Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

fhttiááí 7/íy CEGLÉD, AL8ERTIRSA, CEGLÉ D BE RCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 19G0. JANUÁR 10. VASÁRNAP A gyakorlati kultúrmunka első lépései Az ifjúság elhanyagolt kulturális nevelése. Az ifjúság által igényelt sportlehetőségek biztosí­tása. A tagjelölt-nevelés és végül javasolta, hogy havonta tartsanak műso­ros, táncos ifjúsági napot. Több részletkérdésről be­szélt még Babinszki elvtárs, majd a hozzászólások követ­keztek. Örömmel kell megállapí­tani, hogy a hozzászlóások megegyeztek abban: az ifjúság elhanyagolt neveléséért a felnőttek a felelősek és ezt a hibát haladéktalanul ki kell ja­vítani. Az ifjúságban van érdeklődés, tanulni vá­gyás — megfelelő irányí­tás mellett. Nem igaz a£, hogy az ifjúság zöme léha. Akadnak egyes jampeckodók, de nem ez a jellemző az ifjúságra. Kozma elvtárs kérte, hogy az újság is többet foglalkozzon a pél­damutató fiatalokkal, mint a huligánokkal. Ügy gondoljuk, hogy ez a közös értekezlet az első döntő lépés volt városunk kultúr- életének fejlesztésében, azért, mert konkrétan tárta föl a hibákat és kijavításukra konkrét határozatokat hozott. Képünk a sertésvágó brigá­dot ábrázolja munka közben. Most különösen nagy a ter­melés, naponta 200—240 sertést vágnak le külföldi exportra és belföldi fogyasz­tásra Gyikó—Kaczúr p^atekcíá itag# tudás ték az ifjúságot, de az erkölcsi támogatás— ami sokszor fontosabb lett volna — elmaradt. Babinszki elvtárs, a párt- v. b. titkára bevezetőjében megállapította: a felszabadu­lásunk óta folytatott ifjúsági nevelőmunkának sok fogya­tékossága van. — Miért van ez? — tette föl a kérdést. — Nem ismertük fel idejé­ben, hogy az ifjúság nevelése társadalmi ügy — és vala­mennyiünk kötelessége részt venni benne. Hiba volt az is, hogy a KISZ-t magárahagytuk ebben a nehéz, felelősség- teljes munkában. Ezért nem tudott kellően ki­bontakozni tiz éven át megfelelő ifjúsági kultu­rális élet. Időnként látszateredmények mutatkoztak, de az ifjúság zömét nem sikerült bevonni a mozgalomba. Ez adódott ab­ból is, hogy a pártszerveze­tek, gazdasági vezetők lebe­csülték ezt a munkát. Az ifjúságot csak bíráltuk Még a városi v. b. is legfel­jebb „kinyilatkoztatásokat”, szempontokat adott az ifjú­ságnak, de az ellenőrzés el­maradt. Ezen változtatnunk kell. A munka megjavítása a KISZ-re tartozik. De hogy a KISZ eredményesen dolgoz­hasson, az első feladatunk: a KISZ tekintélyének emelése; buzdítani olyan célok eléré­sére, amelyek emelik tekinté­lyét. Ilyen a sportpálya mel­letti terület lecsapolása. Meg kell valósítani a KISZ-en belül a kollektív ve­zetést, mert az aktívák mun­káját nem látjuk — állapítja meg Babinszki elvtárs. Öt pontban foglalta össze a feladatokat, a KISZ-fiatalok és az általuk mozgósított fia­talok munkáját. Ezek: Épülnek az egészséges munkáslakások Ahogy keresztezzük a cse­mői vasutat és elhagyjuk a most épülő új tanácsházát, az út baloldalán drótkerítéssel körülvett különféle színű, há­rom kis ház sorakozik egymás után. A múlt év júniusában kezd­te ezeket a lakásokat építeni a Csemői Állami Gazdaság szőlőmunkásai részére. Az egyszobás, konyhás, kamrás kis ház belülről családias ké­pet mutat, de kívülről is „ta­karos". A lakás bejárata előtt kis nyitott terasz van. A szo­ba parkettázott és cserép­kályha ontja a meleget. A 112 ezer forintos költséggel felépült házakhoz 300 négy­szögöl telek tartozik és a szükséges melléképületek. Veres Ferenc építésvezetőtől megtudjuk, hogy ebben az évben öt hasonló típusú épü­let készül még. A következő években pedig további 45 ház építése van előirányozva a gazdaság dolgozói részére. A Ceglédi Vasutas őszi szerepléséről pelt, mégis szinte minden mérkő­zésen sikerrel állt helyt. A fedezetpárban Lengyel nyúj- totta az egyenletesebb teljesít­ményt. A csatársorból Kökény tel­jesítménye emelkedik ki, a töb­biek bizony még ritkán nyújtottak átlagon felüli teljesítményt. Befejezésül néhány szót a szur­kolókról is kell írjunk. Sajnos a szurkolótábor őszi mérlege jóval az átlag alatt van, nem egy mér­kőzésen trágár, sportemberekhez nem méltó szavakkal illették a játékvezetőt, de sok esetben a Vasutas játékosait is. Abban, hogy a csapat jó teljesítményt nyújt-e vagy sem, nagy része van a kö­zönségnek, a szurkolótábornak is. Éppen ezért a tavaszi idényre ké­szüljön fel Cegléd város labda­rúgást szerető közönsége és egy­em bérként, de sportszerűen buz­dítsa csapatát a győzelemre. “ Gy. —. L. — isKEll A múlt év utolsó napjaiban rövid tudósítás jelent meg a Pest megyei Hírlapban a dol­gozók gyors- és gépíró verse­nyéről. Ott olvastuk, hogy Dékány Mária, a ceglédi Cipő­ipari Vállalat dolgozója első helyezést ért el. Elhatároztuk, bemutatjuk a győztest olva­sóinknak. A Cipőipari Vállalatnál azt felelték érdeklődésünkre, hogy Dékány Mária már nem dol­gozik ott. Az általuk egymás­után megadott két munka­helyen nem ismerték. Végül csak előkerítettük, s most itt ül a szerkesztőségben. Csen­des, szerény, halkszavú kis­lány. — 1958-ban érettségiztem — meséli — 1959-ben elvégeztem a gyors- és gépíró tanfolya­mot. Pár hét múlva a Cipő­ipari Vállalathoz kerültem három hónapos helyettesítő munkára, egy beteg dolgozó helyett, örömmel dolgoztam, s úgy gondolom meg is voltak elégedve a munkámmal. Az iskolából megkerestek, hogy induljak a dolgozók gyors- és gépíró versenyén. Közben « helyettesítés ideje lejárt, no­vember elsején kiléptem a vállalattól. Két hét múlva gyorsíró tanárom értesített a verseny időpontjáról. Elmen­tem. Táskájából két oklevelet vesz elő. A gyorsíró versenyen 150 szótagos fokon 1. helyezést és hibátlansági jelvényt, a gépiró versenyen a 200—260 leütéses csoportban végzett jó munkájáért emléklapot ka­pott. — Nem sokat érek velük — mondja lemondóan —, azóta már vagy hat helyen jelent­keztem felvételre. Kipróbáltak — majd értesítenek — és fel­vettek mást. Az egyik helyen utánam jelentkezett felvételre valaki, biztosan tudom — mert ismerem —, hogy gyengébben megy neki úgy a gyors-, mint a gépírás — felvették. Bízunk abban, hogy írásunk nyomán igénybe fogiák venni valahol a kiszista Dékány Má­ria tudását és munkaszerete­tét. H. I. Nem valami nagy reményeket fűztek a labdarúgás kedvelői a bajnokság megkezdése előtt a Vas­utas szereplése elé. Soikam voltak, alkiik hátatfordítottak a szakosz­tálynak, egyre hangoztatták, hogy soha többé nem lesz Ceglédnek NB H-es csapata, a labdarúgók és néhány lelkes vezető nem igy gondolkodott. Célul tűzték ki, hogy megnyerik csoportjukban a bajnokságot _ megmutatják, hogy nem lehet ilyen hamar meghúzni felettük a vészharangot. Ilyen körülmények között indult meg a munka a szakosztálynál. Az első teendő az volt, hogy a játékosok önbizalmát kellett visz- szaszerezni, a kollektív szellemet újra vissza állítani. Ez volt a leg­fontosabb, utána szorosan kö­vetkezett az összhang megterem­tése a vezetésben, valamint az edzőkérdés megoldása. Ezek után kezdődtek meg az edzések. Az együttes felkészülését és kialakí­tását zavarta Gyikó I. eltiltása és egy-két játékos váratlan sérü-, lése. Teljesen a régi gárda állt ! ismét csatasorba, csupán egy új ! ember volt, Gyikó II. — A rajt a j vártnak megfelelően sikerült és ; sokáig veretlenül állt a csapat ! az első helyen. Ekkor azonban törés állt be a ; csapat szereplésében és ez főleg | vidéken volt szembetűnő. Terv- I szerűtlenül, csapkodóan játszó j csapat benyomását keltették. De Ilyenkor a küzdőszellemmel is bal volt, hiszen közel sem ügy küzdöttek, ahogyan azt egy baj­nokságra törő csapattól elvárták volna. így következett he a békés­csabai vereség Is. Sok szakember előtt érthetetlen, hogy egyik hét­ről a másikra ilyen formaingado­zás következzen be a csapatnál. Ezután eléggé nehéz helyzetbe került a Vasutas, hiszen Kalta- neoker, majd nem sokkal később Kökény sérülése bcó-’-'atta -meg a csapat egységét. Főleg Kökény hiánya látszott meg nagyon, a csatársor játékán. A szezon vége felé a fáradtság jelel mutatkoztak a csapaton, s ez az eredményekre is kihalással volt. így tehát igen lói jött a téli pihenő. Reméljük, hogy ezt hasz­nosan fogja a Vasutas kihasználni és tavasszal az eddig szerzett előnyt tartva, harcol a bajnokság megnyeréséért. A csapat teljesítményét vizsgál­va, elsősorban a védelmet kell ki­emelni és annak ellenére, hogy többször más összetételben szere­Megkopott kockaköves, egy­hangú utcákból áll városunk, amelyek néha mégis esemé­nyekkel telítettek. Van azon­ban az utcáknak szava is, amellyel hol panaszkodik, hol gyönyörködve mutatja az új létesítményeket. A Rá­kóczi út, talán, igy beszél: Nem baj Uj létesítménnyel, három- emeletes lakóházzal gazda­godik városunk az SZTK-val szemben. Az építkezés is szé­pen halad, mégis, akik teg­nap 11 óra körül mentek el ; az építkezés előtt, elszomo- ; rodtak. Az állványokon dol- j gozott két munkás, akik egy !üvegtáblát (gondatlanságból, ! vagy figyelmetlenségből) be- ! törtek. A két munkáson az í ijedtség nyoma sem látszott. ÍSőt, az egyik meg is szólalt: \ .— Nem baj. Az ilyen ha­ínyagul, nyeglén odadobott ki- '/ fejezés azonban igen nagy Ceglédi jegyzetek A felépült három kis ház szépen sorakozik a csemői makadámút mellett (Foto, szöveg: Márkus) baj. Nem gondolnak ezek a munkások arra, hogy az a tábla üveg éppúgy az állam vagyona, mint az építkezés alatt álló ház? Ha erre nem gondolnak és vezetőik ilyes­mire nem hívják föl figyel­müket, az szerintünk még egy szer is baj. Filmszínházakról Kettő is található a Rákó­czi úton. A kisebb a Dózsa Mozi, mely a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat kul- túrotthonában található. En­nek a mozinak talán csak egy hibája van. Nem a hír- : adó és a kísérő film között tartják a szünetet, hanem a nagy filmet szakítják meg. Lehet, hogy erre a zavaró körülményre még nem figyelt 1 fel a mozi vezetősége és ha­marosan kijavítja az egyéb­ként korszerű filmszínház egyetlen hibáját. Külön kell írni az új ma­gyar lélektani drámáról, a Vörös tintáról, melyet most mutattak be a Szabadság Moziban, Szabó Magda fia­tal írónő nagyszerű felépíté­sű filmje korunk fontos prob­lémáit veti fel és azokra ke­resi a helyes választ, siker­rel. Gertler Viktor kiváló ren­dezése mellett nem kisebb nagyságok jelennek meg a vásznon, mint Vass Éva, Tábori Nóra, Pálos György — és egy új név: Nádasy Myrtill. A múzeumról Szép épület a Marx Károly utcában a Kossuth Lajosról elnevezett múzeum. Hibát azonban itt is találunk. Több­ször megtalálható a múzeum ; ajtaján a felírás: „A kulcs \ a szomszédban”. A kérdés j csupán az, hogy ha van a mú- \ zeumban teremör, az nyit- \ vatartás alatt miért megy el, \ s miért zárja be a kaput, ha \ nincs, miért nem szerződtet \ valakit a múzeum vezetősége? \ Az általános iskolában i a téli szünetben sem szünetel i a munka. Az osztályok őrsve-: zetői továbbképző tanfolya­mokon vettek részt. A forra­dalmi nyomolvasást is to­vább folytatják. Egyes is­kolák tanulói 19-es veterá­nokkal is találkoztak, akik készséggel válaszoltak a fia­talok által feltett kérdésekre. Az új úttörőcsapat a Ság- vári Endre csapat szervezése még most is folyik. A megkopott kockaköves utcák, ha beszélni tudnának, talán így beszéltek volna. Andrási Gyula — A VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT szakmaközi bi­zottsága hátfőn 9 órakor ak- tívaértekezletet tart. Napiren­den a kongresszusi munkaver­seny kiértékelése és a szocia­lista munkabrigád létrehozása szerepel. — Az ALBERTIRSAI Sza­badság Termelőszövetkezetben épülő 52 férőhelyes tehén­istálló műszaki átvétele e hó 12-én lesz. — A NAGY ÉRDEKLŐDÉS­RE való tekintettel a városi művelődési ház gyermekszín- pada ismét megkezdi működé­sét. Január 14-től kezdve min­den (hétfőn és csütörtökön lesz­nek próbák. Az első negyedév­re egy szép népi játék előadá­sát tervezik. — A PETŐFI Termelőszövet­kezet az 1959. évi áruértéke­sítés teljesítése után több mint 51 ezer forintos jóvá­írást kapott. — A KÖNYVESBOLT je­lentése szerint az új év leg­jobban keresett könyve: Irvin San: Oroszlánykölykök című regénye, amiből még körülbe­lül 20 kötet található raktá­ron. — A KÖZSÉGEKBEN ja­nuár 10 és 20 között tanács­ülésen hagyják jóvá a község­: fejlesztési terveket. ; — AZ ARANYKALÁSZ | Termelőszövetkezet a helybeli ; ktsz szíjgyártó részlegénél 43 [pár lószerszámot készíttet kö- jzel 106 pzer forintos összeg­igei. i \ — ZENÉS próbával készül i az Építők tornaszakosztá­i ilya január 23-án Szombathe- ; lyen megrendezésre kerülő ’■ dísztornára. — MEGÉRKEZETT AZ NDIC-BÓL a legújabb típusú fogmarógép , a Gépüzem és Vasöntő Vállalathoz. Az új gép ('elszerelése folyik és jövő hé­ten már dolgoznak is vele. Ez­zel nagy mértékben meggyor­sul az üzem munkája, mert azokat a ferde fogazású kere­keket, amit eddig a Budapesti Hajtóműgyárral gyártattak, saját maguk el tudják készíte­ni. — A DÓZSA NÉPE TER­MELŐSZÖVETKEZET az el­múlt napokban 110 ezer forin­tért mezőgazdasági gépeket vá­sárolt. Egy Mauiwurt eszköz- hordozó traktorral és a hozzá tartozó munkagépekkel, mű­trágyaszóróval, kultivátorral és fűkaszálóval gazdagodtak. Nem felelne meg a való­ságnak, ha azt írnánk, hogy a felszabadulás óta nem volt kulturális tevékenység váro­sunkban. Volt, de tervszerűt- lenül és a legnagyobb hibája: nem volt tudatosan meghatá­rozott célja. Hátráltatta a kultúrmunka kibontakozását az is, hogy a gazdasági és politikai kérdé­sek mellett mint ..elhanya­golható” kérdést kezelték a párt, a tanács, a tömegszer­vezetek, üzemek, termelőszö­vetkezetek vezetői is. A VII. kongresszus határo­zata az élvonalba állította a kui túrmunkát. Erinek megfe­lelően a városi pártbizottság ki­dolgozta a város három­éves knltúrprogramját, amelyben pontosan meg­jelölte a két legfontosabb célt, elsőként az ifjúság szakmai és kulturális ne­velését. Ezen belül a szövetkezeti pa­rasztfiatalok kulturális neve­lése és a különböző sportága­kon keresztül szórakozásuk megteremtése a szövetkeze­ten belül, hogy ne legyenek hátrányban az üzemi ifjú­sággal szemben. A másik nagy feladat: a szövetkezetek egész tagsága számára biztosí­tani a kulturális lehető­ségeket, a magasabb szín­vonalú kulturális örömö­ket. Ebben a hároméves prog­ramban a hangsúly az ifjú­ság nevelésén van. A cél: harcos, kezdeményező, szelle­mű ifjúság megteremtése. A városi párt-v. b. ennek a gyakorlati célnak érdeké­ben közös megbeszélésre hívta össze a pártbizottságot, a KISZ-bizottságot, az üzemek és tsz-ek vezetőit. A tapasztalat azt mu­tatta, hogy a gazdasági vezetők legfeljebb anyagi támogatásban részesítet­A szabálysértőkről 1959 második félévében a város területén több mint 360 személy került szabálysér­tésért a városi tanács szabály sértési hatóságához. A leg utóbbi feljelentett személye' Zombori Lajos, Csutár Jár,o . Lengyel György, Túri István, akik a náluk dolgozó szem lyekért a társadalombiztosí - tást elmulasztották kifizetni az SZTK-nak. Ebben az évben is kerül­tek már szabálysértési ható­sághoz feljelentettek, úgy mint Mink Ferencné, aki a piacon árusított és árujára a hatóság figyelmeztetése el­lenére sem volt hajlandó az árvetést kitenni. Dzsogán György háztulajdonos, aki a lakóinak jogát semmibe ve­szi a törvényes rendelkezéseket iparkodik mellőzni, sőt még attól sem riad vissza, hogy lakóit életveszélyesen megfe­nyegesse. Reméljük, a szabálysértési hatóság eljárásának lefoly­tatása után mindezek a sze­mélyek okulnak és meg fog­ják tanulni a törvényes ren­delkezések betartását. Azért foglalkozunk a saj­tón keresztül a szabálysérté­si eljárásokkal, mert úgy gondoljuk, hogy ezen ke­resztül is okulnak dolgozóink és mind kevesebb lesz az, aki az előírt törvényes ren­delkezéseket nem tartja be. A múlt év novemberében üzembe állított lószárazáru- iizem egyik részlegét láthat­juk a fenti képen. Itt törté­nik a ló-gyulai kolbász keve­rése (fűszerezése) és darálása. Az egész modern húsdaráló gépen naponta 30 mázsát da­rálnak le Öt pere a húsipari vállalatnál í Az elmúlt évben komoly f exportforgalmat bonyolított le ^ a Ceglédi Húsipari Vállalat. fj Különböző országokba mint- ^ egy 12 millió forint értékű £ árut szállított. így például f’ Csehszlovákiába hasított fél­sertéseket, Lengyelországba bőrös sertésszai onnát, pácolt lóhúst Belgiumba. 1960-ban tovább fokozható az export szállítása, mely igen nagy­mértékben befolyásolja a vál­lalat nyereségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents