Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
V&ß.G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI IV. ÉVFOLYAM. 4. SZÁM ARA 50 FILLER 1960. JANUÄR 6. SZERDA Korai paradicsom, homoki szölömüveEő- gép, magas tojáshozamű tyúkfajta a mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményei között Molnár Béla főigazgatóHelyettes nyilatkozata A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményeiről, idei feladatairól Molnár Béla, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát: 1959-ben kettős feladat állott a mezőgazdasági kutatók eíőtt. Az egyik: segíteni az év elején alakult termelőszövetkezetek mezszilárdításában, szakmai irányításában, -s ennek a feladatnak, elsősorban a vidéken működő kutatóintézetek eredményesen eleget is tettek. A másik, a tulajdonképpeni főfeladat a tudományos kutatómunka volt, s itt is elsősorban a nagyüzemi termelést közvetlenül segítő témák állottak az előtérben. — Az elmúlt esztendők mezőgazdasági kutatómunkáját a növénynemesítés túlsúlya jellemezte. A termelőszövetkezetekben azonban a legtöbb gondot az agrotechnika elmaradottsága okozza, s ezért kutatóink 1959-ben főleg az ilyen jellegű feladatokra irányították figyelmüket. Különösen a talajműveléssel és a talajerőgazdálkodással foglalkoztak, összefüggésben a gépesítéssel és üzemgazdasági vizsgálatokkal. Az ilyen irányú kutatások is hosszú időt vesznek igénybe, de a tudomány és a gyakorlat sokéves szoros kapcsolata következtében az elmúlt esztendőben már olyan kísérleti eredmények születtek, amelyek azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban és hatásuk már bevezetésük évében érződik. — A talajerőgazdálkodási vizsgálatok elsősorban a búzának búza, illetve kukorica utáni termesztésénél hoztak eredményeket. A búza után vetett búza napraforgó-zöld- trágyával és száz kiló pétisóval húsz-huszonöt százalékos, ugyanez féladagú istállótrágyával több mint harminc százalékos terméstöbbletet adott. A kísérletekkel megállapították azt is, hogy a kukorica után október végén vetett búza 150 kiló pétisóval ugyanannyi termést hoz, mintha például borsó után, október elején vetik. Ennek jelentősége igen nagy, mert jelenleg még az őszi búza 25—30 százalékát kukorica után kell vetni. A takarmányellátás fejlesztését célzó kutatások során behatóan vizsgálták az öntözéses legelőgazdálkodást, s a kísérletek bebizonyították, hogy a kimerült rizstelepek helyén létesített legelőkön tavasztól őszig 74 fillérbe, míg a szokásos takarmányozás mellett 1.45 forintba kerül egy liter tej takarmány- költsége. A kertészeti kutatásokban különösen a termesztési módszerekkel kapcsolatos vizsgálatok bizonyultak hasznosnak. Exportlehetőségeink szempontjából is nagy jelentőségű eredmény született Kecskeméten a korai paradicsom agrotechnikájának kidolgozásával, ami már a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazható. Ezzel az eljárással a korai paradicsomfajták holdanként tíz-húsz mázsával több termést adnak, a szokásosnál hamarabb. Bu- datétényben az étkezési paprika termesztésére kísérleteztek ki az eddiginél bővebb és koraibb termést eredményező módszert. A gyümölcstermesztésben elsősorban a homokos talajok gazdaságos kihasználását, az azokon legalkalmasabb eljárások kialakítását szorgalmazták kutatóink. A termelőszövetkezetekben is mind népszerűbb szamócatermesztés fejlesztése érdekében kidolgozták a sűrűsoros termesztési módszert, amellyel 90—95 mázsás holdankénti termés is elérhető. A diótermesztésben új szaporítási eljárást dolgoztak ki. — A szőlőtermesztésben a művelés gépesítése volt a legfontosabb feladat. Sikerült is olyan járószerkezetet készíteni, amely alkalmas lesz a homoki nagyüzemi szőlők művelésére. A szőlőfeldolgozás és a borkezelés gépesítésében is számottevő sikert értek el kutatóink. Elkészítették például a jelentős munkaerőmegtakarítást eredményező zúzó- és aszúszem-feltáró gépet. A borászati kutatásokban a hazai erjesztési eljárások korszerűsítése volt a fő téma, ennek során kidolgozták a tokajhegyaljai száraz borok főbb típusainak helyes borkezelési technológiáját és kialakították a korszerű vörösbor-erjesztő berendezést, amely máris használható a gyakorlatban. Az állattenyésztési kutatásokban a takarmányozási kísérletek szerepeltek az első helyen. Az új borjú- és növen- dékmarha-nevelési módszerrel harminc százalékkal csökenthető a takarmány költsége és az üszők már 15 hónapos korukban elérik a tenyésztésbe vételhez szükséges fejlettséget. Az új eljárás szerint takarmányozott kocasüldőket már hét-nyolchóna„Félidő" a népszámlálásban Körülbelül ötmillió személyt, egymillió lakóházat és másfélmillió lakást írtak össze a számlálóbiztosok Kedden este félidőhöz érkezett a népszámlálás: a Központi Statisztikai Hivatalhoz beérkezett jelentések szerint körülbelül ötmillió személyt, egymillió lakóházat és más- félmillió lakást írtak össze. A munka üteme kielégítő, s mint az illetékesek elmondották, indokolatlan mindenféle sietség, kapkodás, az összeírásoknál mindenütt a pontosságot kell szem előtt tartani. A népszámlálás központjában a beérkező ívek feldolgozására minden előkészületet megtettek. A számítások szerint a lyukkártyákra mintegy másfélmilliárd adatot kell átvezetni, s a különféle kombinációkat tartalmazó feldolgozási táblákat elkészíteni. pos korukban tenyésztésbe lehet állítani s az új ma- lactáp-etetés jelentős megtakarítást eredményez. Baromfi- tenyésztő kutatóink különböző magyar tyúkfajták nemesítésével foglalkoztak s ennek során a sárga magyar tyúknál kétszáznál magasabb évi tojáshozamot, a fehér magyar tyúk tojásánál pedig húsz százalékos átlag- súly-növekedést értek el. — Kutatóink az idén tovább folytatják a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének fejlesztését segítő munkájukat. A legfontosabb feladatot továbbra Is a talaj termő- képességének fokozása jelenti, hiszen ez a nagy termések alapja. 1960-ban nagyobb figyelmet fordítunk a gépesítés problémáira is. A mezőgazdasági és a kertészeti növényeknél a legfontosabb feladat a betegségeknek ellenálló, biztonságosabb termést adó fajták előállítása. Az állattenyésztés terén a kutatások elsősorban a hús- és tejtermelés fokozására irányulnak. A kutatómunka ezen túlmenően szélesebb körben foglalkozik majd üzemgazdasági vizsgálatokkal, mert a jövedelmező nagyüzemek kialakításához és továbbfejlesztéséhez a jó fajta, a helyes agrotechnika, a kiváló tenyészállat csupán adottság, amelyet csakis kellő mezőgazdasági ismeretek alapján lehet célszerűen felhasználni. A gépállomások legsürgősebb feladatai A gépállomási igazgatóság új vezetőjének bemutatkozása Kedden reggel kilenc órakor a megyei tanácsháza végrehajtó bizottsági üléstermében gyűltek össze a 16 megyei gépállomás vezetői és a gépállomási igazgatóság dolgozói, hogy megismerkedjenek Bor- bás Lajossal, az igazgatóság új vezetőjével, aki január elsején foglalta el munkahelyét. Az igazgatóság korábbi vezetőjét, Sándor Ferencet a földművelésügyi miniszter saját kérelmére mentette föl ez alól a tisztsége alól és hozzájárult ahhoz, hogy elfogadja a Gödöllői Gépállomás igazgatójává történt kinevezését. Borbás Lajos korábban a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójaként fejtett ki igen értékes és eredményes munkát. A keddi értekezleten megjelent Szabó Károly, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Dajka Balázs helyettes vb-elnök, Szőke Mátyás, a földművelésügyi miniszter helyettese, Király László, a megyei pártbizottság másodtitkára, Marosújváry Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Fő- igazgatóságának vezetője, valamint a megyei tanács mező- gazdasági osztályának több vezető dolgozója. Szabó Károly rövid megnyitója után Marosújváry Gyula ismertette a megyei gépállomási igazgatóság szervezetében történt változás Okát és a földművelésügyi miniszter nevében meleg szavakkal méltatta az új vezető korábbi munkakörében szerzett érdemeit. Részletesen ismertette azokat a feladatokat, amelyek új munkaterületén várnak megoldásra és fölhívta figyelmét azokra a fogyatékosságokra, amelyek a megye területén működő egyes gépállomások munkájában voltak eddig tapasztalhatók. Beszélt az új vezető és a megyei gépállomások új feladatairól, amelyek főleg a termelőszövetkezeti mozgalom ki- szélesedése és a termelőszövetkezetek számának örvendétes növekedése következtében kerültek előtérbe. Borbás Lajos, az igazgatóság új vezetője tájékoztatta ezután a gépállomások igazgatóit a legsürgősebb tennivalókról. Hangsúlyozta a kedvező időjárás kihasználásának rendkívüli fontosságát. Mindenekelőtt az őszi mélyszántást kell minden rendelkezésre álló erővel folytatni, de közben gondoskodni kell a téli gépjavítási munkák elvégzéséről is, hogy a gépállomások minden tekintetben fölkészülhessenek a tavaszi munkálatokra. Felszólalt az értekezleten többek között dr. Dajka Balázs Is. A megbeszélés a délutáni órákban ért véget. Chilei gazdasági küldöttség utazott Moszkvába Az AP hírszolgálati iroda jelentése szerint clhilei kereskedelmi küldöttség utazott Moszkvába, hogy kereskedelmi egyezmény megkötéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. A chilei küldöttség — jelentések szerint — Moszkva után Varsóba, Prágába és Budapestre is ellátogat. Az új év első bányászsztrájkja Japánban A tokiói rádió jelentése szerint a micuim, az egyik legnagyobb japán bányászrészvénytársaság 12 000 bányásza január 5-én 24 órás sztrájkba lépett. Ez az új év első bányászsztrájkja Japánban. A bányászok október óta harcolnak az elbocsátások ellen. Most is ezért léptek sztrájkba. A rendesnél szárazabb, melegebb volt az 1959. évi időjárás 1960-ban még sok szélsőségre kell számítanunk Enyhének ígérkezik a január Az időjárás tekintetében is rendkívüli esztendő volt az 1959: több meleget és kevesebb csapadékot hozott az átlagosnál. A legkirívóbb rendellenességet az évi csapadékmennyiség évszakonkénti és területi megoszlásában tapasztalták a szakemberek. Mint a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályán elmondották, minden évszázadban ha egyszer fordul elő hazánkban a tavalyihoz hasonló, szinte szubtrópikus jellegű csapadékeloszlás. Országos átlagban körülbelül 80 milliméterrel esett kevesebb csapadék a sok évi átlagnál, ugyanakkor azonban — főként a Dunántúl egyes vidékein — a három nyári hónapban a lehullott csapadék- mennyiség hatszorosan felülmúlta a három tavaszi, illetve három őszi hónapét. Ilyen különbségek például Mexikó időjárásában számítanak normálisnak. Érdekes, hogy az őszi szárazság ott volt legtartósabb, ahol a nyáron a legtöbb csapadék hullott, továbbá, hogy az Alföld időjárása e tekintetben az idén kiegyensúlyozottabb volt, mint a Dunántúlé. A festőműhelyben az utolsó simításokat végzik az elektromos faipari szalagfűrészgépeken és a villamos fúrógépeken. Képünkön Kratochwill János minőségi ellenőr megvizsgálja az elkészült fúrógépeket Az üzem másik telepén a Budapesti Szellőzőműveknefc készítenek ipari ventillátorokat. Détári József köszörűs a hegesztési varratokat csiszolja a ventillátoron (Gábor Viktor felv.) A Ceglédi Gépüzem és Vasöntödében i _ Ceciled külvárosában, a Szolnoki úton működik a Cea- ; lédi Gépüzem és Vasöntöde. Ide látogattunk el, hogy megörökítsük a ■ felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére j induló munkaverseny első napjait. Az elmúlt esztendő átlagos I napi középhőmérséklete kö- : rülbelül fél fokkal volt ma- ; gasabb az évi átlagnál. A vi- j lágszerte tapasztalható fel- í melegedésre jellemző pél- i dául, hogy hazánkban az 3 utóbbi 30 év alatt csak 8 év 3 középhőmérséklete maradt \ alatta az átlagosnak számi-1 tott 10,9 foknak, s húszon- í kettőé volt magasabb ennél. | A meteorológusok szerint | még I a most kezdődött 1960-as \ esztendő is hajlamos lesz í időjárási szélsőségekre. ^ Az 1957—1958—1959-es évek- \ ben erősebb volt a napte- ff vékenység, mint a megelőző \ 200 év átlaga. Most lassú ja- ^ vulás várható az időjárásban, ^ mivel a naptevékenység csők- ^ kenő irányzatot mutat, s \ 1966-ra bekövetkezik a te- í vékenységi periódus mini- 5 muma. ? A közeli jövőben várható 'f időjárásról szólva elmondot- ^ ták, hogy í a következő hetekben, ff sőt valószínűleg egész ff januárban magasabb lesz ff a hőmérséklet az átlagos- ff nál. A tartós enyheségre mutat, 5 hogy számottevő hóréteg se- ff hol nincs az országban, a ta- ff laj is meleg. Gyors lehűlés- ff tői erős fagyoktól tehát nem ff kell tartanunk, 14
