogolni — írják panaszos levelükben a lemaradt utasok.

KEDVES EMBEREK

•

diktálta. Tíz óra táján úgy \ éreztem, mintha odanőttem \ volna a székhez. Tizenegy óra; körül úgy éreztem, hogy ideje\ lenne a hazamenésnek. Ma-\ rasztaltak és lehet, hogy szí-; vesen is maradtam volna, de j az illem nem engedte.

Nem tudom, meddig tartlia- \ tott, amíg hazabotorkáltam. A! kapukulccsal legalább egy féli órán át veszkődtem. Végül is i sikerült és óvatos léptekkeli mentem be a lakásba. Eltökélt j szándékom volt, hogy nem éb-\ resztem fel őket. Nem sikerült. j A villany égett s a feleségem\ meg Gyurka néztek felém far- j kasszemet. Vagy legalábbis I megpróbálták a lehetetlent, j Úgy ingadoztak, mintha része- i gek lettek volna.

Kabátomat kínosan tornáz- j tam le magamról.

— Hol voltál, te szerencsét- i

len? — szólalt meg az asz-i

szony, amikor meg sokállotta, \

hogy a kabátot mindenáron a\

kályhacsőre akartam akasz-\

tani. !

*

— Mi bajod van velem? —!

fordultam felé. \

\

— Azt kérdeztem, hogy\

merre jártál? \

Kár letf volna tagadni.

Lehóckiéknál!

— Ügy? És mit csináltálJ náluk ilyen sokáig?

Megvakartam a fejem búb-\ ját. Tele szájjal elnevettem] magam. Jókedvem csak pilla- i natok múlva csendesedett, i Akkor odahajoltam a felesé-\ gemhez és bizalmasan a fü-j lébe súgtam:

— Olyan kedves emberek! i

Biztos voltam abban, hogy;

Gyurka egyetlen szótagot j sem hallott belőle.

— Rossi — i

L ehóckiné nyitott ajtót.

Pongyolában volt. Amikor

bemutatkoztam, mosolyogva tessékelt be.

— Az uram nagyon meg fog örülni.

No, gondoltam magamban, semmi ok nem lesz az örömre.

Lehócki felugrott a vacsora mellől és szóhoz sem engedett jutni, amikjor megtudta, hogy Gyurka édesapja vagyok.

— Szervusz, édes öregemI Ki sem mondhatom, hogy mennyire örülök annak, hogy eljöttél. Parancsolj helyet foglalni. Apyuka, gyorsan még egy terítést. Ugye, vacsora előtt vagy? De miért is kérdezem? Parancsolj.

Valósággal elöntött a kedvességük, s mire észrevettem magam, már ott ültem az asztaluknál. Friss vacsora volt. Virsli paradicsommártásban. Felséges volt, igazán mondhatom, felséges.

Az asszony 'kedvesen sür- gött-forgott. Az ember nem tudott hová lenni örömében. Egyre kínálgattak. Már a negyedik pár virslinél tartottam. De nagyon ízlett és ugyanezt mondhatom a borukról is. Kicsit csersavas kadarkájuk van, de hogy az milyen jólesett a virsli után. azt ki sem mondhatom. Először tisztán, aztán szódával.

Vacsora után a tele palack mindig ott volt előttünk az asztalon. Cigarettáztunk és beszélgettünk. Gyurka késői hazajövetele szóba sem került.

Lehótiki remekül bírta az italt és belém is szorgalmasan

— Hol voltál? — dörögtem rá a gyerekre. — Bizonyosan nagyon keményen néztefn rá, mert elpityeregte magát.

— Ne bőgj, te gazember! Azonnal megmondod, hogy merre csavarogtál!

— Nem csavarogtam! — szótagolta ijedten.

— Hol voltál? — ismételtem meg az előbbi kérdést, de egy hanggal magasabban.

— Lehóckiéknál — nyögte ki keservesen.

— Úgy! Lehóckiéknál? Este nyolcig?

— Igen!

— És mi dolgod volt náluk ilyen sokáig?

A gyerek körülnézett. Végül az anyjára emelte a tekintetét. Onnan várta a segítséget. Ami egyre késett. Utóbb is mentőötletre világosodott.

— Olyan kedves emberek!

— Úgy? Kedves emberek? No. majd végére járok én ennek a kedvességnek. Hol laknak?

— A Kishíd utcában. Három szám alatt.

Már hánytam is magamra a kabátot.

— Mit akarsz? — fogta meg a feleségem a karomat, amikor lecsaptam a kilincset.

— Megmondtam. Szemébe fogok nézni ezeknek az embereknek és megkérdezem tőlük, hogy hogyan gondolják ezt. — Azzal kivágtam az ajtót és elrohantam.

Egész úton tékoltam a mondanivalót. Eltökélt szándékom volt, hogy lehordom őket, amennyire megérdemlik.

Gyurka este nyolc után sompolygott haza a fal mellett, mint a rossz macska. Percekig tartotta kezét a kilincsen, s csak akkor nyomta meg az ajtót, amikor már elég bátorságot érzett magában.

Feleségem hat óra óta türelmetlenkedett. Először csak néha hajolt ki az ablakon, utána a kapunál várakozott. Hiába. Indulatosan vágta be az ajtót.

— Érthetetlen, hogy hol marad ez a kölyök olyan sokáig.

Az idegeim meglehetősen jók. A türelmemet nem vesztem el egykönnyen. Egy jó órán át azon igyekeztem, hogy megnyugtassam az asszonyt.

— Ugyan miért izgatod magad? Majd jön. Utóvégre nem taknyos gyerek. El nem tévedhetett, hiszen imeri a városban a járást.

— Érdekes vagy! — támasztotta meg a csípőjét a feleségem. — Remélem, hogy tízéves gyerek mégsem akkor jön haza, amikor akar. Ne csináltassak neki mindjárt kapukulcsot?

Nyolc óra táján én is elvesztettem a türelmemet. •

— A kutyafáját ennek a nagy világnak. Ez már mégis több a soknál. Jöjjön csak haza az a kölyök.

I Gyurka ebben a helyzetben ;nyomta be az ajtót. Fülig el- j pirultan dugta be a fejét. El- \ szántan arra, hogy támadás Iesetén azonnal visszamene- \ küljön.

j — Rögtön bejössz! — kiáltottam rá és felugrottam a \ helyemről.

I A gyerek megszeppent. Ajka \ remegett. Lassan óvakodott í befelé, de jobbkézzel még ! mindig fogta a kilincset.

— KÉT ÉS FÉL MÁZSA virslit, három mázsa húsféleséget és több mint 100 kiló halat ad ki a Vendéglátóipari Vállalat Szilveszterre az éttermek részére.

— A HUNYADI TSZ a

MÉK-kel szerződést kötött 30 hold étkezési burgonya, 100 hold köztes bab termesztésére. A Táncsics Tsz 50 hold burgonyára és 200 hold köztes babra kötött szerződést.

— A LENIN és a Petőfi tsz- ek a napokban vesznek át etgy- egy 50 férőhelyes tehénistállót.

— MEGTÖRTÉNT a műszaki átvétele a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz új üzemrészének. A falak teljes száradása után — valószínűleg a tavaszra — a berendezkedés után üzembe helyezhetik.

— TELJESÍTETTÉK kongresszusi felajánlásukat a vas: útállomás dolgozói. A kiértéke- ! lés alkalmával elhatározták, ! hogy a versenyt tovább foly- ! tátják és április 4-én megju- ! talmazzák a versenyben élen- j járókat. Bekapcsolódtak még a ! pályafenntartás és a fűtőház > dolgozói is.

í — NAGYOBB megrendelés ! — kétezer fúrógép. 400 kézi j csiszológép és 500 darab asztali ! állványos köszörűgép — le- : gyártásával foglalkozik a Gép- ! üzem és Vasöntő Vállalat. A \ fúrógépekből már 300 darabol ; elszállítottak.

! — A VÁROSI énekkar ja| nuár 6-án kezdi meg próbáit.

[ Ez úton mondunk hálás köszönetéi J mindazoknak, akik feledhetetlen j<5

* édesanyánk, nagyanyánk, déd- 5 nagyanyánk és testvérünk: Özv. ;Révái Jánosné, szül: Mász Anna {temetésén megjelentek, részvétüket l nyilvánították, sírjára koszorút, t virágot helyeztek. A gyászoló csa* Iád.

I

{ * ...........................—i—-----— m

•

Ez úton mondunk hálás köszönetét 5 mindazoknak, akik feledhetetlen 5 jó édesanyánk, nagyanyánk és {testvérünk: özv. Paprika Ferenc- 5 né. szül. Ocsga Étéi temetésén t megjelentek, részvétüket nyilvání- ‘ tották, sírjára koszorút, virágol 5 helyeztek. Petrényi Józsefné fér- {jével és a gyászoló család.

;------------------------------------5 Ez úton mondunk hálás köszönetét

* mindazoknak, akik feledhetetlen j jó nevelőanyám, testvérünk és ro- {konunk. özv. Házi Zsigmondné, 5 szül.: öcsai Karolin elhunyta al* 5 kaiméból részvétüket nyilvánítót* {ták, a temetésén megjelentek, sírijára koszorút, virágot helyeztek. A 5 gyászoló család.

!

____________,

«

, —............................... ■ ■<.......... . ........................

N

YILT-TER

j Különélő feleségemnek, Tóth Fe- S rencné szül.: Gyikor Anna Kata- ! linnak nevemben senki hitelt ne j adjon, mert anyagi felelősségei í érte nem vállalok. Tóth Ferenc, ! Cegléd, VIII. kér. Báthori utca : IS/c.