Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A jövő heti teljes rádióműsor (5. oldalon) 1960. JANUÁR 7. CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Reménységgel nézünk a csúcstalálkozó elé, amely a Szovjetunió következetes békepolitikájának sikere Marosán György elvtárs beszélt a diósgyőri nyilvános pártnapon \ Útban az őrsvezetőképző tábor felé Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán Borsod me­gyébe látogatott el. Délelőtt találkozott a megyei, városi és a járási párt- és tanács- vezetőkkel. Délután a Diós­győri Vasgyár művelődési há­zában nyilvános pártnapot rendeztek. Ott voltak a diós­győri gyárak: a Lenin Kohá­szati Müvek, a DIMÄVAG Gépgyár, a Nehézszerszám­gépgyár és a Könnyűgépgyár, a miskolci bányák dolgozói, a borsodi járások küldöttei, párttagok, pártonkívüliek. Ne­meskéri János, a Lenin Ko­hászati Művek pártbizottságá­nak titkára megnyitó szavai után Marosán György mon- dojt beszédet. — Pártunk és népünk min­dig hűséges harcosa volt a békének, támogatta és a jö­vőben is támogatja a Szov­jetunió, a népi demokratikus országok és a világ minden jóakaratú emberének erőfeszí­téseit a világbéke megőrzé­séért. Ezért nagy öröm szá­munkra a nemzetközi politi­kában bekövetkezett enyhü­lés. Reménységgel nézünk a csúcstalálkozó elé, amely a Szovjetunió következe­tes békepolitikájának nagy sikere. Meggyőződésünk, hogy a be­köszöntött űj esztendő a béke megszilárdulásának, a szocia­lizmus előrehaladásának esz­tendeje lesz — mondotta. Marosán György ezután a hetedik kongresszus belpoliti­kai jelentőségével foglalkozva hangoztatta: a kongresszus fontos fejezetet zárt le a ma­gyar munkásmozgalom, pár­tunk és dolgozó népünk tör­ténetében, s ugyanakkor előremutatott, meghatározta fő céljainkat. Melyek pártunk politikájá­nak fő elvei és eredményei? — tette fel ezután a kérdést, s így folytatta: Elkészült Magyarország víztárolási terve 179 mesterséges tó létesíthető az országban Új „Velencei-tavak“ a hegyvidéken elzáró gát, öt körgátat is kell emelni. Ez csodálatos környeze­tével vetekedne a Velen­cei-tó szépségével. Nagy érdeme a tervezők­nek, hogy például a vízben szegény Dél-Dunántúlon is megtalálták a lehetőségét több mint 30 mesterséges tó létesítésének. Itt is olyan nagy tavak duzzasztására kínálkozik alkalom, mint a fél Velencei-tó. A Börzsöny­ben ugyancsak nagyszámú hegyi tavat lehet létesíteni. A Mátrában szintén akkora tó duzzasztására nyílik alka­lom, mint a Velencei-tó, Ter- pes és Szajla községek kö­zött. Kongat megépítésével 14 kilométer hosszú és 1 kilo­méter széles tó keletkezne. A VIII. kerületi Kulich Gyula úttörőcsapat őrsvezető- jelöltjei négynapos táborozásra indultak a Kevély- nyereghez. A csapat útközben Budakalászon megpihent (Gábor Viktor felv.) Harom brigád nyerte el a Csepel Autógyárban a szocialista munkabrigád címet A részlettanulmányok ar­ra is kiterjednek, hogy ezeket a mesterséges ta­vakat mire lehet gazda­ságosan felhasználni. Az ipari, illetve ivóvízellátá­son kívül fellendítenék e vidékek idegenforgalmát, ha­talmas tógazdaságokat lehet­ne kialakítani és új arcula­tot kapna az egész ország. — Népi demokratikus ál­lamrendünk megvédése a külső és belső ellenséggel szemben. A proletárdiktatúra megszilárdítása, továbbfejlesz­tése együtt a dolgozó töme­gekkel. A szocializmus alap­jainak lerakása, a szocialista építés meggyorsítása. Maga­sabb szintre kell emelni né­pünk anyagi, politikai és kul­turális fejlődését. Második ötéves tervünk irányelveiből és főbb cél­jaiból is látható, hogy pártunk gazdaságpolitiká­jának elvei változatlanok. Továbbra is szükségesnek tartjuk az iparosítást, a ne­hézipar elsődleges fejleszté­sét, a nemzetközi munka- megosztás szélesítését a Szov­jetunióval és a baráti orszá­gokkal, a műszaki színvonal lényeges emelését és ezzel összhangban az ipari terme­lés szerkezetének továbbala- kítását, a mezőgazdaságban kettős feladat megoldását, a közlekedés korszerűsítésének folytatását és az életszínvonal állandó növelését. Ezután Marosán György ar­ról beszélt, mit vár a párt a munkásoktól, a műszaki és gazdasági vezetőktől. Hang­súlyozta: amikor az ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelveit a kongresszus megtárgyalta és jóváhagyta, jól tudtuk, hogy e célok meg­valósításának legfőbb bizto­sítéka egész dolgozó népünk tehetsége, munkaszeretete. — Ötéves tervünkben — folytatta — sok nehéz és ala­pos tudást követelő feladatot tűztünk magunk elé. A bo­nyolult feladatokat csakis kulturáltabb szervezéssel, gazdaságosabb termeléssel, a munka termelékenységének emelésével oldhatjuk meg. Ez most további fejlődésünk kulcskérdése. Éppen ezért fontos, hogy minden munkás, minden mérnök, vezető és beosztott to­vább javítsa munkáját. Marosán György ezután rámutatott: a gazdasági élet fejlődésében komoly szerepe van a szocialista munkaver­senynek, s ezen belül is igen jelentősek a szocialista bri­gádok. — Manapság az emberek — folytatta — sokat beszélnek pártunk politikájáról, gaz­dasági eredményeinkről, a konszolidációról. Szóljunk most magáról a pártról, a kommunistákról, akik ezt a hároméves csatát, dolgozó né­4 pünkkel összeforrva, sike- : résén megvívták. Ma már ; mindenki láthatja, hogy pártunk ereje nemcsak ; helyes politikájában van, ; hanem a tömegekkel való \ kapcsolatában is. A kommunisták tudják, hogy: minden kérdés megoldásának! kulcsa a helyes, jó kapcsolat: a dolgozó tömegekkel. Pártunkban elvi, politika: \ és szervezeti egység van. A \ Magyar Szocialista Munkás-' pártot vezetőjeként az egész \ dolgozó nép elfogadja. Ez < pártunk minden tagjára nagy: felelősséget ró. Felelősséget a munkáért, a tömegekkel va­ló kapcsolatáért, a párttagok mindennapi életéért és maga­tartásáért. Mit kell a jövőben ten­nünk? Minden kommunista úgy éljen; és úgy dolgozzék, bármilyen területen tevé­kenykedik is, hogy mindig példát mutasson, mindig bi­zalmat keltsen. A kommunistát töltse el a nép iránti olthatatlan szeretet, áldozatkészség és szolgálat, ami kicsendült Kádár elv­társ kongresszusi szavaiból. Ha ezt megfogadjuk, akkor I továbbra erősödik a pártta­gok kapcsolata a dolgozó tö­megekkel, tovább növekszik a nép bizalma a párt iránt és sikeresen valósítunk meg minden tervet, minden célt. Nemrégiben értékelték a Csepel Autógyárban a brigá­dok közötti 1959. évi munka­versenyt. Az értékelés alap­ján három brigád nyerte el a szocialista munkabrigád cí­met. Első lett a szerszámgyár­ban dolgozó Bánki Donát mérnök-brigád. A brigád tagjai eleget tettek a szocia­lista brigád cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek s az év folyamán 70 ezer fo­rintot takarítottak meg. A hajtóműgyárban dolgozó Má­jus 1 brigád és a szerszám- gyárban dolgozó Ifjúsági bri­gád ugyancsak elnyerte a megtisztelő címet. A három brigád most fel­ajánlotta, hogy 1960-ban fél­millió forintot takarít majd meg. ____________ MEGEGYEZÉS AZ AMERIKAI ACÉLIPARI SZTRÁJKBAN Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy kedden este" az amerikai acélipar és az egye­sült acélipari munkások szak- szervezetének képviselői alá­írták a megállapodást. Az új egyezmény, amely 1962. július 1-ig érvényes, mintegy tíz százalékkal emeli a munkások órabérét és egyéb juttatásait. Az év elején megke Mikebuda és Csemő villamosítását A felszabadulás óta 500 kilométer új vezeték épült Pest megyében Tizenöt évvel ezelőtt, 1945 tavaszán, amikor felszabadult az ország a fasiszta önkény- uralom alól, a mai Pest me­gye területén még nyolcvan olyan község volt, ahová nem jutott el a század egyik legfonto­sabb vívmánya, a villanj'. Ezekben a községekben még ebből a szempontból is a kö­zépkor uralkodott, a sötétség ellen legfeljebb petróleum- lámpákkal, olaj mécsesekkel és gyertyákkal védekezhettek azok, akiknél: telt ilyesfajta „fényűző” drágaságokra. A legtöbb lakóházban napnyug­takor megszűnt az élet és csak a hajnali pirkadással támadt újra fel. Azóta na­gyot fordult a világ. Az elmúlt tizenöt év alatt a villanynélküli községek száma a megye területén háromra apadt; hetvenhétben feígyúlt a vil­lanyfény és száműzte a kö­zépkor ittrekedt sötétségét. A három utoljára maradt község: Csővár, Mikebuda és Csemő ebben, az esztendőben szabadul meg a sötétségtől. A szükséges, vezetékek építé­sét már az év elején megkez­dik — amint Mátyás Boldi­zsár, a megyei tanács terv­osztályának vezetője közölte velünk —és az év végéig be is fejezik. Csőváron, Mikebu- dán és Csemőn tehát ebben az évben szintén íölgyullad a villany és ezzel befejeződik a megyében a villamosítás nagy munkája. A hetvenhét, már villamo­sított község bekapcsolásához közel- ötszáz kilométer hosszú vezeték megépítésére volt szükség. Ezzel a vezetékkel Nyír­egyházától Budapesten át egészen Szegedig elvezet­hették volna az áramot, de még vagy harminc kilomé­teres darab is maradt volna belőle. Vagy pedig Budapestről majdnem az 520 kilométer távolságra eső Zsolnáig, eset­leg a 494 kilométernyire. eső Udinéig érne el ez a vezeték. Az új esztendő végén tehát már egyetlen falu sem lesz Fest megyében, amelvnek la­kói petróleumlámpák gyér vi­lágánál lennének kénytelenek vakoskodni. | Szovjet gyógyszerek a rák ellen Januári napfényben a váci Duna-ág ^ A szovjet orvostudományi í akadémia onkológiai kutató­intézetében sikerrel kipróbál- ^ tak több o'yan ,gyógy szer ká- ^ szítményt, amely hatékony se- ^ gítséget nyújt a rákos megbe- | tegedések gyógyításában, La- J rionov és Berlin professzorok ^ vezetésével* elkészítették psi- ^ dául a sarcolyzint és a dopant |és a két gyógyszert, a sikeres £ klinikai kipróbálás után az ^ idén már gyártani fogják. ^ Menysikov professzor veze- £ issével az intézet laboratóriu- ^ mában az úgynevezett homok- (Gábor Viktor felv.) tövis gyökeréből olyan kristá­lyos anyagot készítettek, amely szintén hatékony a rákos meg­betegedések ellen. A gyógy­szert most több klinikán ki­próbálják. Az intézet laboratóriumában rákellenes antibiotikumokkal is kísérleteznek. A szovjet tu­dósok behatóan tanulmányoz­zák a kombinált gyógymódot, vagyis a rákos megbetegedések sebészi beavatkozást követő besugárzó kezelését. Moszkvában megkezdték egy új Onkológiai intézet építését, amelyet a legkorszerűbb be­rendezéssel látnak el. A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet mun­katársai több mint ötévi munka után elkészítették Ma­gyarország víztárolási tervét és térképét. A munkáról ha­talmas kötetben számolnak be, amely magába foglalja a terveket, egyéb műszaki ada­tokat, a megépítendő tárolók gazdaságosságát, ezenkívül egy térképet állítottak össze, ame'y az országban létesíthe­tő víztárolók pontos helyét jelöli meg. A felmérés alapján megál­lapították, hogy az országban 179 helyen lehet gazdaságosan mes­terséges tavat létesíteni. Ezekben a völgyzáró gá­tak segítségével évente 1120 millió köbméter vi­zet lehet tárolni. A tervezők kimutatták, hogy az általuk felmért he­lyeken üzemeket lehet tele­píteni — vízigényes üzeme­ket — és nagy területek- 1 nek biztosíthatják az ivóvíz- ellátását stb. A legtöbb mes­terséges víztárolót a Dunán­túlon, elsősorban a zalai dombvidéken és a nyugati határvidéken lehet létesíte­ni. Az egyik ilyen lehető­ség Nagyvázsony határában van, ahol a völgyzáró gát megépítésével két és fél kilo­méter hosszú, mintegy 400 méter széles tavat lehet duz­zasztani. Itt 57 millió - köb­méter víz fogható fel. Még nagyobb tó létesítésére van lehetőség Vigántpetend szom­szédságában; az itteni tó 71 millió köbméter víz tárolá­sára lenne alkalmas, hossza több mint három és fél kilo­méter, szélessége pedig meg­haladja az 500 métert. Érdekes lehetőség kínálko­zik a Bükkben. A Szalonna, Perkupa, Szin, Szögliget, Bodvaszilas, Dobódél közsé­gek közötti területen olyan hatalmas tavat lehet kiala­kítani, amely 10—12 kilo­méter hosszú, 2—3 kilomé­ter széles és 680 millió köb­méter víz tárolására alka'- mas. Ennek megépítésénél nem elegendő csupán a völgy-

Next

/
Thumbnails
Contents