Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

#*wr MEG i'fCirlop 1960. JANUÁR 30. SZOMBAT Új műhelyekkel, 200 személyes fürdővel, öltözővel bővül - (érmékéinek 50 százalékál exportálja a Monori Kefegyár és keverőműhellyel, lakkozó­műhellyel és egy készárurak­tárral bővül az üzem. Az új épület átadásával felszabadul egy nagyobb helyiség, amit politikai rendezvények céljaira, gyűlés teremnek h as zn á Ki a tunk majd. S megoldódik végül a legnagyobb gondunk is: ebben az évben összesen 200 szemé­lyes férfi és női fürdőt, öltözőt építünk. Áprilisban pedig megkezdjük az összes műhely- épületek külső-belső tatarozá­sát. Mindannyian bízunk ab­ban, hogy a szociális létesítmé­nyek, a tágasabb, egészsége­sebb műhelyek építése — egy­szóval, amit úgy nevezünk, hogy a dolgozókról való foko­zott gondoskodás — nagymér­tékben megjavítja majd a han­gulatot. Félreértés ne essék: a ter­meléssel, a tervek teljesítésé­vel eddig sem volt különösebb baj a Monori Kefegyárban. Inkább arról van szó, hogy eb­ben az évben jelentősen megjavu'nak a munkakörülmények. s ez nagyon jó dolog. A gyár termékei eddig is népszerűek voltak külföldön. Sőt. az idén már a monori kefék ötven szá­zaléka kerül exportra. Annak is 80—90 százaléka kapitalista országokba. Mint az igazgató elmondja, belföldre 30, külföldre körül­belül 100 különféle kefetípust gyártanak, a legváltozatosabb igények szerint. A ciprusiak­nak például hajókeféket ké­szítenek — fedélzet súrolás­hoz — a szivárvány legszebb színeire festve. Nyugati meg­rendelők kívánságára gyártot­tak már kutya- és macskamo­só keféket is. (Ezeket bizonyá­ra dúsgazdag, öleb-tulajdonos vénkisasszonyok vásárolják.) Szavai illusztrálására kefé­ket rak elém, mindenféle szín­ben, fazonban és méretben, az apró körömkefétől a félméte­res kádmosóiig. Némelyik olyan különös alakú, hogy azt se tu­dom, mire való: ezek külföld­re készülnek. Megrendelésre, ahogy a vevő akarja. Mert a monori mag mellett ma már a monori kefe is mindinkább keresett cikk a világpiacon. Ny. É. Közös törpevízművel megoldható Üröm és Pilisborosjenő vízellátása A SPALETTA MÖGÖTT A g) omroi pártház egyik spalsttáját soha nem lehet egé­szen a helyére illeszteni. Története van ennek. Az ellenforradalom idején a gyömrői kommunisták a párt­házba húzódtak. El voltak tö­kélve: bánni lesz, megvédik otthonukat. Fegyvert szereztek és ott dugták el. Akkor rom­lott el. És azóta így maradt. Emlékezteti ma is, holnap is őket arra: milyen perceket él­tek át ott együtt, hogyan tar­tottak össze azokban a napok­ban. Aki őrzött már valami apró- j Ságot, ami emlékeit idézte fel — csak az értheti meg igazán ennek igazi értelmét. Ez a fur­csa „relikvia” az összetartást, a gyömrői kommunisták együ- vétartozását jelképezi — ha ki­csit érzelmesen is. A gyömrői kommunisták 1956 óta minden pártvezetősé­gi ülést megtartottak. Egy sem maradt el. Egyszerűen szerve­zési pontosság? Sckkal inkább a pártmunka megbecsülése, a pártélet kihagyás nélküli lük­tetése. Egyetlen olyan taggyű­lésük sem volt, amely ne lett volna határozatképes. Mindig összejöttek, mindig együtt vol­tak, amikor arra szükség volt. A községíejlesztést, a termelő­szövetkezet. problémáit vitat­ták, a lakosság áruellátását, az értelmiség helyzetét. Min­dig hasznosat, ami így vagy úgy, de éreztette hatását Gyömrő fejlődésében. Gyömrő három nap alatt termelőszö­vetkezeti község lett. Három nap alatt? Hát nem egészen, mert tavasz óta nap mint nap beszélgettek a kommunisták a dolgozó parasztokkal, érlelték bennük a belépés gondolatát. És nyáron a legnagyobb do­logidőben is — találtak alkal­mat arra, hogy a gazdákkal beszélgessenek. Megkapó, amikor a fiatalok társadalmi munkájáról beszél­nek: derékig érő iszapban dol­goztak. csakhogy a gyömrőiek- nek strandjuk legyen. Az utak építésénél, a termelőszövetke­zetek fejlesztésénél is egész csapat fiatal szorgoskodik. Mindig ott és akkor, ahol és amikor szükség van rájuk. A Vöröskereszt. a nőbi­zottság munkáját is dicsérik. A Sabin-oltásnól, a kultúrmű­sorok megszervezésénél, de bármilyen társadalmi munká­nál számítani lehet rájuk ... Mennyi eredményt jegyez­hetnénk fel a gyömrőiek em­bert és a községet formáló munkájáról. Mennyi olyan eredményt, amelyről az egész járás beszél. Hiszen mindenütt elterjedt már a híre: bármihez fognak, munkájukat siker ko­ronázza. Különleges emberek élnek ott? A megyéből össze­szedték a legkiválóbbakat? Nem, másról van szó. Amikor Klies Gyulánéval, a gyömrői tanács elnökasszo­nyával beszélgetek, a világért sem szólna magáról. A párt­és a vezeték megépül, 1962 elején már mind a két falu hozzájut a régen áhított ' jó ivóvízhez. Sz. E. A grönlandi és déli-sarki jégmezők szerepe a meteorológiában Paul Emile Victor francia sgíjtk^itatói.szerint a meteoroT lógusok rövidesen évekre elő­re felállíthatják az időpíog- nózist. A sarkkutató szerint a grönlandi és déli-sarki jég­mezők tanulmányozásával le­hetővé válik a hosszútávú idő­prognózis, mivel a két konti­nens sarkvidékei híven meg­őrzik az időjárás változásá­nak nyomait. Ha kellően fel tudjuk használni az erről a vidékről szerzett adatokat, az elmúlt ötvenezer év minden időjárásbeli változása nyiL vánvalóvá válik és ebből kö­vetkeztetéseket lehet levonni a jövőre. Sajtóközlemény az intervizió hálózatának létrehozásáról A Nemzetközi Rádió és Te­levízió Szervezet Igazgatóta­nácsa 1960. január 28-án, Bu­dapesten megnyílt értekezle­tén jóváhagyta az intervizió (Nemzetközi Televízió Háló­zat) létrehozását. Az interví­fKullúrotthon-áíalakííás, jelmezbál, fürdőépítés a KISZ-futalok terveiben társadalmi munkából, az idén még többet akarnak tenni fa­lujukért, s a szervezeten kí­vül’1 fiatalokért. Most például a községi kultúrotthont ala­kítják majd át. A Faipari Vállalat kiszesei szabad ide­jükben a parkettát készítik el. a többiek az épület belső átalakításán segédkeznek. Február végén nagyszabású farsangi bált akarnak rendez­ni. aztán mire az idő kitava­szodik. hozzákezdenek a köz­ségi uszoda építéséhez. A solymári kiszesek elvállalták, hogy a leendő fürdő alap- iait társadalmi munkában ki­ássák. Üröm és Pilisborosjenő egy- ] mással tőszomszédságban fek­vő község a Nagykevély alatt j és mind a kettő ugyanazzal a súlyos gonddal küszködik, egyiknek sincs ivóvize. Üröm­ben nincs egyetlen jó vizű kút sem, valamennyi kútjára — már régen elrendelték az egészségügyi hatóságok — ki kellene szögezni a táblát: „Nem ivóvíz”. De ha felkerül­ne a tábla a kutakra, az ürö­miek más hiányában akkor is kénytelenek lennének azokból meríteni az ivóvizet. Petiig az ürömi kútvíz nemcsak erősen mésztar­talmú, de ettől függetle­nül is egészségtelen. Hasonló a helyzet Pilisbo- rosjenőn, ahol a vízgondot az egyetlen egészséges vizű kút alig enyhíti. Az a kút sem bővizű, még a közvetlen kö­zelében Tevő házak lakói­nak is alig elégséges. Az ürömiek, meg a pilis- borosjenőiek persze már év­tizedekkel ezelőtt is megpró­bálkoztak az áldatlan víz­helyzet megoldásával, de sür­getéseik eredménytelenek ma­radtak. Mind a két falu szé­pen fejlődött, lakói igyekez­tek lépést tartani a haladás­sal. Pilisborosjenő a tavasz- < szál lett termelőszövetkezeti ! község, Üröm pedig 1950 óta ! szocia'ista község, idén, aki : még kívül volt. az is belé- : pett a szövetkezetbe. Most: azután az ürömi szövetkezet- : hek köszönhető, hogy mind a i két község évszázados ivóvíz- i problémája rövidesen meg- i oldódik. Ugyanis az ürömi Cserven- i kov Tsz-t 1954 óla a Műszaki j Egyetem patronálja. Az egye-; tem előtt sem maradt titok­ban az ürömi vízhelyzet. A patronáló egyetem el is határozta, segít a ba­jon, vizet fakaszt a kör­nyező hegyek szikláiból a szövetkezeti község la­kossága számára. Dr. Papp Ferenc, geológus professzor, a mérnöki kar dé­kánja kutatott víz után a határban. Megállapította, hogy a közelben egy karszt- akna húzódik és ezt a víz­gyűjtőt több föld alatti csa­torna táplálja. A professzor kutatásainak eredménye alapján Üröm ta­nácsa a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztályá­hoz fordult, ahol megörültek a felfedezésnek, a helyet azonban nem találták alkal­masnak, mert ha már vízre I bukkantak a környéken, ak- I kor . egyúttal segíteni akar- I nak Pilisborosjenőn is. Fel­kérjék dr. Ferenc Károly or­szágos főgeológust, hogy Papp professzor megállapitásai alapján keressen megoldást j a két község közös vízellátá­sára. A két geológus tovább folytatta a kutatást, műit év decemberében azután elké­szült és megérkezett a me­gyei tanácshoz az országos főgeológus szakvéleménye, amellyel most az építési osz­tály a legkomolyabban fog­lalkozik. Az új megoldás az Ezüst­hegy aljában létesítendő mélyfúrású kút és a két község ellátására szol­gáló törpevízmű lenne. Az erre vonatkozó tanulmá­nyi tervet a két község taná­csának közösen kell mielőbb megrendelnie, hogy a mun­kálatok megkezdéséhez az­után hozzáláthassanak. A ta­nulmányi terv nem okoz számukra nagy megterhelést, legfeljebb nyol-tízezer fo­rintba kerül. Ha azután ez a terv elkészült, a lakosság­nak meg kell alakítania az ivóvíz-társulatot, amely a ki­viteli terveket megrendeli és a munkálatok elvégeztetésére OTP-hitelt vesz fel. Ilyen előzmények után jövőre meg­kezdődhet a munka, s ha a mélyfúrás, a tárolómedence zió jelenleg közvetlenül ösz- szekapcsolja a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Nép- köz'ársaság, a Magyar Nép- köztársaság televíziószerveze­teit. I A hálózathoz kapcsolódnak - rövidesen a Szovjetunió, a Bol- ^ gár Népköztársaság és a Ro- ^ mán Népköztársaság televízió- | központjai, valamint későb- | biekben az európai zónán kí- | vül eső OIRT tagszervezetek. Z Az intervízió létrehozásával Z az OIRT célja: előmozdítani Z kulturális értékek, a népek Z életéről szóló tájékoztatás, íon- Z tosabb nemzetközi események Z é? tudományos, technikai kér- Z désekkel, valamint sportese- Z ményekkel foglalkozó műso- í rok cseréjét. y ^ Az új szervezet kapcsolatok ^ létesítését tervezi más televí- í zió-szerveze'.ekkel. — í Szinte napról napra erősö- Z dik fejlődik a solymári Z KISZ-szervezet. A Faipari Z Vállalatnál december végén, Z a Műanyagipari Vállalatnál Z pedig a múlt héten mondta Z ki megalakulását a KISZ- Z alapszervezet. Az előbbinél Z 14-en kérték felvételüket az Z ifjúsági szervezetbe, a mű­anyagiparban 11 fiatal kezdte ^ meg a szervezeti munkát. Rö- Z videsen megválasztják a köz- | ségi csúesvezetőséget is, amely ^összefogja a solymári kisze- Z seket. Z A solymári fiatalok már # eddig is kivették részüket a A legnagyobb , siker a csütörtöki műsorközlés. Ilyenkor jelentik be kedves szom­szédaim, hogy ki mit nem néz meg. Persze, ez csak el­mélet. A gyakorlat az, hogy mindenki mindig mindent megnéz, meg én is, mert a lefekvésre nincs lehetőség, mert az ágyamon Vbulék négyhóna­pos Jencikéje al­szik. Az ötéves Adolfkát kézről kézre adtuk az el­ső sortól a kijára­tig: az ilyen kis­gyerek még nem tudja beosztani, de szerencsére időben szólt, nem úgy, mint a múltkor a 2 és féléves Cili­ké ... Szóval: vidéki embernek valóban áldás a televízió. Behozza az egész világot, a szobám­ba. En is csak ajánlani tudom mindenkinek. El­sősorban a szom­szédaimnak ... TV-tulajdonos lettem nél is. Ödön egyébként remek narrátor és jós egy személyben: a Na­rancshéjnál még azt is kitalálta, hogy Rátonyi az óra miatt bukik majd le. Zsigáéit a leg- készségesebbek. Szó nélkül kivi­szik az ebédlőasz­talt, felgöngyölítik a szőnyeget, össze­rakják a legmeg­felelőbb szögbe a székeket és csak kellemes illatú magyar cigarettá­kat szívnak. A kis Zsigusnak vettek egy új sámlit. Balambér bácsi újabban leveti a csizmáját a kony­hában és ha doku­mentumfilmet su­gároznak, akkor ö hiányzik. (De csak öl). Ö a motor a mi műsorainknál: hol sötét neki a kép, hol világos, hol halk, hol han­gos. Neki köszön­hetem azt az inga­járatot, amit a ké­szülék és a fal melletti sámlim közt rendszeresí­tettem. — Vidéki em­bernek áldás a te­levízió — mondta a barátom —, „be­hozza az egész vi­lágot” a szobádba — és mosolygott hozzá. Akkor még nem értettem a bölcs mosolyt, de engedtem a meg­győzésnek és vet­tem egy televíziót. Hazafuvaroztuk, felszereltük és üzembe helyeztük. Behozta Budapes- tet és Kázmér bá- \ csit. Kázmér bácsi I kijelentette, hogy a padlásantenna : nem megfelelő, \ szellemkép van. \ Sötét vöt, s emiatt ■az . én képemet lsem láthatta! A illírek utáni zenét l meghallgatta, az- lután hazament. I Ödön családos- í tói jött... Segített l Tercsi néni részé- í re kihozni a nagy Z fotelt, ő maga a í kályha mellé ült, í mert fázós. Négy Zgyereke sámlikra Ztelepedett és csa- Z ládostul jókat ne- Z vették a legdrá- % maibb jelenetek­A logarlécműhely nyitott ajtaján kihallatszanak a. párt­titkár szavai. Arról beszél ép­pen, hogy személyi összetűzé­sek, kisebb-nagyobb intrikák helyett most minden dolgozó jó munkájára, becsületes ösz- szefogására szükség van a gyár előtt álló feladatok meg­oldásához. Okos, logikus sza­vait mély csend követi. Aztán — az igazgató biztatására —, jelentkezik az első és egyetlen felszólaló: ■— Nekem az a véleményem — kezdi —, hogy nálunk nincs szükség brigád vezetőre! Le­gyen a Búzás Erzsiké is ép­pen olyan dolgozó, mint a töb­bi. Mert az nem jó, hogy csak nekünk, nőknek parancsol. A lakatosnak, meg a többi férfi­nak nem dirigál, mert azok nem tartoznak hozzá. Csak pont nekünk, asszonyoknak. Aztán vannak, akik nem akarják megfogadni a szavát. * ebből keletkezik a személyes­kedés. Ha ő nem dirigálna, nem lenne itt semmi baj. Ismerem a Monori Kefe­gyár, s különösen a logarléc­üzem gondjait. Nincs szárító- berendezés, szűkösen vannak, kevés a szakember, s most még azokból is elmegy kettő. Ilyen körülmények között nem csodálkoznék, ha az igazgató felfcrtyanna az elhangzottak miatt. Nem ezt teszi. Szemmel láthatóan kétszer is megrág minden szót, mielőtt kimond­ja: — Az imént tártuk fel az elvtársak előtt azokat a gon­dokat, amelyek elé két szak­ember távozása állít bennün­ket. A párttitkár elvtárs az előbb kérte, hogy pletykák, intrikák helyett fogjunk össze a jó munka érdekében, s vá­laszul most azt akarják, hogy váltsuk le a brigádvezetőt. Váltsuk le. csak azért, mert vannak, akik nem akarják 1 Végrehajtani az utasításait. ‘ Kis szünetet tart, éppen csak annyit, hogy ismét csendesen, fegyelmezetten folytathassa: — Biztosan, az elvtársak is érzik, milyen oktalan ez a kí­vánság. Búzás elvtársnő azért lett brigádvezető, mert alkal­masnak találtuk arra, hogy en­nek a kis kollektívának a munkáját összefogja, irányít­sa. Ha komoly panaszuk van a munkája, politikai nézetei, vagy magatartása ellen, kö­zöljék velünk. Kivizsgáljuk és igazságot szolgáltatunk. De csak azért, mert egyesek nem fogadják el az utasításait — amelyeket tőlünk kap —, nem váltjuk le. Ellenkezőleg: is­mételten kérjük, hogy támo­gassák munkájukban. ★ — Sok baj van az rsszo- i nyokkal? — kérdezem Imre Ádám igazgatót s gondolatban felkészülök arra, hogy panasz­kodni fog. Tévedtem. — Kétszáznyolcvan dolgo­zónk hetven százaléka nő; te­hát túlsúlyban vannak. Ál­talában nincs több baj velük, mint a férfiakkal. Nálunk nem végeznek nehéz fizikai mun­kát; mind a kefegyártás, mind pedig a logarléckészítés sok figyelmet, nagy kézügyessé­get igényel. S az asszonyok ügyes, megbízható munkaerők Annak, hogy időnként még felüti a fejét a pletyka, a sze­mélyeskedés, több oka van. A logarlécüzem gondjait isme­ri. A kefegyárban pedig elég nagy a zsúfoltság. Megfelelő helyiségek hiányában eddig nem alakulhatott ki nálunk olyan kulturális és politikai élet, ami összekovácsolná, jó kollektívába forrasztaná ösz- sze a dolgozókat. Sok elége­detlenséget szült a szociális be­rendezések hiánya is. Remé­lem, most sok minden megja­vul. Kérdő pillantáscmra Páz- mándy József műszaki vezető válaszol: — Az idén végre megkaptuk a kért építési keretet. Ebből elsősorban egy négy évvel ez­előtt megkezdett építkezést akarunk b'/ejezni. Ha ez sike­rül, új, korszerű szőrfelverő­szervezetet, a KISZ-t dicséri. Elmondja, hogy a fiatalok meleg teával várták a dolgo­zó parasztokat látogató nép­nevelőket. Utolsó napon szendviccsel is megvendégel­ték őket. De talán a leg­szebb volt, hogy ünnepélye­sen rendezték meg a „Terme­lőszövetkezeti község"-et jel­ző tábla kiszögelését. Ének­szóval vonultak végig a köz­ségen és meleg szavakkal köszönték meg a dolgozó pa­rasztok elhatározását, a népnevelők munkáját... Kakucska János, a KISZ- titkár a Vas Ktsz-ben laka­tos. Egyszerű, szorgalmas ember, aki keresetéből szü­leit is eltartja. Sokat, na­gyon sokat dolgozik. Mindig másokért. Pihenésre kevés ideje jut. Olvasásra még ke­vesebb. Szombat-vasárnap legtöbbször társadalmi mun­kát végez — barátaival, a kiszesekkel. Azt mondja: a gyömrői fiatalok jobban ösz- szejönnek, ha munkáról van szó, mintha szórakozásról. Megtörtént, hogy a krumplit veszélyeztette a fagy. Ki kel­lett szedni a földből. Szóltak néhány kiszesnek, másnap jönnének-e segíteni, öt-hat fiatalra számítottak — hu­szonnyolcán jöttek. így van ez mindig. A termelőszövet­kezet szervezéséhez is nyolc kiszest hívtak. Harmincán jelentkeztek. Novák Margit, a nőbizottság elnöke Hegyes Józsefnét, Ko- hut Józsefnét, Prekler László- nét és Prekler Károlynát, Gyöngyösi Józsefnét és még nagyon sok asszonyt sorol: lelkesen dolgoznak, vállal­nak minden áldozatot. Adamkó János, a községi pártszervezet titkára a tanács­elnöknőt dicséri: tíz év óta mennyit fáradt már a köz­ségért. Sok olyan dolgozó paraszt volt, aki a szervezés­nél kikötötte: csak az elnök­asszonynak írja alá a belépé­si nyilatkozatát. Soha nem panaszkodik, hogy neki a munkája, a társadalmi mun­kája mellett az asszonyoknak kijáró második műszakot is el kell látnia. Szóba kerül Dankó László- né neve. Kislányára kell vi­gyáznia — mégis megtalálja a módját, hogy segítsen a pártban. Segítsen? Nem. Egyik nélkülözhetetlen em­bere legyen! Radványi Barna, a járási pártbizottság munkatársa. Alig múlik el este, hogy be ne látogasson a kiszesekhez. Hányszor mondotta már: „Sokszor halálos fáradt va­gyok, de a fiatalok között felfrissülök.” És a község­beliek sem tudnák nélküle el­képzelni a munkát. ... Talán száznál is több nevet emlegettek. Párttago­két és pártonkívüliekét, akik mindig együtt dolgoznak. Együtt vannak a munkában és együtt a szórakozásban. Együtt ünnepük a születés­napokat. Soha nem feledkez­nek meg egymásról. Otthonuk ajtaja mindenki előtt tárva van. A szívük is. És ezért szeretik őkét... Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents