Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

1960. JANUÁR 10. VASÁRNAP re» Hieve» kfCirlnn AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN XXXXXXXNXXVCS>NX>^\XXXX>>XXNN\XXXXXNXX>N>>NXS>>>XX' híradás az aszódi] JÁRÁSBÓL A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Hőbbre lépett a szakcsoport Túrán kitűnő káposztájáról. És mi számítgattunk. Holdanként 80 mázsa káposztát tudunk ter­melni, aminek nagy részét sa­vanyítva adnánk el. Idei átvé­teli áron számítva 80 mázsa káposztáért 6400 forintot kap­nánk, ha viszont ezt savanyít­juk, 16 ezer forint jár a tsz- nek. Ez a különbözet különö­sen a jövedelemelosztásnál számítana nekünk sokat. — Gondolkoztak már a jö­vedelemelosztás módján is? — Én magam voltam lent Inárcson, az ő példájukra akarjuk megoldani a jövede­lemelosztást. Mindenki vál­lalna megfelelő területet és ahány száz forint értékű 'ker­tészeti árut ad át a szövetke­zetnek, annyi munkaegységet írunk javára. Egy munkaegy­ség értékét 40 forintban java­soljuk majd megállapítani. Én például családommal vállalom három kát. hold korai fejes­káposzta, egy kát. hold papri­ka, három kát. hold kukorica és egyéb növények művelését, vetéstől betakarításig. — Egyetértenek ezzel a ta­gok? — Egyet, mert ki is számoltuk, . mennyi jövedelmet kaphatunk egy évben. Ha én az előbb mondott területet megműve­lem — az elmúlt évi átvételi árakat számítva —, mintegy 53 ezer forintot vihetek haza. Mi­vel a szövetkezetbe 100 öntöző­motort viszünk és csaknem ezer fúrott kút van a határ­ban, területünket öntözni tud­juk, ez pedig lényegesen nö­veli a terméseredményeket. A volt szakcsoport-tagok küldöttsége jó óra hosszat ta­nácskozott az elnökkel. Mint elöljáróban is mondottuk, ez inkább olyan érdeklődésféle volt; elképzeléseiket, gondola­taikat próbálták megformázni. Azt látják, tudják, a termelő- szövetkezet javukra szolgál, azért is léptek előre. Nagy érdeklődéssel nézik a falubeliek a 11 éve működő Galgamenti Tsz életét bemutató kis kiállítást A szokásosnál is nagyobb volt a forgalom a hétvégi piacon Évente 450 vagon zöldárut adunk az országnak Terveznek, vitatkoznak a galgahévízi termelőszövetkezeti parasztok Galgaihéviz december* 17-én lett termelőszövetkezeti köz­ség. A falu dolgozó paraszt­sága — felismerve az időik sza­vát —, a haladás útját válasz­totta. Nagy és heves viták előzték meg a döntést, s ezek a viták részben még ma is tartanak. A vita persze ma már nem akörül zajlik, hogy közös vrigy eigyéni gazdálko­dás legyen-e, hisz ezt már végérvényesen elhatározták a galgahéviziek, ellenben az, hogy egy — vagy több tsz legyen-e a faluban, megnyug­tató módon még ma sincs ren­deződve. Eleinte úgy állt a dolog, hogy három tsz lesz a falu­ban: éspedig a már 8 eszten­deje működő Uj Alkotmány, az 1958-ban alakult Haladás és a néhány hete szerveződött Kossuth Termelőszövetkezet. Aztán a két régebbi tsz — az Uj Alkotmány és a Haladás — egyesülése világosabbá tette a helyzetet. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy végül is két tsz működik a községben, ám a vita most meg a határ felosz­tása, azaz a tagosítás körül lángolt fel. Miről van itt tulajdonkép­pen szó? Arról, hogy a község kiflialakú, hosszú s ugyanak­kor keskeny határának minő­sége nem egyforma, van olyan része — mint például a Hala­dás Tsz birtokában levő Ká­posztáskert, a Sós és a Nagy­nyilas —, amelyről évente há­rom termést is be lehet takarí­tani, míg a másik tsz területe ennél jóval gyengébb minő­ségű földekből áll. Távol áll tőlünk a gondolata is annak, hogy a vitába beleavatkoz­zunk, noha ilyen esetben a legcélravezetőbb mégis egy termelőszövetkezet kialakítása volna s a falu érdekeit is ez a lépés szolgálná a legered­ményesebben. Amennyiben ez az út nem járható, úgy a vitát a tagosító bizottságnak kell nagy körültekintéssel mindkét termelőszövetkezet érdekeinek figyelembevételével eldönteni. Mint fentebb mondottuk, a vita most már a földrendezés körül zajlik, óm ez korántsem jelenti azt, hagy a falu népe ezalatt egyhelyben topog. A leltározások mindkét tsz-ben megkezdődtek. Ezt a munkát a leltározó bi­zottság tagjainak kioktatása előzte meg, amit a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak szakemberei végeztek s ott voltak a munka megkez­désénél is. Az új termelőszö­vetkezeti tagok közül nap-nap után mind többen kapcsolód­nak be a közös munkába. A Kossuth Tsz-ben például az első közgyűlés után a vezető­ség tagjai, a briigádvezetők és az állattenyésztésben dolgozó tagok azonnal munkához lát­tak. Napközben és este útón-út­félen állandó beszédtéma, mi­ként tudnák a (helyi adottságo­kat a legeredményesebben hasznosítani. A Haladás Tsz például 25—30 holdas öntözé­ses kertészet létesítését ter­vezi a Sóspatak mellett, míg a Kossuthban arról beszélnek, hogy a konyhakerti növények termesztésére alkalmas terüle­teket nem osztják ki háztáji földnek, hanem azokon nagyüzemi kertészkedésre rendezkednek be. Az eddigi tervezgetések alapján a község vezetői számításokat végeztek, s úgy látják, hogy a termelő­szövetkezeti községgé lett Galgahéviz parasztsága évente 450 vajgon zöldárut termel majd az országnak. E közben persze az emberek mindenekelőtt a földrendezés megkezdését és eredményét várják, hogy utána teljes erő­vel munkához láthassanak. Azt mondják: az időjárás eny­he, a szántás megkezdésére kitűnően alkalmas s kár min­den nap késedelemért. Elkészült az egyik istálló Ga Igagyörkön Jól kezdődött az új év az ősszel alakult galgagyörki Űj Élet Tsz tagjai számára. Elké­szült a tsz 50 férőhelyes szarvasmarhaistálilója és csak­hamar befejezik a másik, ugyancsak 50 férőhelyes te­hénistállót is. A második is­tállóhoz a cserepet megvásá­rolták, a napokban megszer­zik a szükséges faanyagot és a szövetkezet saját ácsbrigád­ja kifaragja a szükséges ge­rendákat és oszlopokat. Az el­készült istállót rövidesen be­népesítik szarvasmarhákkkah Nagy segítséget ad a szövet­kezetnek az építkezések ki­fogástalan kivitelezéséhez az MTH aszódi intézete, amely a tsz-t patronálja. A szövetkezetben most ké­szítik az 1960-as gazdasági év tervét. Felhasználják a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben szerzett tapasztalatokat Aszódon Az új év előtt néhány nap­pal alakult aszódi Petőfi Termelőszövetkezet két tagja részt vett a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben tartott ta­pasztalatcsere látogatáson. Sok hasznos tapasztalatot sze­reztek és azok jó részét hasz­nosítani kívánják saját szö­vetkezetükben. Aszód ugyanis termelőszövetkezeti községgé alakult. A közösbe vitt állatokat egyelőre szükséghelyeken tud­ják csak elszállásolni, de csakhamar építenek — a ceglédiek példájára — olcsón, saját erejükből ezer férőhe­lyes törzsbaromfitelepet, 400 férőhelyes juhhodályt, 50 férőhelyes növendékmarha- istállót és 250 férőhelyes ólat a hízósertések számára. Nagyon tetszik a tsz tagjai­nak az az olcsó, praktikus, a célnak kitűnően megfelelő istállófajta, amit Cegléden lát­tak. A szövetkezet tagjai már megkezdték az építkezés­hez szükséges faanyag kiter­melését, mert a férőhelyek részben faszerkezettel, nád­fedéllel, részben hasznave­hetetlen épületek bontási anyagából készülnek. Építkeznek Hévízgyörkön A Dózsa Tsz még 1950-ben alakult Hévízgyörkön. Né­hány nappal ezelőtt a 230 holdas kis tsz-ből félezer csa­láddal gazdálkodó 2500 hol­das termelőszövetkezet lett. Hévízgyörk termelőszövetke­zeti községgé alakult, a Dózsa Tsz vezetőségét az új belépők­kel kibővítették. Elnökké újra Koszta Jánost, a régi elnököt választották meg. Ezekben a napokban a leltározás folyik a községben és hozzákezdtek az ez évi tervek kidolgozásá­hoz. A közös munkát azonban máris megkezdték a szövetke­zet tagjai. Helyreállítanak egy erősen megrongált ba­romfiólat és azt 2000 férőhe­lyesre bővítik. Minden új be­lépő egy-egy tyúkot ad a kö­zösnek, amit tenyésztésre fog­nak. A szövetkezet tanyája a hegyoldalban fekszik, aiiol 3G férőhelyes istálló van. Emel­lett a szarvasmarhák számára 100 férőhelyes istállót építe­nek. Ez az istálló ideig’enes lesz s ha elkészítik a végle­ges férőhelyet, a szükség kí­vánta szállásból juhhodály lesz. A tagoknak az az elkép­zelésük, hogy az építkezése­ket elsősorban saját erejük­ből valósítsák meg. Az oldalt összeállította: Ari Kálmán és Csekő Ágoston. Szentendrei Kocsigyár azonnali belépésre KERES ’nrmű és szerelési munká­ban jártas legalább 5 évi gyakorlattal rendelkező önálló szerkesztő, TERVEZŐMÉRNÖKÖT Illetmény 2400 forint plusz prémium. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti osztályán reggel 8 'rától, 14,30-ig, részletes önéletrajzzal. Az aszódi járás néhány na­pon belül termelőszövetkezeti járássá alakul. Túra kivéte­lével ugyanis a járás min­den helysége termelőszövet­kezeti község már. A leg­frissebb jelentés szerint szom­bat estig Túrán több mint 700 család, 4000 kát. holdat meghaladó földterülettel írta alá a termelőszövetkezetbe a belépési nyilatkozatot. A Gaiga menti községeket szorgalmas, főleg kertészke­dő parasztok lakják, akik anyagilag igencsak megtalál­ták számításukat, különösen az utóbbi években. A turaiak megyeszerte jómódú gazdák hírében állnak, akik föld­jeik művelésénél nemcsak a kezüket, de a fejüket is hasz­nálják. S most a turaiak is rátérnek a szövetkezeti út­ra. Hogy miért, arra választ ad az a beszélgetés, ami a ta­nácsházán zajlott le a hét vé­gén. Délelőtt 11 óra tájban ko­pogtattak Takács Gyula köz­ségi tanácselnök tágas hiva­tali szobájának ajtaján. Tíz parasztember lépett be, s azonnal rátértek jövetelük céljára. — Két éve alakult zöld­ségtermelő szakcsoportunk 31 tagja testületileg aláírta a belépési nyilatkozatot — mondotta Szilágyi József, a szakcsoport volt elnöke. — Küldöttségileg jöttünk, né­hány problémánkra szeret­nénk választ kapni. Ugyanis azóta többen lettünk. A tanácselnök csodálkozó te­kintetére mosolyogva adta meg a választ. ' — Beszéltünk sok gazdatár­sunkkal a faluban — egyéb­ként kérek néhány belépési nyilatkozatot —, akik egyetérte­nek elképzeléseinkkel. Azt sze­retnénk, ha mi külön tsz-t alakíthatnánk. Leszünk vagy kétszázan, 1500—1800 kát. hold földdel. És nem jövünk üres kézzel. — Kérésüknek nincs külö­nösebb akadálya, majd ha a faluban mindenki aláírta a be­lépési nyilatkozatot, falugyűlé­sen döntenek róla — mondotta a tanácselnök. — De mit hoz­nak magukkal ezen kívül? — Megvalósítható elképze­léseinket, kezünket és eszün­ket, valamint a szakcsoport 35 ezer forintnyi vagyonát, amit két év alatt adtunk ösz- sze, a káposzta savanyításhoz szükséges kádakat és kisebb gépeket, motrokat. Elképzeléseik ? =— kérdezte a tanácselnök. — Úgy képzeljük el, hogy a szakcsoport az alakítandó szö­vetkezetben együtt marad, brigádként. Egyéni korunkban mintegy 400 holdnyi zöldbor­sóra kötöttünk szerződést, azt a tavasszal már egy tagban akarjuk elvetni. Körülbelül 600 holdon akarunk öntözéses kertészetet kialakítani, erre kitűnően alkalmas a falu Hat­van felé eső határa, egészen Zsámbokig. — Ahhoz nagyon sok kút kell. — Belépett közénk Nagy Tóth István kútfúrómester és ahogy megalakul a szövetke­zet, az ő segítségével, saját erőnkből dűlőmenetben 100 méterenként egy-egy kutat fú­runk. Paprikát és káposztát akarunk elsősorban termelni, majd a második évtől kezdve tehenészetet és sertéshizlaldát létesítünk. Trágya nélkül ugyanis a kertészkedést sem tudnánk csinálni. A volt Schossberger-féle magtár 200 négyzetméternyi pincéjét sze­retnénk a tsz részére kérni. — Minek lenne ez a szövet­kezetnek? — Túra országszerte híres í 2 — Mikor is volt? Két hete. % December 23-án. Akkor sze- $ geztük ki a táblát a falu vé­lj gére, hogy hadd lássák a hoz- ^ zánk érkezők: Bag termelő- ^ szövetkezeti község! % Katona Ferenc, a falu ter- $ melőszövetkezetének fiatal el-. $ nöke mondja ezeket a szava- % kát, aki az általa említett dá- $ tűm előtt maga is 15 holdas ^ egyéni gazda volt. A tanács- házán találkozom vele. Angyal $ János vb-elnök szobájában, % ahol kívüle még Balázs József £ vb-titkár, Katona Vince köz- % ségi párttitkár és Gyetvai Jó­íj zsefné, a járási tanács titkára í tartózkodik. y — De vajon csupán a kisze- £ gezett tábla jelzi-e, hogy Bag £ is szövetkezeti község? —kér- ^ dezem tréfás hangon, mire a 4 jelenlevő helybeliek szinte ^ kórusban tiltakoznak, mond- j vált, hogy ha nem is sok, de % történt itt már azóta egy és ^ más. íj Nézzük sorjában a történte- íj két. Mindenekelőtt megtudom, íj hogy Bagón Vörös Csillag né- ^ Ven már régebben is működött íj egy termelőszövetkezet, amely­iknek taglétszáma 28 fő, föld­AMIÓTA A TÁBLÁT KISZEGEZTÉK \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v sen megkönnyíti, hogy a Vö­rös Csillag Tsz-nek van egy 50 férőhelyes magtárpadlásos marhaistállója, egy száz­huszonegy férőhely es fiaztatója, egy százas süldőszállása, s egy ugyancsak százas hizlaldája. Egyelőre tehát csupán a lovak számára kell istállót építeniük, de addig is, amíg ez sikerül, a lovakat ideiglenesen a jelen­leg kihasználatlanul álló sül­dőszálláson helyezik el, ahol a jászlak készítését az új ta­gok már el is kezdték. — Az állatok takarmányozá­sára a Selypi Cukorgyártól répaszeletet rendeltünk — folytatja a tsz-elnök. — Meg­érkezését már mindennap vár­juk. Lépéseket tettünk az idei növénytermesztés biztosítására is. Eddig 15 hold szárazbab, hat hold mák termelésére kö­töttünk szerződést és szerző­dést kötünk 30—40 hold cukor­répára, ugyanennyi zöldbabra és 70—100 holdnyi uborkára. Ennyit mondanak eddigi munkájukról a szövetkezetbe : tömörült bagi dolgozó parasz- j tok vezetői. A kezdet bíztató \ s ha így haladnak tovább, az \ eredmény nem maradhat el. '■ zetőjéül Tóth József 12 holdas, Péter Mihály 10 holdas és Katona Vince 4 holdas gazdát, az állattenyésztési brigád ve­zetőjéül Deme János 12 hol­das, a kertészeti brigád veze­tőjéül pedig Katona Mihály 8 holdas gazdát választották. Ezután határozatot hozott a közgyűlés a leltárkészítés el­kezdéséről, a közösbe kerülő állatok bevitelének idejéről, s az állatok etetéséhez szükséges takarmány összehordásáról. Elmondja Katona Ferenc, hogy a leltározást már meg­kezdték. Az új tagok — ctz előzetes becslés szerint — 180 lovat, 6—8 fejőstehenet, 15—20 növendékmarhát visznek a kö­zösbe, s így jószágállományuk a régi tsz állományával együtt körülbelül 20 tehénből, 40 nö­vendékből és 10 anyakocából áll. Kezdésnek ez is jó, de ter­mészetesen azon iparkodnak, hogy mielőbb elegendő létszá­mú és jó minőségű állatállo­mánnyal rendelkezzenek. A jószágok elhelyezését jelentő­területe pedig 233 hold volt. A falu népe úgy vélekedett, minek aprózzák el az amúgy sem nagy kiterjedésű határt, ezért ebbe az egy termelőszö­vetkezetbe tömörült és így a taglétszám 312-re, a földterü­let pedig 1750 holdra növeke­dett. Az első közgyűlést dec. 23-án tartották. Elnökül Katona Fe­renc 15 holdas gazdát, a helyi népfront-bizottság elnökét vá­lasztották, akit — példás szor­galma mellett — főleg azért tisztel a falu, mert az uborka, valamint a zöldbab szerződé­ses termelésének elterjesztésé­vel új növényi kultúrákat ho­nosított meg Bagón és ezáltal a község lakosságának jövedel­me és életszínvonala jelentő­sen megnövekedett. Mindjárt ezen az első közgyűlésen meg­választották a brigádvezetőket is. Itt elsősorban azt a szem­pontot követték, hogy a ki­alakítandó brigádok élére nép­szerű, tapasztalt gazdák kerül­jenek. így például a három növénytermesztési brigád ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents