Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

fándádi 7Hat CEGLÉD, ALtERTIRSR. CEGLÉDbERCEL. -TÖRTÉL ■ ÉS. CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM I960. JANUÁR 1. PÉNTEK SZÁMADÁS Uj esztendő köszöntött ránk. Vidám óév zárás után illik a számvetést komolyan is elké­szíteni. Mérlegre tenni az el­múlt 1959-es esztendő tevé­kenységét. Mérni persze sokfé­leképpen lehet. Van aki úgy mér, ahogy hasznosabb, van, aki szépíti az igazságot, stb. Mi az objektív igazság ta­lajáról kívánjuk nézni te­vékenységünket, amikor a számadást készítjük. Bátran állíthatjuk, hogy 1959 a nagy harcok, s a nagy győ­zelmek éve volt. A szocializ­mus. hatalmas tábora, a még hatalmasabb bóketábor, orszá­gunk, s szűkebb hazánk, vá­rosunk győzelmei teszik jeles­sé az 1959-es esztendőt. A nagy békeharcos, Hruscsov és a kö­réje tömörülő békét akarók te­vékenysége következtében, jégolvadás következett be az elmúlt év során, a nemzetközi politikában. Jelentős gazdasági, politi­kai, kulturális sikerekről számolhat be minden szo­cializmust építő ország, köztük hazánk is. Városunk dolgozóinak aktív közreműködésével jelentős lép­tekkel haladtunk előre mi is, a szocializmus építésének útján. Ipari, közlekedési, kereskedel­mi üzemeink, vállalataink a mezőgazdaság az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaversenyben mintegy 20 millió forint értékkel termeltek többet előirányzott tervüknél. Mit V€tr as új úviól ? Nagy Klára, a földműves- szövetkezeti áruház eladója: Nagyon szeretném még több, még jobb áruval kielégíteni a még több vásárlót. Velkey Imre gimuúziumi tanár: Szeretném, ha az isko­lák továbbfejlődnének az új évben a politechnikai okta­tásban. De nem szerelném, ha ez a humán tárgyak ok­tatásának rovására menne, Dobó Endréné óvónő: Me­lyiket említsem vágyaim kö­zül? Talán annak örülnék, legjobban, ha legrövidebb időn belül sikerülne létre­hoznunk óvodánk bábszínhá­zát. Szokolay József fodrász: Örömmel venném városunk bolthálózatának további fej­lődését. Szeretnék az új év­ben ejQKgvJöbb .mpcjerp üzlet­ben Vásárolni és — szeret­ném a vendégeimet legtöké­letesebb mértékben kielégíteni. Kovács Jmréné háziasz- szony: Nemcsak nekem, azt hiszem, minden vásárló asz- szonynak nagy örömet sze­rezne, ha a 22 népboltban a pesti üzletekhez hasonlóan olyan rácsot szerelnének fel a pultok elé, amelyre vásár­lás közben kosarunkat vagy táskánkat el tudjuk helyezni. Városunk dolgozó parasztsá­ga, megértve az idők szavát, immár nagyüzemi gazda­ságba tömörülve építi szebb, boldogabb jövőjét. Ebből a szempontból kü­lönösen történelmi jelentő­ségű dátum az. 1959-es esz­tendő városunk történel­mében. Az 1514. 1848, 1919 és 1958. (áp­rilis 7.) mellé felsorakozik 1959 is. Az elmúlt év harcos, lelkes, történelmet formáló te­vékenységért ezúton is köszö- netünket fejezzük ki városunk dolgozóinak, bízva abban, hogy lelkes alkotótevékenységben, áldozatkészségben az új esz­tendőben sem lesz hiány. Boldog új esztendőt, erőt, egészséget és sok sikert kívá­nunk városunk minden dolgo­zójának. MSZMP városi bizottsága nevében Babinszki Károly titkár Városi tanács nevében , Szelepcsényi Imre vb-elnök Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Kiss András titkár EPUL Ä KÓRHÁZ Bognár József építésveze­tőtől érdeklődtünk, hogy áll annak a tervnek a megvaló­sítása, melynek makettjét az ipari kiállításon oly sokan megcsodálták. — Vállalatunk, az É. M. Bács megyei Építőipari Vál­lalat 1959-ben kezdte meg a ceglédi kórház tervezett bővítéséhez szükséges mo­soda, kazánház és az új helyen épülő portásfülke ki­vitelezését. Félmillió forint értékű munka elvégzésére kötöttünk szerződést. Már az új év első napjai­ban nagy erővel folytatjuk az építkezést. Arra törekszünk, hogy körülbelül november­ben a több mint négymillió forintos beruházást átadjuk. A magam részéről nagy ér­deklődéssel várom az új évet. Műszaki embernek mindig személyes öröm egy város fejlődését közvetlen munká­val segíteni. Remélem, hogy pár napon belül megkapjuk az értesítést az Aranysas he­lyén építendő bérpalota épít­kezésének megkezdéséről, ősszel pedig a zeneiskola ha­talmas, monumentális épít­kezéséhez foghatunk hozzá. MÉG EGYSZER A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL Fogkezelés uíiköltséggel A karácsonyi ünnepek alatt hatodikos lányomnak megfájdult a foga. Sajnos, állandó fog, már háromszor volt tömve, alig remélhetjük a megmentését. — Lehet, hogy kihúzza a doktor bácsi — készítettem elő óvatosan a gyereket a várható legrosszabbra, amint az iskola fogorvosához siet­tünk. A rendelőben az orvos meg- kepogtatta a . .-gyerek .-, ..fogát, azután mégsem húzta ki, hanem azt mondta: * — Tessék felvinni a kis­lányt Pestre, a Rókus kór­házba, valószínűleg gyökér­hártya gyulladása van. Mol­nár Antal, az ottani iskola­fogász segít rajta, ha lehet. Azzal adott egy írást és mi másnap engedelmesen fel­utaztunk Pestre. Ott az asz- szisztensnő felvételt készített a beteg fogról, azután közöl­te velünk, hogy a következő hétfőn jöjjünk el újra, ak­korra előhívják a képet. — De egy kicsit messze la­kunk, Cegléden — világosítot­tam fel, mert úgy gondoltam, pestnek képzel. — Nem baj — felelte ő — adunk egy igazoló írást, arra kifizeti az SZTK az útiköltséget. Hát ez remek, csakugyan. Mit számít az előreláthatólag soknapos időveszteség, a fá­radság, ha a szünidőnek vége lesz, az iskolai mulasztás, fő, hogy az útiköltség megtérül. Mert ugye az SZTK fizet­het, van neki miből! Máskü­lönben miért eselekedné azt a megmagyarázhatatlan fur­csaságot, hogy Ceglédről, ahol röntgengép meg képzett fogorvos is van, Pestre küld­je a fogukat fájlaló iskolás­gyerekeket? — K — Mint már előzetesen jelen­tettük, 1960. január 2 és 10 kö­zött az ország egész területén népszámlálást végeznek. Ennek során a népszámlálók minden lakást és minden családot fel­keresnek és összeírnak min­den személyt, aki a családhoz tartozik. Az összeírás még ab­ban az esetben is megtörté­nik, ha egyes személyek a csa­ládtól munkavállalás vagy munka végzése miatt távol tar­tózkodnak. A népszámlálás gyors befejezése érdekében a családokhoz tartozó felnőtt családtagok közül valaki fel­tétlenül tartózkodjon odahaza addig, amíg az összeírás meg nem történt, hegy be tudja diktálni a család tagjainak adatait. Kívánatos, hogy az odahaza maradó családtag ré­szére gyűjtsék össze a család­hoz tartozó valamennyi sze­mély legfontosabb adatait — akár idehaza van az illető, akár távol van családjától, vagy pedig más családhoz tar­tozó, de ideiglenesen a család­nál tartózkodó személyről van szó —, hogy a számlálóbiztos­nak be tudják mondani a szük­séges adatokat. Az összegyűjtendő legfonto­sabb adatok a következők: Születés időpontja (év, hő, nap) és helye. Házasságkötés éve. Hol volt 1949. január -1-én az állandó lakóhely. Iskolai végzettségek. Jelenlegi foglalkozása. Földtulajdon. Munkáltatójának és munka­helyének pontos cégszerű neve és pontos címe. — K. S. — JEGYVÁLTÁS, OH! Szerda délelőtt fél tizenegy van, legalább ötven ember sorakozik a Szabadság Mozi pénztára előtt. Holnap Szilvesz­ter, azután újév, sokan választják szórakozásul a mozit ezen a két napon. A film jó­nak ígérkezik: „A törvény, az tör­vény" című hu­moros darabot játsszák Fernan- dellel a főszerep­ben. Az én kislá­nyom is ott szo­rong a sor elején, mindjárt 6 kö­vetkezik, néhány perc és mehetünk haza. így gondolom én, de sajnos, té­vedek. Mert egy­szerre csak elakad a jegykiadás, oda­bent mással van­nak elfoglalva, egymás után lép­nek be az oldal­ajtón a közönség­szervezők, azokat kell kielégítenie az elárusítónak. A kint várakozók méltatlankodó moraja és saját türelmetlensé­gem arra késztet, hogy megkérdez­zem Nagy Jó- zsefnét, a mozi vezetőhelyettesét, miért ilyenkor adják ki az üze­mek, vállalatok számára is a je­gyeket? — Sokszor kér­tük már a köz­ponttól — vála­szolja —. hogy egy órával meg­hosszabbíthassuk a jegykiadási időt, de hiába, nem adnak enge­délyt rá. Most például mindjárt 11 óra és amint látom, kénytele­nek leszünk 12-ig nyitva tartani a pénztárt. Ezért az óráért azonban fi­zetést nem kap az elárusító. — Hogyan le­hetséges ez? — tesszük fel cso­dálkozva a kér­dést. — A felettes szerveknek mégis­csak engedélyez- niök és főleg fi- zetniök kellene ezt az egy óra többletet az ilyen nagy forgalmú na­pokon. Akkor kü­lön megjelölt idő­ben jöhetnének a közönségszerve­zők a jegyekért s nem okozna eny- nyi idővesztesé­get és bosszúságot nekünk, „masze­koknak”, a jegy­váltás. — Ke — Találomra megkérdeztünk tíz ceglédi lakost. Kitől sze­mélyesén, kitől telefonon ar­ról érdeklődtünk, mit vár az új esztendőtől? íme a vála­szok: Tankó Zoltán, a Gépiizem és Vasöntő Vállalat főmér­nöke: Nincs sok kívánságom. Nagyon szeretném, ha végre hosszas tanácskozás és terve­zés után sikerülne megvalósí­tani üzemünk egy helyrre való összevonását. Bízom abban, hogy az 1960-as esztendőben a fémáru részleget is ki tud­juk hozni a Törteli úti te­lepre. Bató Irma, a Dózsa Népe Tsz tejkezelöje: Nagyon sze­retném a staíirungom elké­szítését befejezni, ezenkívül reménykedem abban, hogy az új évben falán megkapjuk a régen' ígért kék és feliér munkaköpenyeket. Ocsai Géza hírlapárus: Sok vevőt szeretnék kielégíteni mindenfajta újsággal. Hévízi és nagymarosi üdülés után az idén szeretnék a. Balaton mellett üdülni feleségemmel együtt. Bácskai József, a zene­iskola igazgatója: Bízom ab­ban, hogy a készülő tervek szerint a Zenei Általános Is­kola építése augusztusban tényleg megkezdődik. Ezen-: kívül nagyon szeretném, ha; az április 24 és május 7 kö­zött rendezendő ünnepi zenei napok jól sikerülnének. Balogh József, a Község­gazdálkodási Vállalat veze­tője: Az új évtől elsősorban a telefonösszeköttetés javulá­sát várom. Sok-sok gondunk, bajunk van az állami laká­sok lakóival. Remélem, hogy 1960-ban újabb lakások épül- , nek. Felül kell vizsgálni a vidéki autóbusz-járatokat A gazdasági helyzet válto­zásával változnak az embe­rek körülményei is. Ezért vált szükségessé, hogy a szomszéd községek felé au­tóbusz-járatok induljanak. Ez nagyon helyes, örömmel fo­gadta a közönség. A gya­korlati élet azt mutatja, hogy az autóbusz-járatoknál még vannak hibák, amiket ki kell javítani. Például december 30-án a 11 óra 15 perckor induló, Tá- piószőllős—Újszilvás felé köz­lekedő autóbuszról csak a végállomáson 15—20 ember maradt le. A Széchenyi út­nál, a vasútnál ugyanannyi lemaradt utas nézett két­ségbeesetten az elrobogó au­tóbusz után. A város belterületén már van pótkocsi, igen helyes len­ne, ha a környező községek felé menő járatokra is rá­kapcsolnák, ha szükséges. Nem kellemes a tanyavilág­ban keserves utakon 10—15 kilométert gyalogolni — írják panaszos levelükben a lema­radt utasok. KEDVES EMBEREK • diktálta. Tíz óra táján úgy \ éreztem, mintha odanőttem \ volna a székhez. Tizenegy óra; körül úgy éreztem, hogy ideje\ lenne a hazamenésnek. Ma-\ rasztaltak és lehet, hogy szí-; vesen is maradtam volna, de j az illem nem engedte. Nem tudom, meddig tartlia- \ tott, amíg hazabotorkáltam. A! kapukulccsal legalább egy féli órán át veszkődtem. Végül is i sikerült és óvatos léptekkeli mentem be a lakásba. Eltökélt j szándékom volt, hogy nem éb-\ resztem fel őket. Nem sikerült. j A villany égett s a feleségem\ meg Gyurka néztek felém far- j kasszemet. Vagy legalábbis I megpróbálták a lehetetlent, j Úgy ingadoztak, mintha része- i gek lettek volna. Kabátomat kínosan tornáz- j tam le magamról. — Hol voltál, te szerencsét- i len? — szólalt meg az asz-i szony, amikor meg sokállotta, \ hogy a kabátot mindenáron a\ kályhacsőre akartam akasz-\ tani. ! * — Mi bajod van velem? —! fordultam felé. \ \ — Azt kérdeztem, hogy\ merre jártál? \ Kár letf volna tagadni. Lehóckiéknál! — Ügy? És mit csináltálJ náluk ilyen sokáig? Megvakartam a fejem búb-\ ját. Tele szájjal elnevettem] magam. Jókedvem csak pilla- i natok múlva csendesedett, i Akkor odahajoltam a felesé-\ gemhez és bizalmasan a fü-j lébe súgtam: — Olyan kedves emberek! i Biztos voltam abban, hogy; Gyurka egyetlen szótagot j sem hallott belőle. — Rossi — i L ehóckiné nyitott ajtót. Pongyolában volt. Amikor bemutatkoztam, mosolyogva tessékelt be. — Az uram nagyon meg fog örülni. No, gondoltam magamban, semmi ok nem lesz az örömre. Lehócki felugrott a vacsora mellől és szóhoz sem enge­dett jutni, amikjor megtudta, hogy Gyurka édesapja va­gyok. — Szervusz, édes öregemI Ki sem mondhatom, hogy mennyire örülök annak, hogy eljöttél. Parancsolj helyet fog­lalni. Apyuka, gyorsan még egy terítést. Ugye, vacsora előtt vagy? De miért is kér­dezem? Parancsolj. Valósággal elöntött a kedves­ségük, s mire észrevettem ma­gam, már ott ültem az aszta­luknál. Friss vacsora volt. Virsli paradicsommártásban. Felséges volt, igazán mondha­tom, felséges. Az asszony 'kedvesen sür- gött-forgott. Az ember nem tudott hová lenni örömében. Egyre kínálgattak. Már a ne­gyedik pár virslinél tartottam. De nagyon ízlett és ugyanezt mondhatom a borukról is. Ki­csit csersavas kadarkájuk van, de hogy az milyen jólesett a virsli után. azt ki sem mond­hatom. Először tisztán, aztán szódával. Vacsora után a tele palack mindig ott volt előttünk az asztalon. Cigarettáztunk és be­szélgettünk. Gyurka késői ha­zajövetele szóba sem került. Lehótiki remekül bírta az italt és belém is szorgalmasan — Hol voltál? — dörögtem rá a gyerekre. — Bizonyosan nagyon keményen néztefn rá, mert elpityeregte magát. — Ne bőgj, te gazember! Azonnal megmondod, hogy merre csavarogtál! — Nem csavarogtam! — szótagolta ijedten. — Hol voltál? — ismétel­tem meg az előbbi kérdést, de egy hanggal magasabban. — Lehóckiéknál — nyögte ki keservesen. — Úgy! Lehóckiéknál? Este nyolcig? — Igen! — És mi dolgod volt náluk ilyen sokáig? A gyerek körülnézett. Végül az anyjára emelte a tekinte­tét. Onnan várta a segítséget. Ami egyre késett. Utóbb is mentőötletre világosodott. — Olyan kedves emberek! — Úgy? Kedves emberek? No. majd végére járok én en­nek a kedvességnek. Hol lak­nak? — A Kishíd utcában. Három szám alatt. Már hánytam is magamra a kabátot. — Mit akarsz? — fogta meg a feleségem a karomat, amikor lecsaptam a kilincset. — Megmondtam. Szemébe fogok nézni ezeknek az em­bereknek és megkérdezem tő­lük, hogy hogyan gondolják ezt. — Azzal kivágtam az aj­tót és elrohantam. Egész úton tékoltam a mondanivalót. Eltökélt szán­dékom volt, hogy lehordom őket, amennyire megérdem­lik. Gyurka este nyolc után sompolygott haza a fal mel­lett, mint a rossz macska. Percekig tartotta kezét a ki­lincsen, s csak akkor nyomta meg az ajtót, amikor már elég bátorságot érzett magá­ban. Feleségem hat óra óta türel­metlenkedett. Először csak néha hajolt ki az ablakon, utána a kapunál várakozott. Hiába. Indulatosan vágta be az ajtót. — Érthetetlen, hogy hol ma­rad ez a kölyök olyan sokáig. Az idegeim meglehetősen jók. A türelmemet nem vesz­tem el egykönnyen. Egy jó órán át azon igyekeztem, hogy megnyugtassam az asszonyt. — Ugyan miért izgatod ma­gad? Majd jön. Utóvégre nem taknyos gyerek. El nem té­vedhetett, hiszen imeri a vá­rosban a járást. — Érdekes vagy! — támasz­totta meg a csípőjét a felesé­gem. — Remélem, hogy tíz­éves gyerek mégsem akkor jön haza, amikor akar. Ne csináltassak neki mindjárt kapukulcsot? Nyolc óra táján én is el­vesztettem a türelmemet. • — A kutyafáját ennek a nagy világnak. Ez már mégis több a soknál. Jöjjön csak haza az a kölyök. I Gyurka ebben a helyzetben ;nyomta be az ajtót. Fülig el- j pirultan dugta be a fejét. El- \ szántan arra, hogy támadás Iesetén azonnal visszamene- \ küljön. j — Rögtön bejössz! — kiál­tottam rá és felugrottam a \ helyemről. I A gyerek megszeppent. Ajka \ remegett. Lassan óvakodott í befelé, de jobbkézzel még ! mindig fogta a kilincset. — KÉT ÉS FÉL MÁZSA virslit, három mázsa húsféle­séget és több mint 100 kiló ha­lat ad ki a Vendéglátóipari Vállalat Szilveszterre az étter­mek részére. — A HUNYADI TSZ a MÉK-kel szerződést kötött 30 hold étkezési burgonya, 100 hold köztes bab termesztésére. A Táncsics Tsz 50 hold burgo­nyára és 200 hold köztes bab­ra kötött szerződést. — A LENIN és a Petőfi tsz- ek a napokban vesznek át etgy- egy 50 férőhelyes tehénistállót. — MEGTÖRTÉNT a műsza­ki átvétele a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz új üzemrészének. A falak tel­jes száradása után — valószí­nűleg a tavaszra — a beren­dezkedés után üzembe helyez­hetik. — TELJESÍTETTÉK kong­resszusi felajánlásukat a vas­: útállomás dolgozói. A kiértéke- ! lés alkalmával elhatározták, ! hogy a versenyt tovább foly- ! tátják és április 4-én megju- ! talmazzák a versenyben élen- j járókat. Bekapcsolódtak még a ! pályafenntartás és a fűtőház > dolgozói is. í — NAGYOBB megrendelés ! — kétezer fúrógép. 400 kézi j csiszológép és 500 darab asztali ! állványos köszörűgép — le- : gyártásával foglalkozik a Gép- ! üzem és Vasöntő Vállalat. A \ fúrógépekből már 300 darabol ; elszállítottak. ! — A VÁROSI énekkar ja­| nuár 6-án kezdi meg próbáit. [ Ez úton mondunk hálás köszönetéi J mindazoknak, akik feledhetetlen j<5 * édesanyánk, nagyanyánk, déd- 5 nagyanyánk és testvérünk: Özv. ;Révái Jánosné, szül: Mász Anna {temetésén megjelentek, részvétüket l nyilvánították, sírjára koszorút, t virágot helyeztek. A gyászoló csa­* Iád. I { * ...........................—i—-----— m • Ez úton mondunk hálás köszönetét 5 mindazoknak, akik feledhetetlen 5 jó édesanyánk, nagyanyánk és {testvérünk: özv. Paprika Ferenc- 5 né. szül. Ocsga Étéi temetésén t megjelentek, részvétüket nyilvání- ‘ tották, sírjára koszorút, virágol 5 helyeztek. Petrényi Józsefné fér- {jével és a gyászoló család. ;------------------------------------­5 Ez úton mondunk hálás köszönetét * mindazoknak, akik feledhetetlen j jó nevelőanyám, testvérünk és ro- {konunk. özv. Házi Zsigmondné, 5 szül.: öcsai Karolin elhunyta al* 5 kaiméból részvétüket nyilvánítót* {ták, a temetésén megjelentek, sír­ijára koszorút, virágot helyeztek. A 5 gyászoló család. ! ____________, « , —............................... ■ ■<.......... . ........................ N YILT-TER j Különélő feleségemnek, Tóth Fe- S rencné szül.: Gyikor Anna Kata- ! linnak nevemben senki hitelt ne j adjon, mert anyagi felelősségei í érte nem vállalok. Tóth Ferenc, ! Cegléd, VIII. kér. Báthori utca : IS/c.

Next

/
Thumbnails
Contents