Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
OaHÜŐŰ i IV. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM CEGLÉD, ALBERT I USA, CEGLÉD BÉRC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE 1960. JANUÁR 9. SZOMBAT A Uj tervek, új remények Új tervekkel, új reményekkel kezdi az új évet a Cegléd és környéke Háziipari Szövetkezet. Erről és az elmúlt év eredményeiről beszélgetünk Megyeri Margittal, a szövetkezet elnökével. Megyeri elvtársnő büszkén beszél a szövetkezet eredményeiről. Méltán lehet büszke, hiszen 1952 óta, mióta a szövetkezet létezik, ő az elnök s bizony az elmúlt évek sok örömet, bár keserűséget is hoztak. Egybeforrt a szövetkezettel, s a közös öröm az ő egyéni örömét is jelenti. Melyek voltak ezek a közös örömök a múlt évben? Legelsősorban az •— tájékoztat az elnöknő —, hogy több mint tízmilliós forgalmat bonyolítottunk le 1959- ben. Jelenleg 793 bedolgozónk van, ebből 769 nő, 285 vidéki és 484 ceglédi. Gyártmányaink egy része exportra kerül, más részét belföldi fogyasztók részéré készítjük. Különböző konfekció árukat, kötött holmikat, perzsaszőnyeget, gyermekruhákat készítünk. Munkánk jórészt kézimunka, de azért mintegy tizennégy különböző munkagéppel is rendelkezünk. Síkkötőgépek, varró és endliző, gomblyukazó és más gépek segítik terveink gyorsabb teljesítését. Eredményeink forrása azonban nem a gépekben rejlik, mosolyodik el az elnöknő —, hanem a munkaversenyben Szövetkezeti bizottságunk Kollár Klára vezetésével, a múlt év március huszonötödikén : kongresszusi munkaversenyt szervezett. Dolgozóink vállalták, hogy évi tervünket december elsejéig befejezzük. A jó szervezés következtében a versenyszellem az év folyamán egy pillanatra sem csökkent, az éves tervet november tizennegyedikére befejeztük. Ekkor újabb felajánlást tettünk: december harmincegyedikére egymillióötszázezer forintos eredményt érünk el. Ezt is teljesítettük december tizenötödikére. Az exporttervünket már október harmincig teljesítettük. —' Mit és mennyit szállí- .tottak exportra a múlt évben? — A Szovjetunió részére 30 ezer pár norvég kesztyűt, a nyugati államokba 12 ezer párat. Perzsaszőnyeget a Szovjetunióba 150, a nyugati államokba 400 négyzetmétert. A közeljövőben új exportrészlegeket hozunk létre, amely hímzett gyermekruhákat fog készíteni. Már eddig van ezer darabos megrendelésünk. A boltunk is igen szép forgalmat bonyolít le. Negyedévenként eléri a forgalom a 450—500 ezer forintot is. A múlt év utolsó negyedévében eladtunk például 1910 női és gyermekkötényt, 1600 különböző pulóvert — hogy csak a főbb cikkeket említsem. A bedolgozók keresetéről érdeklődünk. — Bedolgozóink túlnyomó- részt háziasszonyok, akik a háztartási teendőik mellett végzik a munkát. Keresetük elég szép. természetesen a teljesítménytől függ. A kesztyűkötők átlagosan 600—700 forintot, a varrónők 700—800-at, míg az exnort-perzsások 1200 forintot is megkeresnek havonta. Sajnos, újakat nem nagyon tudunk felvenni, mert, bár lenne igen sok munkánk, de — és itt jön az örömök melletti keserűség — nincs helyünk. Nincs hol kiadjuk és átvegyük a bedolgozóktól a munkát. A Rákóczi úton levő két- helyiséges részlegünkben 18 fő dolgozik és mintegy 220—230 bedolgozó hozza, viszi onnan a munkát. Ez a részleg különben október, november és december hónapban kétmillió 400 ezer forint értékű árut termelt. Említettem az új exportrészleg beindítását. Már dolgoz- niok kellene, de még nem tudjuk, hogy hová helyezzük el őket. ígéretünk van — sajnos, helyiség még egyelőre nincs. Búcsúzunk. Legközelebbi riportunkban szeretnénk még több örömről és még kevesebb keserűségről beszámolni. — Opauszky László — A SZORGALOM JUTALMA Licsák Erzsébet, a városi tanács végrehajtó bizottság pénzügyi osztályának dolgozója 1959. novemberében részt vett az országos gyors- és gépíró versenybizottság által rendezett 1959. évi gyorsíró- és gépíróversenyen. A napokban vette át a versenybizottság által kiadott oklevelet, mely szerint Licsák Erzsébet gyorsírásból a 200 szótagos fokon a „Pest megye legjobb versenyzője” címet nyerte el. Oklevelet kapott a gépírásból elért kiváló eredményéért is. Licsák Erzsébetnek gratulálunk és további sikereket kívánunk. Dosztojevszkij-est a művelődési házban Az utána lejátszandó Fél- kegyélmü című film miatt rövid, de tartalmában egy egész írói eletet átfogó ismertetést mondott Farkas László gimnáziumi tanár szerdán este a TIT szabad- egyetem sorozatában. Először Dosztojevszkij, a nagy klasz- szikus író szenvedésekkel teli életéről hallottunk. Száműzetése, rabsága, korának a népet elnyomó politikája fejlesztette ki benne a „szenvedő szeretetet”, amely ugyan igen tiszteletreméltó, de passzivitása miatt eredményeket nem hoz. Ez a világnézet tükröződik — mint Farltas László kifejtette — regényeiben is. Főbb műveinek: Feljegyzések a holtak házából, Bűn és búnhődés, A félkegyelmű, Ördögök, Karamazov testvérek legnagyobb értéke a mélyreható lélekrajz, amelynek máig is legkiválóbb mestere maradt Dosztojevszkij. Mégis, volt érzéke a romantikához is, melyet — többek között — a Fehér éjszakák című, romantikus elemekben gazdag novellája bizonyít. A lényeget helyesen megmutató előadás élvezetében csak az zavart bennünket, hogy a teremben — annak ellenére, hogy a cserépkályhában égett a tűz — vacog- tatóan hideg volt. Talán ez okozta a felnőtteken kívül körülbelül 60 főnyi hallgatóság figyelmetlenségét, a szék- zöigést és egymásközötti suttogásokat is. A sikert erősen mérsékelte még a hetekkel előbb beharangozott, ME- DOSZ-ban tartandó Tersánsz- ki írói est is, amelynek az utolsó percben való elmaradásáról sokan nem tudtak. Ke Engedély nélkül építkeztek Örvendetes dolog, hogy egyre többen szeretnének építkezni. Valóban öröm minden új családi ház: örül a tulajdonos, örül a város, hiszem jó dolog új lakásba költözni. Ha valamikor, akkor most, a szocialista mezőgazdaság kialakulása idején fontos szempont: a házakat az építkezésekre kijelölt területeken építsék, nehogy a tanyák számának növe’ésével akadályozzák a nagyobb táblák kialakítását. Nem ezen a véleményen volt Rajta János, aki a XI. kerületben, az Öregszőlő 319. szám alatt fogott hozzá egy szoba, konyha, kamrás ház építéséhez. Darányi István ugyancsak XI. kerületi lakos, szinten engedély nélkül építette fel tanyáját. Talán nem tudták, hogy külterületen évek óta nem szabad építkezni? Dehogynem! Darányi személyesen járt a műszaki osztályon, aztán amikor az engedélyt — nagyon helyesen — nem kapta meg, hozzáfogott anélkül. A házakat már valóban nem lehet lebontani. De az a közel 10 OCO forint, amit ketten bírságképpen befizetnek, talán elegendő tandíj lesz. Tanulnak ők ketten, tanulhatnak azok is, akik hasonló terveken törik a fejüket. Elhangzott és megvalósításra vár 1959. december 29-én tartották meg a 62-es és 63-as választókörzet lakossága számára a tanácstagi beszámolót Bartók Barnánc és iíj. József András tanácstagok. A beszámolón megjelentek nevében Halasi József (Várkonyi István u. 34. szám) azt a problémát vetette fel. hogy a szeszfőzde kútjának vizét csövek lefektetésével vezessék el a Csutak Kálmán utca sarkán levő üres telekre. A környező lakosság nevében felajánlotta, hogy ha a tanács, illetve a Községgazdálkodási Vállalat biztosítja a víz elvezetésére szolgáló csöveket, abban az esetben a környék lakossága társadalmi munkaiján elvégzi az összes földmunkákat. Városunk kollégiumában most, a téli szünetben sem szünetei a munka. A megye minden részébői 14—18 eves fiatalok jöttek el egy rövid tanfolyamra, hogy patronált iskoláikba visszatérve, még nagyobb erővel, még képzettebben folytathassák a kisdobosok nevelését. — A kisdobosok az általános iskolák 3—4. osztályú tanulói — mondta Fülöp Lo- r ánd üllői iskolaigazgató. — A mi feladatunk az, hogy képzett vezetőket küldjünk az iskolákba, akik a nevelők támogatói lesznek. A tanulók, mert a vezetőjelőltek többsége középiskolás, igen szorgalmasan vesznek részt a tanfolyamon, amely vasárnap kezdődött. A napi program elég zsúfolt. Már fél hétkor talpon vannak a hallgatók és 8 órakor megkezdjük az előadásokat. Kedden egy igen tanulságos előadást hallgattak meg a részvevők. Előadó: Kóczián Antal járási párttitkár volt, ki a kongresszusokról általában és részletesen beszélt a VII. kongresszusról. Záhonyi Elek és Bozsóki János hallgatók üllői, illetve budapesti üzemekből jöttek el a tanfolyamra. Különösen Záhonyi Elek mutat jó eredményt. Az előadásokon városunk is képviselteti magát három gimnáziumi és egy általános iskolai tanulóval. Már- tonfi Dalma és Herczegh Judit a Hámán Kató iskolából, Lisztner Lajos a Ságvári Endre úttörőcsapatból jött. Az általános iskolákat Deli Julianna, a Földvári Károly iskola tanulója képviseli. Varró Dénes járási úttörő- titkár, aki előadó a tanfolyamon, a hallgatók szorgalmát dicséri. — Ma délután jutalomból a Szabadság Filmszínházban filrnelőadáson veszünk részt. A Jókai Mór regényéből készült Szegény gazdagokat nézzük meg — újságolja Varró elvtárs. Bízunk abban, hogy ifjúságunk nevelését ez a tanfolyam is elősegíti. — Andrássy Gyula — A szerkesztőség postájából Igen sok levél érkezik nap mint nap szerkesztőségünk címére. Olvasóink sűrűn hívják fel a figyelmünket a városban tapasztalható valamilyen hiányosságra, de jócskán akad a levelek között dicsérő hangú is. így van ez rendjén, mert csak akkor tudjuk az olvasók igényeit kielégíteni, ha ők is tartják velünk a kapcsolatot. Az alábbiakban néhány levélből idézünk röviden. Miről ír Fekete János- né háziasszony. „Mi, háziasszonyok örömmel tapasztaljuk, hogy napról napra jobb a húsellátás a városunkban. A húsboltokban és üzletekben nemcsak több fajta hús, hanem egyre több húsáru között válogathatunk. Hallottam, és az újságban is olvastam, hogy milyen nagy mértékben fejlődik a városunkban levő húsüzem. Ennek nagyon örülünk, mert reméljük, hogy ezután még több készítmény között válogathatunk. Úgy tudom, hogy minden üzletben ki kell írni az áruk lakos panasza szerint a lakója szándékosan tönkreteszi a házát. A műszaki osztály dolgozói az ilyen panaszokat lehetőleg soron kívül kivizsgálják, hiszen gyors közbelépéssel, erélyes intézkedéssel elejét lehet venni a későbbi nagyobb károknak. És mit tapasztaltak a három felsorolt helyen? Magyar Antal házához 'két kéve szárat támasztott a szomszéd, Falusi József a szomszéd udvarára akarta a vizet leereszteni, Fülöp János pedig évek óta mindent megpróbál, hogy a lakóját kiüldözze. A helyszíni vizsgálatot végző műszaki emberek bosszankodva fordulhattak vissza, elment két értékes félnapjuk és sokkal fontosabb közügyek intézésére nem maradt elegendő idejük. Talán sokat segítene, ha az ilyen alaptalan, vagy sokszor rosszindulatú panasztevőket a kiszállási költségek megfizetésére köteleznék! Bordó sapkások nyomában A Pesti úton egy vöröslába- zatú saroképület kapujára kis tábla van kifüggesztve: „203. számú Bem József iparitanulóintézet”. A hajdani lakásokból átalakított tantermekben a vaskályhák ontják a meleget. Az időt jelző villanycsengő rikácsoló hangja váratlanul éri az idegent. Egy-két perc és a tanárok kézimunlmval bevont osztálylcönyvvel a hónuk alatt indulnak órára. Aztán ötven percig csend, mintha kihalt volna az épület, csak a magyarázó tanárak hangja hallatszik ki néha a folyosóra. Így megy ez este nyolcig. Akik délelőtt jöttek, azok átadják helyüket délután a másik csoportnak. Kevés a tanterem és ezért kell reggel héttől, este nyolcig „műszakot” tartani. Az iskola vezetői, tanárai, és oktatói mindent megtesznek, hogy az ifjúságot úgy gyakorlatban, mint elméletben felkészítsék jövendő életükre. A tavalyi tanári létszám az idén egy fővel gyarapodott, — Szo- boszlai Imre igazgatóhelyettes személyében. Szoboszlai elvtárs fiatal és nagyon ért a gyerekek nyelvén, rövid idő alatt megszerették az iskola tanulói. A Közlekedésépítési Gépjaárát. A húsüzletekben erre egy fekete táblát rendszeresítettek, ahol azt is felírják, hogy akkor éppen milyen húst lehet kapni. A Körösi úti húsboltban, ahol több esetben szoktam vásárolni, a fekete táblán nem ez olvasható. Csak azt írták rá, hogy savanyú káposzta kapható. Az üzletben van hús- és készáru is bőven, de ezek árát kérdezni kell. Ha már a fekete táblára a savanyú káposztát írták, miért nem tüntették fel az árát legalább? T. Júlia olvasónk a következőket írja. Nagyon szeretek táncolni, s bizony minden alkalmat megragadok, mindenhová elmegyek, ahol táncolni lehet. Szerdán, január hatodikén délelőtt örömmel olvastam a tanácsháza előtt, a MEDOSZ hatalmas táncra hívó plakátját. Amint elolvastam, két dolgon kezdtem gondolkodni. Vajon a plakáton hirdetett „nagy szilveszteri” műsor már az 1960-as év évvégi búcsúztatója lesz? Vagy talán csak ott feledték a táblát az esemény után még egy hét múlva is? Valószínű, az utóbbi gondolatom a helyes. Többen kérték a Halász utca Deli út felé eső szakaszának feltöltését. Kérték a Várkonyi István utcai árok alapos kitisztítását. Bogdán Gyula VIII, Csutak Kálmán u. 3. sz. alatti lakos a Déli lit kivilágítását kérte néhány közvilágítási lámpa elhelyezésével a Csutak K. u. és a Körösi út közötti szakaszon. Újra felvetődött az a kérés, ami már az 1959 májusi tanácstagi beszámolón is elhangzott, hogy a Hattyú utcában, a Körösi és a Csutak K. utca közötti szakaszon kél közvilágításit lámpa elhelyezése lenne feltétlenül szükséges. melyet már régebben is kértek, de idá’g még nem valósítottak meg. Itt főleg a DÁV segítségét kérjük. A fent elmondott problémák megvalósítása érdekében a városi tanácsnak hathatós segítségét kérjük. Ha esetleg nem oldható meg a felvetett problémák egyike, akkor kérjük közölni a lakossággal a fennálló akadályokat. _________ Olvasóink panaszolják, hogy az Újvároson a Folyó utca, Szélmalomzug, Török Ignác utca és a Báthori utcák átjáróinál olyan nagy a sár, hogy lehetetlen átmenni rajtuk. Ezért csak nagy kerülővel jutnak el a lakásukhoz. Felhívjuk erre — a nem nagy költséget igénylő — munka elvégzésére az illetékesek figyelmét. Cikkünk nynnatín Nemrégiben írtunk arról, hogy kenyérboltjainkban ugyanarra a pultra kell tennünk a pénzt, ahová a kenyeret, péksüteményt rakják. Ennek a cikknek a drogéria melletti üzletben már másnap tapasztalhattuk a hatását, mert úgy a kenyér, mint a sütemény kiadásánál tálcát helyeztek el a pénz számára. A tökéletes megoldás az lenne, ha külön pénztárosokat állítanának be ezekbe az üzletekbe, mert az eladó a tálca ellenére is kénytelen kézzel eltenni a sokféle betegség bacilusait hordozó pénzt. Ke — AZ EGYES boltok jellegéhez nem tartozó árucikkek kivonását a megyei tanács kereskedelmi osztálya utasítására 1960. február 15-ig kell az illetékes vállalatoknak végrehajtani. — AZ ÁLLAMI PINCE- GAZDASÁG kádárműhelyének dolgozói között a karácsony előtti napon 17.3 napnak megfelelő munkabért osztottak ki nyereségrészesedésként. Minden dolgozó fizetéséhez arányítva 600—1180 forintot kapott. — SZÉPEN halad a nép- számlálás Albertirsán. A 44 népszámláló szombatra tervezte a munka befejezését. — AZ ALKOTMÁNY tsz 30 hold szántóterület forgatását kezdte meg, ahol még ebben az évben szőlőt telepítenek. A fordítás munkáját a gépállomás gépeivel végzik. — 160 EZER pár gyermekcipő készítése szerepelt a Cipőipari Vállalat éves tervében. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny során 167 500 párat készítettek el. — PÉNTEKEN tárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága a községek 1960. évi közságfejlesztési tervének végrehajtását. A községek által beterjesztett terveket a v. b. jóváhagyta. — TÖRTELEK hétfőn veszik át az elkészült egykilo- méteres makadám útszakaszt, amely a Törtei—Kőcser közötti forgalmat nagymértékben megjavítja. — AZ IPARIT ANULÖ- ISKOLA ifjúsága az országos iparitanuló nap alkalmából — csütörtökön este nagysikerű Klubestet rendezett a MEDOSZ kultúrotthonban. vító Vállalatnál a tanuló oktatók száma két fővel emelkedett. Jelenleg négy oktatótól tanulhatnak a fiúik. A tanulmányi színvonal első negyedévi mérlege azt mutatja, hogy a tanulással nincs baj. Az átlag, a tavalyinál valamivel jobb az idén. A magatartás vonalán azonban még sok a javítanivaló. Szembetűnő a sok hiányzás. Egyeseknél az igazolatlanul hiányzott órák száma igen nagy. Például a III. éves Bogdán István műszerész 56 órát, Bíró Sándor lakatos 32 órát és Várhegyi János vízvezeték- szerelő 32 órát hiányzott igazolatlanul. A tanulók nevelésében nagy feladat vár az iskolai KISZ- szervezetre is. Igaz, nagyon nehéz feladata van az iskolai szervezetnek, mert a tanulók hetenként csak egy-két napot töltenek az iskolában. A tagság összefogása így sokszor nehézségbe ütközik. Mindenesetre a KISZ-szervezetnek a nevelőkkel karöltve tervet kell kidolgozni az iskolai fegyelem megszilárdítására. Társadalmunk elvárja, hogy a tanulóévek befejeztével becsületes, kiváló szakemberek 'kerüljenek az ipar minden ágába. — MÁR — Felelőtlen panaszok Társadalmi rendünk széleskörű lehetőséget biztosított minden dolgozó számára, hogy bármilyen sérelem esetén panaszaikkal a hatóságokhoz forduljanak. Sajnos, ezzel a joggal vissza is lehet élni. A tapasztalat számos példát mutat, hogy némelyek olyankor is panaszkodnak, leveleznek, beadványokat írnak, amikor arra semmi ' szükség nincs. A városi tanács műszaki osz- ' tályán hívták fel a figyelmünket Magyar Antal, József u. 7. szám alatti lakos panaszára, aki beadványában kérte, hegy a műszaki osztály sürgősen helyszíni vizsgálatot indítson, mert a szomszédja két kocsi szárat rakott a háza falához, s így az esővíz Ősszedűléssel fenyegeti az épületet. Falusi József, Széchenyi u. 31. szám alatti lakos szintén a szomszédja ellen tett panaszt. Bejelentése szerint a szomszéd bedugta a vízlevezető csatornát. Fülöp János, Szolnoki úti Látogatás egy tanfolyamon
