Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
TEL Most lit a tél, és hull a hó A levegőben táncoló Pihék! Az üveglapra jégvirág; Sok ákom-bákom cifraság Mintáit rakja fel a jég. Nem kell ecset, színorgia; Es kubistává válnia Se kell! Képeit ki nem fogyható Fáradhatatlan alkotó Fantáziával festi fel! Az ereszen a jégcsapok Sok-sok orgona-sípja lóg, A gyöngy A mélybe hull, és lenn a kő Fölött csak egyre-egyre nő, A csillogó gyémánt göröngy. Gyönyörködöm e kincseken, Elrejteném mind, mind, de nem Lehet: Megsemmisíti a tavasz, Akár az élet, az igaz, És öröknek vélt kincseket! Alakuljon természetjáró szakosztály Téli Duna-part (Bereg-foto) Gyönyörködöm hát most, amíg A nagy naturalista jég S a tél Gyémántkristállyal festi itt Csodás szép arabeszkjeit S szinte csak képzeletben él! Gavrilovics Ferenc vasz, nyár, és fiataljainknak csak használna, ha az egészségtelen levegőjű eszpresszók, mulatóhelyek mellett, vagy inkább helyett szülőföldjük, hazájuk megismerésével foglalkoznának. Fogjon tehát össze a KISZ és a JTST. hozzák létre Szentendrén is a természetjárók szakosztályát. SPORTHÍREK Hogy jó munkát végezhessünk, elsősorban vigyáznunk kell egészségünkre. Ennek egyik alapfeltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Ez jut eszünkbe, amikor a Tipográfia Természetbarát S. E. szentendrei papírgyári szakosztályának jelentését olvassuk. Egyre többen les nek hívei ennek az egészséges sportnak. 1958. februárjában alakultak hat fővel és m i ötvenketten vannak. Amellett, hogy megismerik hazánkat, természeti szépségeit, szórakoznak is. A friss levegő, a jókedvű barátok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hétfőnként új lendülettel kezdjenek munkához. 1958-ban 29 természetjáró rendezvényen vettek részt a papírgyáriak, összesen 559 fővel. Az elmúlt évben 39 rendezvényen 411 fő jelent meg. Egyik tagjuk pedig két hetet töltött Lengyelországban 1960-ban három fő jelentkezett cseretúrára a Német Demokratikus Köztársaságba, egy fő pedig Bulgáriába. Ezek szép eredmények s az eddigi munka alapján további élmények várnak a papírgyár természetjáróira. Épp:n ezért különösnek tűnik, hogy a JTST-nek nincsen ilyen szakosztálya. Szentendre hazánk egyik legszebb vidékén fekszik és bizonyosan nagyon sokan lennének, akik részt vennének ennek munkájában, ha foglalkoznának is ezzel a problémával. A tél után jön a szép taA szentendrei járási TST i960, január 51-én délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg a falusi s>par- takiád asztalitenisz- és sakkver- seny döntőjét a Szentendrei Építők kultúrtermében (Ady Endre út. KISOK-telep). Kérjük a sporí- társak minél nagyobb 'számbani pontos megjelenését. A folyó hó 24-én megrendezett síversenyen szép számmal jelentek meg sportolóink a kőhegyi menedékházmál. A versenyen 15 felnőtt férfi indult: a Szentendrei Honvédségtől 9 fő. az MHS-től 6 fő, 5 ifjúsági és 2 serdülő induló volt. EREDMÉNYEK: Felnőttek 15 induló: 1. Megulesz Pál honvédség 2. Bogdányi György MHS 3. Gábor Sándor honvédség 4. Frectc Ferenc honvédség 5. Erdei Ferenc MHS 6. Erdei Ferenc MHS Ifjúsági 5 induló: 1. Szabó István MHS 2. Szűcs Imre MHS 3. Heuzel István mari Tanuló 4. Kása József MHS 5. Völgyi László MHS Serdülők 2 fő: 1. Tóth Ferenc Általános iskola, Szentendre 2. Lukács István Általános iskola, Szentendre. A lefutóoálya hossza 5 km volt, serdülőknél 3 km. Befejezéséhez közeledik Szentendre sakkbajnokságáért folyó küzdelem. A verseny elhúzódásának két oka van: az egyik az, hogy a váltott műszakban dolgozók csak minden második héten játszhatnak, a másik pedig, egyes játékosok pontatlansága. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az ifjúság érdektelen a versennyel szemben, pedig a mezőny megyei viszonylatban is erős, hiszen .jries- térerejű részvevői is vannak. Ezúton hívjuk fel az ifjúsági vezetők figyelmét a sakkversenyre, mely a KIOSZ székhazában minden szerdán és pénteken este 6 órakor veszi kezdetét. Alúbo közöljük az élen haladók eredményeit: Timpauer 10 8 2 — 9 Gábriel 9 8 _ 1 8 M anor i 9 5 3 1 6V2 Braunceisz 9 5 1 3 5V2 Krajcsovits 3 4 2 2 5 Hősek 8 4 2 2 3 Ferenc 10 4 1 5 4 V? A verseny február első napjaiban ér véget, a végleges eredményt akkor közöljük. Olimpikonok látogatnak városunkba Február 6-án, szombaton délután fél hat órakor sportbemutatót rendez a szentendrei vívóiskola. Ez alkalommal ellátogatnak városunkba a magyar kard mesterei, a magyar olimpiai kárd- és tőrcsapat tagjai. Itt lesz Kárpáti, Gerevich, Sákovits, Rejtő Ildikó, Domölki Lívia cs mások. Bemutatót tartanak a különböző vívófegyvernemekben, Kárpáti Rudolf pedig élményeiről számol be a közönségnek. Ezenkívül bemutatják az új magyar találat- jelző készülékes is. A sportbemutatóra a tanáca- háza nagytermében kerül sor. Zárszámadási közgyűlést tartott a hegyközség Akikre büszkék vagyunk... Itt más a bére, s vágy, a végtelen Öröm s csalódás városa vagy nekem . . .! így ír az érettségi előtt álló, csaknem tizennyolc éves diák költő Szentendréről ..Szentendrére jöttem” című versében. Pilisi Pál uigyanás Szek- szárdon született, s ,.a bortermő homokos délszakról” jött icle északra, hogy mint következő versében, melynek Harcos diákszívvel a címe, elmondja, élni és harcolni akar, s „harcos diákszívvel még látni akarja a messzi békés partokat”. Csak egy-egy sort citáltam a szerzői est anyagából, ahol huszonnégy költeménnyel, öt helybeli költő tehetség mutatkozott be Szentendre közönségének. Az öt költő közül három érettségi előtt álló diák, akik szép szavakkal, szép gondolatokkal és tagadhatatlan tehetséggel vesznek tollat a kezükbe. írásaikat érdemes elolvasni, meghallgatni. Korcsok Ferenc ősi szentendrei család leszármazottja. Orbán Ferenc dunabogdányi. tehát járásunk lakója. Pilisi Pál pedig mint diák került Szentendrére. Mellettük két „öreg” műveiben is gyönyörködhettünk. Répási István verseit már e lap hasábjain és a Néphadseregben is olvashattuk. GaVrilovits Ferencet, személyeiben is. írásműveiben is mindenki ismeri. A szentendrei könyvbarátok körének hétfőn este megrendezett irodalmi estjén nemcsak a felsorolt öt poéta bizonyította az elnöklő Nagy György nyugdíjas . hírlapíró szavait, mely szerint Szentendrén kettőben nincs hiányosság: piszkében és tehetséges emberekben. Mert me'lettük három ifjú előadóművész is tanúságot tett arról hosv szép verseket, szép előadásban kétszeresen élvezet meghallgatni. A színpadi dobogóról az e’őt- tümk már ismert Ravadics Eta, az igazi tehetséget nem először eláruló Sípos László és Tóth. Zoltán voltak azok, akik a szerzők mel’ett egy-egy költeményt előadtak. Az est kedves volt. szép volt, bíztató ígéret a merész fiataloknak, s a szűnni nem akaró tapsok nem kötelező udvariasságból fakadtak. Az érdeklődés persze szentendrei viszonylatban megszokottan mérsékelt volt. Mégis száz- hatvanan ültek a városi kul- túrolthonban. A lényeg azonban, hogy ez a tehetségbokréta a mi kertünkben termett, a szerzők és előadók a mieink voltak, akik érdemesek arra, hogy máskor is meghallgassuk őket, A fáradhatatlan könyvtaratok köre, minden hónapban megrendezi a máig a ir odalmi estjét. A siker után legközelebb február 23-án lesz hasonló összejövetel, amelyre mindenkit már ezúton is meghív a rendezőség. Horváth Levente 85 tag és számos érdeklődő jelenlétében tartotta meg a vezetőség zárszámadási beszámolóját és ismertette 1960. évi tervét. A hegyközség az elmúlt Sokan nem tudják, hogy a szépen falazott ciklopsor a tavasz folyamán Tej-pavilonná fejlődik és kedves színfoltja lesz az állomásnak. Az építkezés mintegy 150—180 ezer forint költséget jelent, melyhez a Dunakanyar Intéző Bizottság teremtette elő a fedezetet (Bereg-foto) évben 10 kh. gyümölcsöst telepített kb. 51 000.— Ft. be- fekte*ésével. Ebből az összegből 29 000.— Ff a társadalmi munka értéke. A szeszfőzde üzetneltéféséből a hegyközségnek 28 000.— Ft. tiszta bevétele volt. Készpénzben 10 200.—, társadalmi munkában pedig 9700.— Ft-ot fordítottak a szeszfőzde rendbehozatalára, korszerűsítésére. Tagdíjfelajánlásaikat a tagok általában befizet'ék, a hátralékosokat felszólították tartozásaik rendezésére. A közgyűlésen felolvasták az alapító levelet, melyben a tagok felajánlásai névszerint szerepelnek. A zárszámadás ismertetése után került sor az ez évi terv tárgyalására. A hegyközség idén a tanácsol haszonbérbevett 25 kh. területen újabb gyümölcsöst telepít 125 000.—• Ft. beruházással. Továbbra is üzemelteti a szeszfőzdét, melynek rendbehozatala biztosítja a folyamatos szeszfőzést és kiváló szesz előállítását. 22.000.— Ft. szerepel a hegyközség bankszámláján, mely a tagdíjak, s egyéb jövedelmek melle' t biztosítja az új gazdasági év beindítását, a telepítések megkezdését. A tagok és a jelenlevő érdeklődők általános véleménye a közgyűlés után az volt, hogy minden lehetőség megvan arra. hogy idén még jobb eredményeket érjen el a hegyközség. M.-né Hangulat Kiss István felvétele ján'megoldódik s így lehetővé válik a múzeum gyűjteményének folyamatos bemutatása. A múzeum dolgozói a tudományos ismeretterjesztés munkájában előadásokkal, ismeretterjesztő cikkek készítésével fokozott? bban kívánják kivenni részüket. A népművelőmunkán kívül természetesen a jóváhagyott tervek alapján folytatják a tudományos gyűjtő- és kutatómunkát is. A helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti j emlékek gyűjtése mellett, több kisebb-nsgyobb régészeti ásatást is végzünk a város környékén. A város történetével foiglalkozó tudományos dolgozat készítésén kívül bekapcsolódunk az Országos kutató- és i feldolgozó munkába. A múzeum szűkös raktározó-j si problémája valószínűleg rövidesen megoldódik. A tatarozással párhuzamosan ugyanis elkészítik az épület bővítésének a tervét is és amennyiben lehetséges, még esetleg ebben az évben; vagy jövőre sor kerül az épület udvar részének bővítésére, ahöl a múzeum korszerű raktárai kerülnének elhelyezésre. A város dolgozóival a szorosabb kapcsolat megteremtése érdekében rövidesen létrehozzuk a múzeum baráti kört. A kör a múzeum ismeretterjesztő, kiállítási és népszerűsítő munkáját segítené elő. A fentieken kívül még számos, a város kulturális életével kapcsolatos munka szerepel a múzeum tervében s re- i máljük, hogy munkánk ered- ! mányessége érdekében a város I lakossága részéről megfelelő I támogatásban részesülünk. Soproni Sándor múzeumigazgató I Az 1958. nov. 7-én alakult | szentendrei hegyközség zárszámadási közgyűlést tartott január 24-én, délelőtt a tanócs- háza nagytermében. szentendrei festők hagyományos kiállításán kívül, steppei néprajzi kiállítás, Stéger Ferenc operaénekes emlékkiállítása, a felszabadulás 15. évfordulójára rendezett kiállítás, új néprajzi szerzemények bemutatása és 2—3 képzőművészeti kiállítás szerepel. Amennyiben sikerül helyet biztosítani, úgy a város üzemeiben egy-kct képzőművészeti vándorkiállítás bemutatását is tervezzük. Megindítjuk a múzeumi füzetek kiadását, elsőnek a múzeum kőemlékeit ismertető munka jelenne meg. A megyei tanács támogatásával sor kerül a megyei múzeumi évkönyv kiadására is, melyben Szentendrével kapcsolatos szakcikkeket jelentetünk meg. Az eddigi vitrinhiány, amely a múzeum jelentősen gyarapodó gyűjteményanyagának bemutatását akadályozta, a minisztériumtól nyert ígéret alapA MÚZEUM IDEI TERVEI A múzeum az idei évben is sokoldalú munkával igyekszik ■kivenni részét a város kulturális életéből. A múzeumépület jelenlegi elhanyagoltságát a tavaszra tervezett épületfelújítás — megszünteti. Most készülnek az épület helyreállítási tervei, melynek alapján a Műemléki Felügyelőség visegrádi építés- vezetősége eredeti stílusában állítja helyre városunk ezen jelentős műemlékét. A tervek szerint az udvari homlokzaton az e'»"alázott egykori árkádíveket kibontják. A tatarozás után kívül-belül új köntösben fogadja majd a látogatóit a múzeum, A tatarozás befejeztével mód nyílik az udvari részen a római kőemlékek megfelelő bemutatására. Az idei re változatos kiállítási programot állítottunk össze. Ebben a * í Pomáz területe a római hó- \ ditást közvetlenül megelőző í időkben eléggé sűrűn lakott ; vidék volt. A korai vaskorszak Í(ie. 800—400) az akkori viszo- 5 nyokhoz képest nagy népsű- i rüsége után bizonyos hányát- í lás állott be. A kőhegyi ko- \ ravaskori erőd leégett, elpusztult. Az ie. 350 körül vi- 5 dékünkön megjelent kelta \ törzsek emlékanyaga elég szép ''számmal került elő a község területén Sashegyi Sán- í dór ásatásai alkalmával. A római hódítást közvetlenül í megelőző időkből, mikor is a Í kelta illyr keverék eravis- í cus törzs lakott ezen a helyen. kevés emléket ismerünk. A posztógyár körüli részen lehe- \ tett az eraviscusoknak egy \ kisebb telepe. Az eraviscusok '>f itt maradtak a római hódítás '<f utáni időkben is. központjuk % a mai Gellérthegy oldalában voH. j Nagyobb összefüggő telepü- % lés a rómaiak alatt nem al"- f kuH ki Pomázon, de Panno- f ni a Inferior (Alsó Panno- ^ nia) fővárosa. Aquincum és f a közeli Ulcisia rostra (Szent- % endre) hatására elszórt villa- %települések alakultak H itt $ A település Pomáz földrai- f zi adottságának köszönhette £ létét. A nem túl meredek heft. gyek, a szelíd déli lejtők, a Pornál a római hódítás korában termékeny vidék kiváló lehetőséget biztosított a mező- gazdaságnak. A latin nép szerette a természetet, mestere volt az épületek tájbahelyezé- sének. Ehhez az esztétikai igényéhez még az egészen provinciális jellegű, csak mezőgazdasági célokat szolgáló épületeknél is ragaszkodtak. Az eddig feltárt, legépebben maradt pomázi római rom is a leözség egyik legszebb helyén, a Lugi dűlőben áll. Fölötte a Mesélő hegy, előtte a Pilis patak völgye, s azon túl az Oszoly sziklás kiemelkedése zárta be a képet. A hely azért is kiválóan alkalmas volt településre, mert a közeli Gyopár forrás jó ivóvízzel látta el a kis majort. Az épületnek a közelmúltban történt feltárásakor számos. az akkori életre jellemző eszköz, tárgy került napvilágra. Építészeti szempontból az épület egészen egyszerű, minden különösebb részlet- forma nélküli. Az következik az épület funkciójából is, hiszen egy kisebb birtok központja. mezőgazdasági rendeltetésű épület volt. A használati tárgyak közül két ún. terra sigillata edényt kell megemlítenünk. Ez az edénytípus a római kor legdíszesebb kerámiája volt. Igen finoman csiszolt agyagból, domborműves díszítéssel, öntés útján készítették. A mai porcelán dísztárgyakat helyettesítette, áruk igen magas volt. Az a körülmény, hogy ezek is előkerültek az épület romjaiból, az itt élők meglehetősen magas életszínvonalára enged következtetni. Rómaikori edénytöredékek kerültek elő az új tanácsháza alapozásakor, római épületet azonban a mai falu belterületén eddig még nem találtunk. A Kiissza dűlőben a középkori romok alatt igen rossz állapotban levő római falakat talált Sashegyi r~án- dor. azonban rendeltetésüket nem sikerült tisztázni. A budapesti múzeumok még a háborít előtti években kisebb ásatásokát végeztek a Tavan és Zdrávlyák dűlőkben, ahol színtér római épületek kerültek elő. A község területén több keinen találtak római sírokat, a Verebes-féle homokbányában pedig egy nagyobb, késörómai temető részlete pusztult el évekkel ezelőtt. A római uralom alatt csaknem állandó volt a harc a birodalom és a Duna túlsó partján lakó barbár törzsek között. Vidékünket többször is végigpusztították a betörő barbárok, s hogy az itteni épületeket melyik támadás pusztította el, nem tudjuk. A IV. század második felében a birodalom egyre nehezebben tudott megbirkózni a mind sűrűbben betörő ellenséggel. A 395—398-as években a rómaiak visszavonultak Aquincumból és 407-ben hivatalosan is átadták Pannónia területét a hunoknak. A hunok uralomra jutásával kezdődött meg hazánkban a nép- vándorlás kora. Pomáz rómaikori emlékei pusztulásnak indultak, az épületek köveit a közép- és újkorban házépítkezésekhez hordták szét. így a volt Teleki-kastély falába is sok rómaikori kő van beépítve. a legutóbbi tatarozáskor a kastély falából több római feliratos köemlék került elő, melyek ma a kastély kertjében láthatók. Gyurgyik Gyula műegyetemi hallgató