Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
U S'' 7 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? PEST MEGYEI '<JÍ irta p M S Z M P /P E S T MEGYEI BIZOTTSÁGA M EG Y El TANÁCS LA PJ A IV. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM •nnT/:, > ARA 60 FILLER 1960. JANUÄR 10. VASÁRNAP Megjelent a kormány határozata a tizenötéves lakásfejlesztési tervről Lakbérpótlékot vezetnek be a lakások jobb kihasználásánakr a lakásállomány korszerűsítésének és növelésének előmozdítására Rendelettel szabályozták az albérleti szobák díját A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló kormányrendelet. A nagy jelentőségű távlati lakásfejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását célzó lakbérpót- lék-rendeletről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták: — A kormány határozata értelmében a következő években az állami és a társadalmi szervek egyik legfontosabb feladata a lakosság lakásviszonyainak gyökeres megjavítása. Köztudomású, hogy jelenleg — főként a gyorsan fejlődő városokban és ipari településeken — a lakások zsúfoltak, sok családnak nem jut önálló lakás. Lakóépületeink jelentős része elavult, műszaki állapota és közművekkel való. ellátottsága nem kielégítő, hiszen nagy részük még a századforduló előtt épült. Az elmúlt társadalmi rendszer nem gondoskodott a lakásállomány megfelelő fejlesztéséről. Ismeretesek azok a nyerészkedési szempontok is, amelyek a két világháború közötti időszakban a bérházak tulajdonosait vezették. A lakások bére a keresetekhez képest igen magas volt, ezért nagyobb méretű és jól felszerelt lakáshoz csak a nagy jövedelműek juthattak. A munkanélküliség veszélyének kitett dolgozók felszereltség nélküli kis lakásokban zsúfolódtak össze. A második világháborúban több tízezer lakóház, illetve lakás pusztult el, a lakásállomány jelentős része pedig megrongálódott. Súlyos örökségként maradt ránk az is, hogy a lakóépületek felújítása és karbantartása már a világháborút megelőző években sem volt kielégítő. A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erőfeszítéseket tett a lakáshelyzet javítására. Legyőztük a háborús rombolások maradványait és mintegy 300 000 új. nagyrészt közművekkel ellátott, jól felszerelt lakást építettünk meg. Évszázadok mulasztásait azonban lehetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja tehát, hogy a párt és a kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a kapitalista Magyarországtól örökölt rossz lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Ez okból a nem termelés célját szolgáló beruházások közt feltétlen elsőbbséget biztosít a lakásépítésnek. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és minden arra igényjogosult családot lakáshoz juttassunk. A határozat értelmében az 1961-től 1975-ig terjedő tervidőszakban mintegy egymillió lakás építését kell előirányozni a járulékos és kapcsolódó létesítményekkel együtt. A program szerint 1961-1965(Folytatás a 2. oldalon.) Nagykőrös termelőszövetkezeti város, Tápiósüly termelőszövetkezeti község December elején indult meg a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése egyik legjelentősebb mezőgazdasági városunkban, Nagykőrösön. Az alig 40 nap alatt 2288 család 2475 taggal és 13 940 hold földdel kérte felvételét a város termelőszövetkezeteibe. Ezzel a taglétszámmal és a földterülettel Nagykőrös termelőszövetkezeti város lett. A felvilágosító munka után most más irányú feladat vár a város vezetőire, kommunistáira, szakembereire, vagyis mindazokra, akik szívügyüknek tekintik a város mező- gazdaságának fejlődését. S már hozzá is kezdtek a feladathoz, a munka megszervezésének feladatához. A tagok közül pedig sokan már megkezdték a munkát a közösben. A Szabadság Tsz-ben például a Hangácsi-csoport már munkához kezdett és ugyanígy bekapcsolódtak a közös munkába a Petőfi Termelőszövetkezet új tagjai is. Tápiósüiyön 303 család 1866 holddal választotta a nagyüzemi gazdálkodást és így Tápiósüly is termelőszövetkezeti község lett. A községben már a fejlesztés ideje alatt megalakult a szervező bizottság 12 taggal. Vezetője Tari János dolgozó paraszt, és tagjai is mind köz- tiszteletben álló, jól gazdálkodó parasztok. A szervező bizottságnak az a terve, hogy Virágzó néven új termelőszövetkezetet alakítanak és ehhez csatlakozik majd az eddig kis taglétszámmal gazdálkodó Dózsa Termelőszövetkezet. Már a szervezés idején élénk vitát folytattak a dolgozó parasztok arról, hogy a termelőszövetkezetben mit termelnek majd, melyik lesz az a termelési ág, amelyik a legnagyobb jövedelmet hozza a tagságnak. Az állattenyésztés fejlesztését tartják a legfontosabbnak, ezen belül a baromfi- és víziszárnyas- tenyésztést. Ehhez kiváló adottságaik is vannak. Rövidesen megkezdik a közelben levő halastó rendbehozását is, ezenkívül a Grósz-tanyán levő száz férőhelyes istálló tatarozásához is hozzákezdenek, A száz férőhelyes istállóban helyezik majd cl a közösbe vitt állatokat. Tápiósüllyel szomszédos község Tápiósáp. A tápiósü- lyi parasztok belépésének hírére itt is mind többen írják alá a belépési nyilatkozatot. I AZ ELSŐ NAPOK A KÖZÖSBEN Néhány hete alakult termelőszövetkezeti községgé Mende. ^ A falu dolgozó parasztjai a II. éve munkálkodó Lenin Ter- ^ melőszövetkezetbé léptek. Az új tagok — amint erről a na- ^ pókban beszámoltunk — a leltározással igvedejűlég megí kezdték a közös tevékenységet á szövetkezetben. *3 Sok ezer budapesti dolgozó kísérte utolsó útjára Antos Istvánt Szombaton délelőtt a Nemzeti Galériában ravatalozták fel Antos Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a forradalmi munkás-paraszt kormány pénzügyminiszterét, országgyűlési képviselőt, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanárát. Délelőtt II órától a főváros dolgozói sűrű sorokban Meghökkenést váltott ki nyugaton az új szovjet rakéta híre A TASZSZ-közlemény további nyugati visszhangja Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a Szovjetunió átnyújtotta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének azt a jegyzéket, amelyben közli a Csendesóceán térségében végrehajtandó rakétakísérlet tervét. Henry Jackson amerikai szenátor annak a véleményének adott kifejezést, a szovjet kísérletsorozatok azt jelzik, hogy a Szovjetuniónak sikerült 5000 mérföldnél is nagyobb hatósugarú lövedékeket előállítania. Saltonstall és Jackson szenátor rámutatott, az amerikaiak nem vonhatják kétségbe a Szovjetuniónak azt a jogát, hogy kísérleteket hajtson végre a Csendes-óceán térségében. „Ez nemzetközi terület és különben is mi szolgáltattuk az előzményeket” — mondották. Számos angol rakétaszakember hangoztatta, lehetséges, hogy a Szovjetunió a közeljövőben űrhajót indít a 35 millió mérföld távolságra levő Marsra. Nyugati megfigyelők igyekeznek erős politikai motívumot magyarázni a szovjet kísérletsorozatba, mondván, hogy Hruscsov szeretné, ha egy újabb látványos rakétadiadallal érkezhetne a kelet—nyugati csúcstalálkozó színhelyére. A New York Times szombati vezércikke szerint a szovjet rakétakísérletek bejelentése újból felveti azt a kérdést, vajon megfelelő-e az a rakéta-és űrkutatási program, amelyet Eisenhower körvonalazott. — Lehetséges, hogy számunkra futurista fantáziának tűnik a TASZSZ-nak az a közleménye, amely szerint az űrhajózásra alkalmas rakétákkal kísérleteznek a Szovjetunióban. Az azonban már egyáltalán nem futurista elképzelés, hogy a Szovjetunió a kísérleteihez olyan ballisztikus rakétákat használ, amelyek szükség esetén katonai célokra is használhatók — írja az amerikai lap. A szovjet tengeri flottaügyi minisztérium szóvivőjének nyilatkozata a szovjet óriásrakéta várható becsapódási színhelyéről Az a térség, ahol a Csendesóceánon a feltevések szerint becsapódik a szovjet óriási rakéta utolsó előtti fokozata, lényegesen távol esik a szokásos tengeri útvonalaktól és a csendes-óceáni szigetektől. E körzet körülbelül 43 000 négyzetmérföld, a tenger itt több mint ötezer méter mély. A környéken levő szigetek koráll- szigetek. A becsapódás körzetétől a legközelebbi korá’l-sziigetig. a Palmirig a távolság körülbelül 250 mérföld. A Johnston koráll- szigetig pedig a távolság 400 mérföld. Közelebb szárazföldű területek nincsenek. A Csendes-óceán e részének növény- és állatvilága gyér és így (ha- lászhajók jóformán fel sem keresik. A Csendes-óceánon egyébkén); gyakori tájfunok ezt a körzetet csak ritkán érik, viszont gyakoriak az erős tropikus esőzések. A moszkvai lapok szombati számukban térképet közölnek a Csendes- óceánnak arról a szakaszáról, ahol a kísérletek során a rakéta becsapódások várhatók. keresték fel a Nemzeti Galéria oszlopcsarnokait, hogy a ravatalnál kegyelettel adózzanak Antos István emlékének. A ftivatalnál díszőrségek váltották egymást. Díszőrséget állt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszlcu Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja. Díszőrséget állt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak számos tagja, országgyűlési képviselők, a munkásmozgalom régi harcosai, a politikai, gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. A gyászszertartás délután a Kerepesi temetőben folytatódott. A Kossuth Mauzóleumnál felállított ravatal körül több ezren gyűltek össze a végső tisztességadásra. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak számos tagja, a közélet sok kiváló képviselője, az elhunyt barátai, tisztelői, munkatársai. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Koszorút küldött a temetésre Tadeusz Dietrich, a Lengyel Népköztársaság és Willi Rump, a Német Demokratikus Köztársaság pénzügyminisztere is. A Himnusz hangjai után Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök- helyettese búcsúzott Antos Istvántól. A tsz gazdálkodásának alapja a jó terv. Kiss Imre mezőgazdász, V. Tóth Mihály, a járási tanács képviselője, Gutái István mb. tsz-elnök és Piros Bertalan, a községi tanács elnökhelyettese a tsz-község jövő évi gazdálkodásának tervét készí i Találtak munkát az idősebb asszonyok is. Savanyúkáposztát készít a tsz, s három új tag is dolgozik a savanyítóüzemben: Benyovics Pálné, Glózik Jánosné és Fabók Istvánné (Csekő felv.)
