Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

Szentendre IV. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM I960. JANUÁR 9. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Növekszik az érdeklődés a párt oktatás iránt Az oktatásban résztvevők 35 százaléka pártonkívüli A közelmúltban tárgyalta az MSZMP járási párt-végre­hajtóbizottsága a járás alap­szervezeteiben folyó ideológiai oktatást, melyet a Központi Bizottság az év februári ha­tározata alapján szerveztek meg járásszerte. E pár sornak nem lehet cél­ja, sem feladata, hogy az ideológiai oktatás, az eszmei politikai munka fontosságát méltassa, hiszen ennek jelen­tősége, különösen az 1956 vihara után nyilvánvalóvá vált a járás minden józan szem­léletű embere, mindenek­előtt a kommunisták előtt. 1957 tavasza óta erőteljes munkát fejtettek ki a párt propagandistái, hogy tisztáz­zanak egy sor elméleti kér­dést és ezeken keresztül be­mutassák az ellenforradalom gyökereit. Az emberek vár­ták, hogy végre tiszta és vilá­gos választ kapjanak az őket érdeklő kérdésekre, mert hi­szen az áldatlan eszmei zűr­zavar eléggé összekuszálta politikai fogalmaikat, isme­reteiket. A szervezett oktatás 1957 őszén indult be és azóta el­telt újabb két év munkája növelte a párttagok és párton- kívüliek ideológiai felké­szültségét. Az idei oktatási időszak­ban mintegy 60 propagan­dista irányítása alatt kö­zel, ezer ember vesz részt szervezett csoportos és egyéni tanulásban. A létszámban legnagyobb és 38 csoportot tesz ki az a közel 600 fő, akik az Idő­szerű kérdések tanfolyamá­nak anyagaival foglalkoznak. Ez nagy segítséget nyújt ah­hoz, hogy eligazodni legyenek képesek a nemzetközi és bel­politikai élet legfontosabb kérdéseiben. Közel 250 azoknak az elvtársaknak a száma, akik a marxizmus— leninizmus alapvető kérdéseit tanulják. Ezenkívül számo­sán vesznek részt a politikai gazdaságtan, a filozófia, a ma­gyar munkásmozgalom törté­nete és egyéb tananyagok ta­nulmányozásában. Eredménynek könyvelhető el az a körülmény, hogy a szervezett oktatás­ban résztvevők majd 30 százaléka nő, akik mindennapi munkájuk mellett, aktívan vesznek részt a járás és, a város politikai munkájában. A párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy az okta­tásra jelentkezett pártta­gok és pártonkívüliek rész­vétele és megjelenése a sze­mináriumokon jónak mond­ható. Különösen elismerésre méltó ez az üzemek dol­gozóinál, ahol a több műszakos váltás nem kis akadályt jelent és áldozat- vállalást követel. Rövidesen sor kerül min­den oktatási formában a párt VII. kongresszusa anya­gának feldolgozására. A kongresszus eszmei és gyakorlati útmutatásainak alapos és elmélyült tanul­mányozása emelőjévé válhat a járás üze­mi, termelőszövetkezeti gaz­dasági eredményeinek, a munkafegyelem további szi- lárdulásának, a járás politi­kai élete további fejlődésének. Ezek figyelembevételével, alapszervezeteink fokozott fi­gyelmet fordítsanak a pártok­tatás helyzetére, szilárdítsák a tanulmányi fegyelmet és se­gítsék, úgy a propagandisták, mint a hallgatók eredmé­nyes felkészülését. Jól sikerült Szilveszter-est az ifjúsági klubban (Kiss I. felvétele) iVlliívá* Nyomatékosan felhívjuk a város lakosságát, hogy mind- azek, akik január 9-ig valami­lyen ck miatt nem tartózkod­tak otthon, és nem írták össze őket, azonnal jelentkezzenek a városi tanács első emelet vb- termében. Városi népszámlálási felelős HÍREK A JÁRÁS ÉS VÁROS ÉLETÉBŐL AKTUÁLIS STRÓFÁK Hogy beléptem az új évbe: nem mertem csak ülni otthon. Mivel a népszámlálástól -fájt a fejem, az volt gondom, S azt olvastam: maradjak honn’, ne legyek megszámlálatlan Országos népszámlálással kezdődik az új év, hatvan! Még a Békébe se mentem esténként egy liter borra - Sem ízbégre, bár meghívtak, nem mentem el disznótorra. Nagyon szolid fiú voltam — mondta többször feleségem: ' — Legyen mindig népszámlálás, ne csak egyetlen egy héten. házhoz tartoztak. Azért Szent­endrét sem hagyhatták figyel­men kívül a görög kereskedők. A „Pest megye műemlékei’’ című könyv II. kötetének 60. lapján ezt olvassuk Voit Pál értekezésében: ,,Az 1715-ben szabadalmat kapott görög szappanfőzők a mai Görög — (Blagovesztenszká — templom környékén telepedtek le.” In­nen eredhet a „Görög utca” és „Görög-templom” elnevezés. Ide temették el a fentebb em­lített Tolojanni görög kereske­dőt. akit bizonyára azért ért ez a megtiszteltetés, mert na­gyobb összeget adott a Blago- vesztenszka-templom céljára. Ez a templom is a gör. kel. szerb egyházé, volt ugyan, hi­szen kezdettől fogva szerb plé­bánosai voltak és a szertartá­sokat is ószláv nyelven végez­ték benne, de a közelben lakó görögök főként ezt a templo­mot látogatták. A másik görög szövegű sír­követ a Preobrazsenszka-temp- lom udvarában találhatjuk meg. Ezen az egyszerű kereszt alakú sírkövön olvasható gö­rög felirat — melyben több új­görög kiejtésből származó el­írási hiba található — magyar nyelvre fordítva így hangzik: „Itt van az Ur szolgálója, Martoisz Theodorosz háziasz- szonya. Élt 58 évet, elhunyt 1774. augusztus 2-án.” A görög szövegben az el­hunyt nőnek sem a neve, sem a származási helye nincs fel­tüntetve. Egyszerű dolgozó nő — SZERB NEMZETISÉGI hangversenyt rendeznek ja­nuár 9-én 18 órai kezdettel a városi kultúrotthon helyiségé­ben a szerb nemzetiségű kul- túrcsoport tagjai. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. — TAGGYŰLÉSEN ÉRTÉ­KELTE az 1959. évi munkáját a városi vöröskereszt vezető­sége. örlei Elemér a városi vöröskereszt elnöke értékelé­sében kihangsúlyozta, hogy jelentős eredményeket ért el a szervezet tagsága az egész­ségügyi ismeretterjesztés és propagandamunka terén. Tár­gyalásra került még az 1960-as év első negyedéves munkájá­nak meghatározása. — AZ ÜZEMEK KULTU­RÁLIS eredményeiről és ez évi feladatairól folytatnak meg­beszélést a városi tanács veze­tői az üzemek illetékeseivel. Célja a munkásosztály kultu­rális nevelésének és szórako­zásának megjavítása. — BEFEJEZÉSÉHEZ köze­ledik a Marx téri 1. számú fmsz-bolt leltározása, mely­nek alapján az üzletet a Nyu­gat-Pest megyei Népbolt Vál­lalat működésre átveszi. Meg­győződésünk, hogy .ezzel az átvétellel a lakosság kulturál­tabb kereskedelmet és bősége­sebb áruválasztékot nyer. — A JANUÁR 29-i tanács­ülés előkészítéséről, a ktsz-ek és a kisiparosok helyzetéről tárgyalt január 8-án a városi tanács végrehajtó bizottsága. Szentendrei Kocsigyár azonnali belépésre keres jár­mű és szerelési munkában jártas, legalább 6 évi gya­korlattal rendelkező ön­álló szerkesztőd tervező­MÉIIXÖKÖT Illetmény 2400 forint plusz prémium. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán reg­gel 8 órától 14,30-ig, részletes önéletrajzzal. SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK Vennék ülő fürdőká­dat. ízbég, Fáy Adolf­né. Széna eladó. Báti An- talné, ízbég. Kilenc hónapos hízott mangalica eladó. Tim- pauer, Barackvirág út. Eladó targoncára sze­relt öntöző benzinmo­tor, hálószoba bútor* konyhakredenc, férfi bőrkabát. Megtekint­hető Szentendre, Bocs­kai u. 8—9. — A VÁROS ügyeletes or­:vosa január hó 10-én dr. Ka­; tona Gyula körzeti orvos. * í — A VÄROS üzemeinek újí- ! tási mozgalmáról és' áss első ! negyedév munkatcrvéről tár- ígyalt január 8-án az MSZMP ; városi végrehajtó bizottsága. ; A fenti kérdésekben több fon- ; tos határozat született. | — A FILMSZÍNHÁZ mű­j során január 7-től 10-ig Me- ; nekülés az árnyéktól, 11-től ! 13-ig Rakétatámaszpont, 14- ; tői 17-ig Csillagok, a matiné j műsorán január 10-én 2x2 né- j ha öt című film szerepel. j — A JÄRÄS területén ja- ; nuár 10-én ügyeletes állat- ! orvos dr. Kass Ferenc körál- ; latorvos Tahitótfalu. : — REKORDFORGALMAT íértek el népboltjaink a múlt (év decemberében. Az újon- ! nan megnyílt önkiszolgáló : bolt az 1958. évi azonos idő- í szakhoz viszonyítva 280 000 fo- ; rintos forgalommal szemben J 504 000 forint forgalmat bo- ! nyolított le. A 15-ös Népbolt- \ hoz hasonlóan a 25-ös Népbolt forgalma is, bár helyisége Jnem nagyobbodott, az előző ! évi 440 000 forint helyett 475 ; ezer forintot forgalmazott. í — 86 000 FORINT értékű j könyvet adtak el a karácsonyi \ vásár alkalmával a Marx téri ! Állami Könyvesboltban. Ha Ja könyvek értékét átlagosan 518 forintnak vesszük, akkor Jez 4777 könyvnek felel meg, ! így a város lakosságának min­iden harmadik embere köny­vet vásárolt ebben az idő- | szakban. Anyakönyvi hírek » í SZÜLETTEK: Jászai Tibor, Er- ! dei János, Németh András, Dom- ! bai János, Csömör Éva, Kolár ; Ferenc Antal, Hugyecz Márta Ka- ! talin. Huszár Márta Ildikó, Daru ! János Ferenc, Hajdú Eszter Zsu- ; zsamia, Horváth Árpád, Pecka j Edit, Fühl Tibor. ! HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Al- J laga István és Benkovics Julia, ; Zimmermann József és Benczédi ’ Anna. j MEGHALTAK: özv. Demeter ! Józsefné 78 éves, özv. Pausan í 11lesni- 79 éves és Takács Sándor í87 éves szentendrei lakosok.1 lehetett és úgy látszik, hogy munkaadója a saját nevét akarta inkább megörökíteni a sírkövön. A harmadik görög feliratú sírkő a püspöki székesegyház kőkerítésébe van beépítve a Hunyadi utca felől levő ud­varban. Ennek szintén hibás elírású görög szövegét így for­díthatjuk le magyarra: „Itt fekszik az Isten szolgá­ja. Mantzoukou Demeter (Di- mitriosz). Elhúnyt az Urban az 1779. évben, május 15-én. 70 éves.” Származási helye és foglal­kozása nincs megemlítve. De, hogy ő is Szipiszkha városból származó kereskedő volt, azt egy váci görög feliratú sírkő szövegéből lehet bizonyosra vennünk. Ezen a sírkövön ugyanis ezt olvashatjuk: Itt nyugszik Isten szolgája, Mant­zoukou Anasztáziosz, Szipiszk­ha városból. Élt 58 évet. Meg­halt 1793. július 15-én, Vácott.” Ez valószínűleg fia, vagy roko­na volt a fentebb említett Szentendrén elhalt Mantzou­kou Demeternek. Ez a két „Manízoukozü’ sírkő arra mu­tat. hogy kereskedelmi kapcso­lat is volt Vác és Szentendre között. Egyébként lg a gö­rög kereskedők összeköt­tetést tartottak fenn egymás között, ha távolabbi vidéken éltek is. Már abban a korban felismerték a szövetkezés elő­nyeit. Éppen a szövetkezés folytán összpontosult kezükben az ország nagykereskedelme. A Szentendrén letelepedett és elhúnyt görögök közül csak háromnak maradt meg sírkö­ve az évszázadok viszontagsá­gai között. Természetesen több is volt a szentendrei göi\ kel. temetőkben. A jelen században azonban három gör. kel. teme­tőt ürítettek ki városunkban és ez megnéhezíti a kutatók, mun­káját. Ez az ismertető cikk csupán azt a célt szolgálja, hogy ér­deklődést ébresszen városunk­ban a görög emlékek iránt és kiinduló pontja ■ legyen egy mélyebbreható kutatásnak a levéltárakban, egyházi anya­könyvekben és sírköveken és így világosság derüljön a szentendrei görögök sorsára. Ma már hírmondó sem él itt a régi görög családokból. Leszár­mazottjaik lassanként beolvad­tak iskoláztatásuk folytán is a szerb környezetbe. Csak né­hány feliratos sírkő beszél ar­ról, hogy valaha görögök is él­tek Szentendrén. V,— Amiről a kövek készé! nek.*. tiségü volt. Bár a foglalkozása nincs feltüntetve, mégis bizo­nyosra vehetjük, hogy keres­kedő volt, hiszen a macedóniai Hüpészkhiász vagy másként Szipiszkha városból és más macedóniai városokból is a XVIII. században sok görög kereskedő jött a gazdaságilag elmaradt Magyarországra, amint ez dr. Bihari József egri pedag. főiskolai tanárnak és dr. Füves Ödön budapesti egyetemi vezető lektornak, valamint dr. Prosser Piroská­nak, a görög sírfeliratokkal foglalkozó értékes tanulmá­nyaikból világosan kitűnik. Már a XVII. században is él­tek Szentendrén görög keres­kedők. de most csak a XVIII. században bevándorolt görö­gökre fordítsuk figyelmünket a három sírfelirattal kapcsolat­ban. Ezek a bevándorolt görög kereskedők hazánk kereskedel­mi gócpontjaiba igyekeztek be­fészkelni magukat. Kecskemét, Pest, Vác, Komárom, Eger, Miskolc és a nagyobb dunán­túli városok voltak letelepedé­sük főbb állomásai és a szerb kereskedőkkel együtt vezető szerepet vittek hazánk keres­kedelmi életében. — Szentend­re is fontos kereskedelmi góc­pont volt a XVIII. században a kiváltságos szerb kereskedő- testület lévén. A görög keres­kedőket. nemcsak kereskedelmi érdekszálak fűzték a szerbek­hez. hanem vallási kapcsolatok is, hiszen ők is a gör. kel. egy­Városunk történelmi múltjá­ról nem hangos szóval, hanem néma feliratokkal beszélnek a letűnt korszak ' sírkövei. A szentendrei Ferenczy Károly Múzeum egész gyűjteményét őrzi az ezerhatszáz-ezernyolc- száz éves, latin feliratú, római sírköveknek, amelyekről már több ismertető közlemény je­lent meg lapunkban. Lapunk olvasóit és a váro­sunkat megtekintő idegeneket azonban érdekelnék a hozzánk közelebb eső múlt nevezete­sebb síremlékei is, azok a ci- rillbetűs, szerb feliratú már­ványtáblák, melyek a gör. kel. szerb templomok falain vagy udvaraiban vonják magukra figyelmünket. Várostörténeti és idegenforgalmi szempontból is kívánatos lenne szakszerű is­mertetésük lapunkban, vagy külön füzetben is, amely egy­úttal a város műemlékeiről és nevezetességeiről is magyará­zatot tartalmazna. Most azonban a görög fel­iratú sírkövekre hívjuk fel ol­vasóink figyelmét. Jelenleg há­rom ilyen sírfeliratot ismerünk városunkban. Ezek között leg­forgalmasabb helyen van a Blagovesztenszka-templom Gö­rög utcai ajtaja mellett látha-* tó. falba épített vörös már­ványtábla, melynek képét itt közöljük: „A régi fatemplom helyén 1752-ben, rokokó stílusban épült műemlék templomnak egyik nevezetessége ez a gö­rög feliratú márványtábla. A szentendreiek tömegesen jár- nak-kelnek mellette, figyelem­re se méltatják a márványba vésett görög betűket; nem ér­dekli őket az érthetetlen nyel­vű felirat. A. városunkat meg­tekintő látogatók azonban rneg- megállnak a márványtábla előtt és ha közülük valaki gö­rög nyelvet is tanult, betűzni kezdi a feliratot, hogy meg­értsen valamit a görög szöveg: bői. — Ez a felirat magyar nyelven ezt jelenti: „Itt nyugszik a megboldo­gult, Urban elpihent Tologian- né Demeter, Hüpészkhiász vá­rosból. Élt 48 évet. Elhúnyt pedig az 1759. évben, április hó 24-én, Szentendrén.” Akiket érdekel városunk múltja, bizonyára szeretnék tudni, hogy ki volt ez a To- logianné Demeter? Az újgörög kiejtés szerint így kell kimon­danunk nevét: Dimitriosz To­lojanni. A görög sírfelirat és a ‘származási hely azt mutatja, hogy az elhúnyt görög nemze­kas Istvánt, főkönyvelők kö­zött Németh Ferencet, üzem­gazdászok között Kállai Sán­dort, a főkönyvelő-helyette­sek között pedig Huba Fe­rencnél Az őszi idénymunkák ér­tékelésénél a Szentendrei Gépállomás a tizenkettedik helyen áll. Összes traktor- és motormunka-teljesítménye 125 százalék, összes talajmunka­teljesítménye pedig 104,8 szá­zalék. / Reméljük, hogy jövő ilyen­kor valahol az első sorokban szerepel majd a helyi gépál­lomás és a jól dolgozók kö­zött is nagyobb számban lesz­nek majd szentendreiek. A Gépállomások Igazgató­ságának Versenyhíradóját né­zegetjük. Megtudjuk belőle, hogy a megye minden gép­állomása teljesítette évi ter­vét, traktor- és motormun­kában, valamint talajmun­kában is. Felsorolja a híradó a kü­lönböző mun kaágakban jó munkát elért gépállomásokat és dolgozókat is, valamint a kapott jutalomösszeget. Vajon hogyan dolgozott vá­rosunk gépállomása és dol­gozói? A gépállomások versenyé­ben ugyan nem szerepel első helyen a helyi gépállomás, de dolgozói közül nagyon sokat ott találunk a jól dol­gozók között. Így például a traktoros­gépészek között Nagy Mi­hály, Rajcsik József, Halla Ferenc és> Horváth István elvtársakat, az aprómag csép­lők között Tarsoly Balázst, műhelymunkások között Nickmann Györgyöt, a fő­mezőgazdászok között Far­Hogyan szerepelt a Szentendrei Gépállomás a kongresszusi munkaversenyben?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents