Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

fhnUái 7fír CEGLÉD, ALB E RT IRS A, C EG LÉ D BE R C EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE Totózók, lottózók figyelem! IV. ÉVFOLYAM. 25. SZÁM 1960. JANUAR 30. SZOMBAT Teremtsenek rendet a Szabadság Mozi körül Az utóbbi időben naponta ér­keznek panaszos levelek szer­kesztőségünkbe, a mozival kapcsolatos különböző sérel­mekről. Például F. János írja, hogy a múlt hét csütörtökén fele­ségével és húgával moziba mentek. Váltott három je­gyet, mind más helyre szólt. Ez nem lett volna haj, de a pénztáros egy olyan jegyet is adott, ami péntekre szólt. Mind a három jegyet csütör­tökre kérték, s meg sem néz­ték, aminek az lett a vége, hogy a húgát nem engedték be. Az előadás alatt a csarnokban és az utcáin sétálgatott. — Ha hibát követnek el, miért nem igyekeznek ezt kijavítani? — kérdezi jo­gosan. Több üzemtől és közülettől kaptunk levelet. A közös pa­nasz: azt hogy az üzemi dol­gozók jegyhez jussanak, ré­gebben úgy oldották meg, hogy az üzemekben kijelöltek egy- egy jegyfelelőst, aki naponta beszerezte a mozijegyeket a jelentkezők részére. Panaszos levelük szerint ez a lehetőség megszűnt. Amint írják, Nagy elvtárs, a mozi vezetője egyik jegyváltás alkalmával a kö­zönség előtt kijelentette: megszünteti az üzemi szer­vezők hálózatát, minden­ki álljon sorba, ha az elő­adást látni akarja. Beszéltünk ebben az ügyben Nagy élvtárssal, aki elismer­te, hogy tett ilyen kijelentést. Nem az összes üzemi szerve­zőkre gondolt, hanem csak azokra, akik csak az olyan fil­mekhez akarnak jegyet vinni, amelyeknél mindig telt ház van. Például, a Vörös tinta film­nél két-három telt háznak megfelelő jegyet vittek el. Má­sik két filmnél csak 60—70 da­rabot. Arra kéri az üzemek dolgozóit, hogy igyekezzenek rendszeresebben jegyet vásá­roltatni. mert akkor módjuk van jobban biztosítani azt ré­szükre. Állandó a panasz az utolsó három-négy sor miatt is. aho­va — a levelek szerint —, nem­igen lehet jegyet kapni. „Véletlenül” mindig a „pénzesebb” emberek kap­ják és ami legjobban bosz­sz.ntja olvasóinkat, azo­kat sohasem látják sorba- állni. Panaszolják azt is, hogy amikor közkedvelt filmet ve­títenek az egy pénztár kevés, kellemetlen tolongás, lökdö- sés van. Ilyenkor az átmeneti pénztárra nagy szükség volna — írják. Igyekeztünk tárgyilagosan ismertetni a panaszokat, ab­ban a reményben, hogy azokat rövid időn belül orvosolják. Csúcsforgalom a bútorboltban — Nem győzöm a szaladgá­lást egyik raktárból a másik­ba — panaszolja örömmel Varga János, a Népbolt Vál­lalat bútorüzletének a vezető­je. Ilyen még nem volt, egy nap alatt kilenc hálószoba gar­nitúrát. három konyhaberende­zést adtam el, nem is beszélve a kisebb berendezési tárgyak­ról. — Mj az oka a nagy forga­lomnak? — kérdezzük. — Nem utolsósorban az, hogy most vannak a termelő- szövetkezetekben a zárszám­adások, a tagok most kapják a nagy összegeket. íme a számlák, szinte minden ve­vőnk termelőszöve'kezeti tag. Fellapozzuk a számlaköny­vet és a beírt nevek után ta­nyaszámokat, meg csemői lak­címeket olvashatunk. — Nagy László, a Hunyadi Tsz tagja hétdarabos cseh garnitúrát vett. Fidrich Er­zsébet MÁV kalauz 2950 fo­rintos kétszemélyes rekamiét. A Cifrakerti Állami Gazdaság 15 ezer forint értékben vásá­rolt egy nagyobb, két kisebb könyvszekrényt, párnázott szé­keket. asztalokat. — Milyen az utánpótlás? — Most érkezett egy vagon román háromajtós fényezett szekrény, közel 30 darab. Vi­lágos kombinált lengyel szek­rények, 40 konyhagamitura festés alatt van. Az 5300 fo­rintos Erzsébet háló a legjob­ban keresett, abból is kapunk folyama'osan, tehát fennaka­dás nem lesz, mindenki talál kedvére való bútort. Vásárolnak a tsz tagok Még alig néhány tsz-ben volt meg a zárszámadási közgyűlés, a munkaegységek kifizetése máris élénkülő for­galmat jelent a kereskedelem­nek. A csepeli önkiválasztó boltban Tóth László üzletve­zető tájékoztatása szerint 28- án — csütörtökön — tíz da­rab kerékpárt adtak el tsz- tagoknak. Két név a tíz kö­zül: Kamocsai Tstvánné, a törteli József Attila Tsz-böl Túra-kerékpárt, Szappanos Ferencné, az Arsnymezőből Mátrát vásárolt. Négyen ér­deklődtek motorkerékpár, hárman varrógépvásárlás iránt. A várható nagyará­nyú forgalomra megfelelő­képpen felkészültek, bő áru­készlettel rendelkeznek. Je­lenleg 350 darab kerékpár, 40 motorkerékpár és 15 törpe- robogó (Berva és Panni) vár gazdára. A jó kezdet után valószínűleg még jobb folyta­tás fog következni. Az. aki azt hiszi, hogyha kitölti lottó vagy totó szelvé­nyét és ez már elég a nyerés­hez, az nagyon téved. A nye­réshez niás is kell a kitölté­sen kívül. Mégpedig az, hogy a kitöltött szelvényeket idejé­ben eljuttassuk a gyűjtőhely­re — a totó-lottó irodába. Aki kitölti szelvényeit, s bedobja a Ceglédi Hírlap levelesládá­jába, vajon helyesen cselek- szik-e? Nem hinnénk. Mégis találunk majd mindennap ott szelvényeket. A múlt héten az egyik napon 14 totó és 5 lottó sze'vényt találtunk leveles­ládánkban. Úgy látszik a totó- zók bíznak abban, hogy szel­vényeiket eljuttatjuk a meg­felelő helyre. Ezt meg is tesz- szük. Naponta, a levelesláda ürítése után szorgalmasan át­hordjuk aszelvényeket a lottó­iroda ládájába. Vajon mi tör­ténik akkor, ha mi szerdán délben 12 órakor kiürítjük a ládát és ezután — a lottó szelvények leadási határidejéig délután 4 óráig — újabb szel­vényeket dobnak be? Hát bi­zony, azt mi csak csütörtökön délben ürítjük, s ekkor már a szelvényeket hiába visszük át a lottóirodába. Vajon kit fog okolni az a lottózó, aki a fent leírt mó­don „idejében” bedobta szel­vényét? Minket nem okolhat. Erre vonatkozóan lenne egy javaslatunk: Nem sajnáljuk a szelvények áthordására a fá­radságot, de mégis jobban örülnénk, ha levelesládánkban csak a részünkre szóló levelet találnánk. Maradiak vagyunk?! Ezek a mai lányok KIS ÜZEM, NAGY FELADATOK Látogatás az albertirsai dísztoll-üzemben Erős naftalinszag és a le­vegőben lebegő kis pelyhek fogadják a Tollfeldolgozó Vál­lalat albertirsai dísztollüze- mében a belépőt. A terem­ben mindenhol kövérre tö­mött tollas zsákok. Az irodá­ban az igazgató távollétében megkérdezzük az éppen itt tartózkodó Wallentiny László Volt igazgatót, aki már 1957-ben nyugdíjba lépett, de B szíve sokszor visszahúzza ide. Nem csoda, hiszen a dísz- tollválogató üzem szervezője és egyik alapítója volt 1934- ben. Miért kell a tollat különvá­logatni?— tettük fel a kér­dést Wallentiny elvtársnak. — Ezekből a kiválogatott toliakból készülnek ruha- és kalapdíszek, színpadi kellé­kek, művirágok. Mindezek készítéséhez más-más fajta tollat kell válogatni. A dísz­tárgyak készítéséhez leginkább liba-, kacsa-, pulyka- és gyöngytyúk tollakat haszná­lunk. A vállalat albertirsai dísztoll-válogató üzeme je­lenleg 25 fővel dolgozik, de ha mód volna az üzem bőví­tésére, még többet is tudnánk foglalkoztatni. — Hogyan történik a nyersanyag biztosítása? — A Baromfifeldolgozó Vállalat, a MÉH és a föld­művesszövetkezet foglalkozik B felvásárlással és tőlük kap­juk az anyagot. Hova szállít a Tollfeldolgo- eó Vállalat? — A termelés mintegy 60 —70 százalékát külföldre szál­lítjuk a TERIMPEX-en ke­resztül. Komoly valutát je­lent népgazdaságunknak a: Amerikából megrendelt bér­munka, ahonnan pulykatolla kapunk és kiválogatva küld­jük vissza. — Hazai szükségletek kielé­gítésére folyik-e termelés? — Igen. Itt, az irsai üzem­ben készítünk kalácskenőket és tuscsepegtetőket. Ezek nagy része, ha nem is közvet­lenül, de exportra kerül. A tollválogatás olyan mun­ka, amit némigen lehet gépe­síteni, kézzel kell elvégezni. A tároláson kívül nagy te­rület kell a válogatási mun­kához is. Célszerű volna az üzemet bővíteni, ha máskép­pen nem, az épületben levő lakást kellene valahogyan az üzem részére átadni. Úgy gon­doljuk, megérné az a, sok va­luta, amit ez a kis üzem sze­rez népgazdaságunknak. — Már — — Valami szép kalocsai ab­roszmintát szeretnék előnyo­matni — mondja N. András­áé, Bubori Istvánná Rákóczi út és Teleki utca sarkán levő kézimunka-boltjában. — Nagyon sok szép min­tám van, tessék válogatni — s máris ott sorakozik a sok minta a vendég előtt. — Van miben válogatni. Egyik szebb mint a másik. N. Andrásné nehezen tudja eldönteni melyiket is vá­lassza. Aztán egy párna­minta mellett köt ki. — Szeretném, ha nagyon szép lenne, nem a saját ré­szemre, hanem egy nagyon kedves unokatestvérem ré­szére készítem. Mindketten dolgoznak és a fiatalasszony­nak bizony nincs ideje a ké- zimunkázgatásra, úgy gon­doltam, hogy örömet szer­zek majd neki vele. Születés- napi meglepetésnek szántam. — Bizony, a mai lányok sokkal kevesebbet kézimun­káznak, mint az én időm­ben — mondja a kis üzem tulajdonosa. Akkor a férjhez- menés előtt maguk varrták, hímezték ki a stafirungot, a háziszőttesből vagy gyári anyagból készült ágynemű­ket sok munkát adó kézi­munka díszítette. Konyha­garnitúrákat, falvédőket, dísz­párnákat hímeztek. Akkor ide is többen betértek elő­nyomatni. Most megveszik készen, a gyárilag készült színes nyomású térítőkét, és más texti'holmit. Talán iga­zuk is van, több idejük jut a pihenésre, szórakozásra... — Most, hogy az iskolák­ban bevezették a politechni­kai oktatást és a kislányokat tanítják kézimunkára, sok a kislány látogatóm. A Föld- váry Károly iskola növendé­kei kerestek fel a napokban és toroczkói párna, terítő mintákat nyomattak elő — mondja Buboriné. Január elején nyílt meg a Körösi út és Déli út sarkán, a volt Népbolt fűszerüz’ete helyén a korszerűen, ízlése­sen átalakított önkiszolgáló élelmiszerbolt, öröm belépni abba az üzletbe: kellemes hangulatú, világos helyiség. Az ember minden darabnál kísértésbe jön, hogy vegyen belőle. Az üveges pulton ínycsiklandó különlegességek. Egyszerűen nem lehet ellen­állni annak, hogy az ember például naponta ne vegyen datolyát. Az eladók kedve­sek, figyelmesek, szolgálatké­szek. Egyszerűen, gyorsan megy a vásárlás. Nincs sor- banállás, nincs torlódás. Ez a látszatra kedvező kö­rülmény azonban az eladók­nak nem tetszik. Ők sokkal jobban örültek az átalakítás előtti sorban állásnak, zsú­foltságnak, s valljuk meg, az ő szemszögükből igazuk is van. Egyszerre ketten pana­szolják, hogy ez a múltban jó forgalmú kis üzlet az át­alakítás után elvesztette nép­szerűségét. A vevők egy része átpártolt a neki távolabbi, de „kiszolgálós" rendszerű, a falusi fűszerüzletekhez ha­sonló, nyomott hangulatú boltocskához, mondván, hogy őt a pénzéért szolgálják ki. E mellett a jelenség mellett nem mehetünk el szótlanul. Az állami kereskedelem min­denkor a vevők érdekeit nézi. Igyekszik a vásárlást meggyorsítani, megkönnyíte­ni, kultúráltabbá tenni. Ezért költünk országszerte és Ceg­léden is hatalmas összegeket egyes üzletek korszerű át­alakítására. Az önkiszolgáló rendszer ma a legkorszerűbb árusítási módszer. Mindenütt a vilá­gon erre térnek át. A ceglédi emberek sem ma­radiak. A haladás eszméjét mindenki magáénak vallja. Fényes bizonyítékot adtak er­re dolgozó parasztjaink, akik­nek vállalkozási kedve nyo­mán alakult Cegléd termelő­szövetkezeti várossá. Az önkiszolgálás a keres­kedelemben a haladást, a jobb áruellátást, kényel­münket szolgálja. Örüljünk hát annak, hogy nekünk is részünk lehet benne, s vá­sároljunk szeretettel az ön- kiszolgáló boltokban. — Killyényi Pál — CIKKEINK NYOMÁN Nap mint nap sok levél ér­kezik szerkesztőségünkbe. Ol­vasóink bizalommal keretiek fel bennünket problémáikkal s mi igyekszünk az ügyekben legrövidebb időn belül intéz­kedni. A levelek egy részét le­közöljük, más részét az illeté­kesekhez továbbítjuk. A prob­lémák elintézéséről rendszere­sen hírt adunk lapunkban. Az alábbiakban is ilyen panaszok elintézéséről számolunk be. Az év elején levelet kaptunk láncolni szerető kislányoktól — amelyben arról panaszkod­nak, hogy a MEDOSZ tánc­helyisége poros, piszkos, nem takarítanak rendesen és ez ká­ros az egészségre. A levelet le­közöltük a lapban. íme az eredménye: A ME­DOSZ kultúrliáz vezetősége el­bocsátotta a hanyag, rendetlen takarítónőt. Azóta gondosan rendbentartják az összes helyi­ségeket, de különösképpen a nagytermet. Meggyőződtünk arról, hogy a padló ragyogó tiszta, állandóan kefélik, kel­lemes ott táncolni. Egy leközölt panaszos levél nyomán a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat vil- lanyégöt helyezett el a Bede- híd villanyoszlopára. Tanácsülésen vetette fel Bogdán Gyula Csutak Kálmán utcai lakos, hogy a Déli úton legalább egy villanyoszlopot helyezzenek cl. Lapunk hasáb­jain helyt adtunk a jogos kí­vánságnak és a DAV soron kí­vül teljesítette a kérést. Ezen­kívül még kilenc helyen gyúlt ki a villany a tanácstagok ja­vaslatára. Szóvá tettük azt is — levele­zőnk kérésére —, hogy a 22-es Népboltban a déli takarítás­nál nagy a por, rászáll az áru­ra, ami különösen a nem cso­magolt húsféléknél egészség­telen. A Népbolt a déli takarítást nem szüntette meg. mert erre szükség van. A délelőtt folya­mán sok sár, por, valamint pa­pírhulladék gyűlik össze, amit ki kell seperni. Az írás megjelenése óta azonban erősen vizezett fűrész- port használnak a seprésnél s ezzel megszüntették a porfel- verést. — 268-RA EMELKEDETT a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet taglétszáma. A legutóbbi közgyűlésen három új tagot vettek fel. „NAGYON SZERETEM A GYEREKEIM ISKOLÁJÁT!” — Az osztályok tisztaságát ellenőrzőm és amit lehet a tanácsnál, gondnokságnál én intézek el. A leányiskola fo­lyosójának zái ttá tételét már megkezdték, azt is én jártam ki. Most pihenőpadokat sze­retnénk felállítani az udva­ron, ígéretet már kaptunk is erre vonatkozólag. Az épület alatt két pinceterem van, ami nagyon jó volna politechnikai célokra, sőt az egyiket torna­teremnek is használhatnánk kevés átalakítással. Megpró­bálunk erre is engedélyt és anyagi fedezetet kérni. — Valami téli rendezvény nem lesz? — Csak úttörő-bált rende­zünk az iskolán kívül, ennek bevétele azonban az övéké ’esz. Sajnos, az iijabb rende­let miatt nem csinálhatunk teadélutánt, vagy más. bevé­telt hozó előadást. Pedig kell a munkaközösségnek a pénz az osztályok díszítésére és most az egyensapkák beveze­tésekor a sokgyermekes szü­lőknek is jól jönne ha anya­gilag segíthetnénk őket. ; Szelíd tekintetű, mosolygós \ asszony ül velem szemben a 'f, Földváry-iskola igazgatói szo- bájában. Voltam ugyan a % Batthyány utcai lakásán is. de ^ itt találtam meg, az általa % annyira szeretett iskola falai ^ között, ahová három gyerme- ^ lee is jár. De az iskola érde- ^ kében nem sajnálja szabad £ idejét sem feláldozni. % De most már elárulom kiről ^ van szó: Farkas Jánosáéval ^ beszélgetünk, aki a Földváry $ Károly-iskola szülői munka- közösségének fáradhatatlanul ^ dolgozó elnöke. ^ — Tavaly még nem voltam í elnök, csak egyszerű munka- ^ közösségi tag — felel kérdé- $ seimre Farkas Jánosné. — Az ^ óvodában is SZTK-tag voltam % 3 évig. . de az iskola egészen ^ más. Itt sokkal komolyabb % feladatok várnak ránk, lcülö- ^ nősen ebben az évben, ami- í, kor a tanulók, szülők és nedn- ■ qöqusok világnézetének egysé- - % gesítésén is dolgozunk. % — Ezenkívül milyen mun­f kát végez még? í — Legkedvesebb idei mun- % kaja? £ — Az év eleji tábortűz meg-} rendezése volt. A sorsolásra £ kerülő tortákat öt úttörő kis- ^ lánnyal nálam sütöttük meg. í Én jártam a hús és az edé-; nyék titán és én főztem meg j a többi munkaközösségi tagok- ; kai a gulyást is. Sok napo- \ mat igénybe vett, de szívesen ; tettem, nagyon szeretem a j gyerekeim iskoláját. — Mindig mindenben a se- \ gítségünkre van — teszi egész- j szé Kovács András igazgató í egy dicsérettel a Farkas Já- i nosnéról bennünk kialakuló i kénét. — És ezt olyan terme- í szefe-sen, magától értetődően ? teszi, mint aki a kötelességét ! teljesíti csak. — Hogy kötelesség-e? Igen!/ De nemcsak Farkas Jánosnéé. \ hanem mindannyiunké. És ha j nem vonná ki magát senki ez ! alól. sokkal kevesebb elinté- rétién problémája volna iskn- ; Iáinknak és kevesebbet kellene; panaszkodni gyermekeinkre. \ Ke t RjVss anyák bulija Alig pár hete tettük fel a kérdést a kereskedelem felé: miért nincs Cegléden „Anyák boltja”? A kérés máris „meghallga­tásra talált”. Értesülésünk szerint, a Pest megyei Ruhá­zati Bolt, a volt Elit méter­ár üzlet helyén rövidesen — m-'~ februárban — megnyitja a.. „Anyák és csecsemők bolt- | iát”. Az édesanyákkal együtt : mi is nagyon várjuk a pre- ; miért. : — MA ESTE Irat órakor j tartja termelési tanácskozását ja 11-es Autóközlekedési Vál- ; ladat ceglédi kirendeltsége. A : termelési értekezleten több j dolgozó kap kiváló jelvényt, : oklevelet és pénzjutalmat, i — 658 000 FORINTOT osztott ■ ki tagjainak a Vörös Csillag : Termelőszövetkezet. Cseri Jó­zsef Zetor-vezetőnek 1005 mun- | kaegysége volt az elmúlt évben j és a 44.47 forintot érő munka- • egység szerint 25 500 forintot ■ kapott készpénzben, a többit \ pedig terményben. j — 18 FÉLKÉSZ s-ertés-szál- | lást és fiaztatót készített el : az ősz folyamán megrendelés- : re a környék termelöszövet- : kezeteinek az erdőgazdaság 1 ceglédi kirendeltsége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents