Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
196«. JANUÁR 8. PÉNTEK "’x-JCirlap KULTURÁLIS SZEMLE - VÁCI MUNKÁSFIATALOK NÉLKÜL Ha jobban kihasználnák a lehetőségeket... A SZOLOSKERESZT ' A>' lípil • /''f ■' \ '->X Á'y i i ímmp pgpip mmmm* Szentendre egyik legérdekesebb műemléke (Rötzer Henrik felvétele) AZ ElSŐ. BIZONYTALAN LÉPÉSEK LIÁN... ,.. már biztosan, határozottan járja útját a gödöllői irodalmi színpad. , Kezdetben — igaz, okkal — sokan kételkedtek a kezdeményezés jövőjében. Okkal, hiszen a megyében néhány hasonló kezdeményezés már kudarcba fulladt; olykor a közönség még nem nőtt fel az egyszerre sokat nyújtó és sokat követelő irodalmi estek színvonaláig; olykor az okozta a kudarcot, hogy az irodalmi színpad a provincializmus, a giccs, a dillettantizmus szószékévé lett. A gödöllőiek, szerencsére, kikerülték mindkétfajta buktatót. Szerencsére? Nem, ez nem nevezhető csupán szerencsének. Az irodalmi színpad bábái (Hídvégi Nándor, a járási könyvtár vezetője és Ladányi István, a járási népművelési felügyelő) nemcsak a szakember, hanem az avatott nép- , művelő kezével bábáskod- ! tak az irodalmi színpad : megszületéséért, összevetve : a lehetőségeket és az igényeket, a művelődéspolitika követelményeit és a helyi adottságokat. Tartalmas műveket, művészi színvonalon nyújtani — ez volt a cél és mindezt úgy, hogy ne csak néhány embert, de százakat érdekeljen. Sikerült. És a siker, a negyedév tapasztalatai, a közönség köréből elhangzott kívánságok alapján elkészült az 1960. esztendő első félévi műsorterve. Szép, változatos, színes, gazdag, nagyigényü — és mégsem arisztokratikus ez a program. Sokat adó, mégsem sokat markoló. Mit ad az irodalmi színpad 1960 első felében a gö- döllőieknek? Megismerteti velük, közelebb hozza hozzájuk Radnóti Miklós mártír-költőnket; Petőfit és a szabadság- harc irodalmát; a megye néhány tehetségét (április elsején, március 11-én, február 12-én). A világirodalom nagyjai közül az olaszok közül Petrarcát, Dantei, Boccacciót március 18-án; az észt, finn, brit irodalmat február 26-án; a néger költészetet április 8-án; a cseh és a szlovák irodalmat május 6-án, a franciákat — költőket, zeneszerzőket és írókat — március 25-én. Ki kételkedne abban, hogy ezeknek az irodalmi esteknek közönsége étvágyat kan arra, hogy a szemelvények után megismerje az éppen csak bemutatott írók, köl- $ tők, komponisták többi rnű- t vét is? Hernádi György: Akkor is rólad ábrándoztam Akkor is rólad ábrándoztam, szabadság Mikor döglesztő fürdőjében a láznak Megválni készült a testtől a gondolat És a fantázia lebegő rongyai Fedték már csak a pőrén maradt csont'1 Sebek kínján lobogott a tér és az idő, Lángoló ködben a lét kavargó emlékei ; Köldökzsinórként még a világhoz fűzte?: De torkában lógtam már a sírgödörnek. Akkor is rólad ábrándoztam: szabadság ! És neked köszönhetem most napjaim Vezess hát tovább és lobogtasd előttünk újra Vérvörös zászlóidat. A Híradástechnikai Anyagok Gyára a legfiatalabb váci üzemek közé tartozik. Az 1959-es évet a nagy változás esztendejeként. emlegetik munkások és vezetők egyaránt, és joggal. A gyár jelentősen bővült, a dolgozók létszáma megkétszereződött. A gyorsütemű fejlődés azonban csak ritkán egyenletes. Ezúttal sem volt az. A kulturális igények kielégítése nem tartott lépést a gyár egészének fejlődésével. Mégis — vagy ennek ellenére — a Híradástechnika tett a legtöbbet a váci gyárak kö?.ül az üzemi kulturális élet fellendítése érdekében. Egy példa erre: színjátszóik beneveztek a kulturális szemle versengésébe. A húsztagű színjátszó-gárda eddig csak jelenetekkel, egy- felvonásosckkal szerepelt az üzem dolgozói, a gyár által patronált Vácbottyán község" lakói és a Dunai Hajógyár munkásai előtt. Most, a szemlére, Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című há- romfelvonásos vígjátékával készülnek. Az előadást január végére tervezik. A tánccsoport tizennégy tagot számlál. Fele lány, fele fiú. Működésük nem állandó, csak a rendezvények előtt próbálnak rendszeresen. Oktatójuk: Molnár Lászlómé, a gyár kultúrfelelőse. Az énekkar: tíz tagú női kamaraegyüttes. Műsorukon népdalok és mozgalmi indulók szerepelnek. Vezetőjük: Körösi Gyulámé és Mester Endre. Mindketten a gyár dolgozói. Néhány hete német nyelvtanfolyamot kezdtek. Eddig tizenketten tanulnak. A tanfolyam vezetője: Gyarmati Gyula, a gyár mérnöke. Az üzemi könyvtár vezetését két hónapja Németh La- josné vette át. Addig rendszeres könyvtári munkáról nem beszélhettünk. A gyár mintegy háromszáz kötetnyi könyvvel rendelkezik. Az elmúlt esztendőben a szak- szervezet ezer forintot biztosított új könyvek vásárlására. Eddig harmincöt állandó olvasója van az üzem könyvtárának. (A gyár dolgozóinak száma hatszáz körül mozog.) A televíziós-szobában, egy- egy előadás alkalmával hatvan-száz néző is megjelenik. Az üzem KISZ-szervezete kéthetenként belépődíjas teadélutánokat rendez a fiataloknak. A bevételt szendvicsek és sütemények formájában közösen fogyasztják el. A teadélutánok műsorában szavalatok, rövid villámtréfák és tánc szerepelnek. A gyár dolgozói közül tizen állandó színházbérlettel rendelkeznek. Ezeken kívül öt- ven-száz között mozog a havonta a fővárosi színházakba járó dolgozók száma. Ismeretterjesztő előadás kerek egy esztendeje nem volt az üzemben. A gyár abban a szerencsés helyzetiben van — ellentétben más váci üzemekkel —, hogy háromszáz személyt befogadó kultúrteremmel rendelkezik. í lehetőség tehát adott. Hogy mégsem élnek vele minden esetben, annak több oka van. Az egyik: A gyár három műszakban dolgozik. Ez kétségkívül akadályozza a kulturális munkát. Nehéz összehangolni a különböző műszakokban dolgozó szereplők szabadidejét.. Ezért alkalmi jellegű például a népi tánccsoport. A fiúk a nyomtatott áramkör- és a ferrit- üzemrészben dolgoznak. A lányok 'a laboratóriumban. A próbaidőt nehéz egyeztetni. Hogy valóban ez a hiba, egy másik, ellenkező példa: A női kamarakórus minden tagja a laboratóriumban dolgozik. Munkájuk állandó, felkészülésük zavartalan, fejlődésük egyenletes. Vajon a tánccsoport fiú és leánylagjai nem próbálhatnának kiilön-külön, amíg az alaplépéseket tanulják? így kevesebb időpontot kellene egyeztetni! A három műszak gátolja az ismeretterjesztő előadások megrendezését is, de koránt- } sem olyan mértékben, hogy le J kellene mondania megrende- J zésükről! Az igazi ok inkább 5 abban keresendő, hogy még; nem találták meg azt az ér- \ deklődési területet, amelynek í előadásaira szívesen, eljárná- ^ rak a fiatalok. Csak néhány $ példát említsünk: ; Az űrhajózás kérdései. A magyar és világirodalom £ nagyjai. (Versekkel, regény-J részletekkel gazdagítva. A \ színjátszók szívesen segítené- ; nek.) í Ismerkedés a zenével. (Le- • mezekkel illusztrálva.) A másik: í A gyár dolgozóinak nagy \ része asszony és leány. Hogy ; ez mit jelent? Az elmúlt esz-; tendőben szinte egyik napról; a másikra megszűnt a tíztagú ; leány tánccsoport. Férjhez \ mentek a leányok, férjeik pe- ; dig nem engedték többet tán- < colni őket. Már a kötöttáru- \ gyárban is találkoztunk ha- ■ sonló jelenséggel. i i Az asszonyokat kétségkívül; ma még gyakran visszatartja a j kultúrmunkától a régi gondol-; kodásra valló előítélet, a szó-; beszéd, a férjek önzése. Sok; esetben ez az oka az asszonyok \ visszahúzódásának. Persze, van a kérdésnek má- i sík oldala is „Az első: Má még i nem minden család rendelke-l zik korszerű, a háztartás mun-j káját segítő gépekkel. Asszo-| nyaink nagy részére odahaza \ még a második „műszak” vár:: főzés, mosás, takarítás. Érthető \ tehát húzódozásuk. Azután: A fiatal házasok többségénél i már az első esztendőben meg-1 születik a gyermek. Ez is magyarázat arra, hogy miért í „morzsolódnak le” a fiatal asz-; szonyok a kulturális munka i legkülönbözőbb területeiről. j A harmadik: A gyár dolgozóinak mintegy; fele a környező községekből; utazik naponta munkahelyére.; Idejük kötött: a vonatok indu- \ lása szabja meg. Ez is jelentő- : sen megnehezíti a kulturális: munkát, s még csak tanácsot is i nehéz adni ezzel kapcsolatban, j A többi problémára azonban; lehetne találni megoldást: Fel kellene például mérni a; < > gyár dolgozóinak kulturális ^ igényeit s egyben áz erőket is. ^ A művészeti csoportok mag- j ját fiatalokból kialakítani. ^ A különböző művészeti cső- í portok gerincét a lehetőségek- ( hez képest egy-egy üzemrész J képezze. ^ Az asszonyok második „mű-J szakjának” megkönnyítésére J bővíteni kellene az üzemi szó- í ciális szolgáltatásokat. ^ Az ismeretterjesztő elóadá- J sokat össze lehetne kötni ze- j nei, irodalmi vagy íilmbemu- J tatókkal. í A lehetőségek adottak. Az^ akarat is megvan. A fiatalok £ egy része szívesen vesz részt a J kulturális munkában. A gyárj igazgatója, Nyilas Sándor, tá-J mogatja tevékenységüket, és 1 nemcsak anyagilag. Nemegy-J szer 'ott látni például a színját- ^ szók próbáin. Ha jobban ki-; használják a lehetőségeket, azj 1960-as év a kulturális fejlő- \ dés esztendejeként: kerülhet bej majd a gyár történetébe. (Folytatjuk) Prukner Pál í E készült a homokrészi iskola Hosszas lniza-vona után : végre elkészült az új, két tan- ; termes iskola a homokrészi í tanyavilágban. A műszaki át- j adás már megtörtént. Az első ; tanítási nap az új iskolában ; január 12-én lesz. Sajnos, a ■ felső négy osztály továbbra is ; egy tanulócsoportban tanul, ; mert ebben a tanévben már • nem kap az iskola új pedagó- j gusokat. A változás: az eddi- I gi harminc perces órák he- ! lyett január 12-től öjven ; perces órákban tanítanak. ’ l 1 i : Uj napközi épül Albertirsán t t * \ Régi vágya teljesült az alí bertirsai szülőknek: felépült ; az iskolai napközi új épülete ; a községben. Átadása az el! következő napokban történik. ! Eddig két napközis tanulój csoport — nyolcvan gyerek — ívolt az iskola egyik kicsiny, í helyiségében. Az új napközi j épület átadása újabb negyven- * ! fős tanulócsoport megalakítá- ' sát teszi lehetővé. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w Azt írtuk: színes és gaz- ^ dag a program. Ezek a jel- £ zők azonban nemcsak az £ estek változatos tematika- ^ jóra, a szerzők gondos ősz- ^ szeválogatására vonatkoz- £ nalc. Ennek az irodalmi í színpadnak talán éppen $ leginkább méltánylandó ^ erénye az. hogy műsorai $ nem egyhangú felolvasó- (j sok, nem egymásralialmo- $ zott versek. Nem erőszakolt J módon, nagyon is indokol- $ tan helyet kapnak a szín- J pádon a szavalok vágy fel- J olvasók mellett a táncosok, % színjátszók, muzsikusok is. ^ Néhány példa: Észak iro- J dalma című estjükön a J színjátszók a Trisztán- J bői is bemutatnak egy % részletet; A Dél keresztje J címmel megrendezendő né- J geresten nemcsak a költő- ^ két, hanem a spirituálékat ^ is megismeri a közönség, % sőt, a Pest megyei Petőfi £ Színpad új műsorából, a ^ Tamás bátya kunyhójából ^ is előad egy jelenetet, a ^ járási táncstudió hallgatói 8 pedig Afrika-balett címmel | készülnek április nyolcadi- ? kára. Az olasz esten szó- $ ban és muzsikában ismer- $ tétik a két Pillangókisasz- J szonyt. A Szabadság-szere- } lem címmel fémjelzett es- £ ten pedig — keresve sem % lehetne stilszerűbben — ép- ^ pen az isaszegi munkásdal- % kör harminctagú kórusa g mutatkozik be. í Nem apró. csak a színe- 8 sites kedvéért alkalmazott £ népszerű fogások ezek. Az ^ egyhangúság és az unalom J ugyan gyilkosa lehet a leg- ^ jószándékúbb kezdeménye- ^ zésnek is, itt a cél mégsem ^ elsősorban a hallgatóság % figyelmének felrázása, ha- £ nem — a program gondos % összeválogatásából első Iá- tásra kiderül —- az irodai- ^ mi színpad vezetőinek tö- £ rekvése az, hogy kerek égé- ^ szét adjanak. Ha Afrikáról ^ van szó: verset, zenét, tán- ^ cot; ha Petőfiről: egyik £ legismertebb Petőfi kuta- % tónk. Dienes András ismer- | tetőjét, a szabadság verseit g és dalait egy csokorba ^ kötve. Hogy az ilyen műsorhoz f a program egyes előadásai- % nak összeállításához, a | vers-, muzsika-, jelenet- £ mozaikok egymáshoz illesz- J téséhez műveltség és rátér- % mettség szükségeltetik — ^ egy pillanatig sem lehet J vitás. De kell más is: fá- $ radtságot nem ismerő nép- £ művelési munkás. y A gödöllői irodalmi szín- ^ pad sikerének és eredmé- $ nyelnek ez a két dolog a % fő alkotó eleme. í G. L. i VALAMI MEGVÁLTOZOTT ; a | ár az utcán szembetűnő a ( ÍVJ változás. I Igaz, elmúlt hét óra, besöté- J tedett már, néptelen a község, í de a neonok — igen, a neonok! S — messze rikoltják, hogy a í nagykátai kereskedelem követi \ a fővárost (lehet, hogy áruvá- \ lasztékban még nem, de külső- ; ségekben bizonyosan). \ Neonfényes üzletek sora í Nagykátán — ez az idők jele. < És az is, hogy a járási művelő- ! dési ház este nyolc-kilenc-tíz \ órakor is tárt kapuval fogadja í a belépőt. ! Kukkantgatok szobáról szó- í búra. ; Az egyik teremben sötétség • fogad, mégis, itt ülnek legtöb- ! ben. Televíziós előadás, be- \ lépődíjas, a Medikust közvetíti ! a TV a Madách Színházból. A í másik szobában tíz ifjú legény- ! ke hallgatja Chmelly Ödön ! művelődési ház igazgató K1SZ- ! titkárt. Ök a rendgárda tagjai, l és arról folyik éppen a szó, ! hogy konfettit, szerpentint és f az álarcosbál egyéb szükségle- (telt hogyan szerezzék be; vala- í mint arról, milyen lesz a far- ísangi program és milyen fel- Í adatok várnak c rendgárdis- í tákra. J Itt is a változás! először: '• hogy a fiatalok ilyen komoly ügyben ilyen nagy türelemmel tanácskoznak; másodszor: hogy az álarcosbál nem a megszokott mulatság lesz, amit egyik napról a másikra elfelejtenek (olyan volt ez is, mint a többi — jelszóval), hanem emlékezetes, aprólékos gonddal kidolgozott „Esemény”, nyitótánccal, jelmezes felvonulással, élővirágcsokorral, sok-sok meglepetéssel. A nagyteremben a táncosokat tanítja nagy türelemmel és még nagyobb hangerővel Hegedűs Márta, a művelődési ház művészeti előadója. A Bodrog közi párost tanulja vagy húsz táncoskedvű fiú és leány, ez lesz a felszabadulási seregszemle egyik bemutató száma. Ügyesek a gyerekek (legtöbbjük 15—16 esztendős) és na- gyon-nagyon ügyes az oktató. Tanítványaival együtt bokázik, perdül, dobbant, és közben javítja a hibákat, vezényli a lépéseket, el nem fullad, sem pi- heg, pedig a többiek, akik csak táncolnak, szinte szédülnek már a kimerültségtől. Pedig — ez már könnyű nap, mert Hegedűs Márta eddig saját ének- hangjával kísérte táncosait, ez az első este, hogy zongorakísérettel megy az oktatás, hála Nádat Bandi bácsinak. Tföviden szólva: ebben a müJL\ velődési házban valóban pezseg az élet, és ez nagy változás. Mint ahogyan az is, hogy a művelődési ház vezetősége nem azért küszködik már (mint ahogyan ennyi helyen és annyiszor történt), hogy a Csárdáskirálynőt vagy A vén bakancsos és fia a huszárt adhassák elő; ők az Anna Frank naplóját akarták volna színre hozni, és a művelődési osztályon mérlegelik: nem túlontúl magas-e ez az igény. Igen, de a változást nemcsak a vezetőkön, hanem elsősorban az egyszerű emberek igényein kell mérnie: ez az igazi, bár nehezebben kimutatható eredmény. Számok: A művelődési ház zenetanfolyamainak 130 hallgatója van. Balettra ötvennyolcán járnak. A csillagászati előadássorozatnak 70, az egészségügyinek 52 bérletes hallgatója volt, illetőleg van. Nemrégiben nyelvtanfolyamot hirdetett a művelődési ház. Németre eddig tizennyolcán, franciára hatan jelentkeztek, de érdeklődnek még a francia tanfolyam után vagy tízen. A hallgatók foglalkozása: védőnő, géplakatos, pedagógus, paraszt, tanuló, vasutas ... Hét új jelentkező várja, hogy megalakuljon a második tánccsoport. Hatan, hogy megkezdődjék a seregszemle szavalóversenye. Tizennégyen* hogy a színjátszó csoport megtartsa első próbáját. Pedig ez utóbbiaknak Chmelly Ödön megmondta: — A színjátszó együttes nem népi tánccsoport! Ha valakinek nem jut testhezálló szerep, nem sértődhetik meg, és még akkor* sem érezheti magát mellőzöttnek, ha egyikmásik bemutatóból kimarad! És a fiatalok vállalták a feltételeket. Mennyi minden — egyetlen művelődési ház falai között! Számoljuk csak össze, hány ember és hány féle érdeklődés, igény, hajlam találkozik itt! Igaz, Nagykáta nem kis falu, de nem is nagyváros... A z idegen nyelvek utáni ér- ** deklődés, a muzsika sze- retete és megismerési vágyai az új ismeretek megszerzésének — bérletekben is kifejezhető — akarása azonban nagyobb lépés előre, itt, Nagykátán, mint az, hogy bádogtábla helyett neonfény csalogatja az esti órákban az üzletekbe a vevőket... Garami László
